Békés Megyei Népújság, 1987. október (42. évfolyam, 231-257. szám)
1987-10-31 / 257. szám
NÉPÚJSÁG 1987. október 31., szombat SZÜLŐFÖLDÜNK Jelentés Opusztaszerröl Nagy buzgalommal indult a nemzeti történelmünk emlékhelyének felvirágoztatására tett országos vállalás. Ópusztaszeren aztán mindinkább csak Csongrád megye ügyévé lett a helyreállítás dolga... Régi-új krónika Szegedről Csongrádnak tartva, még a félút előtt elérjük Ópusztaszer községet. Tábla jelzi az irányt az útról lefordulva az emlékpark felé. Öpusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark. Azon a helyen, ahol a legenda szerint a honfoglalás lezárásaképpen „ejtették meg a szerét az ország egész dolgának” a vezérek, vagyis, ahol az első „országgyűlést” tarthatták, ma egy nagy és hosszan húzódó építkezés folyik. Sokan ismerik a középkori apátság romkertjét. Évente 200 ezren is elzarándokolnak ide. Szer monostorának köveit még a múlt században széthordták a Pallavicini-urada- lom építkezéseihez, de e században is, egészen a 60- as évekig kőbányaként használták a környékbeliek. Az elpusztult monostor apátja, egy gyulai plébános 1882-ben elindított ásatásaival több kárt okozott, mint hasznot, mert lehetetlenné tett egy szakszerű, mai feltárást. Így a mai látogató sem a kolostorból, sem Szer mezőváros maradványaiból nem láthat semmit.! Megtekinthet viszont egy tizenöt házból álló skanzent, amely a századforduló népi életének állít emléket. Rövidesen egy szélmalommal, és később talán egy napsugaras parasztházzal lesz teljes a falumúzeum. Ehhez a földhöz a magyar történelemnek két „honfoglalása” is kötődik; az egyik az Anonymus nyomán is feltételezett „szer”, vagyis a szokástörvények elrendezése a vezérek által, a másik pedig a jelképes „második honfoglalás”; 1945. március 29-én történt, a nev^etes földosztással. A föld, régi nevéért kiáltott ekkor, mert közben a Pallaviciniek önkényesen Sövényházának nevezték el. Mégis, csak 1974-től kapta vissza ősi nevét Szer. Az Elnöki Tanács hozzájárulásával a helység felvette az Ópusztaszer nevet, megkülönböztetésül a fiatal Pusztaszer községtől. Ütemezések 1970-ben Erdei Ferenc kezdeményezte annak az országos emlékbizottságnak a létrehozását, amely indítványt tett egy emlékpark kialakítására a Szer monostor környékén. 1976-ban fogadták el a részletes rendezési tervet, egy országos pályázat nyomán. Ez három ötéves tervidőszakra ütemezte a munkálatokat. A terv a területet két nagy részre osztotta; a szorosabb értelemben vett múzeumi emlékhelyekre és a parkerdőre. Az előbbi egy nagyszabású építkezés színhelye mostanában, az utóbbi egy kiránduló- és pihenőövezet lesz, ahol már 30 hektárnyi terület parkosítása meg is történt. A 200 millió forintos beruházás kivitelezője a Délép. Ismert gondjai és átszervezése után is folytatja az építkezéseket az emlékparkon. Csúszásról abban az értelemben van szó, hogy a két ütemben tervezett munkálatok két nagy szakasza között telt el egy hosszabb kényszerszünet. Ennek oka a pénzügyi feltételek ! megteremtésének nehézségeivel magyarázható. Az első ütem műszaki tartalmát 1982-ben határozták meg. Az akkori — 89 millió forintos — szerződés szerint összeszerelték a központi épület teljes vázszerkezetét a merevítő falakkal, elkészült a tetőszerkezet, -fedés, és számos gépészeti munka. Ez természetesen még nem jelentett egy használható létesítményt, de a beruházó (a Csomiber) pénzügyi ütemezése szerint 1985-re elkészült. Ekkor következett a szünet. 1986. júniusában rendelte meg a Csongrád Megyei Beruházási Vállalat a második ütemet. A szerződéstervezet eredetileg még 55 milliós összeggel számolt, 1988. június 30-ára tervezett befejezéssel. Később további belsőépítészeti munkákat rendeltek meg, így a teljes szerződéses összeg 90 millióra alakult, egy évvel eltolódott, 1989-es befejezési határidővel. Természetesen' a „hagyományos” késleltető mechanizmusok is dolgoznak; hiányoznak még bizonyos engedélyek ahhoz, hogy a munkák tovább folyhassanak. Az idén azonban* már intenzíven megindult a második ütem kivitelezése. Ez évben tervezik a homlokzat teljes lezárását, jövőre a teljes épületgépészeti munkákat befejezni, és így 1988. utolsó negyedévében már át tudnák adni a munkaterületet a Fesztykörkép szereléséhez. Ahhoz, hogy a határidőket tartani tudják, a megrendelő Csomiber, a tervező Csomiterv, a társkivitelezők és a Délép összehangolt munkájára lesz szükség. ...és a Feszty-körkép? Az egész ország várja nagy érdeklődéssel, hogy mikor lesz újra látható jeles nemzeti panoptikumunk, a Feszty-körkép. Méltóképpen itt, a magyarság nagy történelmi; emlékezőhelyén adnak majd otthont a hányatott sorsú látványosságnak. Az említett múzeumi területen, a központi épületben lesz a helye. A létesítmény egyébként méreteinél fogva alkalmas lesz1 más bemutatókra is. Az épület külső körgyűrűjének három emeletén négy állandó kiállítás kap helyet. Kurucz D. István festőművész javasolta, hogy a galériaszinten egy kiállításon örökítsék meg az ezredéves magyar történelem minden nagyobb sorsfordulóját egy táblaképsorozaton. Álljon itt néhány adat az épület méreteinek érzékeltetésére: 2570 négyzetméter alapterületen 34 ezer lég- köbméterjt építenek be. Átmérője 57 méter, legmagasabb pontja 35 méter magas lesz. Az építkezés a Délép saját technológiájú, ún. dugóalapozásával kezdődött meg. Különös érdekessége, hogy a ragasztott, kész tető- szerkezet, amely az egész teret lefedi, a falak emelkedésével, a csúszózsaluzás során fog a földről a magasba felemelkedni. Egy gyorsított felvételen valahogy úgy nézne ki az egész építkezés. mintha a földből nőne ki az épület. * * * Az emlékhely boltozása tehát halad — a maga tempójában — elboldogulnak országos összefogás nélkül is. Immár inkább azzal kell majd törődniük többet, hogy legyen, aki majd elzarándokol ide: emlékező, tisztelgő utókor . ..! Okos, fiatal nemzedékek, akik értenek is majd a történelem nagy körképéből és tablóiból, és tisztult, hazafias érzést visznek magukkal! erről az ősi földről. Pleskonics András Községháza az ópusztaszeri falumúzeumban. Az eredetit „fiatalosan” őrző épületben kapott helyet a közelmúltban megnyílt postamúzeum i Fotő. Enyedi Zoltán KOVÁCS ERZSÉBET KÉPÖSSZEÁLLÍTÁSA A Szegedi Kapu, a [Nemzeti Történeti Emlékpark bejárata
