Békés Megyei Népújság, 1987. október (42. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-23 / 250. szám

1987, október 23., péntek . Harminc év a vendéglátóiparban „Igazán szeretni a szakmát” A1 vendéglátóiparban nem ismeretlen a neve. Har­mincéves pályafutása alatt 300 szakembert nevelt a vendéglátás szeretetére. Ta­nít most is. A közelmúltban töltötte be a 60. születésnap­ját. Serfőző Béla, a Füzes­gyarmati Vörös Csillag Tsz szakmai tanácsadója. — Ügy gondolom, a har­mincéves pályafutását fel­eleveníteni nem haszonta­lan dolog.. Mondja, hogy is került a vendéglátóiparba? — 1957-ben éppen mun­kanélküli voltam én is, mint olyan sokan mások. Egy ta­lálkozás viszont szerencsét hozott az életembe. Össze­hozott sorsom a vendéglátó­ipari vállalat akkori igazga­tójával, aki segítő kezet nyújtott. 1957-ben Békés­csabán, a mostani Skála sarkán egy vasbódé állt, bü­fészerű kimérő gyanánt. En­nek lettem a vezetője. Ez alatt a 30 év alatt végigjár­tam a létra legalacsonyabb fokától a szakmát. Csapos­ként kezdtem. És azt gondo­lom, így lehet igazán meg­szeretni azt a szakmát, ami­hez aztán nem nehéz hűnek maradni. Voltam italbolt- és vendéglővezető, helyettes ét­teremvezető. S hogy ne csak a gyakorlatban ismerjem a munkám, elvégeztem a ven­déglátóipari technikumot, majd a Vendéglátóipari Fő­iskolán működő felsőfokú áruforgalmi tanfolyamot. Akkor úgy tűnt, és nem­csak tűnt, valós is volt, hogy Békéscsabán nincs szükség 'a szakmunkásokra. Mindig konfliktusokba kerültem az akkori vendéglátóipari veze­tőkkel, ha valami újat kez­deményeztem. Nemhogy se­gítettek volna, hanem gátol­tak munkámban. Ismét a véletlen sietett se­gítségemre. 1972-ben a me- zőberényi áfész ellenőrt ke­resett. Jelentkeztem. Amikor az elnök meglátta a papír­jaimat, felajánlotta a szak- tanácsadói munkakört. Nagy A tanítványok között, jobb­ról, Serfőző Béla területet kaptam, végre ön­állóan . dolgozhattam, s al­kothattam újat. Nem tudom, mondanom1 kell-e, hogy ez mit jelentett? Amit nem valósíthattam meg Békéscsabán, az zöld utat kapott Berényben. Pe­regtek az események. Meg­kerestünk jónevű művésze­ket, szereplésre kértük! fel őket. Vacsorával egybekötött műsoros esteket rendeztünk. Meghívtuk az Okisz-labort ruhabemutatókra. A be­mutatók alkalmával a he­rényi művelődési ház előte­rében kóstolóval egybekö­tött termékbemutatót is szer­veztünk. így utólag visszagondolva, ott megmutathattam, hogy nemcsak beszéltünk a ven­déglátásról, hanem a gya­korlatban is bemutathattuk, hogyan is kell csinálni. Új ételeket honosítottam meg kollégáim segítségével az ét­termekben. Azt hiszem, nem szerénytelenség, ha elmon­dom, hogy felfuttattam ezek­kel a rendezvényekkel az ételforgalmat. 1973-ban megbíztak azzal, hogy vezessem a vendéglá­tóipari szakmunkásképző is­kolát, és tanítsak szakmai tárgyakat. Igyekeztem én is részese lenni annak, hogy jó szakemberek kerüljenek ki a kezem alól. Most már a tizenegyedik osztály jár hoz­zám. Ez azt jelenti, hogy ez idő alatt 300 szakember ke­rült ki, hogy gyakorlatban is bizonyítsa az elvben ta­nultakat. 1980-ban Füzesgyarmatról kerestek meg. Nem volt szakemberük. Miután jól éreztem magam Berényben, nem volt szándékomban el­menni. Igen ám, de azzal bíztak meg, hogy szervezzek egy éttermet. (Ez a Csillag étterem ! volt Békésen. A szerző.) Ezzel fogtak meg. Így aztán működési területemet Füzesgyarmatra tettem át. Itt is szabad kezet kaptam. Abban az időben 28 millió forint volt a kereskedelmi ágazat árbevétele, most a 40 milliónál tartunk. Füzes­gyarmaton is nagyszerű em­berekkel kerültem össze. A felszolgálók, az üzletveze­tők, a tsz vezetői mind­mind segítőkész partnereim voltak. Ne vegye szerénytelenség­nek, ha elmondom, bizonyí­totta a termelőszövetkezet hozzám való ragaszkodását talán az is, hogy most, a 60. születésnapomon 96 kollégá­mat hívhattam és kínálhat­tam meg a tsz költségére. Megköszönték a munkámat és arra kértek, hogy ma­radjak még. Szívesen te­szek eleget ennek a kérés­nek . . . — Kiket tanít jelenleg? — Füzesgyarmaton üzlet­vezetőket, Békéscsabán el­adókat. — Fémjelzi-e munkáját valamilyen kitüntetés? — Kitüntetéseim nincse­nek. De az elismerést, meg­becsülést Mezőberényben is, Füzesgyarmaton is mindig megkaptam. S ez nagyon jó érzés. Béla Vali Háztartási gépek, ajándékcikkek szocialista importbél (Folytatás az 1. oldalról) szesen 250 millió forint ér­tékben érkeznek különféle játékszerek, s mintegy 88 millió forint értékű hang­szer — elsősorban a Szov­jetunióból származó pianínó és zongora, valamint kubai gitár — közül válogathatnak a vásárlók. A kereskedelmi vállalatok igyekeznek a választékot szí­nesebbé tenni áruházi és határmenti cserében beszer­zett árukkal is: a Centrum áruházakba például 8,6 mil­lió forint értékű ajándék- tárgy, 26,6 millió forint ér­tékű műszaki cikk, vala­mint 1,3 millió forint érté­kű sportáru érkezik más árukért cserébe a szocialis­ta országokból. Déligyümölcsből kevesebb lesz az idei télen, mint a ko­rábbi években. A Skála- Coop Vitaminporta üzletei­ben már kapható néhány eg­zotikum, például kókuszdió, ananász, s karácsonyig még várnak mandarint, mangót. Nagyobb mennyiség kubai narancsból lesz — mintegy 3-4 ezer tonna —, kubai grapefruitból pedig 5 ezer tonna érkezik. Tanácskozás a téglatermékek fejlesztéséről A Szilikátipari és az Épí­tőipari Tudományos Egye­sület, valamint a Tégla- és Cserépipari Tröszt szakér­tői tegnap az MTESZ Szék­házéban előadássorozaton is­mertették legújabb gyárt­mányfejlesztési eredményei­ket a tervező és kivitelező szakemberekkel. Az alapos szakmai tájékoztatók azt cé­lozzák, hogy meggyorsítsák a korszerű, új termékek hoz­záértő, gyakorlati alkalma­zását. Egyebek között be­mutatták a békéscsabai gyár hoHandi típusú mázas és máztalan tetőcserép-termék- családját, amelyben már nemcsak a sima tetőcserép, hanem olyan kiegészítő te­tőszerkezeti elem is megta­lálható, mint a szegély-, a hófogó- és a nyílással ellá­tott szellőzőckerép. Évente nyolcmillió darabot gyárta­nak ezekből a cserepekből, s a továbbiakban felkészül­nek újabb kiegészítő tető­elemek előállítására is. A tröszt hat üzemében megkezdődött az úgyneve­zett fokozott hőszigetelő-ké­pességű falazóelemek gyár­tása. Ezek már kielégítik a lakóházak új hőtechnikai szabványában előírt szigorú követelményeket. Évente mintegy 30 millió kisméretű téglának megfelelő falazó­elemet állítanak elő. Poró­zus anyagból készítik eze­ket az elemeket, amelyek­nek térfogata öt hagyomá­nyos tégláénak felel meg. A barcsi mészhomok téglagyár új terméke a perlitadalékkal könnyített hőszigetelőlap, amely a pince- és padlófö­dém szigetelésének korszerű anyaga. A neszmélyi tégla­gyárban a Rába típusú fala­zótégla újabb változatával kísérleteznek, hőszigetelő­képességét javítják a tégla­üregek irányának és térfo­gatának megváltoztatásával. A korábban kifejlesztett hőtakarékos termékfajtákkal együtt az idén már több mint 200 millió kisméretű téglának megfelelő fokozott hőszigetelésű termékeket ál­lítanak elő a tröszt gyárai. Orosházán Otthonfoglalók — beázott reményekkel Sokan nem szeretik a panellakásokat. Ki ne .hallott vagy olvasott volna a rossz minőségről, a hibákról és ennek a „szab­ványéletnek” elidegenítő voltáról. S aki mégis ezt választja: vagy nincs más lehe­tősége, vagy nagyon is elégedett lakóhe­lyével. Ez utóbbi kijelentésünket nem mernénk annak a 62 lakónak a nevében leírni, akik az elmúlt év őszén vették birtokukba új otthonaikat. „Lordok háza” — a népítélet Orosházán így bélyegezte meg a főutcán épült lakásokat. No, nem a szemet gyö­nyörködtető építészeti remekmű láttán kapta a házsor ezt a nevét, hanem a bor­sos vételárak miatt. Az itt élők egyálta­lán nem érzik magukat lordoknak, hiszen jelentős hiteleket és nagy anyagi megter­helést jelentő lakáskölcsönöket vettek igénybe. S vajon ezért a pénzért mit kap­tak cserébe a zömében pályakezdő, kis­gyermekes, fiatal házasok, szakmunká­sok, alkalmazottak? Egy évvel ezelőtt többszöri határidő­módosítás után a vártnál is nagyobb iz­galommal vették kezükbe lakáskulcsaikat. Az izgalom pedig akkor hágott a tetőfo­kára, amikor a kitáruló ajtók mögött megpillantották a rücskös falakat, a hul­lámzó padlószőnyegeket, a rosszul záródó ajtókat, ablakokat, a penészes falakat és így tovább. Telt-múlt az idő, s egyre több hiba jelent meg: a bejárati ajtók bedől­tek, a csempe lehullott a falról, beázott a mennyezet. (Tudnánk még sorolni!) A WC-k szellőzése sem megoldott, nem ér­vényesül az elszívó hatás. — Az épület főbejáratai zárhatatlanok, a függőfolyosói ajtók a széljárás hatására döngenek, gyakran ki is törik az üveg. A szemétledobást is megvetették velünk, feleslegesen — mondja a tömb főbizalmi­ja. — Orosházán ez már az ötödik ilyen ház. A pénzünk benne áll, használni nem tudjuk. A felső szintek erkélyei teljesen védtelenek az időjárás viszontagságaival szemben. Erről mi is meggyőződtünk. A hetedik emeleten öt család él. Küzdelmük a víz ellen szinte mindennapos. Erkélyeiket fölverték, mert talán az építők fölösle­gesnek érezték, hogy bizonyos óvintézke­déseket tegyenek az esetleges beázások ellen. A garanciális javítók ripsz-ropsz nekiugrottak az erkélyek szigetelésének májusban. Nyár van — gondolták —, úgy­sem lesz eső. Lett! Nem kell külön bemu­tatnunk augusztus elejét. Akkora égi dé­zsából zúdult az eső, hogy a lakók nem győzték „pelenkázni” ajtóikat, ablakaikat. Az áztató eső hatására volt ahol pené­szes, salétromos lett a fal, cuppogott a szőnyegpadló. Azóta is folyik a harc, mert a mesterek amilyen gyorsan jönnek, olyan gyorsan el is tűnnek, a munkájukat természetesen félbehagyva. A laikus, aki teszem azt, nem csak lakó, de uram bocsá’, gondol­kodó is, úgy véli, ilyen nagy szigetelési munkához alaposan hozzá kellett volna készülni. Sajnos, itt nem ez történt, a ga­ranciális hibajavítás nem zárult meg­nyugtatóan. A felső szintek lakói tehát okkal rettegnek a közelgő zord fellegek­től. Mi lesz, ha nekikeseredik az idő? Évekig gürcöltek azért, amit most be- és elázva látnak majd. Jogos a kérdés. Ki a hibás? A Békés Megyei ÁÉV, a kivitelező, vagy a garan­ciális javító? Gyanítom, a Kossuth u. 10— 12. számú ház esetében vétkes mulasz­tások felelősét megtalálni már nem le­het. Akkor kit vagy kiket büntessenek? A kiszolgáltatottság eme formájában a lakók szinte semmit sem tehetnek, csak bűnhődnek, mások mulasztásai miatt. —e—a Kormányszóvivői tájékoztató A kormány ülését követő szóvivői tájékoztatón Bá­nyász Rezső a közlemény­ben szereplő első két témá­val külön nyilatkozatban is foglalkozott. — Kormányunk és közvé­leményünk régóta nagyra ér­tékeli a Magyar Népköztár­saság és a Német Szövetsé­gi Köztársaság kapcsolatai­nak sokoldalú fejlődését, s úgy véli, hogy a mostani kormányfői találkozó e kap­csolatrendszert számos új, értékes elemmel gazdagítot­ta. Jelentősnek tartjuk gaz­dasági együttműködésünk növekedését. Nagyra érté­keljük a tárgyaló partnerek részéről ismételten kifeje­zett együttműködési szándé­kot, amely a közismerten magas műszaki színvonalú nyugatnémet iparvállalatok részéről is megnyilvánult. Ipari szerkezetünk átalakí­tását, modernizálását segítik az aláírt műszaki-tudomá­nyos megállapodások és az e célra nyújtott hitel is. * * * — A KGST legutóbb, Moszkvában megtartott 43. (rendkívüli) ülésszakát a kormány úgy értékelte, hogy a szocialista gazdasági in­tegráció, az együttműködés mechanizmusának szükséges átalakítása és a szervezet te­vékenységének korszerűsíté­se szempontjából egyaránt igen jelentős volt. Közös ta­pasztalatunk, hogy az integ­ráció megkönnyítheti a tag­országok gazdaságának in­tenzív fejlesztését. Az elfo­gadott dokumentumok a KGST minőségi megújítását célozzák. A nemzetközi munkameg­osztás kollektív koncepció­jának kidolgozására, a ter­melővállalatok és a kutató- intézetek közvetlen kapcso­latainak erősítésére, a terv- koordináció korszerűsítésére és a világDiachoz igazodó szerződéses árak következe­tes kialakítására vonatkozó határozatok ugyanakkor vé­leményünk szerint csak az első lépést jelentik az integ­ráció átalakításában. Szük­séges és időszerű a tagor­szágok termelési és export­szerkezetének módosítása. Fel kell számolni az elavult technológiákat, ugyanakkor gyorsítani szükséges a fej­lett termelési kultúrák meg­honosítását, a valóban köz- gazdasági gondolkodás tér­hódítását. Az elkövetkező időszakban különösen fon­tos á tagállamok kölcsönös érdekeltségének erősítése, az áru- és pénzviszonyok foko­zott érvényesítése, valamint a valutáris, pénzügyi és hi­telrendszer reformja. * * * A kormányülés napirend­jéhez kapcsolódó kérdésekre válaszolva Bányász Rezső (a Népszava érdeklődésére) szólt a közúti közlekedési törvényjavaslat tervezetéről. Rámutatott: a gépkocsiállo­mány gyors növekedése, a robbanásszerű fejlődés ha­laszthatatlanná tette, hogy a közlekedés területén is tör­vény rögzítse az állam, il­letve az állampolgárok leg­fontosabb jogait és kötele­zettségeit. A tervezet előké­szítését széles körű társadal­mi vita, számos hasznos ja­vaslat mérlegelése előzte meg. Az Országgyűlés elé terjesztendő törvényjavaslat lehetőséget -adhat a közleke­désbiztonság javítására, a közlekedési kultúra növelé­sére, a környezeti ártalmak csökkentésére, a zavartala­nabb szállításra, és igen nagy fontosságot tulajdonít a gyalogosok, mindenek­előtt a gyermekek és az idő­sebbek védelmének. * * * A szóvivő ismertette az új adórendszer bevezetése kap­csán várható társadalombiz­tosítási módosításokat (a Magyar Televízió kérdésére). Mint mondta, a jogszabályok lényege az, hogy a szemé­lyi jövedelemadó bevezetése a keresettel arányos társa­dalombiztosítási juttatások, például a táppénz színvona­lát nem csökkenthetik. A társadalombiztosítási ellátá­sokat, így a nyugdíjat, to­vábbra is végleges összegek­ben kell megállapítani és ki­fizetni. A jövőben a nyug­díjjárulék a jelenlegi 3-15 százalékos mérték helyett egységesen 10 százalék lesz. A nyugdíj melletti kereset után csak 5 százalékos járu­lékot kell fizetni. E válto­zások a nettó kereseteket nem érintik, mert a bruttósítás­nál az eltérést figyelembe veszik majd. A kormány mostani döntése értelmében a gazdálkodó szervezetek ja­nuár l-jétől 40 százalékos, a mezőgazdasági üzemek pedig az alaptevékenységükhöz tartozó munka után 33 szá­zalékos, egyébként pedig ugyancsak 40 százalékos já­rulékot kötelesek fizetni. A kormányszóvivői tevé­kenység egyéves, tapasztala­tait Bányász Rezső (a Rádió­nak és a Vasárnapi Hírek­nek válaszolva) így össze­gezte: talán szerény mér­tékben, de sikerült hozzájá­rulni ahhoz, hogy a lakos­ság többet tudjon arról, mit tesz az állam, mit tesznek a tisztviselői. Rendszerünk a politikai nyíltság, a tájékoz­tatás nyitottságának a híve, s ez nemcsak erre az egy esztendőre vonatkozik. Sem­milyen körülmények között nem tudjuk helyeselni azt, ha bárki megpróbál eltitkol­ni a lakosság elől bármit, - amire nincs elegendő indoka akár az állam, vagy esetleg a személyi jog védelme szempontjából. Az MTI tudósítója a gyógyszerek térítési díjai­nak várható emeléséről kér­dezett. Bányász Rezső kifej­tette: a gyógyszerforgalom évente csaknem 15 milliárd forint állami támogatásban részesül. Ennek igazságo­sabb elosztása és lehetséges csökkentése szükségessé te­szi a térítési díjak szakmai és szociálpolitikai szempon­tú felülvizsgálatát. A szak­emberek szerint az évi 10— 12 százalékos gyógyszerfor­galom-növekedés és a tu­risták gyógyszervásárlási kedve összefügg a nemzet­közi viszonylatban is igen alacsony magyar térítési dí­jakkal. Az áremelés így ta­lán a túlzott, káros gyógy­szerfogyasztás visszaszorítá­sának is módja lehet, ezért az orvosok is szükségesnek tartják. Az elkf pzelések sze­rint 2-5 forinttal emelnék a recept nélkül vásárolható, alkalmanként szükséges gyógyszer térítési díjait, s ennél kisebb mértékben nö­vekedne a vényhez kötött és tartósan szükséges gyógy­szerek ára. Az olimpiai részvételünkre vonatkozó kérdésre (Magyar Hírlap) Bányász Rezső le­szögezte: ez ügyben kizáró­lag a Magyar Olimpiai Bi­zottság illetékes választ ad­ni. Mindazonáltal részvételi esélyeinket optimistán ítél­te meg, mint mondta, azért, mert a világban a Szovjet­unió és a többi szocialista ország következetes, sokol­dalú békekezdeményezései nyomán újra teret nyer az enyhülés szelleme, s ez ked­vező a nemzetközi kapcso­latok, benne a sportkapcso­latok szempontjából. A kormányszóvivőtől meg­kérdezték (Veszprém Me­gyei Napló): hogyan él, mi­vel tölti idejét Losonczi Pál, az Elnöki Tanács nyuga­lomba vonult elnöke? Bá­nyász Rezső elmondta: Lo­sonczi Pál kerek 20 évig állt az Elnöki Tanács élén, s azt megelőző két évtizedben is nehéz, áldozatos, eredményes sors jutott számára osztály­részül: a termelőszövetke­zet elnöki székétől a föld­művelésügyi tárcán át a leg­főbb közjogi méltóságig. — Losonczi elvtárs 1919- ben született, a 70-hez köze­lít. Mióta ismételten kifeje­zett kívánságát teljesítették, és a közélettől, a nyilvános szerepléstől elbúcsúzott, ott­honában, Somogybán 1 él. Nagy gonddal, szeretettel hozatta és részben két kezé­vel hozta rendbe a házat, ahol korábban élt, s ő ma­ga kertészkedik. Talán nem sérti közismert szerénységét, ha azt is elmondom, hogy az államfőként kapott nagy ér­tékű ajándékokat a megyei múzeumnak adományozta, 5 ezer kötetes könyvtárát pe­dig a barcsi gimnáziumnak juttatta.

Next

/
Thumbnails
Contents