Békés Megyei Népújság, 1987. október (42. évfolyam, 231-257. szám)
1987-10-23 / 250. szám
1987, október 23., péntek . Harminc év a vendéglátóiparban „Igazán szeretni a szakmát” A1 vendéglátóiparban nem ismeretlen a neve. Harmincéves pályafutása alatt 300 szakembert nevelt a vendéglátás szeretetére. Tanít most is. A közelmúltban töltötte be a 60. születésnapját. Serfőző Béla, a Füzesgyarmati Vörös Csillag Tsz szakmai tanácsadója. — Ügy gondolom, a harmincéves pályafutását feleleveníteni nem haszontalan dolog.. Mondja, hogy is került a vendéglátóiparba? — 1957-ben éppen munkanélküli voltam én is, mint olyan sokan mások. Egy találkozás viszont szerencsét hozott az életembe. Összehozott sorsom a vendéglátóipari vállalat akkori igazgatójával, aki segítő kezet nyújtott. 1957-ben Békéscsabán, a mostani Skála sarkán egy vasbódé állt, büfészerű kimérő gyanánt. Ennek lettem a vezetője. Ez alatt a 30 év alatt végigjártam a létra legalacsonyabb fokától a szakmát. Csaposként kezdtem. És azt gondolom, így lehet igazán megszeretni azt a szakmát, amihez aztán nem nehéz hűnek maradni. Voltam italbolt- és vendéglővezető, helyettes étteremvezető. S hogy ne csak a gyakorlatban ismerjem a munkám, elvégeztem a vendéglátóipari technikumot, majd a Vendéglátóipari Főiskolán működő felsőfokú áruforgalmi tanfolyamot. Akkor úgy tűnt, és nemcsak tűnt, valós is volt, hogy Békéscsabán nincs szükség 'a szakmunkásokra. Mindig konfliktusokba kerültem az akkori vendéglátóipari vezetőkkel, ha valami újat kezdeményeztem. Nemhogy segítettek volna, hanem gátoltak munkámban. Ismét a véletlen sietett segítségemre. 1972-ben a me- zőberényi áfész ellenőrt keresett. Jelentkeztem. Amikor az elnök meglátta a papírjaimat, felajánlotta a szak- tanácsadói munkakört. Nagy A tanítványok között, jobbról, Serfőző Béla területet kaptam, végre önállóan . dolgozhattam, s alkothattam újat. Nem tudom, mondanom1 kell-e, hogy ez mit jelentett? Amit nem valósíthattam meg Békéscsabán, az zöld utat kapott Berényben. Peregtek az események. Megkerestünk jónevű művészeket, szereplésre kértük! fel őket. Vacsorával egybekötött műsoros esteket rendeztünk. Meghívtuk az Okisz-labort ruhabemutatókra. A bemutatók alkalmával a herényi művelődési ház előterében kóstolóval egybekötött termékbemutatót is szerveztünk. így utólag visszagondolva, ott megmutathattam, hogy nemcsak beszéltünk a vendéglátásról, hanem a gyakorlatban is bemutathattuk, hogyan is kell csinálni. Új ételeket honosítottam meg kollégáim segítségével az éttermekben. Azt hiszem, nem szerénytelenség, ha elmondom, hogy felfuttattam ezekkel a rendezvényekkel az ételforgalmat. 1973-ban megbíztak azzal, hogy vezessem a vendéglátóipari szakmunkásképző iskolát, és tanítsak szakmai tárgyakat. Igyekeztem én is részese lenni annak, hogy jó szakemberek kerüljenek ki a kezem alól. Most már a tizenegyedik osztály jár hozzám. Ez azt jelenti, hogy ez idő alatt 300 szakember került ki, hogy gyakorlatban is bizonyítsa az elvben tanultakat. 1980-ban Füzesgyarmatról kerestek meg. Nem volt szakemberük. Miután jól éreztem magam Berényben, nem volt szándékomban elmenni. Igen ám, de azzal bíztak meg, hogy szervezzek egy éttermet. (Ez a Csillag étterem ! volt Békésen. A szerző.) Ezzel fogtak meg. Így aztán működési területemet Füzesgyarmatra tettem át. Itt is szabad kezet kaptam. Abban az időben 28 millió forint volt a kereskedelmi ágazat árbevétele, most a 40 milliónál tartunk. Füzesgyarmaton is nagyszerű emberekkel kerültem össze. A felszolgálók, az üzletvezetők, a tsz vezetői mindmind segítőkész partnereim voltak. Ne vegye szerénytelenségnek, ha elmondom, bizonyította a termelőszövetkezet hozzám való ragaszkodását talán az is, hogy most, a 60. születésnapomon 96 kollégámat hívhattam és kínálhattam meg a tsz költségére. Megköszönték a munkámat és arra kértek, hogy maradjak még. Szívesen teszek eleget ennek a kérésnek . . . — Kiket tanít jelenleg? — Füzesgyarmaton üzletvezetőket, Békéscsabán eladókat. — Fémjelzi-e munkáját valamilyen kitüntetés? — Kitüntetéseim nincsenek. De az elismerést, megbecsülést Mezőberényben is, Füzesgyarmaton is mindig megkaptam. S ez nagyon jó érzés. Béla Vali Háztartási gépek, ajándékcikkek szocialista importbél (Folytatás az 1. oldalról) szesen 250 millió forint értékben érkeznek különféle játékszerek, s mintegy 88 millió forint értékű hangszer — elsősorban a Szovjetunióból származó pianínó és zongora, valamint kubai gitár — közül válogathatnak a vásárlók. A kereskedelmi vállalatok igyekeznek a választékot színesebbé tenni áruházi és határmenti cserében beszerzett árukkal is: a Centrum áruházakba például 8,6 millió forint értékű ajándék- tárgy, 26,6 millió forint értékű műszaki cikk, valamint 1,3 millió forint értékű sportáru érkezik más árukért cserébe a szocialista országokból. Déligyümölcsből kevesebb lesz az idei télen, mint a korábbi években. A Skála- Coop Vitaminporta üzleteiben már kapható néhány egzotikum, például kókuszdió, ananász, s karácsonyig még várnak mandarint, mangót. Nagyobb mennyiség kubai narancsból lesz — mintegy 3-4 ezer tonna —, kubai grapefruitból pedig 5 ezer tonna érkezik. Tanácskozás a téglatermékek fejlesztéséről A Szilikátipari és az Építőipari Tudományos Egyesület, valamint a Tégla- és Cserépipari Tröszt szakértői tegnap az MTESZ Székházéban előadássorozaton ismertették legújabb gyártmányfejlesztési eredményeiket a tervező és kivitelező szakemberekkel. Az alapos szakmai tájékoztatók azt célozzák, hogy meggyorsítsák a korszerű, új termékek hozzáértő, gyakorlati alkalmazását. Egyebek között bemutatták a békéscsabai gyár hoHandi típusú mázas és máztalan tetőcserép-termék- családját, amelyben már nemcsak a sima tetőcserép, hanem olyan kiegészítő tetőszerkezeti elem is megtalálható, mint a szegély-, a hófogó- és a nyílással ellátott szellőzőckerép. Évente nyolcmillió darabot gyártanak ezekből a cserepekből, s a továbbiakban felkészülnek újabb kiegészítő tetőelemek előállítására is. A tröszt hat üzemében megkezdődött az úgynevezett fokozott hőszigetelő-képességű falazóelemek gyártása. Ezek már kielégítik a lakóházak új hőtechnikai szabványában előírt szigorú követelményeket. Évente mintegy 30 millió kisméretű téglának megfelelő falazóelemet állítanak elő. Porózus anyagból készítik ezeket az elemeket, amelyeknek térfogata öt hagyományos tégláénak felel meg. A barcsi mészhomok téglagyár új terméke a perlitadalékkal könnyített hőszigetelőlap, amely a pince- és padlófödém szigetelésének korszerű anyaga. A neszmélyi téglagyárban a Rába típusú falazótégla újabb változatával kísérleteznek, hőszigetelőképességét javítják a téglaüregek irányának és térfogatának megváltoztatásával. A korábban kifejlesztett hőtakarékos termékfajtákkal együtt az idén már több mint 200 millió kisméretű téglának megfelelő fokozott hőszigetelésű termékeket állítanak elő a tröszt gyárai. Orosházán Otthonfoglalók — beázott reményekkel Sokan nem szeretik a panellakásokat. Ki ne .hallott vagy olvasott volna a rossz minőségről, a hibákról és ennek a „szabványéletnek” elidegenítő voltáról. S aki mégis ezt választja: vagy nincs más lehetősége, vagy nagyon is elégedett lakóhelyével. Ez utóbbi kijelentésünket nem mernénk annak a 62 lakónak a nevében leírni, akik az elmúlt év őszén vették birtokukba új otthonaikat. „Lordok háza” — a népítélet Orosházán így bélyegezte meg a főutcán épült lakásokat. No, nem a szemet gyönyörködtető építészeti remekmű láttán kapta a házsor ezt a nevét, hanem a borsos vételárak miatt. Az itt élők egyáltalán nem érzik magukat lordoknak, hiszen jelentős hiteleket és nagy anyagi megterhelést jelentő lakáskölcsönöket vettek igénybe. S vajon ezért a pénzért mit kaptak cserébe a zömében pályakezdő, kisgyermekes, fiatal házasok, szakmunkások, alkalmazottak? Egy évvel ezelőtt többszöri határidőmódosítás után a vártnál is nagyobb izgalommal vették kezükbe lakáskulcsaikat. Az izgalom pedig akkor hágott a tetőfokára, amikor a kitáruló ajtók mögött megpillantották a rücskös falakat, a hullámzó padlószőnyegeket, a rosszul záródó ajtókat, ablakokat, a penészes falakat és így tovább. Telt-múlt az idő, s egyre több hiba jelent meg: a bejárati ajtók bedőltek, a csempe lehullott a falról, beázott a mennyezet. (Tudnánk még sorolni!) A WC-k szellőzése sem megoldott, nem érvényesül az elszívó hatás. — Az épület főbejáratai zárhatatlanok, a függőfolyosói ajtók a széljárás hatására döngenek, gyakran ki is törik az üveg. A szemétledobást is megvetették velünk, feleslegesen — mondja a tömb főbizalmija. — Orosházán ez már az ötödik ilyen ház. A pénzünk benne áll, használni nem tudjuk. A felső szintek erkélyei teljesen védtelenek az időjárás viszontagságaival szemben. Erről mi is meggyőződtünk. A hetedik emeleten öt család él. Küzdelmük a víz ellen szinte mindennapos. Erkélyeiket fölverték, mert talán az építők fölöslegesnek érezték, hogy bizonyos óvintézkedéseket tegyenek az esetleges beázások ellen. A garanciális javítók ripsz-ropsz nekiugrottak az erkélyek szigetelésének májusban. Nyár van — gondolták —, úgysem lesz eső. Lett! Nem kell külön bemutatnunk augusztus elejét. Akkora égi dézsából zúdult az eső, hogy a lakók nem győzték „pelenkázni” ajtóikat, ablakaikat. Az áztató eső hatására volt ahol penészes, salétromos lett a fal, cuppogott a szőnyegpadló. Azóta is folyik a harc, mert a mesterek amilyen gyorsan jönnek, olyan gyorsan el is tűnnek, a munkájukat természetesen félbehagyva. A laikus, aki teszem azt, nem csak lakó, de uram bocsá’, gondolkodó is, úgy véli, ilyen nagy szigetelési munkához alaposan hozzá kellett volna készülni. Sajnos, itt nem ez történt, a garanciális hibajavítás nem zárult megnyugtatóan. A felső szintek lakói tehát okkal rettegnek a közelgő zord fellegektől. Mi lesz, ha nekikeseredik az idő? Évekig gürcöltek azért, amit most be- és elázva látnak majd. Jogos a kérdés. Ki a hibás? A Békés Megyei ÁÉV, a kivitelező, vagy a garanciális javító? Gyanítom, a Kossuth u. 10— 12. számú ház esetében vétkes mulasztások felelősét megtalálni már nem lehet. Akkor kit vagy kiket büntessenek? A kiszolgáltatottság eme formájában a lakók szinte semmit sem tehetnek, csak bűnhődnek, mások mulasztásai miatt. —e—a Kormányszóvivői tájékoztató A kormány ülését követő szóvivői tájékoztatón Bányász Rezső a közleményben szereplő első két témával külön nyilatkozatban is foglalkozott. — Kormányunk és közvéleményünk régóta nagyra értékeli a Magyar Népköztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság kapcsolatainak sokoldalú fejlődését, s úgy véli, hogy a mostani kormányfői találkozó e kapcsolatrendszert számos új, értékes elemmel gazdagította. Jelentősnek tartjuk gazdasági együttműködésünk növekedését. Nagyra értékeljük a tárgyaló partnerek részéről ismételten kifejezett együttműködési szándékot, amely a közismerten magas műszaki színvonalú nyugatnémet iparvállalatok részéről is megnyilvánult. Ipari szerkezetünk átalakítását, modernizálását segítik az aláírt műszaki-tudományos megállapodások és az e célra nyújtott hitel is. * * * — A KGST legutóbb, Moszkvában megtartott 43. (rendkívüli) ülésszakát a kormány úgy értékelte, hogy a szocialista gazdasági integráció, az együttműködés mechanizmusának szükséges átalakítása és a szervezet tevékenységének korszerűsítése szempontjából egyaránt igen jelentős volt. Közös tapasztalatunk, hogy az integráció megkönnyítheti a tagországok gazdaságának intenzív fejlesztését. Az elfogadott dokumentumok a KGST minőségi megújítását célozzák. A nemzetközi munkamegosztás kollektív koncepciójának kidolgozására, a termelővállalatok és a kutató- intézetek közvetlen kapcsolatainak erősítésére, a terv- koordináció korszerűsítésére és a világDiachoz igazodó szerződéses árak következetes kialakítására vonatkozó határozatok ugyanakkor véleményünk szerint csak az első lépést jelentik az integráció átalakításában. Szükséges és időszerű a tagországok termelési és exportszerkezetének módosítása. Fel kell számolni az elavult technológiákat, ugyanakkor gyorsítani szükséges a fejlett termelési kultúrák meghonosítását, a valóban köz- gazdasági gondolkodás térhódítását. Az elkövetkező időszakban különösen fontos á tagállamok kölcsönös érdekeltségének erősítése, az áru- és pénzviszonyok fokozott érvényesítése, valamint a valutáris, pénzügyi és hitelrendszer reformja. * * * A kormányülés napirendjéhez kapcsolódó kérdésekre válaszolva Bányász Rezső (a Népszava érdeklődésére) szólt a közúti közlekedési törvényjavaslat tervezetéről. Rámutatott: a gépkocsiállomány gyors növekedése, a robbanásszerű fejlődés halaszthatatlanná tette, hogy a közlekedés területén is törvény rögzítse az állam, illetve az állampolgárok legfontosabb jogait és kötelezettségeit. A tervezet előkészítését széles körű társadalmi vita, számos hasznos javaslat mérlegelése előzte meg. Az Országgyűlés elé terjesztendő törvényjavaslat lehetőséget -adhat a közlekedésbiztonság javítására, a közlekedési kultúra növelésére, a környezeti ártalmak csökkentésére, a zavartalanabb szállításra, és igen nagy fontosságot tulajdonít a gyalogosok, mindenekelőtt a gyermekek és az idősebbek védelmének. * * * A szóvivő ismertette az új adórendszer bevezetése kapcsán várható társadalombiztosítási módosításokat (a Magyar Televízió kérdésére). Mint mondta, a jogszabályok lényege az, hogy a személyi jövedelemadó bevezetése a keresettel arányos társadalombiztosítási juttatások, például a táppénz színvonalát nem csökkenthetik. A társadalombiztosítási ellátásokat, így a nyugdíjat, továbbra is végleges összegekben kell megállapítani és kifizetni. A jövőben a nyugdíjjárulék a jelenlegi 3-15 százalékos mérték helyett egységesen 10 százalék lesz. A nyugdíj melletti kereset után csak 5 százalékos járulékot kell fizetni. E változások a nettó kereseteket nem érintik, mert a bruttósításnál az eltérést figyelembe veszik majd. A kormány mostani döntése értelmében a gazdálkodó szervezetek január l-jétől 40 százalékos, a mezőgazdasági üzemek pedig az alaptevékenységükhöz tartozó munka után 33 százalékos, egyébként pedig ugyancsak 40 százalékos járulékot kötelesek fizetni. A kormányszóvivői tevékenység egyéves, tapasztalatait Bányász Rezső (a Rádiónak és a Vasárnapi Híreknek válaszolva) így összegezte: talán szerény mértékben, de sikerült hozzájárulni ahhoz, hogy a lakosság többet tudjon arról, mit tesz az állam, mit tesznek a tisztviselői. Rendszerünk a politikai nyíltság, a tájékoztatás nyitottságának a híve, s ez nemcsak erre az egy esztendőre vonatkozik. Semmilyen körülmények között nem tudjuk helyeselni azt, ha bárki megpróbál eltitkolni a lakosság elől bármit, - amire nincs elegendő indoka akár az állam, vagy esetleg a személyi jog védelme szempontjából. Az MTI tudósítója a gyógyszerek térítési díjainak várható emeléséről kérdezett. Bányász Rezső kifejtette: a gyógyszerforgalom évente csaknem 15 milliárd forint állami támogatásban részesül. Ennek igazságosabb elosztása és lehetséges csökkentése szükségessé teszi a térítési díjak szakmai és szociálpolitikai szempontú felülvizsgálatát. A szakemberek szerint az évi 10— 12 százalékos gyógyszerforgalom-növekedés és a turisták gyógyszervásárlási kedve összefügg a nemzetközi viszonylatban is igen alacsony magyar térítési díjakkal. Az áremelés így talán a túlzott, káros gyógyszerfogyasztás visszaszorításának is módja lehet, ezért az orvosok is szükségesnek tartják. Az elkf pzelések szerint 2-5 forinttal emelnék a recept nélkül vásárolható, alkalmanként szükséges gyógyszer térítési díjait, s ennél kisebb mértékben növekedne a vényhez kötött és tartósan szükséges gyógyszerek ára. Az olimpiai részvételünkre vonatkozó kérdésre (Magyar Hírlap) Bányász Rezső leszögezte: ez ügyben kizárólag a Magyar Olimpiai Bizottság illetékes választ adni. Mindazonáltal részvételi esélyeinket optimistán ítélte meg, mint mondta, azért, mert a világban a Szovjetunió és a többi szocialista ország következetes, sokoldalú békekezdeményezései nyomán újra teret nyer az enyhülés szelleme, s ez kedvező a nemzetközi kapcsolatok, benne a sportkapcsolatok szempontjából. A kormányszóvivőtől megkérdezték (Veszprém Megyei Napló): hogyan él, mivel tölti idejét Losonczi Pál, az Elnöki Tanács nyugalomba vonult elnöke? Bányász Rezső elmondta: Losonczi Pál kerek 20 évig állt az Elnöki Tanács élén, s azt megelőző két évtizedben is nehéz, áldozatos, eredményes sors jutott számára osztályrészül: a termelőszövetkezet elnöki székétől a földművelésügyi tárcán át a legfőbb közjogi méltóságig. — Losonczi elvtárs 1919- ben született, a 70-hez közelít. Mióta ismételten kifejezett kívánságát teljesítették, és a közélettől, a nyilvános szerepléstől elbúcsúzott, otthonában, Somogybán 1 él. Nagy gonddal, szeretettel hozatta és részben két kezével hozta rendbe a házat, ahol korábban élt, s ő maga kertészkedik. Talán nem sérti közismert szerénységét, ha azt is elmondom, hogy az államfőként kapott nagy értékű ajándékokat a megyei múzeumnak adományozta, 5 ezer kötetes könyvtárát pedig a barcsi gimnáziumnak juttatta.
