Békés Megyei Népújság, 1987. október (42. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-29 / 255. szám

NÉPÚJSÁG! 1987. október 29., csütörtök Kibontakozás a Csorvási Lenin Tsz-ben Megyénk mezőgazdasági termelőszövetkezetei is elkészí­tették a párt KB júliusi állásfoglalásából, valamint a kor­mányprogramból adódó feladatterveiket. A Csorvási Lenin Termelőszövetkezetben először a főágazat-vezetők, ágazat­vezetők tanácskoztak, az elnökkel és a párttitkárral együtt. Alaposan elemezték a szövetkezet jelenét és meghatározták az elkövetkező 3—5 év tennivalóit. Az összegzések elkészül­te után a szövetkezet pártbizottsága tárgyalta meg a prog­ramot. A tapasztalatokról Széli László párttitkár a követ­kezőket mondja: Jövőre új épületben az eleki varroda flz utánpótlás nem gond — önkritikusan értékeltük a munkánkat. Megállapítot­tuk, hogy 1983 után legrosz- szabb évét zárja ebben az esztendőben a téesz. A ter­vezett 40 millió forintos nyereség helyett várhatóan 20 millió Ft körül alakul az éves jövedelem. Az idén is jelentős kárt okozott az aszály, s az elmúlt években ez a természeti jelenség szintén súlyos kiesést oko­zott. Lelassult a fejlődés, csökkent a nyereség, keve­sebb pénz jutott «fejlesztés­re. Megállapítottuk, hogy azért ezekben az években is értünk el a közösséget gya­rapító eredményeket. Befe­jeződött a tehenészeti telep rekonstrukciója és a gépmű­hely építése. Megoldottuk a termelőszövetkezet teljes gázellátását, s ma már a település valamennyi utcájá­ba ejjut a gáz. Az idén 600 vagonos gabonatárolót épí­tettünk. Emelkedett a tagok jövedelme is. Tavaly az egy tagra jutó éves kereset el­érte a 82 ezer forintot. Az elkövetkező időszak terveiről, feladatairól Ko­vács János, a szövetkezet elnöke tájékoztat. — A termelés szerkezeté­ben nagy változtatást nem kívánunk bevezetni. Leg­fontosabb az alaptevékeny­ség színvonalának emelése. Természetesen keressük a kiegészítő tevékenységeket is, elsősorban a mezőgazda- sági termékek feldolgozása terén. Bővíteni kívánjuk szolgáltató tevékenységün­ket a társgazdaságok és a lakosság részére. A növény­termesztésben az aszály és a piac alakulása miatt né­mi módosítást vezetünk be. A kalászosok vetésterülete jövőre 1700 hektár körül alakul, ez kevesebb az idei­nél. Hasonlóan csökkentjük a kukorica- és a cukorrépa­területet is. Növelni kí­vánjuk* a MÉM ágazati programjával összhangban a fehérjenövények vetésterü­letét. Vetőmagborsóból és szójából is jelentősebb mennyiséget kívánunk ter­meszteni, emellett a napra­forgót is bevesszük a ter­melésszerkezetünkbe. Éles vita volt az állatte­nyésztés jövőjét illetően. Ez a főágazat anyag- és esz­közigényes, emellett kicsi a jövedelemtermelő képessége. Két hagyományos rendszerű sertéstelepünkön a rossz tartási körülmények miatt leállítjuk a hizlalást. A szakosított sertéstelepen je­lentős rekonstrukciót haj­tunk végre. Néhány éven belül 25 százalékkal több hízókibocsátást érhetünk el, a felújítás után. A jelenlegi 360-ról 400-ra növeljük a tejelő tehénlét­számot. Az eddigi 5200— 5300 literes tejtermelési szintet tovább kívánjuk emelni. A háztáji ágazat in­tegrálni akarja a nagyköz­ség állattartó kisgazdáinak termelését. Kiemelten ke­zeljük a növénytermesztés­ben a tápanyag-gazdálkodás és a növénytermesztés gé­peinek fejlesztését. Kísérleti szinten megpróbálkozunk a folyékony műtrágya alkal­mazásával. Nagyobb gondot fordítunk a takarmányozási célú melléktermékek (kuko­ricaszár, cukorrépafej) hasz­nosítására. Jövőre megkezd­jük a termelőszövetkezet és a háztáji kiszolgálását elő­segítő takarmánykeverő épí­tését. Az eddigi átlag alat­ti hozamokat a növényter­mesztésben az átlag fölöt­tire kívánjuk emelni. — Napjainkban sok szó esik a munkaerő hatékony foglalkoztatásáról. Milyen lépések várhatók ezen a területen a Lenin Tsz-ben? — Fő feladatunk a gaz­dálkodás szervezettségének javítása. A pártbizottság megfogalmazta, hogy ki­mondottan csak a termelői létszám növelhető. A mun­kaerőt csak olyan helyen al­kalmazzuk; ahol nyereséget tudunk termelni. A gépesí­tési és építési ágazatban jól felkészült szakmunkásokra van szükségünk. Ajánlást fogalmaztunk meg az egy­éves próbaidős tagfelvétel bevezetésére a szövetkezet vezetésének. A műnkaidő- alap jobb kihasználása ér­dekében az igazolt és fize­tett távollétek szigorúbb el­bírálására van szükség. Át­tekintettük a bérezés és jö­vedelemgazdálkodás terüle­tét. Egyértelműen leszögez­tük, a bérezés alapja a tel­jesítmény lehet. Tovább kí­vánjuk fejleszteni az ága­zati érdekeltségi rendszert. A közeli napokban a párt- alapszervezetek is áttekintik saját területükön a gazdál­kodást és elkészítik feladat­terveiket — válaszolt a párttitkár. — A jövő évben beveze­tésre kerülő hozzáadott ér­tékadó, valamint a személyi jövedelemadó jelentős vál­tozásokat hozhat a gazdál­kodásban. Megvannak-e Csorváson a feltételei ezek bevezetésének? — Az általános forgalmi adót nehéz megközelíteni, különösen egy mezőgazda­sági üzemben — mondja Kovács János. — A szemé­lyi jövedelemadóval kap­csolatban elvégeztünk egy számítást a bérbruttósításra vonatkozóan, sajnos, azóta már sokat változott a hely­zet. így csak akkor fogunk ehhez a munkához, ha már világosak lesznek a szabá­lyozók. Egyes vélemények szerint az általános forgal­mi adó bevezetése, á külön­böző termékek adókulcsai miatt, megnövelheti az ad­minisztrációs munkát. Emel­lett a bruttósítás is sok fel­adatot ad a közgazdasági szakembereknek; nem be­szélve arról, hogy nálunk ilyenkor, év végén megkez­dődik a zárszámadási mun­kák dandárja. Elképzelhető, hogy kevés lesz a jelenlegi létszám e feladatok megol­dásához. Személy szerint egyetértek az új adórend­szer bevezetésével, de nehez­ményezem, hogy október kö­zepén még alig áll konkrét információ a rendelkezé­sünkre. Véleményem sze­rint, egy-két év kell ahhoz, hogy kiforrja magát ez a rendszer, s addig bizony elég sok buktatóval kell megküzdeni a termelőszö­vetkezeteknek. A Csorvási Lenin Tsz-ben szorgalmazzák, hogy vala­mennyi tag megismerje a ki­bontakozás helyi program­ját. Már küldöttgyűlésen is-v mertették a legfontosabb tudnivalókat, s rövidesen brigádgyűléseken tekintik át a feladattervet. A párt- és gazdasági vezetés arra tö­rekszik, hogy minden egyes tag minél jobban ismerje a tennivalókat, el tudjon iga­zodni a személyi jövedelem- adó bevezetésével járó is­meretekben is. Csorváson egy biztos alapra építkez­hetnek. Tudják, a jövőben többre, jobb minőségű mun­kára van szükség minden területen. Az elért eredmé­nyeket megbecsülik, és azon törik a fejüket, hogyan lehetne még több nyeresé­get termelni a jó adottságú gazdaságban. Verasztó Lajos Eleken 1967 óta létezik a varroda, 1970-től a Gyulai Szabók Ipari Szövetkezete konfekciórészlegeként. Je­lenleg egy régi, nagy pol­gárházban dolgoznak, össze­sen negyvenhetén. A körül­mények nem nevezhetők a legjobbaknak, de már nem sokáig lesznek ebben az épü­letben. Szilágyi Ferencné részleg- vezető örömmel tekint a jö­vő elé, hiszen sokkal ked­vezőbb munkakörülménye­ket teremtenek majd az új varrodában, melynek épí­tése lassan befejezéséhez közeledik. — Ott 100-200 embernek, elsősorban lányoknak, asz- szonyoknak adhatunk mun­kát — mondja. — Nem lesz gond a létszám feltöltése sem, hiszen, akik most Gyu­lára járnak be a szövetke­zetbe, azok hazajönnek, és új jelentkezőkben sincs hi­ány. Az 1987,/88-as tanévben a gyulai szakmunkásképző intézetben olyan osztályt in­dítottak, melynek tanulói eleki, kétegyházi és lökös- házi fiatalok, és a varró­szakmát tanulják. így a ké­sőbbiekben reméljük, az utánpótlással sem lesz gond. Annál is inkább, mert az új varrodában tanműhelyt is berendeznek, s ez az osz­tály már jövőre itt végezhe­ti a szakmai gyakorlati fog­lalkozásait. A részlegben nyugati cé­geknek végeznek bérmun­kát, szezonváltáskor pedig hazai cégeknek dolgoznak. A lányok, asszonyok kere­sete a teljesítménytől függ, s meglehetősen nagy a szó­rás, háromtól egészen hét­ezer forintig terjed. Rapaj- kó Mihályné legutóbb 3400 forintot vehetett fel, de ő még csak júniustól van itt: — A könyvtárban dolgoz­tam korábban, de nagyon keveset kerestem, s kilátá­som sem volt arra, hogy a jövőben lényegesen jobb le­gyen a fizetésem. Kétségte­len, ez a 3400 forint sem sok, bár már ez is több, mint a könyvtárban volt, de hát még alig vagyok túl a háromhónapos betanulá­son. Meg kell szereznem a kellő gyakorlatot, a rutint előbb. Biztos vagyok benne, hogy folyamatosan nő majd a teljesítményem, s meg­találom itt a számításomat. Szilágyi Ferenc az egyet­len férfi a kollektívában, ő a gépek őre, műszerész: — Korszerű, japán gépek­kel dolgozunk. Főleg kis szériájú munkák vannak, így sokszor kell átállítanom a gépeket, de egyébként sem unatkozom, mindig van mit csinálnom. Már tizenhét éve vagyok itt, megszoktam ezt a munkahelyet, s mond­hatom azt is, elégedett va­gyok. Az igaz, hogy a vá­rosban kereshetnék többet is, de amennyivel több len­ne a pénzem, az el is men­ne az utazásra, no, meg időveszteséggel járna. * * * Néhány hónapja rugal­mas munkakezdést vezettek be a részlegben, elsősorban a kismamákra való tekintet­tel. így fél hatkor, vagy fél hétkor kezdik a dolgozók a munkát, kinek hogy kedve­zőbb. Egyébként nem kell már sokáig várniuk a kedvezőbb körülményekre: várhatóan a jövő év januárjában ve­hetik birtokukba a mintegy 13 millió forintos beruhá­zással megvalósuló új var­rodaépületet. P. F. . v VERESS ERZSI KÉPRIPORTJA m M n BÜ I

Next

/
Thumbnails
Contents