Békés Megyei Népújság, 1987. október (42. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-28 / 254. szám

NÉPÚJSÁG 1987. október 28., szerda AZ újvidéki MiAGYARSIÓ -ban olvastuk A tehetősebbek fizessenek nagyobb adót Az adóztatás módosításá­ról folyó vitában addig, míg elvi szinten maradnak a vitázók, teljes az egyetér­tés. Mindenki elfogadja pél­dául azt, hogy közterheknek egy részét a tehetősebb pol­gárok vállára, a nagyobb jö­vedelmű személyekre kelle­ne áttestálni. De amikor konkrétan a második ház, a hétvégi ház, a tengerparti nyaraló, illetve a második, vagy harmadik forrásból származó, nagyobb jövede­lem megadóztatására kerül­ne sor, azt eretnek gondo­latnak tartják. Nem kap zöld fényt, a múltban sem kapott, az ilyen javaslato­kat különféle kifogásokkal a fiók mélyére süllyesztik ép­pen az érdekeltek, holott a bankbetétek, a hétvégi há­zak, a tengerparti nyaralók sokasága mutatja: a polgá­rok nagy rétege gazdag, csak az állam szegény, meg leg­több társultmunka-szerve- zet, hiszen nincs forgató­tőkéje ... A jogtalanul, nem mun­kával szerzett vagyon, jöve­delem kivizsgálása szorosan az adóztatási szervek mun­kájába tartozik, akkor is, ha nem éppen adóztatási ka­tegória, hangoztatták egye­sek a szakértők zimonyi ta­nácskozásán. Mások szerint, viszont, ha annak tekinte­nénk, akkor legalizálnánk az adócsalást, megvesztege­tést, a visszaélést, mert aránylag sokan ilyen úton- módon jutnak hozzá az úgynevezett különjövede- lemhez, -vagyonhoz. Ahogy a belügyi szervek komo­lyabban foglalkoznak vele, bezzeg naponta olvashatunk újabbnál újabb megbotrán­koztató csalásokat. Jelenleg több ezer személy ellen fo­lyik eljárás, de sokkal töb­ben vannak, akik jogtalanul gazdagodtak meg — hang­súlyozta dr. Bozidar Raice- vic, a Belgrádi Közgazdasá­gi Intézet igazgatója, majd hozzátette: — A szóban forgó jelen­ség a társadalomra nézve nagyon is ártalmas, és sze­rintem nem adóztatási ka­tegória, viszont, ha nem küzdünk ellene, lejáratjuk a munka szerinti díjazást, hovatovább, a párt gyenge­ségét mutatja. Végtére az is kihágás, ha valaki a tengeri nyaralójában devizát fogad el a vendégtől. De nem büntetik meg érte, sőt adót sem fizet. A tanácskozáson többen hangsúlyozták: adóztatásunk elavult, sőt igazságtalan is, inflációnövelő, mert a nagy forgalmi adó miatt is emel­kednek az árak, tehát. a közterhek nagyobb részét, mintegy 70 százalékát ebből fedezik, 20 százalék szárma­zik a vámilletékből, 10 szá­zalék a társultmunka-szer- vezetek jövedelmének meg­adóztatásából, és nem egé­szen 1 százalék a magánva­gyon és -jövedelem meg­adóztatásából. Eszerint a szegények is gazdagok egy­formán viselik a terhet. Jelenleg ugyanis mind­egyik társultmunka-szerve- zet 3-4 százalékot fizet, ho­lott nagy a különbség a jö­vedelemszerzési lehetősé­gekben, ezért már nem­egyszer felvetődött a kérdés, (a szóban forgó tanácskozá­son is), miért nem vezetik be a differenciált megadóz­tatást, vagyis miért nem a nyereségre vetik ki az adót. Köztudomású, hogy az úgy­nevezett monopolhelyzetben lévő társultmunka-szerveze­tek elbírnák a 10 százalékot, sőt ennél többet is, a má­siknak viszont még az egy százalék is sok. Az ilyen mércék felállításával nyil­ván elvonnák a helyzeti előnyből származó jövede­lem egy részét. Igaz, azt más úton is lehet szabá­lyozni. A magánjövedelem, a ma­gánvagyon erősebb meg­adóztatása a lényeges lépés, napról napra növekszik ugyanis a milliárdosok szá­ma, a polgároknak egy na­gyobb rétege pedig egyre szegényül, s egyre nehezeb­ben viseli el a nagyobb for­galmi adó révén megnöve­kedett élelmezési terheket. A napokban ilyen értelem­ben tárgyalt az adóztatás módosításáról a Vajdaság legfelsőbb pártfóruma is. Annyi bizonyos, hogy az ingatlanforgalomra is job­ban oda kell figyelni. A ház. föld stb. forgalmi adó­ját is megfelelően növelni kell. A legnagyobb érdek­lődést továbbra is a polgá­rok vagyonának, termelő- eszközeinek és összbevételei­nek megadóztatása váltja ki. Az adóztatás alá eső va­gyontárgyak közé sorolják a drágább személygépkocsit, a hétvégi vagy második házat, a garázst, az üzlethelyiséget, továbbá a tehergépkocsit, autóbuszt, második traktort, a modern kombájnt. Az in­gatlanforgalomra vonatkozó megadóztatás enyhül, ha va­laki például termőföldet örököl, az akinek földműve­lés a foglalkozása. Érthető, hogy nem fizet adót, vagy csak igen csekély összeget. Akinek viszont nem foglal­kozása a földművelés, az örökölt föld csak pótjövede­lem számára, akkor annak az adó jó tetemes legyen. Ide tartozik a lakásüzérke­dés is. Aránylag sokan a társultmunka-szervezet se­gítségével, alacsony kamat révén hitelt vettek fel la­kásépítésre. Amikor elké­szült, jó pénzért eladták, és újabb mesterkedéssel ked­vező kölcsönre i igyekeznek szert tenni... Sokan meg­tartották a házuk mellett a társadalmi lakást, a szé­gyenlősen meghirdetett és ellenőrzött szakszervezeti akció „Ha van házad, add vissza a lakásod”, ered­ménytelenül végződött. Leg­több ilyen személy a ház mellett megtartotta a társa­dalmi lakást, sőt adót sem fizet a házra. Az adóztatásnak még egy érdekes mozzanata van. A vegyes háztartásoknak, pél­dául a földművelésből eredő jövedelmét jegyzik, katasz­teri adót fizetnek, de nem csatolják hozzá az illető munkahelyén szerzett jöve­delmét. Ügy mondják, eb­ben az esetben a családi jö­vedelmet kellene megadóz­tatni. Igor Stojanovic köz­gazdász szerint, ez nem vol­na jó. a házastársak válásá­hoz vezetne. Mellékjövedelme azonban nemcsak a vegyes háztartá­soknak, hanem a fuvarozók­nak, kereskedőknek, lakás­kiadóknak stb. is van. A szóban forgó jövedelmet sem jegyzik. A jelenlegi adótörvény szerint, ezeknek a személyeknek ugyan adó­vallomást kell tenniük. Ha tesznek is, a bevallott ösz- szeg csupán a fele a való­ságos jövedelemnek, pedig szép számban vannak, akik devizával fizettetnek. Pap Endre Mi időben elkészítettük, Önök időben megkaphatják az 1988. évi nyereségadózás teljes sémáját és a vagyonalap kiszámítását tartalmazó számitógépes programot FUTTATHATÓ: Commodore 64, illetve IBM XT AT kompatibilis gépeken, külön kidolgozva az ipari, az építőipari, a közlekedési, a kereskedelmi, illetve a mezőgazdasági és élelmiszeripari vállalatok és szövetkezetek számára. Az általunk ajánlott program nemcsak a nyereségadózás elemeinek kiszámítására alkalmas, hanem az új rendszer lényegének megértését, megtanulását is lehetővé teszi a részletes magyarázatokkal ellátott szövegkönyv segítségével. A program a rendeletalkotók által tesztelve. II Magyar Hitelbank Rt. Szarvasi Igazgatósága saját partnerkörében térítésmentesen, partnerkörén kívül 11 000,— Ft-ért adja át a szoftvert és a hozzá tartozó szövegkönyvet. Megvásárolható: Magyar Hitelbank Rt. Szarvasi Igazgatóságán, Szarvas, Béke u. 1. Elegendő lesz-e a megtermelt gabona? A kalászosok aratása után jó néhány héttel és a kuko­rica végleges betakarítása előtt több kérdésre szeretne választ kapni az élelmiszer- gazdasággal foglalkozó. Va­jon megfelelő mennyiségű és minőségű kenyérgabonát ter­meltünk-e? Vagy a másik: az előállított termény meny- nyisége fedezi-e a megye nagy számú állattartójának jövőbeni igényeit? Kérdése­inkkel a Békés Megyei Ga­bonaforgalmi és Malomipari Vállalat igazgatóját Bordás Mihályt kerestük meg, aki így válaszolt: — Sokak előtt ismert, hogy az őszi vetésű gabo­naféléknél — így a búzánál is — a téli kifagyás az át­lagosnál nagyobb volt. En­nek következtében a meg­előző évekhez képest ala­csonyabb volt az összes ga­bonatermés. Ezzel együtt sajnos a minőség is romlott valamelyest, de elmondha­tom, hogy a megyénkben őrölt búza még így is jó minőségűnek számít. Egyéb­ként, az őrlésre kerülő bú­zamennyiség az összes fel­vásárolt búzának mintegy 40 százalékát teszi ki, a többit takarmány előállítására használjuk fel, vagy pedig exportra kerül. Annyiban összegezhetem helyzetünket, hogy a kenyérrel nem lesz gond, mert a gyengébb ter­més ellenére megtermeltük a hozzávaló kenyérgabonát. — Mi a helyzet a kukori­cával és egyéb takarmány- növényekkel? — A becslések szerint a kukorica termésátlaga kö­rülbelül egy tonnával lesz alacsonyabb a megelőző évi­hez képest. Ez a nagy meny- nyiségi kiesés mindenféle­képpen csökkenti a kukori­cafelvásárlás volumenét. Az viszont a gyengébb termés ellenére is egyértelmű, hogy Békés megyében megterem az a takarmánygabona­mennyiség, amely megyénk ellátásához szükséges. — Ha a takarmányellátás­ról beszélünk, feltétlenül szólni kell a különféle tá­pokról. Több termelő kifo­gásolja, hogy egyre romlik ezek minősége. Mennyiben lehet igaz ez? — A dolog nem egészen így áll, ugyanis minden táp­nak központilag meghatáro­zott beltartalmi értékűnek kell lennie. Az általunk for­galmazott tápok megfelel­nek ezeknek az előírások­nak. Központi laboratóriu­munk van, ahol folyamato­san vizsgáljuk a forgalomba kerülő takarmánykeverékek minőségét. Egyébként, nem­csak a kész tápok beltartal­mi értékét nézzük meg, ha­nem — az előállítást meg­előzően — az alapanyagokét is. A vizsgálatokon kívül megemlíteném a dolgozók anyagi ösztönzését. Az elő- :i liitott táp minőségétől függ ugyanis, hogy egy-egy dol- «iizo mennyit keres. Nem csekély összegekről van szó, mert dolgozóink keresetének mintegy 20 százaléka a ter­melt táp minőségének függ­vénye. A minőségi kifogás annyi­ban jogos, hogy a tápok im­portált fehérjetartalmú ösz- szetevőit (például a szóját) az ismert devizaproblémák miatt hazaiakkal kell he­lyettesítenünk. Ezek bioló­giai értéke pedig nem min­dig éri el a már említett szójáét. Jogos panaszra ad okot az is, hogy a tápok összeté­tele a kelleténél többször változik. Ez a probléma az alapanyaghiányra vezethető vissza. Egy azonos beltartal­mi értékű, de más összeté­telű táp megjelenése gondot okoz a takarmányozásban. Az új szín, új íz étrendi ha­tása az állatoknál azonnal megmutatkozik — fejezte be Bordás Mihály. (Marik) r Újkígyós és Méhkerék G azdasági bajaink egyik fő okaként emlegetik a támo­gatások és elvonások rendszerét, melyben éveken át a jóktól elvontunk, korlátozva fejlesztési lehetősé­geiket, a gyengébbeknek juttattunk, ők azonban többnyire nem tudták azt hatékonyan felhasználni. A támogatások dzsungelében egyre inkább elmosódott a határ a jövedelme­ző és a ráfizetéses között. A támogatásokat — tudjuk — most a kormány minimálisra szándékozik csökkenteni. A mezőgazdaságban, speciális* helyzeténél fogva, megmarad­nak a juttatások, de kisebb mértékben és szelektívebben al­kalmazva. A tartósan veszteséges tsz-eknek ez a jövőben nem jelent mentőövet. Az élelmiszer-gazdaság munkaprogramjának egy rövid bekezdése utal rá, hogy „... ahol az eredményes nagyüzemi gazdálkodás feltételei hiányoznak, a termelés kisebb-na- gyobb hányada a tagok (bérleten alapuló) gazdaságában, ta­gi kockázati alapon folyjék, ezért módot kell adni az egy­szerűbb szövetkezeti formák létrehozására, például, hogy a tsz-ek szakszövetkezetekké alakuljanak.” És akkor? Új szervezeti keretek között jövedelmezővé vál­hat az, ami ráfizetéses volt? Ha ez így igaz, meg kellene adni a lehetőséget a nyereségesen gazdálkodóknak is, hiszen akkor még jövedelmezőbbek lennének. A dolog azonban en­nél sokkal összetettebb. A lazább formát jelentő szakszövet­kezetté válás nem újdonság. Békés megyében évekkel ez­előtt így alakult át a Méhkeréki Balcescu Tsz. A helyette létrejött szakszövetkezetekbe nem mindenki lépett be, egy­ből százhetvennel csökkent a földdel foglalkozók száma. De pontosítsunk, a megmaradtak se mind a földdel foglalkoz­nak (a háztájiban igen), hanem gyakran jobban megéri bér­munkát vállalni a környező üzemeknek. A lazább formában nagyobb mozgásteret kapva ki bonta­kozhat egy jövedelmező gazdálkodás, ahogy ez Méhkerékén is megtörtént. Ugyanakkor a szakszövetkezet is tönkreme­het, és ez is megtörtént Méhkeréken, hiszen a veszteség forrása alapvetően a föld gyenge minősége volt, ami nem változott. Tehát továbbra is kockázatot vállalt az, aki mun­kát, anyagot fektetett bele. Mi lehet ilyenkor a megoldás, ha nem akarjuk, nem engedhetjük meg egyelőre, hogy a „gazdaságtalan” talajok parlagon maradjanak? A rendezés egyik hatékony módját, úgy hiszem, az Üjkí- gyósi Aranykalász Tsz találta meg. Három esztendeje, ami­kor a méhkeréki szakszövetkezetek egyike tönkrement, a tsz megvette az üzemet. Persze, akkor ez nem ilyen egy­szerűen ment, gyenge földekről van szó, ami a tagoknak in­gyen sem kellett! Az újkígyósi tsz-elnöknek azonban ösz­tönei azt súgták, ha földet kínálnak, meg kell venni. így került hozzájuk 1300 hektár a méhkeréki határból. Az újkígyósi a megye legerősebb szövetkezeteinek egyi­ke, országosan is az igen jók között vannak, tudták, mit vállalnak. Számoltak azzal, hogy 2-3 esztendeig csak visz a föld, de nem hoz. (Némi meglepetés azért érte őket, ami­kor a vásárlás után egy héten belül a szakszövetkezet min­den hitelezője jelentkezett náluk, hogy rendezzék a szám­lát, és kiderült, hogy az eddig tudott 4 millió forint he­lyett 9,5 millió forint terheli a földeket.) A kígyósiak úgy ítélték meg, hogy a megfelelő talajja­vító munkák elvégzése után lehet majd veszteségmentesen, illetve nyereségesen gazdálkodni a méhkeréki határban. Mélyen szántottak, mésziszapot szórtak ki, figyelembe vet­ték a sajátosságokat, a természetes vízelvezetőket, azt, hogy úgynevezett pillanattalajról van szó, amit csak bizonyos időpontokban lehet művelni, különben évekre tönkretehetik. Kiválasztották azokat a növényeket, amelyeket biztonságo­san és gazdaságosan termelhetnek az adott területen. A ku­korica például megterem, de a 4,5 tonnás átlagtermés nem fedezi a költségeket, tehát nem érdemes termeszteni. Kalá­szosok, napraforgó, takarmánycirok, édeskömény terem e földeken, most a harmadik év végén úgy tűnik, kezdi be­váltani a határ a hozzá fűzött reményeket. Kis géppark és 28 ember a méhkeréki önelszámoló egy­ség állandó állománya. Nagyobb munkáknál a kígyósi gép­park vonul át, csak így végezhetők el időben a teendők. Ilyen erős gépi és pénzügyi háttér nélkül a kígyósi szak­emberek se igen boldogulnának a méhkeréki kötött talajo­kon. Egyúttal azt is meg kell állapítanunk, hogy a föld mi­nőségéből fakadóan tartósan veszteséges szövetkezetek — önhibájukon kívül — nem képesek talpra állni. Hiszen eh­hez az kellene, hogy évekig csupán költsenek a földekre, ezt pedig nincsen, aki meghitelezze. A támogatások a vegetá­láshoz, csak a veszteség újratermeléséhez voltak elegendők. Erre pedig valóban nincs szükség, különösen, ha tudjuk, tá­mogatás híján előbb-utóbb megszületik valamilyen új for­ma, amelyben a ráfizetéses jövedelmezővé tehető. H a egy erős tsz csak egyszer megkapja azt a pénzt, amit a veszteséges évről évre elnyelt, biztos, hogy nyereségessé teszi az üzemet. Persze, azon túl. hogy ez az adott tsz megszűnését jelentené, sok egyéb problémát is felvet, az emberek foglalkoztatása, a település érdekei, a távolságok tekintetében. De a kockázatot — ma már nincs választás - vállalni kell! Szatmári Ilona A Kner Nyomda laboratóriumába FELVÉTELRE KERES: vegyészmérnököt Jelentkezni lehet: Kner Nyomda Központi Üzeme, Békéscsaba, Lenin u. 9—21., munkaügyi csoport. Azonnali belépéssel, vezetői-tervezői jogosult­sággal rendelkező ÉPÍTÉSZMÉRNÖKÖT keres az FLR-Proteinvest Agrárfejlesztő Közös Vállalat. Érdeklődni lehet: Békés­csaba,' Kinizsi u. 14., a személyzeti vezetőnél. FELHÍVJUK VÁSÁRLÓINK FIGYELMÉT, hogy a 14. sz. Merkur Autóápolási és Felszerelési Szaküzletünket 1987. november 2-án reggel 8 érakor megnyitjuk. SZERETETTEL VÁRJUK TOVÁBBRA IS KEDVES VÁSÁRLÓINKAT. Merkur-szalon, Békéscsaba, Petőfi u. 2. sz. Tel.: 24-646.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents