Békés Megyei Népújság, 1987. október (42. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-07 / 236. szám

1987. október 7., szerda Üdvözlő távirat az NDK nemzeti ünnepén ÜEHSEHCKAfl ^Presse ^iSiffurtcrJÜlíem^ ifwttdr : ­AikMIKftÓ Békenap Békéscsabán Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt fő­titkára, Néúieth Károly, a Magyar Népköztársaság El­nöki Tanácsának elnöke és Grósz Károly, a Magyar Népköztársaság Miniszter- tanácsának elnöke a Német Demokratikus Köztársaság megalakulásának 38. évfor­dulója alkalmából táviratot küldött Erich Honeckernek, a Német Szocialista Egység­párt Központi Bizottsága főtitkárának, az NDK Ál­lamtanácsa elnökének és Hétfőn Managuában ta­nácskozás kezdődött a nica- raguai kormány és az el­lenzéki pártok képviselői között. A tanácskozáson, melyet • Ortega államfő nyi­tott meg, részt vehetnek olyan ellenzéki szervezetek is, amelyek nem rendelkez­nek parlamenti képviselet­tel. A párbeszéd megszervezé­sét az augusztusi közép­amerikai csúcstalálkozó után kezdték meg Nicaraguában. Az államfők által akkor el­fogadott dokumentum elő­irányozza a nemzeti megbé­kélést és a párbeszédet a belső politikai ellenzéki cso­portokkal a térség országai­ban. Willi Stophnak, az NDK Minisztertanácsa elnökének. Az NDK megalakulásának 38. évfordulója alkalmából Sarlós István, az Országgyű­lés elnöke táviratban üdvö­zölte . Horst Sindermannt, az NDK Népi Kamarája elnö­két. Az évforduló alkalmá­ból táviratban köszöntötte NDK-beli partnerszerveze­teit a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsa, a KISZ Köz­ponti Bizottsága, az Orszá­gos Béketanács, a Magyar Nők Országos Tanácsa és a Magyar Vöröskereszt. Dániel Ortega hangsúlyoz­ta, hogy a nicaraguai kor­mány teljes mértékben meg kívánja valósítanil a guate- malai csúcsértekezleten el­fogadott megbékélési prog­ramot. A sandinista vezető aláhúzta, hogy e politikai készségnek és nem a folyto­nos amerikai nyomásnak tu­lajdonítható a. belpolitikai élet megélénkülése az or­szágban. A nicaraguai kor­mány a nemzeti megbékélé­si program megvalósítása érdekében augusztus óta egyebek között tűzszünetet kínált. fel az ellenforradal­mároknak, engedélyezte a „La Prensa” című ellenzéki napilap újbóli megjelente­tését. feloldott több cenzú­rarendelkezést. HARMINCÖTMILLIÖ DOLLÁROS JACHT A francia Riviérán nemrég áruba bocsátották Adran Kasszogi szaúd-arábiai mil­liárdos jachtját, az ára har­mincötmillió dollár volt. A jacht 86 méter hosszú, 11 lakosztálya van, amelyek egyenként 60 négyzetmétere­sek. A fürdőszobák már­vánnyal borítottak, a kilin­csek és a csapok aranyból készültek. A jachtnak ezen­kívül medencéje van, lemez­tára, két szalonja 150 férő­hellyel, és egy platformja, amelyre helikopterek száll­hatnak le. TÁMADÓ MAJMOK Népes majomcsapat tartja rettegésben az indiai fővá­ros délnyugati részének la- -kóit. A majmok megszáll­tak egy üresen álló lakóhá­zat, és onnan indítanak na­ponta rendszeres támadáso­kat a környék házai ellen. A lakásokba behatolva min­dent ellopnak, ami a kezük ügyébe kerül. Elsősorban az éléskámrákat rámolják ki, s gyakran törnek-zúznak. Lá­togatásuk után a feldúlt la­kások csatatérhez hasonlíta­nak. Az állatok ellátogat­tak már a közeli légitá­maszpont parancsnokságára is, ahonnét fontos, iratokat, dokumentumokat tartalma­zó aktatáskákat emeltek el. Több esetben embereket is megtámadtak. Óriás gordonka Franciaországban Christi­an Urbit vezetésével néhány mesterember elkészítette a világ legnagyobb gordonká­ját. A 7,44 méter magas hangszer több mint 800 ki­logrammot nyom. A húrokat műanyagból készítették. Mindennek ellenére az óri­ás gordonkából épp oly bár­sonyos és tiszta hangot le­het előcsalni, mint egy nor­mális méretűből. \ A PÉNZ NEM RONTOTTA EL Á brit Violet Bowden, 71 éves nyugdíjas 1,5 millió dollárt nyert sportfogadáson. Kijelentette az újságírók­nak, hogy a pénzen rengete­get fog vásárolni. Néhány nappal később azonban megváltoztatta szándékát, és semmit sem vásárolt, még a pénz kamatait sem használta fel. Kijelentette, hogy most már nem kíván semmit. FOGKEFE NÉLKÜL Nem lesz szükség fogkefé­re — állítja Márk Ferguson brit professzor, a manches­teri egyetem sejt- és struk­turális biológiai tanszékének vezetője. A szakemberek sze­rint néhány éven belül ol­tással előzik meg a fogszu­vasodást, és az emberek gén- sebészeti úton előállított baktériumokat tartalmazó oldattal öblögetve távolítják el szájukból a fogak romlá­sát előidéző anyagokat. VONATKÉSÉSÉRT KÁRTÉRÍTÉS A kubai vasút a jövő hó­naptól kezdve kártérítést fizet az utazóknak, ha a vo­nat igazolatlanul késik. Az állami árbizottság rendelete szerint az utas 15 napon belül követelheti a kártérí­tést. Pontosan meghatározott mércék szerint az utasoknak a jegy értékének 5—35 szá­zalékát térítik meg, a késés idejétől függően. A megyei ifjúsági napok zá­rórendezvénye az október 6-1 békenap volt. — Nem véletlen, hogy éppen ezt a dátumot választjuk már évek óta a béke megemlékezé­sére — mondta Achim Mihály, a városi KISZ-bizottság titká­ra, a délutáni programok előtt. — Békéscsaba 43 évvel ezelőtt, október 6-án szabadult fel a fa­siszta elnyomás alól, és ez a békét jelentette az emberek szá­mára. A nemzeti függetlensé­gért harcoló ’48-as tábornoko­kat szintén október 6-án vé­gezték ki. Ebből a komplex bé­keérzésből fakad a békéscsabai fiatalok békeünnepe. We don’t want 3rd world war! Peace! Nem akarunk harmadik világháborút! Békét! — hirde­tik városszerte az aszfaltfelhí­vások. A békenap kiemelkedő ren­dezvénye Gustavo Cruz Moreno, a nicaraguai nagykövetség első titkárának és a békéscsabai KISZ-es fiataloknak a találko­zója volt, amelyen a nicaraguai nép életébe kaphattak bepillan­tást a résztvevők. A békenap sétálóutcái prog­ramja a békéscsabai ifjúsági fúvósok műsorával indult. A távolra hallatszó zene a szö­kőkút környékére csalogatta a munkából hazafelé igyekvőket, a napköziből elengedett iskolás gyerekeket. Percek alatt óriási tömeg mozgott a különböző mesterségek birodalmává ala­kult sétálóutcán. Sütemények, szendvicsek nagy választéka várta a megéhezőket a keres­kedelmi és vendéglátó szak­munkásképzősök asztalán. Pre- kop János, a 9. sz. általános iskola kerámiaszakkörének ve­zetője hangosan csalogatta a kíváncsiskodókat a fazekasmes­terség „megkóstolására”. — Tes­sék, tessék közelebb jönni! Kö­tényt is adunk! Gondolják meg! Holnap már nem leszünk itt! Az alkalom most van, próbálják ki! A 635. sz. Kulich Gyula Szak­munkásképző nőiruha-készítői­nek divatos ruhadarabjai főleg a gyengébb nemet vonzották. A Jókai utcai Általános Iskola pompomjai és rószaszín párdu­cai elsősorban a kicsinyek kö­rében arattak sikert. Késő délután a Zsarátnok együttes szóraléoztatta muzsiká­jával a publikumot. Időközben megérkezett a Varga Miklós Band feliratú autóbusz is, mely­ből az esti koncert főszereplői szálltak ki, a fiatalók legna­gyobb örömére. Grósz Károly ma az NSZK-ba utazik Grósz Károly, «a Magyar Népköztársaság Minisztertaná­csának elnöke Helmut Kohlnak, a Német Szövetségi Köz­társaság szövetségi kancellárjának meghívására október 7- én hivatalos látogatásra az NSZK-ba utazik. Nicaraguában folytatódik a párbeszéd (magyar) Freko.p János a mesterség titkába avatja a kíváncsiskodókat Fotó: Gál Edit n fordulat pillanatai I. A Szovjet Tudomány című folyóirat következő számában jelenik meg Tatjá­na Ivanovna Zaszlavszkaja akadémikus­sal, a Szovjet Tudományos Akadémia részlegvezetőjével, a szociológiai egyesü­let elnökével készített interjú, amely az országban folyó átalakítással foglalkozik. A szerkesztőség hozzájárult ahhoz, hogy lapunk még a megjelenés előtt közreadja az interjút, amelyből az alábbiakban részleteket közlünk. A beszélgetést V. V. Golotov vezette. A szovjet társadalom a fordulat időszakát éli át. Ez a tény tükröződik az SZKP XVII. kongresszusának ha­tározataiban is. Az ország előtt álló problémák lénye­gének megértéséhez, a meg­oldás útjának kidolgozásá­hoz jelentős tudományos ku­tatásokat folytatnak. Tatjá­na Ivanovna Zaszlavszkaja nevéhez egy sor fontos tu­dományos gazdasági kísérlet fűződik. Ö vezeti á gazda­sági és szociológiai tudomá­nyok határterületén folyta­tott kutatásokat; az új tu­dományos irányzat, a gaz­dasági szociológia kidolgo­zásán munkálkodik. — Hogyan látja a mai helyzetet? — Három •egymással ösz- szefüggő tendenciát nevez­hetnénk meg, melyek az utóbbi évtizedben gazdasá­gunkat jellemezték. Ezek meghatározzák a társada­lom jelenlegi helyzetét, El­ső a személyi tényező sze­repének növekedése a ter­melésben, a népgazdaság hatékonyságának alakulásá­ban. Második a személyi irányítás feltételeinek meg­változása, egyben a társa­dalom szociális fejlődése. Harmadik a jelenleg műkö­dő gazdasági irányítás gya­korlatának lemaradása az új elvárásoktól, a haté­konyságának csökkenése. A két első tendencia a tudo­mányos-technikai és szociá­lis haladás eredménye, ezek objektív természetűek, és a jövőbén még erősödni fog­nak. A harmadiknak az el­avult gazdasági irányítás hosszas fennmaradása. — Említette a személyi tényező szerepének növeke­dését, vagyis az élő munka szerepének növekedését a termelés hatékonyságának alakulásában. Mire alapoz­za ezt a véleményt? — A realitás elemzésére. Néhány iparágban a terme­lőeszközök értéke sokszoro­sára emeli a munkások fi­zetését. Ilyen körülmények között az emberek munká­jának minősége nemcsak a munka termelékenységét határozza meg, hanem azt is ami még fontosabb, hogy az értékes termelőeszközö­ket hatékonyan használják fel (vagy legalább épen tartsák). Bár az élő munka termelékenysége némely iparágban ma tízszerese a fél évszázaddal korábbinak, azonban sok esetben a kár értéke az , előbbinek több százszorosára rúg! Pél­dául a csernobili atomerő­műben történt baleset, mely mint tudjuk, személyi mu­lasztás következménye • volt. Ezenkívül a termelés társa­dalmasításának fokozódása, s ezzel összefüggésben a népgazdaság vállalati struk­túrájának bonyolultabbá vá­lása, valamint a vállalatok egymástól való függésének erősödése, mind fokozza az élő munka szerepének nö­vekedését. A Szovjetunió­ban sok tízezer különböző profilú vállalat van, amély több mint 20 millió külön­böző terméket gyárt... Végül a növekvő munka- megosztás és.specializálódás oda vezet, hogy sok kollek­tíva, amely a népgazdaság­ban meghatározott feladat ellátására szakosodott, egye­dülálló lesz a maga terüle­tén. Munkájuk minőségét a munka folyamatában gya­korlatilag nem lehet ellen­őrizni, valódi ellenőrzés csu­pán a felhasználás folyama­tában lehetséges. — A monopolhelyzetre emlékeztet! — így is van, lényegében monopólium. Mondhatnánk, az egész társadalom függ az ő' tevékenységüktől. Vegyük például azt a tervező vál­lalatot, amelyik 20 évvel ez­előtt célszerűségből tervezett a Bajkál-tó partján egy cel­lulóz- és papírgyárat. A szakemberek által papíron végzett számítások elég meggyőzően hatottak, de sok tudós ellenvetését figyelmen kívül hagyták. Miután fel­épült a gyár, kiderült, hogy a tudósoknak volt igazuk: a tó vize szennyeződésnek in­dult, és most azt a kérdést vizsgálják, hogy meg kelle­ne változtatni a gyár profil­ját. Hasonló eset volt Kö- zép-Ázsiában az a terv, melyet egy erre szakosodott intézet dolgozott ki, hogy néhány szibériai folyó fo­lyásának irányát megvál­toztassák. Már a tervezés is több millió rubelbe került, mire az Állami Tervhivatal feltárta, hogy a terv teljes mértékben alaptalan, külö­nösen szociális-gazdasági vonatkozásban. Mivel kon­kurens vállalat az adott te­rületen nem volt, ez garan­tálta a tervezőknek a mo­nopolhelyzetet. — És az ipari termelés­ben? — A munka minőségének külső kontrollját megterem­teni ott is egyre nehezebb. — Miért? — A tudományos-techni­kai haladás hatására válto­zik a munka tartalma. Ezen­kívül jelentkezik még a munkások területi elhatáro­lódása, különösen élénken megmutatkozik ez a föld­művelésben, ahol traktorok, vagy kombájnok több száz méterre dolgoznak egymás­tól. Ha minden munkás szi­gorú ellenőrzését meg akar­nánk szervezni, egész had­seregnyi ellenőrre lenne szükség. Mivel az ellenőrök ugyanolyan emberek, mint akiket ők ellenőriznek, 1 és nem mindig végzik jól a rájuk bízott feladatot, ezért egy második szintű ellen­őrzést is meg kellene szer- venzi, és ígv tovább. Az el­lenőrzésnek ilyen bürokra­tikus rendszere először is drága, másodszor rossz ha­tásfokú, bár a mai ember gyorsan hozzászokik az el­lenőrzés legbonyolultabb formájához is. — Merre van hát a kiút. mit ajánl a tudomány? — A leginkább perspekti­vikusnak az látszana szá­momra, ha a munka minő­ségének külső kontrollálását fokozatosan felváltaná egy automatikus műszer, vagy az önkontroll. A gyakorlatban az emberek vezetése nemcsak, hogy nem lesz könnyebb, hanem egyre nehezebb lesz. Ez indokolja az általuk feltett sok szoci­ológiai közkérdést. Az egyik ilyen felmérésben, amelyet Nyugat-Szibériában végez- " tünk, az a tétel állt, hogy az utóbbi időkben egyre bonyo- lúltabb az emberek vezetése. Ezt a kolhoz- és szovhoz- vezetők 97 százaléka, a párt- és tanácsi dolgozók 87 szá­zaléka megerősítette. — Miért válik nehezebbé az emberek vezetése? — Ügy gondolom, ebben két fontos tényező játszik szerepet. Nőtt az emberek kulturáltsága és tájékozott­sága az országban és külföl­dön végbemenő folyamatok­ról, fejlődött a jogi és öntudatuk, ennek következ­tében nő az önállóságuk és a kritikai ítéletalkotásuk. Egy­re sokoldalúbb az értékek felőli tájékozottságuk és igé­nyességük, nőtt a munka, és kulturális potenciáljuk. A szociálisan fejlett ember a jövő számára potenciálisan jobb munkaerő, ugyanakkor a .vezetés számára bonyolul­tabb. Krit'kusan fogadta a számára kijelölt feladatot, igyekszik a munkában öntu­datosan megtalálni a legjobb megoldást, ha erre nincs módja, közömbösen áll hoz­zá a munkához és más, nem termelő szférába helyezi át az érdeklődését. A másik fontos tényezője, hogy csökkent a társadalmi termelésben a megfeszített munka gazdasági kényszere, és szélesedtek az egyéni gaz­dasági viselkedés megválasz­tásának lehetőségei. A hábo­rú előtti és utáni években a lakosság személyi jövedel­me alig volt magasabb a lét­minimumnál. Megfeszített munkára volt szükség, hogy a család normális színvona­lon élhessen. Nem volt egy­szerű munka helyet változ­tatni sem. Például ahhoz, hogy a kolhoz állományából kilépjen, az egész kolhoz ta­nácsának beleegyezésére volt szükség. Mindez kizárta a személyes döntés lehetőségét. Most gyökeresen megvál­tozott a helyzet. A társada­lom legtöbb rétegének élet- színvonala jelentősen meg­haladja a létminimumot. A nyugdíj, a rokkantsági se-; gély, a táppénz — bár nem magas — biztosítja, hogy ne kelljen az embereknek egész életükben takarékoskodniuk, gyűjteni a pénzt a „szűkö­sebb időkre”. Az ifjúság sze­mélyes szabadságát növeli a Szülők anyagi segítsége. Pél­dául az általunk vizsgált falusi családok kétharmad része pénzzel, hússal, vaj­jal, burgonyával, zöldséggel segíti a városban lakó ro­konokat. Gazdasági kényszert csök­kentő tényező, hogy nincs munkanélküliség és a leg­több helyen betöltetlen ál­lások vannak. Nem vélet­len, hogy az altáji iparvál­lalatok vezetőinek 27 szá­zaléka azt tartja, a munká­sok aktivizálásának legfőbb akadálya a feszítő munka­erőhiány- Nagyon sok vál­lalatot tudtak megnevezni, amelyek tőlük csábítják a munkaerőt magasabb1 fize­tést, jobb szociális és la­káskörülményeket, kedve­zőbb munkafeltételeket ajánlanak. Mindez vissza­hat az emberek vezetésére. Fordította: Gyurkó Edit és Frankó Larissza (Folytatjuk)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents