Békés Megyei Népújság, 1987. október (42. évfolyam, 231-257. szám)
1987-10-22 / 249. szám
1987. október 22., csütörtök o Életveszélyes tévedések Eddig 7 haláleset A gomba ősidők óta kedvelt eledelünk: nem is csoda, hiszen jó ízű és tápláló. Kedvező időjárás esetén hazánkban is nagy mennyiségben terem és különösen esőzések után tömegével lepi el az erdők-mezők talaját. A gombaszedők örömére szezonja is hosszú: kora tavasztól késő őszig tart. íme, ez a mérleg egyik serpenyője. Am a másikat: értelmetlenül kioltott emberéletek terhelik! Igen, értelmetlenül és — felelőtlenül! Mindig az a hibás, aki saját vagy mások vélt szakértelmében túlságosan bízik... Nagyon sokan életükkel — vagy éppen szeretteikével — fizettek, amiért fogyasztás előtt mellőztek egy hiteles, valódi szakértői vizsgálatot... Vannak, akik — még ma is — régi, tévhiten alapuló „vizsgálati módszerekkel” igyekeznek kiszűrni a mérges gombákat. Olyasmiben hisznek, hogy a mérges fajok rossz szagúak, vagy éppen a színük riasztó. Továbbá abban, hogy ha eltörik, a törés helyén megfeketedik, vagy megkékül. Mások meg arra esküsznek, hogy a mérges gomba főzőlevében az ezüst feketedik meg ... Mindez: babona! Méghozzá, annak is a legveszélyesebb fajtái közül való. Ugyanígy életveszélyes az úgynevezett „állatpróbában” megbízni. Eszerint, ha a háziállat nem pusztul el tőle, az ember is nyugodtan eheti. Továbbá az sem igaz, hogy — akár többszöri — forrázás után, mindenféle gomba veszély nélkül fogyasztható. Mindezt — saját érdekünkben — felejtsük el! — kérik tőlünk az orvosok és egyéb hozzáértő szakemberek. Az előbbiek hallatán bizonyára sokakban merül fel a kérdés: vajon a régi öregek tapasztalatai semmit sem érnének? Bizonyos gombák, gombacsoportok esetében némely felismerésük megállja a helyét. A bökkenő ott van, hogy épp legveszélyesebb ellenségünkre, a gyilkos galócára nem érvényes egyik sem! Méreganyagát ugyanis nem oldja ki a forró víz, nem feketíti meg az ezüstkanalat, és ha meggondoljuk, hogy az állatok emésztőrendszere jelentősen eltér az emberétől, az állatpróba eredményében sem bízhatunk! Mit tegyünk hát? A bajok megelőzése érdekében: csak ellenőrzött gombát szabad vásárolni, fogyasztani! Ez egyébként nem különösebben nehéz feladat, hisz az ország minden nagyobb piacán, vásárcsarnokában gombavizsgáló ellenőrzi az árusítandó tételeket. Házalótól, zugárustól egyáltalán ne vásároljunk, és ajándékként se fogadjunk el. A saját szedésű gombát pedig — kizárólag — vizsgázott szakértő véleménye alapján fogyasszuk! A gombás ételt még aznap fogyasszuk el, addig is hűtőben tároljuk és fogyasztás előtt mindig forraljuk fel. A gombák elkészítési módjait is meg kell ismerni: egyes fajoknál a tönk levágása, másoknál kalapbőr-lehúzás stb.... fontos. Ilyesfajta étel után, ha valaki rosszullétet, fejfájást, gyomorgörcsöket észlel — gyanúsítsa a gombát. És — biztos, ami biztos — azonnal orvost kell hívni! Az ilyenkor rendkívül fontos, gyors laboratóriumi diagnózis felállítását elősegíti, ha az elfogyasztott gomba maradékát az orvos rendelkezésére tudjuk bocsátani. Az ismertetett tanácsokat már csak azért is érdemes megfogadni, mert az egyetlen tökéletes „ellenméreg” a megelőzés. Ne feledjük, a tét: az életünk lehet! Albrecht Gyula Agrárprogram — megyei szemszögből Lesz-e a Tszker-böl kereskedöház? A mezőgazdaság kibontakozási programját, annak lényegét jó egy hónapja az Országgyűlésen ismertette a miniszter, Váncsa Jenő. Azóta nyomtatásban is olvashattuk többféle kiadványban, újságokban, tehát alaposan tájékozódhatott a témában mindenki, akit ez érdekel. És itt Békés megyében — meghatározó lévén a mezőgazdaság — sokakat érint az ágazati program szelleme, célkitűzése. Az alapvető célokkal — a jó színvonalú belföldi ellátás megőrzésével, a külgazdasági egyensúly javításához való hozzájárulással és a jövedelemtermelő | képesség növelésével — mindenki egyetért. Csukás Gyulával, a Békés Megyei Termelő- szövetkezetek Szövetségének titkárával — még a hivatalos elnökségi álláspont megszületése előtt — arról beszélgettünk, hogy a fő és részcélok megvalósításában mit vállalnak, vállalhatnak megyénk téeszei. — A. mezőgazdaság ! termékszerkezete 70-80 százalékban állandó, továbbra is húzóágazat a gabona- és a hústermelés. Erre a megyei adottságok megfelelőek, főleg a gabonatermesztésre. Az export növelése azonban nem csupán rajtunk múlik. Közismert, hogy a világpiacon most nincs igazi versenye a mezőgazdasági termékeknek. Az a versenyképesebb, amelyet jobban támogatnak, tehát inkább támogatási versenyről beszélhetünk. A megkülönböztetések megszüntetése, a Közös Piaccal való megegyezés javíthatná a mezőgazdasági kivitelt, emellett, véleményem szerint, a külkereskedelmi szervezet is feltétlen megújulásra szorul. Jobb érdekeltséget kell teremteni, kevesebb áttétellel közvetlenebb kapcsolatba kell hozni a külkereskedelmet és a termelést. Ebben a szellemben szeretnénk elérni, ha a Tszker előbb részvénytársasággá, majd kereskedőházzá alakulna. A külkereskedelmi jog birtokában termeltetne, felvásárolna, értékesítene. Szükségesnek érzem a külkereskedelemről szóló törvény módosítását, a külkereskedelem monopóliumának megszüntetését. Minimálisra kellene csökkenteni a kiviteli listán (azon termékek listája, amit csak bizonyos szakkülkereskedelmi vállalatok exportálhatnak) szereplő áruk körét. Az ágazati program a kukoricát kicsit jobban előtérbe helyezi a kalászosokkal szemben. Ezzel mi egyetértünk, és úgy gondolom, az országosnál 8-10 százalékkal, kukoricából 20 százalékkal magasabb termésátlagot tudunk elérni. A vetésterületnél azonban az is meghatározó, hogy a szabályozók melyik növénynek kedveznek. A mezőgazdaság rugalmasabban tud termék- szerkezetet váltani, önállóan gazdálkodnak, gondolkodnak, kockáztatnak a téeszek. Minél kisebb egy üzem, annál rugalmasabb. Például 1984-ben, amikor a sertéstenyésztésnek nem kedveztek a közgazdasági feltételek, a háztájiban 20 százalékkal csökkent az állomány, a nagyüzemekben 8-10 százalékkal. És ezzel kapcsolatos az, amit hiányolok az ágazati kibontakozási programból. Nem szabadna megengedni, hogy rapszódikus legyen a váltás a kistermelőknél, nagyobb biztonságot; kellene garantálni. Itt van például a ’86- os fűszerkömény, még most sem sikerült értékesíteni. Ezután csak ösztönzőkkel boldogulhatunk, ha termeltetni akarunk, egyébként senki sem vállalja. Mondjuk, egy intervenciós kassza működtetésével mérsékelni lehetne az ingadozásokat. Az ágazati program egyik fő eleme a fehérjeprogram. A szója területét országosan kétszeresére kívánják növelni. Megyénkben jelenleg a szójaterület harmada található. Nem megoldott azonban a növény megfelelő feldolgozása, feltárása. A hazánkban feldolgozott szója fehérjetartalma kisebb, mint az importálté. Több elképzelés is van az eredmények javítására, a legjobbnak pillanatnyilag egy olasz gépsor alkalmazása tűnik. Békés megyében a szója vetésterületét körülbelül 50 százalékkal lehetne növelni, de csak akkor, ha a feltárás problémája megoldódik. Ugyancsak másfélszeresére növelhető a szintén fontosnak ítélt vetőmagtermesztés, a tőkés export pedig duplájára. Ehhez minden feltétel megteremthető. Az éghajlati és talajadottságok jók amminőségi vetőmag ellátásához, egy biztosabb piac stabilan kedvező közgazdasági feltételek és öntözés szükséges még hozzá. Az öntözés a kertészeti termeléshez, a zöldségtermesztéshez is elengedhetetlen. Külföldön nagyon jó öntözési berendezések működnek, de hogyan tehetnének szert ilyenre a mi „szegény” téeszeink? A kibontakozás a Teszöv titkára szerint, csak akkor valósulhat meg, ha javul a beruházási lehetőség. A géppark több, mint 50 százaléka nullára leírt gép, amivel természetesen dolgozni lehet, de milyen áron! A költségek nagysága nem mindegy. A költségek növekedésében egyébként' döntő szerepe a „bejövő” ipari áraknak van. Az agrárolló további nyílását mindenképpen meg kell akadályozni. A mezőgazdasági termékeknek eddig 80 százaléka fixáras volt, most valamivel lazább árformába kerülnek. Nem mondhat le azonban a mezőgazdaság a támogatásokról a jövőben sem. Nálunk a felvásárlási árcentrum az átlag földminőségre van kidolgozva. Emiatt' a jobbaktól elvonnak, a gyengébbeket támogatják. A kulcskérdés azonban — az előbbiek mellett — a mezőgazdaságban is az, hogy a társadalom, valamint a közös érdekét miként tudják a tagok nyelvére lefordítani. Ebben pedig a szabályozóké a döntő *zerep Sz. I. VERESS ERZSI KÉPÖSSZEÁLL.ITÁSA BÉLMEGYERRÖL
