Békés Megyei Népújság, 1987. október (42. évfolyam, 231-257. szám)
1987-10-24 / 251. szám
1987. október 24., szombat o CH2IZEH3Yétök lönne, ha eltűnne... Vélemények az újkígyési ö-zö nyelvjárásrél Hz egyetemalapító Az ötlet, hogy Békés megye nyelvjárásszigetéről írjak, akkor született, amikor az újkígyósi italbolt előtt sétálva akaratlanul is fültanúja lettem két férfi beszélgetésének. Középkorúak lehettek, kalappal a fejükön, sörösüveggel a kezükben. — ... Bicikliket is csinálok — magyarázta az idősebb —, kicsit, aztán köny- nyen föltöszi mög létöszi a fődre az embör a lábát. Ügy mögy, mint a golyó! Min- döne mögvan. Ezör forintot kérők érte. De, inkább há- romezöré’ mögvöszik az újat, minthogy ezröt adjanak érte ... Ilyen ízes, igazi ö-ző nyelvjárással köztudottan csak Szeged és Kecskemét környékén találkozik az ember. Azt talán kevesen tudják, hogy a múlt század elején a létszámában megduzzadt Szeged környéki dohányosok kirajzásának a következménye a Szegedtől délre, illetve keletre eső területeken is fellelhető ö-ző nyelvjárás. Közülük Újkígyós és Csanádapáca tartotta meg napjainkig leginkább e nyelvi hagyományt. — Az újkígyósiak helyzete azonban sokkal jobb volt, mint a szomszédos községé — mondta Králik Jánosné, az újkígyósi általános iskola igazgatónője, aki 1965- ben, a község megalapításának 150. évfordulójára készített emlékkönyvbe írt tanulmányt a falusi népszokásokról és népi hagyományokról. — Az újkígyósiak közvetlenül a tulajdonossal kötöttek szerződést, amazok pedig a nagybérlővel. A közvetítő és egyúttal harácsoló nagybérlő sokkal kedvezőtlenebbé tette az apácai telepesek életét... * * * Újkígyós, idősek napközi otthona. Az itt levők többsége helyi születésű. — Vajon mit tudnak az ö-zés eredetéről? — kérdeztem tőlük. — Én csak két osztályt jártam — felelte Hegedűs Györgyné — és majdnem hetven éve élők ebben a községben, de sose hallottam, hogy miért így beszélünk. így tanított anyánk, így szoktuk mög. A 92 éves Sódar Mihály bácsi: — Miért, miért? — tanakodott. — Nem tudok mit mondani. Ha aszondom mö- gyök, azt itt mindönki érti .. .■ A kézimunkaszakkörbe járó asszonyok már többet tudtak. Kérdésemre Virágh Józsefné válaszolt: — Azért, mert a kígyó- siak ősei Szegedről származnak. Az uram nagyap- jáék, a zsóriak, Kiskundo- rozsmáról jöttek. De hát olvassa el Bálint Sándor könyvét, abban aztán minden benne van .... * * * Az ö-zés erős összetartó erőnek bizonyult. Meghatározta az emberek hovatartozását, elkülönítette őket más társadalmi rétegtől és a területileg máshová tartozóktól. — Annak idején bizony kevesen hagytuk el a falu határát, ha igen, főleg a továbbtanulás miatt — emlékezett vissza a 85 éves Seres Mihály, aki kereskedelemmel foglalkozott. — Mikor elkerültem a gyulai gimnáziumba, teljesen átformálódott a beszédem, elhagytam az otthoni ö-zést. Visszakerülve aztán kicsúfoltak az itthoni emberek az „urizálás” miatt. Nem tekintettek többé maguk közé valónak. Nálunk a nyelv nagyon fontos választóeleme volt a falusi társadalomnak. — A tulajdonossal szerződést kötött újkígyósi telepesek hamarosan meggazdagodtak — magyarázta a 83 éves Versán Jolánka néni, aki a negyvenes-ötvenes években a község egyik tanítónője volt. — A gazdagság hírére szlávok és e-ző magyarok telepedtek a faluba, de a szilárd szegedi tájnyelvet nem tudták befolyásolni, megváltoztatni... — Bármennyire is erős összetartó erő volt az ö-ző nyelvjárás — fejtegette Hangyási Lajos, aki 22 éve tanít magyar nyelvet az újkígyósi általános iskolában —, ma már egyre kevesebb fiatal használja, összefügg ez az iskoláztatással, a rádió, a televízió hatásával, de ugyanakkor van ennek egy távolabbra nyúló gyökere is. Az oktatásnak volt egy olyan időszaka, amikor előtérbe állították az irodalmi nyelvet, s a pedagógusok irtottak, kijavítottak mindenféle tájnyelvet. Erről az időről maradt ránk az a hiedelem, hogy az ö-zés a ma- radiság, a butaság jelképe, és ezért szégyellni kell... — Tapasztalatom szerint — mondta a 35 éve alsó tagozatban tanító Horváth Miklósné —, a mai, óvodából iskolába kerülő gyerekeknél már csak ott vehető észre az ö-zés, ahol a családban nagyszülők is élnek. Úgy gondolom, néhány nemzedék után végleg el fog tűnni az újkígyósiak e hosz- szú időn keresztül őrzött nyelvi sajátossága . . . Magyar Mária Gyakran csak egy-egy születési, vagy halálozási évforduló fordítja figyelmünket az elmúlt századokban élt kiválóságaink felé. így vagyunk a kereken 350 évvel ezelőtt, 1637-ben Pozsonyban meghalt panaszi Pázmány Péter bíborossal, esztergomi érsekkel is. Pázmány 1570. október 4- én, Nagyváradon született. Tanulmányait a kolozsvári jezsuita gimnáziumban végezte, ezután Krakkóban, Bécsben és Rómában tanult, 27 éves korában szentelték pappá, és a gráci egyetemen logikát, természettant és erkölcstant tanított. Magyarországra először 1601- ben került vissza. Pázmány még érseki kinevezése előtt belátta, hogy a magyar katolikusság főleg a képzett papok hiánya miatt jutott válságba. „Éjjel- nappal azon gondolkodom — írta —, hogyan lehetne komolyabban előbbre vinni a katolikus vallást, de nem látok alkalmasabb és hatékonyabb módot, mint hogy neveljük az ifjúságot.” A papnevelés mellett fontosnak tartotta egy világi katolikus értelmiség kinevelését is. így lett legnagyobb és legbőkezűbb iskolaalapítónk. Egymillió forintnál többet áldozott 33 nagyobb, és számos kisebb alapítványára. Ezek közül kimagaslik a mai Eötvös Loránd Tudományegyetem elődjének a létrehozása. Pázmány az első, aki napjainkig is működő egyetemet állított föl 1635. május 12-én kelt alapító levelével, 100 000 forintos költséggel, az esztergomi érsek akkori székhelyén, Nagyszombaton, hogy „mind a magyar egyház kormányzására, mind pedig az állam szolgálatára alkalmas (megfelelő) embereket” képezzenek itt ki, s így emelkedjen a „nemes magyar nemzet" tekintélye. Az egyetem 1777-ig működött Nagyszombatban, akkor Mária Terézia Budára, II. József onnan 1783-ban Pestre helyezte. Pázmány Péter, a jezsuitából lett bíboros, esztergomi érsek, Magyarország legkiválóbb főpapja, 1637. március 19-én halt meg. Pozsonyban temették el, a Szt. Márton székesegyház kriptájába. Dr. Csonkaréti Károly Balkus Imre képösszeállítása t r.i- _L & ..»«»* 'mSEm-
