Békés Megyei Népújság, 1987. október (42. évfolyam, 231-257. szám)
1987-10-22 / 249. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1987. OKTÓBER 22., CSÜTÖRTÖK Ara: 1,80 forint XLII. ÉVFOLYAM, 249. SZÁM Papi gyűlés Békéscsabán Szarvason volt a megnyitó Medosz kulturális napok Tegnap nyitották meg a Mezőgazdasági, Erdészeti és Vízügyi Dolgozók Szakszervezete (Medosz) Békés Megyei Bizottsága által rendezett IV. kulturális napokat a Szarvasi Állami Tangazdaság kultúrotthonában. A rendezvénysorozat dr. Be- reczki Andrásnak, a Medosz Központi Vezetősége titkárának szavaival vette kezdetét. Az előadó többek között a következőket mondta: — Ez évben negyedik alkalommal szervezte meg a Békés megyei bizottság a kulturális napokat (heteket) azzal a céllal, hogy a kulturális nevelő munkának, a munkahelyi művelődésnek, a korábbinál is nagyobb nyilvánosságot adjon és érzékeltesse a szakszervezeti munka sokszínűségét. A kulturális napok keretében másfél hónapon keresztül színes kulturális élet zajlik az ágazathoz tartozó üzemekben. Nagy öröm számunkra, hogy a nehezedő körülmények ellenére nagy létszámmal (250—300) és magas színvonalú produkciókkal vesznek részt tagjaink a szakszervezeti közművelődési munka klasszikus területének számító amatőr művészeti mozgalomban. Örömmel állapítom meg azt is, hogy Békés megye évről évre gazdagodó kulturális életében, a művészet pártolásában szerepet vállal a Medosz Békés Megyei Bizottsága és az ágazathoz tartozó intézmények. Felismerték, hogy a munkahelyi művelődést segítő tárlatok szervezése milyen nagy jelentőséggel bír. Az idei programban Tóth Ernő és Koszta Rozália festőművész, valamint Virág Éva rajztanár-festő és a Rózsavölgyi házaspár bőrdíszmű-kiállítását tíz településen 17 alkalommal láthatják az érdeklődők. Rangos eseménye a programnak a XIV. alkalommal megrendezendő vers- és prózamondó verseny. Ezenkívül politikai fórumokat, találkozókat, gyermekrajz- pályázatot és -kiállítást rendeznek, valamint bemutatják a különböző szakkörök munkáit is. A különböző rendezvények és az évről évre növekvő érdeklődők száma bizonyítja, hogy az embert gazdagító kulturális programokra igény van a dolgozók körében. A megváltozott feltételek mindannyiuk kötelességévé teszik, hogy a termelés, a köz- és magánélet minden területét átható köz- művelődés a jövőben több figyelmet kapjon. A műveltség a mindennapi életben nagyobb problémamegoldó készséget jelent és megalapozója a szakmai műveltségnek, a munkakultúrának. Ennek a praktikus oldala az, hogy a munkafolyamatban mindenki jobban látja saját munkájának helyét. Következésképpen, aki ezt támogatja, az gazdasági értelemben is nagyon jó befektetést tesz — fejezte be dr. Bereczky András. Az elhangzottak után került sor Tóth Ernő festőművész kiállításának megnyitására. A művész festményeit Klampeczki Béla, a megyei tanács vb művelődési osztályának helyettes vezetője ajánlotta a közönség figyelmébe. Marik Mihály A Hazafias Népfront Békés Megyei Bizottsága, az Egyházközi és! Katolikus Békebizottság szervezésében tegnap délelőtt került sor Békéscsabán az őszi megyei papi gyűlésre. A városi tanács dísztermében Szikszai Ferenc, a HNF megyei bizottságának titkára köszöntötte a megjelenteket, majd Juhász Róbert, a HNF Országos Tanácsának osztályvezetője tartott vitaindító előadást Közmegegyezés, cselekvés: kibontakozás címmel. Az előadó visszatekintéssel kezdte beszédét. Hazánk az 1960-as évek elején a föld országainak rangsorában a 25-26. helyet foglalta el. Mára sajnálatos módon hátrébb sorolódtunk, jelenleg a 41-45. hely körül mozgunk. Kétségtelen, elgondolkodtató ez a változás, s némileg indokolhatja is egyes emberek pesszimizrrftsát. De kesergéssel nem juthatunk előbbre,' s az sem vigasztalhat senkit, hogy még legalább száz ország rosz- szabb helyzetben van, mint mi. Hogy mindenképpen előrébb kell jutnunk, ez nem Az Országgyűlés sajtóirodája közli: A Parlament 1987. szeptemberi ülésszakának határozata értelmében megalakult az a bizottság, amelynek feladata az általános forgalmi és a személyi jövedelemadóról szóló törvények végrehajtásának sokoldalú ellenőrzése. A különböző állandó bizottságok állehet vitás senki előtt sem. Megfelelő program is született ehhez a legutóbbi Országgyűlésen. A program azonban csak akkor teljesítheti hivatását, ha a benne foglaltakat következetesen, határozottan visszük véghez. Ehhez az is szükséges, hogy hazánk minden állampolgára cselekvőén vegyen részt a tennivalókban. Csak így érhetjük el, hogy 3-4 év múlva arról beszélhessünk, túl vagyunk a nehezén. Az bizonyos, hogy ezen időszak alatt lesznek olyan vállalatok, üzemek, melyeket fel kell számolni a gazdaságtalan termelés miatt, s az állampolgárok egy része is nehezebb helyzetbe kerül. De az nem fordulhat ) elő, hogy egyes rétegek tartós létbizonytalanságba kerüljenek. Nagy, embert próbáló feladatok előtt állunk,! melyeket csak együtt, minden állampolgár cselekvő részvételével, nemzeti egységben oldhatunk meg. Az előadás után a résztvevők nyilvánítottak véleményt, s a hozzászólásokra válaszolt Juhász Róbert. P. F. tál delegált tagokból álló testület elnöke Nyers Rezső, titkára Puskás Sándor képviselő lett. Az alkalmi bizottság — azon túl, hogy tájékoztatókat hallgat meg — önálló vizsgálatokat is folytat, illetve észrevételek, javaslatok alapján foglalkozik a végrehajtás menetével, az adórendszer gyakorlati érvényesülésének gazdasági és társadalmi hatásaival. Űj parlamenti bizottság alakult Nemzetközi szövetkezeti tanácskozás Budapesten, a Hotel Duna Intercontinentalban tegnap megkezdte tanácskozását a Szövetkezetek Nemzetközi Szövetségének Központi Bizottsága. Mintegy félmllliárd szövetkezeti tag, csaknem '750 ezer szövetkezet, 172 tag- szervezet és 10 nemzetközi szervezet képviseletében 600 küldött és szakember érkezett az eseményre a magyar fővárosba. I A szövetség központi bizottságának ülését Szabó István, az Országos Szövetkezeti Tanács soros elnöke, a TOT elnöke nyitotta meg. Emlékeztetett arra, hogy a magyar szövetkezeti mozgalom kapcsolatai a nemzetközi szervezettel több mint 90 évre nyúlnak vissza. 1904-ben az SZNSZ Budapesten tartotta VI. kongresszusát, s akkor hazánk egyike volt annak a három országnak, ahol a világszervezet megalakulása óta — Anglián kívül — ilyen magas szintű tanácskozást rendeztek. A magyar szövetkezeti szervek képviselői jelenleg is eredményesen vesznek részt az SZNSZ különféle bizottságainak és munkacsoportjainak tevékenységében. Ennek keretében a jelenlegihez hasonló magas szintű tanácskozás volt 1973-ban Magyarországon és emellett szinte minden évben otthont adunk a világszervezethez tartozó valamelyik testület ülésének. A szoros kapcsolat jele annak, hogy a magyar szövetkezeti mozgalom igényli a nemzetközi kitekintést, a nemzetközi együttműködés fejlesztését, korszerűsitését. A budapesti találkozó is jó alkalmat kínál arra, hogy a szövetkezeti élet és gazdálkodás tapasztalatait széles körben vitassák meg és nagy figyelmet szenteljenek az időszerű problémák elemzésének. Ezzel kapcsolatban rámutatott: a magyar szövetkezeti mozgalomra jellemző a reformok befogadását elősegítő nyitottság. A szövetkezetek akkor járnak jó úton, ha élnek ezzel és szüntelenül keresik a jövedelmező gazdálkodási és szervezeti formák és belső érdekeltségi rendszerek kialakításának lehetőségét. Ezután Horváth István, a kormány elnökhelyettese üdvözölte a Minisztertanács nevében az ülés résztvevőit, majd méltatta az SZNSZ jelentőségét. Mint mondotta, a szövetség következetesen síkra száll az egyetemes emberi érdekek képviseletéért, és folyamatosan hallatja hangját a béke megőrzéséért és a gazdaságikulturális kapcsolatok ’fejlesztéséért. A kormány elnökhelyettese ezután szólt arról: a szövetkezeti mozgalomnak, a szövetkezés gondolatának régi hagyományai, mély gyökerei vannak hazánkban. A múlt tiszteletre méltó hagyományai és a tisztává vált szocialista elvek alapján határoztuk meg szövetkezetpolitikánk irányvonalát. Gazdaságunk eredményeiben évtizedek óta jelentős mértékben osztoznak a szövetkezetek; a mintegy 4700 szövetkezet nemzeti jövedelmünk egynegyedét állítja elő. Gazdasági jelentőségük mellett igen fontos társadalmi szerepet is betöltenek. A dolgozók alkotóképességének kibontakoztatása mellett sokoldalúan gondoskodnak tagjaik szociális, kulturális, sportolási igényeinek kielégítéséről is. A szövetkezetek gazdasági szerepe és politikai jelentősége semmi mással nem helyettesíthető tényező népünk életében, fejlődésünkben. Hangsúlyozta: gazdaságunk stabilizálásának egyik alapfeltétele gazdaságunk nyitottságának további fenntartása. A jövőben még inkább törekszünk a szocialista, a fejlett tőkés és a fejlődő országokkal való együttműködésre, a kooperációs lehetőségek kiaknázására és közös vállalatok létesítésére. A feladatok megvalósításában továbbra is számítunk a magyar szövetkezetek eredményes munkájára, valamint a nemzetközi szövetkezeti együttműködésből származó előnyökre. Lars Marcus,' az SZNSZ elnöke üdvözlő beszédében szólt arról, hogy a magyar szövetkezeti mozgalomra a megújulás készsége a jellemző, ezt az alkotókedvet jó kamatoztatják az innovációs elképzelések megvaló- sitásánál. A magyar szövetkezeti tapasztalatok a nemzetközi mozgalom számára is hasznosak. Elismeréssel szólt a magyar szövetkezetek eredményeiről, amelyeket nemzetközi mércével mérve is figyelemre méltónak tartott. A központi bizottság ezután megkezdte munkáját. A testület a nemzetközi szövetkezeti mozgalom általános helyzetét vitatja meg és meghatározza egyebek között a hajléktalanokkal kapcsolatos szövetkezeti feladatokat. Mint ismeretes, 1987-et az ENSZ a hajléktalanok kérdéseivel foglalkozó évnek nyilvánította és ennek keretében tevékenykedik ezúttal az SZNSZ is. Tanácskoznak arról, hogy miképpen lehetne elmélyíteni a kapcsolatot a Nemzetközi Munkaügyi Hivatallal. Ismertetik a szövetkezés alapvető értékeivel foglalkozó tanulmány előkészületeit — ez lesz ugyanis jövőre, a svéd fővárosban sorra kerülő SZNSZ-kongresszus fő témája. Dolgoznak a kombájnok a kukoricaföldeken és gyűlik az aranysárga szem a szállítójárműveken Fotó: Veress Erzsi Békéscsabai Szabadság Tsz Vetik a búzát, szedik a burgonyát, törik a kukoricát Ez a hosszan tartó ősz, az öt éve kísértő aszály és a mezei tolvajok még egyik évben sem okoztak az ideihez hasonló gondot a Békéscsabai Szabadság Tsz- ben. A kapás növények betakarítása- a száraz talajról rendkívül körülményessé vált. Október első napjaiban a cukorrépa szedését abba hagyták, mert a betakarítógépek csak szaggatták a répát,1 30 százalék körüli veszteséget okoztak. Most már újra indították a gépeket, mivel az utóbbi napokban 8-9 milliméter esőt kaptak, s a répa már ettől á csapadéktól is kisebb veszteséggel szedhető. A kukoricatáblákon is kárt tett az őszi szárazság. A talaj felszínétől 20-30 centire megcsuklott a kukorica szára, a sorközökben elfekszik a növény. Ezeket az elfekvő szárakat a kombájn nem tudja felszedni, róla a csövet leszakítani, beletapossa a talajba. A betakarítási veszteség tehát h korábbinál jelentősebb. A várható termés mindkét növény esetében mélyen alatta marad a tervezettnek. A betakarított hozamok alig, vagy éppen- hogy fedezik a közvetlen ráfordításokat. Ezért egyre jobban kirajzolódik, hogy a szövetkezet által tervezett nyereséget 1987-ben nem érik el. — Egy jól fizető növényünk volt az idén — mondja Goron József tsz- elnök —, a zöldborsó. A termés felét vette át a csabai hűtőház, a másik fele a nyakunkon maradt, levénült, szemre takarítottuk be. Néhány nappal ezelőtt hallottam, jó lett volna a termés másik felét is betakarítani, Európában ugyanis nincs zöldborsó. Ez bizonyos tanulságot kínál az ipar és az ágazat számára. Szükség van a körültekintő munkára, a piac tanulmányozására, és a jelenleginél lényegesen bátrabb kockázatvállalásra. A tavalyi burgonyadöm- pingből a kereskedelem téves következtetést vont le, pedig ez egy olyan élelmezési cikk, melyet minden évben meg kell termelni. Akkor azt mondták: nem kell a burgonya. Most pedig nincs krumpli, ami van, az is elérhetetlenül magas áron kerül forgalomba. Visszatérve azokra az erőfeszítésekre, melyeket a szövetkezet az őszi betakarítás sikeres befejezésére tesz, elmondhatjuk: a 180 hektár lencse átlagosan 2000 kilót termett, a napraforgó pedig, melynek betakarítását szintén befejezték, 2200-2400 kiló hektáronkénti termést adott. Kukoricából — ennek most már lassan a végére járnak — a remélt és tervezett 9 ezer kétszáz kiló helyett — csak 7200-7500 kiló termésre számíthatnak. Most már a teljes lendület jellemző a búzavetők munkájára. — Október 20-a elmúlt, nincs mit várnunk, vetni kell — mondotta Goron József. A talajelőkészítés jól halad, a napi vetési kapacitás 120-140 hektár. A szövetkezetben csak burgonyavetőgumó-előállí- tással foglalkoznak. Az áruburgonyát a háztáji gazdaságok termelték meg és értékesítették a zöldségkereskedelmi vállalatnak. A burgonyaszedéshez iskoláktól kértek és kaptak segítséget. Ezekben a napokban a békéscsabai 5-ös és 6-os iskola tanulói szedik a vetőmagburgonyát. ’ Az őszi munkák segítésére jelentkezett a 11-es és a 3-as számú általános iskola is. Szeptember közepe óta egyre aktívabbak á mezei tolvajok. A szövetkezet zöldségtermő területeit már nemcsak éjszaka dézsmálják, hanem fényes nappal is. Sőt, nemcsak kerékpáron, utánfutós személyautóval, motorkerékpárral közelítik meg a kiszemelt területet, hanem autóbusszal is. A mezőőrök mellett a határt tsz-tagok is figyelik, akik rendre feljegyzik a gépjárművek rendszámát a felelősségre vonás lefolytatására. D. K.
