Békés Megyei Népújság, 1987. október (42. évfolyam, 231-257. szám)
1987-10-07 / 236. szám
1987. október 7., szerda o A bankreform még nem teljes! Interjú dr. Csikós-Négy Bélával A hét végén Gyulán megtartott dél-alföldi közgazdásznapokon vendégünk volt dr. Csikós-Nagy Béla, a Magyar Közgazdasági Társaság elnöke is, aki \szívesen válaszolt néhány kérdésünkre. Tsz-ben idén 900 hektáron takarítják be a cukorrépát. A Füzesgyarmati Vörös Csillag termésátlag a tavaszi belvizek miatt igen gyenge. A betakarítást most a száraz, kemény talaj nehezíti — A kibontakozási program előkészítésében volt-e szerepe a Közgazdasági Társaságnak? — Igen. Felkértek bennünket a kormányprogram, az adóreform és az ipar ágazati programjának a megvitatására, tehát igényli a kormányzat a közgazdászok véleményét. Mi három kérdésre koncentráltunk. Az volt az álláspontunk, hogy ne egy kész, lezárt programot adjunk, hanem a megvalósítás további együttgondolkodáson alapuljon. Felvetettük, hogy a magyar közgazdászoknak is adjunk annyi lehetőséget, hogy információik legyenek az ország gazdasági helyzetéről, lehessen megmondani, menynyi az adósságunk, a külföld azt úgyis tudja. És ez el is hangzott az Országgyűlésen először. A vitában kifejtettük, hogy nem lehet csak a stabilizációs programmal foglalkozni, hanem meg kell határozni azt a növekedési pályát, amelyén haladni kell és ebből majd a stabilizáció is kibontakozik. — Az adóreformról mi volt a társaság véleménye? — Az adóreform gondolata nem 1987-ben merült föl, erről^ már évekkel ezelőtt folyt' tudományos vita. A helyzet annyiban változott, hogy 1984-ben még azt feltételeztük, hogy ’87-re a magyar gazdaságban lesz dinamizmus, hogy nőni fog a nemzeti jövedelem és nőnek a reálbérek. Ezzel szemben a reformot a reálbérek csökkenése mellett kell megvalósítani. Az A jelenlegi árviszonyok közepette mind relatívabbá válnak az értékek, az anyagi javak, így a személyi jövedelem is. Soknak tűnik például a 300 ezer dináros személyi jövedelem, de ez is viszonylagos a családtagok számától, egyéb jövedelmi forrásoktól és más körülményektől függően. A nehéz anyagi helyzetben lévő dolgozók többsége azonban nem a sokat sokallja, hanem a keveset kevesli, magyarán: nem a nagy fizetések ellen emel szót, hanem a sajátját tartja kevésnek. Ez a véleményük a topolyai Komgrad köztisztasági munkaszervezet dolgozóinak is. akikkel életszínvonalukról, anyagi nehézségeikről beszélgettünk. A munkaszervezetnek egyébként 108 dolgozója van, átlagos személyi jövedelmük az év első hat hónapjában pedig 91 ezer 394 dinár volt. Az utóbbi két hónapban valamivel nagyobbak a fizetések, de még így is sok dolgozó alig tengődik egyik fizetéstől a másikig. — Persze, hogy dolgozok délutánonként, mert különben nem tudom eltartani öttagú családomat. Kétszer már rajtakaptak a fusizáson, de kérdeztem a felügyelőtől, hogy mit csináljak. Tán lopjak? — mondta Fekete Péter szennyvízkihordó. — Feleségem munkanélküli, három gyerekem van. három, tizennégy és tizenhat évesek, a nagyfiam most ideiglenesen dolgozik, de ha lejár a szerződése, nem biztos, hogy ismét elhelyezkedhet. Én beteges1 vagyok, örülök, ha itt bírok dolgozni, nemhogy még délutánonként is folytassam — mondta Kara Péter fizikai munkás. — Feleségem szintén beteges, nein bír dolgozni. első adóreform-tervezet még 15 százalék termelői árszint- csökkenéssel számolt, változatlan valutaárfolyam mellett. Most csupán 4 százalékos csökkenésről beszélnek, mi lesz a megvalósuláskor? Hova tűnt az a 11 százalék? Három árreformot csináltam végig, tudom, hogy már most mindenki tartalékokat épít, korrigálja az árait. Az adóreformot csak úgy lehet megvalósítani, ha a béreket és az árakat befagyasztják, akkor viszont ezek nem tudják közgazda- sági funkciójukat betölteni. Tehát feltétlenül szükséges, hogy 1989-től az árak és bérek szabadabban mozoghassanak. — A működő tőke bevonása fontos eszköze lehet a kibontakozásnak, de meg- teszünk-e mindent, hogy hozzánk jöjjön a tőke? — A működőtőke-import sokat jelenthet, de azt ide kell vonzani! A külföldi üzletembert az érdekli, hogy más országokkal összehasonlítva, megéri-e idefektetni a tőkéjét. Nem az, hogy a magyar vállalatokhoz képest milyen kedvezményeket kap. Jönne ide a tőke, de ahhoz olyan közeget kell létrehozni, átgondolva, hogy meddig mehetünk el a külföldi tőke vonzásában. — Hogyan szolgálhatja a bankrendszer a szerkezet- váltást? — Feladatukból adódóan a bankok kulcsszereplői a tőkeáramlásnak. De ehhez a bankreformot végig kellene csinálni! A Magyar Nemzeti két iskolás gyerekünk van. Hatvanháromezer dinár volt az első hat hónapban az átlagom, mert sokat voltam betegszabadságon, ehhez jön még 24 ezer dinár családi pótlék. Ebből' tengődünk, négyen. Van adósságom is, a házadót semy bírtam kifizetni, az áramot meg már ki akarták kapcsolni, mert 30 ezer dinárral tartozók. Feleségem kért szociális segélyt, de elutasították azzal az indokkal, hogy nagy a családtagonkénti jövedelem. Talán sikerül halasztást kérni az Elektrovojvodiná- tól, két-három részletben ki tudnám fizetni, de ha I kikapcsolnak, hogy tanulnak a gyerekek? Tavaly egyikük kapott ingyenes uzsonnát, az idén talán mind a kettő kap, legalábbis a tanító néni megígérte, hogy elintézi. Legalább a gyerekek ne érezzék annyira ezt a szegénységet. — Én mindig azt mondtam, hogy csak addig nyújtózkodjunk, ameddig a takarónk ér — vélekedik Dudás Tibor vízvezeték-szerelő. — Nekünk négyünknek körülbelül 150 ezer dinárunk jön össze havonta a családi pótlékkal és a feleségem fizetésével együtt. A gyerekek még kicsik, nagyszülők nincsenek így bölcsődében vannak, ami most 31 ezer dinár, de úgy hallottam, hogy nemsokára ennek a kétszerese lesz. Én még szerencsés helyzetben vagyok, mert a munkaszervezetben délutánonként is dolgozhatok. Amikor csak munka van, itt maradok, 12-13 órát is dolgozom naponta, hogy minél többet megkeressek. Most valamennyire jobb helyzetben vagyunk, mint eddig. A feleségem kapott szolidaritási lakást, így nem kell albérletet fizetni. BeBank csak a klasszikus jegybankfunkciókat tartsa meg, a kereskedelmi funkciókat pedig mihamarabb adja le a kereskedelmi bankoknak. Miután a magyar vállalatok többsége a világkereskedelembe bekapcsolódik, szükséges, hogy a kereskedelmi bankok devizaműveleteket is végezhessenek. Így szolgálhatják jobban a szerkezetátalakítást. — ön hosszú időn át vezette az Országos Anyag- és Árhivatal munkáját. Szeretne-e most is, ebben a szituációban az intézmény élén állni? — Nem. De nem a szituáció miatt. Tulajdonképpen már 1982-ben el kellett volna jönnöm. Sok olyan feladatot kapott a hivatal, ami megnehezítette a munkáját. — Végezetül engedjen meg egy személyes kérdést: ho- gyon telnek nyugdíjasnapjai? — Csak mint a közgazda- sági társaság elnökének, folyamatosan van munkám, de emellett még. nagyon sok mindennel foglalkozom. Rendszeresen publikálok, általában tíz munkám van folyamatban, ha az egyikkel végzek, rögtön elkezdek egy újat. És tanítok a bécsi egyetemen. Azért ott, mert náluk az angolszász iskolatípus dívik, és ez sokkal kötetlenebb, közvetlenebb, mint a miénk, ami még mindig a porosz hagyományokat őrzi. Azért itthon is tanít a neves közgazdász, szinte folyamatosan megjelenő könyveit, cikkeit sokan olvassák. Az eddigiekhez hasonló munkabírást és alkotókedvet kívánunk! osztjuk azt a kicsit, ami van, nyáron apránként bekészítjük a télire valót és kihúzzuk valahogy az egyik fizetéstől a másikig. Nagy segítség a munkaszervezet részéről a díjmentes meleg étel, no meg a háromhónapos szakszervezeti kölcsön, és a kölcsönkassza. — Szerintem többet már nem segíthet a munkaszervezet, sem a községi szak- szervezet, itt már országos szinten kellene megoldást találni — szólt közbe Fülöp István temetkezési üzletvezető. — Az inflációt kellene csökkenteni és a fizetések közötti nagy különbségeket. Nem volna szabad megengedni, hogy ugyanazért a munkáért egyesek kétszer annyit kapjanak. — Nálunk egyébként, ha nagy ritkán fizetésemelésre kerül sor, nem egységes a növekedés — mondta Vladimir Palancai, a szakszervezeti alapszervezet elnöke. — Az alacsonyabb személyi jövedelmeket nagyobb, a magasabbakat pedig kisebb százalékban emeljük. Így például a hivatalnokok félévi átlaga 76—79 ezer dinár volt. Amennyit tudunk, segítünk1 dolgozóinknak, de sokat már mi sem tehetünk. Tavaly a községi szolidaritási alapból is kapott segélyt néhány dolgozónk, az idérí is kérünk valamennyit, de ott sincs sok pénz, kevés munkaszervezet tud erre a célra eszközöket találni. Végül még csak annyit jegyzünk meg, hogy a legrosszabb anyagi helyzetben lévő dolgozók is vonakodnak a községi segélytől, mondván, lehet, hogy mások még jobban rászorulnak. Ez nagyon szép gesztus, és nagyfokú szolidaritásra vall. Nagy Klára ELADJUK tulajdonunkat képező, Gyomaendrőd, Lenin út 61. szám «alatt levő, 3 komfortos lakásból (69,4 négyzetméter—52,4 négyzetméter—61,3 négyzetméter) lakásonként 14,5 négyzetméter alapterületű garázsokból, 1712 négyzetméter nagyságú telekből álló ingatlant. Az épület átalakítással alkalmas irodaháznak, üzletháznak, üzemépületnek, raktárnak stb. Érdeklődni lehet: Endrődi Cipész Szövetkezet, Gyomaendrőd, November 7. tér 1. Polányi Imre ügyintézőnél. T.: 31-155. Értesítjük t. fogyasztóinkat, hofey Békéscsaba—Kamut részére 20 kv-os gerincvezetéket építünk I. és II. ütem részére, melyet 1987. október 8-án FESZÜLTSÉG ALA helyezünk. A létesítményen elhelyezett tárgyak érintése életveszélyes és tilos! Oémász Üzemigazgatóság Békéscsaba A Békés Megyei Üdítőital-ipari Vállalat FELVÉTELRE KERES — gyártásközi ellenőrt, — akkumulátortöltőt, — gépkocsivezetőket, — rakodókat. Jelentkezni lehet: az üdítőitalgyárban, Békéscsaba, Északi Ipartelep. Érvényes egészségügyi könyv szükséges. FIGYELEM, ÁRAMSZÜNET! Értesítjük a t. Lakosságot, hogy karbantartási munkák miatt áramszünetet tartunk 1987. október 7-én, 7.00—16.00 óráig Békéscsabán, a Nagyváradi utcában, Oláh I. utcában, a Kálvin, Kovács P., Csiki, Kulich Gy., Május 1., Mó-' ricz Zs. u. onnan táplált hálózatán, a Dobozi út mindkét oldalán, a városhatártól a Kettős-Körösig, az Omaszta-dűlőben, Si- konyban, a Dobozi—Gyulai utat összekötő út mentén és Gerlán. Hálózati berendezéseinket az áramszünet ideje alatt is feszültség alatt állónak kell tekinteni! Démász-kirendeltség, Békéscsaba ftiváló hőszigetelő falazóblokk telepünkről AZONNAL ELSZÁLLÍTHATÓ! Békéscsaba, Kossuth utca 23. T.: (66) 26-613. Szakmaváltó a Veszprém megyei Állami Építőipari Vállalat felszámolásának ügye mostanában olyan, általánosításokra okot adó példa, mint az a bizonyos állatorvosi ló, amelyen minden betegség egyszerre szemlélhető. Kicsiben ugyan, de pontosan tükrözi gazdasági átrendeződésünk lehetséges útjait, megoldásait, a velük járó nehézségeket. A jogutód nélküli felszámolásra ugyanis eddig nem sok alkalom volt, ezért hát a jogi eljárást is most kell megtanulniuk a vállalati, a megyei embereknek, a pénzügyi alkalmazottaknak. Ennek lebonyolítása során az egyik legnehezebb feladattal akkor találták szembe magukat a felszámolók, amikor a meglevő — bár a vállalati fénykorhoz képest meglehetősen megcsappant — munkáslétszám megnyugtató elhelyezéséről kellett dönteniük. Foglalkoztatáspolitikáról eddig is beszéltünk — de csupán beszéltünk. Eszközei leginkább a szakirodalomban jelentek meg, nem pedig a vállalati valóságban. Legföljebb a munkaügyi osztályok, a munkaerő-közvetítő irodák alkalmazottai intézkedtek egy-egy vitás esetben, a dolgozók ki-belépésekor. Mára viszont éppen ezek, az eddig elhanyagolt eszközök váltak a szerkezet- átalakítás sarkalatos pontjaivá. Az építőiparban jelentkező gondok meglehetősen speciálisak éfe eltérőek például attól, amilyenek Ózdon vagy még korábban, a bányavidékeken voltak tapasztalhatók. Azért ez a megkülönböztetés, mert az építőipari ágazat egésze sem hasonlítható össze a többi iparvállalattal, lévén eltérőek a munkafeltételek, a munkakörülmények, a belső/ázervezeti rend és a munkaszervezés. Szakmái, pontosabban szakmunkásai is cs^k annyiban azonosak például a kohászok- kal^hogy náluk sem egyszerű dolog átváltani a régi, megszokott életből egy másik, ismeretlenbe. 9 Márpedig ilyen napokat élünk mostanában. Azok az építőipari szakmunkások, akik már pályaválasztásukba belekalkulálták a masze- koiás, a fusizás lehetőségét és anyagi többletét, most nem nagyon lehetnek elkeseredve. A kőművesekre, az ácsokra mindig és mindenhol nagy a szükség, különösen napjainkban kelendőek a jó szakiparosok, amikor a megrendelők szívesen térnek vissza a régi, hagyományos, kézi technológiára. Ám sok, saját szakmájában jól képzett ember (vasbetonszerelők, gépészek) kénytelenek elgondolkozni munkások eddigi pályafutásukon és föltenni a kérdést: mi legyen ezután? Mert az ő szaktudásukra — bár természetesen szükség van — nemigen tartanak igényt azok a nagy építőipari vállalatok, amelyek még talpon maradnak, jövedelmező munkát vállalnak. Különösen nehéz helyzetbe kerültek azok, akik a túlzott szakmai szétforgácso- lódás „áldozataiként” csupán egy-egy részmunkához értenek, arra kaptak képesítést. Például a hidegburkolásból egyre nehezebb megélni, sokkal egyszerűbb az élete annak, aki két, esetleg három szakmában is jártas. Az ilyen univerzális emberek iránt még a dekonjunktúrák idején is érdeklődnek a vállalkozók, a vállalatok. Habár az építőipar nem tipikusan női szakma, mégis vannak, akik kisegítőként vagy könnyűgépkezelőként ide szegődtek. Számukra munkát keresni és találni nem lesz könnyű feladat, talán a mezőgazdasági kisüzemek, kisszervezetek alkalmazni tudják őket. Gondjuk megoldása olyan problémákat vet fel, mint általában a szakképzetlen és idős embereké. Méltányos esetekben viszont számítani lehet arra, hogy igénybe vehetik a korengedményes nyugdíjazást. Az erejük teljében levő fizikai munkások előtt több lehetséges út áll: vagy átkerülnek egy másik vállalathoz, ha az igényt tart szaktudásukra, vagy pedig vállalják az átképzést, egy új szakma megtanulásának minden gyötrelmét, azzal a perspektívával, hogy ebben jobban boldogulhatnak. Ehhez újraelhelyezkedési támogatást is igénybe vehetnek. Nyilván vannak, akik maguk keresik a megoldást, és az építőiparban dolgozók nem panaszkodhatnak a szűkös lehetőségekre: önállóvá válhat, akinek szakmája azt megengedi, és ezáltal a magánépítkezések piacán szállhat újból a versenybe. Beszállhat a kisszervezetek valamelyikébe is, legvégső esetben pedig más ágazatba kerülve folytatja az életét. n gazdaságban zajló szerkezeti megújulást, átalakulást most — kissé késve — követi a munkaerő lassú idomulása az új formákhoz. S mivel az új szervezetek általában a valóságos piaci igények alapján szerveződtek, várhatóan megindul a jók kiválasztódása, a gyengék további térvesztése. Az, ami a gazdaságpolitikai cél volt s marad a jövőben is. Szikora Katalin Szatmári Ilona Az újvidéki Macku&ó •ban olvastuk Legalább a gyerekek ne érezzék az ínséget flki csak teheti, délutáni munkával pótolja a személyi jövedelmét Topolyán is
