Békés Megyei Népújság, 1987. október (42. évfolyam, 231-257. szám)
1987-10-01 / 231. szám
1987. október 1., csütörtök o Munkásarcok A szövőnő Kevéssel 12 óra után lépünk a szövőterembe. Csend van, a szövőszékek „magányosan” várnak, éppen ebédelnek az asszonyok. Állva esznek, nekidőlve egy-egy gépnek, így fogy el a hazulról hozott. Lehetne ugyan főtt ételt is enni, de mint mondják: nem olyan jó, mint amilyen drága. No és este úgyis főzni kell a családnak, hát így éri meg inkább. Szabó lstvánnét, a Gyulai Háziipari Szövetkezet 36 éves szövőnőjét a férje mellett három fiú várja otthon. — A legidősebb fiam 17, ß középső 14, a kicsi pedig 11 éves. Mindenképpen főzni kell otthon, így szoktuk meg. A három szülés után, mikor visszajöttem dolgozni, éppen azért kerestem egy műszakos munkát, hogy a családot el tudjam látni mellette. Akkor kerültem a szövetkezetbe. Nem tudtam szőni, 28 évesen kellett megtanulnom a szakmát. Szabó Istvánná, azaz Nagy Erzsébet Kötegyánban ’született, csakúgy, mint öt testvére. Édesanyja sokáig egyedül nevelte a hat gyermeket, később férjhez ment. Erzsébet kertész szeretett volna lenni. Az általános iskola elvégzése után jelentkezett az abaújszántói mezőgazdasági iskolába, ahova fel is vették. Ám a szülők, a mostohaapa nem támogatta a továbbtanulási szándékot. Azt akarták, hogy dolgozzon, pénzt keressen a lány. Senki nem volt, aki elkísérje a 14 esztendős kislányt a távoli iskola évnyitójára. .......mi csak a fizetésünk c sökkenésével számolhatunk ..Fotó: Veress Erzsi — A kertészkedésből any- nyi lett, hogy a Gyulai Állami Gazdaság kertészetébe mentem el dolgozni. A vári út mellett volt a kertészet, messze kellett járni, sárban sokszor. Közelebbi, tisztább munkát kerestem, elmentem a Bubivhoz. De ott nem szerettem. Valami miatt idegesített. Nem tudtam örömmel menni a munkahelyemre. Ide a szövetkezetbe pedig mindig úgy jövök. Eleinte nem ment a szövés, de a kollektívát nagyon megszerettem. Segítettek, mutatták a „fogásokat”. A szövés szigorúan leköti az ember figyelmét. Egy idő után fejből tudjuk a legnehezebb mintát is. Szeretek szőni. Bár néha elegünk van már a szövőszékből. Nehéz fizikai munka ez, mondják, hogy a teljesítményünk a kaszáló emberének felel meg. De nincs úgy megfizetve. A szakma árnyoldalait, a szövőnők nehéz sorsát, Moldova György a „Szent tehén” című könyvében nagyon jól bemutatta, ehhez felesleges bármit is hozzátenni. Nem csoda, hogy egyre kevesebben vannak a szakmában, ami egyébként hivatalosan nem is szakmai?), hiszen nincs szövőnői szakmunkásképzés. Pedig a kézzel szövött magyar szőnyegek még mindig kelendőek a világpiacon, dollárt, márkát kap az ország értük. — Teljesítménybérben dolgozunk, ingadozik a fizetésünk, én átlagosan úgy 3 ezer 500 forint körül keresek. A nagy gondunk az, hogy az idő múlásával egyre kevesebbet teljesíthetünk. öregszünk, elfáradnak az izmaink, a csontjaink, a szemünk, kevesebbet bírunk és akkor könyörtelenül kisebb lesz a kereset. Az, amit majd alapul vesznek a nyugdíjnál is. Aki viszont alapbéres, annak, ha kicsivel is, de állandóan emelkedik a keresete, jobban követi az ármozgásokat. Míg hosszú távon szinte mindenki a fizetése emelkedésével számolhat, addig nekünk a csökkenése várható. Persze, elmehetnénk más munkakörbe, vagy más munkahelyre. Engem is hív a barátnőm a relégyárba, többet kereshetnék. Mégis mindig azt mondom, most nem, még nem ... Hogy miért? Mert szeretem ezt a munkahelyet, ezt a munkát, szeretem a kolléganőimet. Olyan jól megvagyunk, nincs veszekedés, civakodás, együtt vagyunk a szocialista brigádban is, olyan öröm, amikor együtt kirándulunk. Ezt a békét cseréljem el a több pénzért? Nehéz lenne megtenni, talán nem kényszerít rá a „gazdasági helyzet” ... Szatmári Ilona II jószág nem ismeri az ünnepnapokat I Körösnagyharsányban több egyéni gazdálkodó él. Mi Bittó Imrét kerestük fel. A katonaságtól 1979-ben szerelt le, utána buszvezető volt a téeszben. Majd néhány évvel ezelőtt váltott, egyéni gazdálkodó lett. A 32 éves fiatalember 10 marhát, 4 kocát, két hízót gondoz az aprójószágok és a néhány hold föld mellett. — Apáméktól vettem át a gazdálkodást. Ők már idősebb emberek, nehezen boldogultak már a munkával. Persze, most is segítenek, amit tudnak. Nem volt nehéz döntenem, értek a földhöz, az állatokhoz is, hiszen kicsi gyerekkorom óta mindig a szüleim mellett voltam, elleshettem, megtanulhattam, mivel, mit kell csinálni. — Egy napja hogyan telik? — Legkésőbb reggel fél hatkor már a jószágok között vagyok, etetek, megfejem a teheneket, s viszem a tejet a csarnokba. Napközben is mindig akad munka, a takarmánygyűjtéstől kezdve a piacolásig sok minden, az évszakoktól is függően. Este hétnél korábban sosem végzek. Kemény munkával telik minden egyes nap. Arról sem szabad megfeledkezni, hogy a jószágok nem ismerik az ünnepnapokat, szombaton, vasárnap is enni kérnek, s elvárják a megfelelő gondozást. De csinálom, mert szeretem az állatokat és a földet is. — Azon a néhány holdon mit termel? — Harsány a káposztájáról volt híres, azért még ma is sokan foglalkozunk vele. Más zöldségféléket is termelek a jószágtartáshoz szükséges takarmányokon, kukoricán, kívül. — A zöldséget nemcsak megtermelni, hanem eladni is kell... — Ez igaz, s egyre nehezebb a dolgunk. Keresni kell a piacot, hol, mire van igény, mert házhoz nem jönnek a vevők. Azért előbb-utóbb elkel az árunk, segítünk is egymásnak, szólunk az ismerősöknek, hol van jobb piac. — Vannak-e irigyel? — A faluban nem hiszem, hogy lennének, hiszen itt mindenki tudja, mennyi munkával jár a gazdálkodás. Legfeljebb a városi emberek gondolhatják, milyen jól megy nekünk. De nem gondolják végig a dolgot, az biztos. Mert nincs nagyobb haszon semmin sem. Csak példaként említem, egy-egy hízón, ha leadom, 400 forint haszon van. Ez nem sok, de a laikus még azt sem számítja, hogy mennyi munka van e mögött, mennyi takarmányt kellett feletetni, s az orvosi ellátás is pénzbe kerül. Annyit mondok, aki irigykedne netán, az próbálja meg maga is. Azt hiszem, megváltozik a véleménye. — Arról nem is szól, hogy különböző betegségek nagy pusztításokat okozhatnak, mind az állatokban, mind a termesztett növényekben ... — Kétségtelen, mindenben van rizikó. De nekem az a véleményem, hogy jelentősebb kár csak akkor keletkezhet egy kisebb vagy akár nagyobb gazdaságban, ha nem adják meg mindennek a módját, ahogy kell. Egy jól felkészült gazdát nem érhet nagyobb veszteség. — Elégedett ember? — Tulajdonképpen elégedettnek mondhatom magam, annak ellenére, hogy alkalmanként megfordul a fejemben, abba kellene hagyni. Hiszen keveset vagyok együtt a családdal, szabad időről pedig gyakorlati- la' nincs szó, nagyon ritkán tudunk bárhová is elmenni. Előfordult már az is, készültünk valahová, de végül a munka miatt nem mehettünk. — Meddig csinálja még? — Nem, ezt nem tudom. Azt viszont igen, hogy ebből különösebben nem fogok meggazdagodni. De szeretem ezt a munkát. — Hogyan érinti a törvénybe foglalt adókedvezmény, miszerint 500 ezer forintos árbevétel fölött kell csak adóznia? — Elégedjen meg csupán azzal a válasszal, hogy én nagyon szívesen adóznék e fölötti összeg után ... — Egy ötéves kisfia van. Lesz-e belőle gazdálkodó? — Én se rábeszélni, se lebeszélni nem fogom. A feleségemmel együtt azt sze-, retnénk, hogy tehetsége szerint olyan pályát, munkát vállaljon, azt csinálja majd, amihez kedve van, amit szeret. Akkor elégedett leszek vele. Pénzes Ferenc Magyar kazánok Csehszlovákiában Az idén éppen 20 esztendeje, hogy a megyei Körös Kazángyártó és Gépipari Vállalat gázkazánokat exportál Csehszlovákiába. Ebből az alkalomból, illetve a kapcsolatok ápolása, mélyítése céljából kétnapos szakmai programot rendeztek a hét elején Gyulán, melyen részt vettek a Csehszlovák Külkereskedelmi Minisztérium, a szakkülkereskedelmi vállalat — a Stroexport —, a cseh forgalmazó, a Technomat Nagykereskedelmi Vállalat képviselői és természetesen a magyar külkereskedelmi vállalat, a Nikex szakemberei is. Az ÉTI — új nevén a Ther- motéka — kazánok nagyon keresettek Csehszlovákiában. A kazángyártó vállalat igazgatójának tájékoztatójából megtudtuk, hogy a két évtized alatt mintegy 30 ezer kazánt vásárolt tőlük a szomszédos ország. Ezek között van olyan, amely egy, kettő, vagy hat lakás fűtésére alkalmas, tehát a termékcsalád valamennyi tagja megtalálható a kivitt kazánok között. A kapcsolat mindkét félnek előnyös. Természetesen kevés az olyan jó kapcsolat, amelyet ne lehetne még jobbá tenni, továbbfejleszteni az együttműködést. A „Körös” kazángyártó most arra törekszik, hogy kooperációs kapcsolatot alakítson ki csehszlovák partnereivel. A mostani találkozó e téma és persze a public relation, a vállalat jó hírének ápolása szempontjából is jelentős. — szi — adóreformról mindenkinek IV. Mikénr adóznak a mezőgazdasági kistermelők? Hazánkban jelenleg 1 millió 700 ezer kistermelő van. Szerepük a lakosság élelmiszer-ellátásában meglehetősen nagy, ugyanakkor hozzájárulnak az exportkötelezettségek teljesítéséhez. A mezőgazdasági kistermelők adószabályai 1976 óta vannak érvényben. Eredetileg a rendelkezés 150 ezer forint árbevételig nem adóztatta a jövedelmeket, s ezt a határt 1987-ben 300 ezer forintra módosították. A kistermelők ezen kívül fizetnek földhasználati, erőgép-, ló- és öszvér-, valamint boradót, mezőőri járulékot, amely a földhasználati adónak legfeljebb 30 százaléka lehet. Az 1988. január 1-jén életbe lépő adóreform alapelve, hogy a mezőgazdasági termelés sajátosságait vegye figyelembe. Mindenekelőtt tekintetbe kell venni a termelési érdekeltség érzékenységét, a nagy kockázat- vállalást, a jelentős befektetéseket, a munkaigényességet, az idényszerűséget. Számításba kell venni azt is: a mezőgazdasági kistermelés, az abból, származó jövedelem nagysága különböző. Kisjövedelműeknek számítanak azok a mező- gazdasági kistermelők, akiknek az ebből származó éves bevételük családonként 500 ezer forint alatt van. Ide tartozik a mezőgazdasági kistermelők többsége. Ezért a mezőgazdasági kistermelésből származó családi bevétel évi 500 ezer forintig adómentesj ha az mezőgazdasági alaptevékenység és nem vállalkozás. A következő kategória a közepes jövedelműek csoportja, ahol a mezőgazdasági termelésből származó éves árbevétel 500 ezer forint felett van, de a 2 millió forintot nem haladja meg családonként. Ide tartozik a kistermelők 4-5 százaléka. Náluk a jövedelmet — az árbevétel 500 ezer forintot meghaladó részénél — központilag meghatározott •ráták alapján számítják ki. Az állattenyésztésből és az állati termékek értékesítéséből származó bevétel 10 százalékát tekintik jövedelemnek. Növénytermesztésnél a bevétel 30 százaléka a számított jövedelem. A szemé- lyii jövedelemadó alapját egyenlő arányban megosztják a 16 éven felüli családtagok között, függetlenül attól hogy a termelésben milyen arányban vesznek részt, tehát megvalósul az arányos teherviselés. Vegyünk példaként egy négytagú családot, akik mezőgazdasági termeléssel is foglalkoznak. A családfő fő- foglalkozásból származó jövedelme havi 6 ezer forint, a feleség 4 ezret keres havonta. Az egyik gyerek betöltötte a 16. életévét. A család mezőgazdasági termelésből származó jövedelme 1,5 millió forint. Ennek 60 százaléka állattartásból, 40 százaléka pedig zöldség és gyümölcs értékesítéséből származik. Az adóalap kiszámítása: Az éves árbevétel 1 500 000 Ft Ebből adómentes 500 000 Ft Figyelembe vehető 1 000 000 Ft — Ebből az állatteny. árbevét. 60% (600 000) ennek jövedelme 10% 60 000 Ft — Növényterm. árbev. 40% (400 000) ennek jövedelme 30% 120 000 Ft Az összes jövedelem (adóalap: 120+60 ezer) 180 000 Ft Így személyenként — mivel a családban három felnőtt van — 60 ezer forint az adóköteles jövedelem. Most nézzük meg a főfoglalkozásból és a kistermelésből származó együttes jövedelem adójának a kiszámítását. Éves kereset Alkalmazotti kedvezmény A kistermelés jövedelme A szem. jöv. adó alapja Személyi jövedelemadó Családfő Feleség Gyerek 16 éven felül 72 000 48 000 — —12 000 —12 000 — 60 000 60 000 60 000 120 000 96 000 60 000 18 400 11 200 2400 A család összes adója évente: 32 ezer forint. A harmadik csoportba tartoznak a nagy jövedelműek, ahol az évi árbevétel meghaladja a 2 millió forintot. Ezek a termelők vállalkozói adót fizetnek, s az általános feltételek szerint személyi jövedelemadót. A vállalkozói adó alapja és mértéke egységes valameny- nyi vállalkozóra. A személyi jövedelemadó bevezetésével egyidejűleg megszűnnek a ló és az erőgép után az úgynevezett tételes adók, és a mezőőri járulék központi előírásai, s természetesen a 300 ezer forint árbevételt elérők különadója. Változatlan formában és mértékkel fennmarad a földhasználati adó. A kistermelők által fizetett borforgalmi adó jelenlegi formája megszűnik, és egyszerűsített eljárással az általános forgalmi adó rendszerébe épül be. Mint ismeretes, a mező- gazdasági termeléshez szükséges eszközök árában benne foglaltatik a forgalmi adó. Az általános forgalmi adó visszaigénylésével kapcsolatban a kistermelőkre sajátos szabályok érvényesek. Mivel termékeik null- százalékos adókulcs alá esnek, adófizetési kötelezettségük nincs, viszont gondoskodni kell arról, hogy a termelési célú beszerzéseiket terhelő forgalmi adót visszaigényelhessék. Az 500 ezer forint évi forgalom alatti kistermelők nem fizetnek személyi jövedelem- adót, ezért jövedelmük terhére viselik a vásárlásaikat terhelő forgalmi adót. Az 500 ezer és a 2 millió forint közötti árbevételű kistermelőknek lehetőségük van arra. hogy a számláikat ösz- szegyűjtve visszaigényelhessék az adóhatóságtól az általuk kifizetett forgalmi adót. Az élelmiszer-önfogyasztás miatt azonban csak az általános forgalmi adó 3 ezer forintot meghaladó részét igényelhetik vissza ténylegesen. Meg kell még jegyezni: a háztáji (illetmény-) föld megváltása címén kifizetett összeg, vagy természetbeni juttatás mentes a személyi jövedelemadó alól, mert a föld- használat után fizetnek adót. A termelőszövetkezetekben és az állami gazdaságokban dolgozóknál a nagyüzemi munkadíjtömegbe beszámított kedvezményes szolgáltatások és juttatások (fuvar, takarmány stb.) kedvezményezett részét be kell számítani az adóalapba. (Folytatjuk) Harmadik A Lloyd-listán A jugoszláv hajóépítő üzemek — Japán és a Koreai Köztársaság után — a harmadik helyen állnak a Lloyd-társaság hajózási regiszterében. A jugoszláv dokkok egészen 1990 közepéig tele lesznek. A megkötött szerződések alapján -1 millió 300 ezer tonna kapacitás erejéig vállaltak munkát a jugoszláv hajógyárak. A legutóbbi Lloyd-értéke- lésben Jugoszlávia még csak a hetedik helyet foglalta el a listán. Ez a mostani elő- rerukkolás igen jelentős, hiszen olyan országokat hagy maga mögött, mint Kína, Tajvan, Lengyelország és Olaszország. Ä nagyüzemek Pulában, Rijekában, Split- ben és Kraljevicában több mint másfél milliárd dolláros exportbevételre számítanak 1990-ig. tt Békéscsabai Konzervgyár 5 éves lejáratú, évi 11,5",, kamatozású TERMELÉSI KAPACITÁSBŐVÍTŐ lakossági kötvényt BOCSÁT KI 10 000 Ft-os címletekben. A kötvény beváltása (törlesztése) 1990—1992 között 25. 35, 40" „-ős részletekben történik. Kamatfizetés: minden év szeptember 30-án. A kötvény megvásárolható a Budapest Bank Rt. munkatársainál, Békéscsabán, 1987. október 7-én 10—18 óráig, a városi tanács, földszint 49. szobában.
