Békés Megyei Népújság, 1987. október (42. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-21 / 248. szám

1987. október 21., szerda Geraszimov sajtóértekezlete Befejeződött a Legfelsőbb Tanács ülése AZ IRÁNI—AMERIKAI KONFLIKTUSRÓL Az iráni tengeri olajkutak elleni támadással közvetlen katonai akció részesévé vált a Perzsa-öbölben az Egye­sült Államok — holott az ENSZ Biztonsági Tanácsa állandó tagjaként, s a tes­tület által a térség feszült helyzetéről hozott 598. szá­mú határozat társszerzője- ként különös felelősséget vi­sel a válság rendezéséért — jelentette ki keddi sajtóér­tekezletén a szovjet külügy­minisztérium szóvivője. Gen- nagyij Gerasszimov emlé­keztetett rá: a hivatkozott BT-határozat az érintetteket felszólítja: tartózkodjanak a konfliktus kiszélesedésével fenyegető bármiféle akció­tól. A polgári célpont elleni támadás sérti a nemzetkö­zi jogot. Mint Geraszimov emlékeztetett rá, az eszka­láció oka nemcsak az iraki —iráni háború elhúzódása, hanem az Egyesült Álla­moknak a nemzetközi jog­gal összeegyeztethetetlen beavatkozása a térség ügyei­be. Az Egyesült Államok tá­jékoztatta a Szovjetuniót — a BT tagállamaként — a katonai akcióról, de csak utólag. Így — mondta Ge­raszimov — az amerikaiak olyasmiről adtak tájékozta­tást, amiről a hírügynöksé­gek már beszámoltak. A Szovjetunió a térség ügyeit illetően nem marad meg az események puszta értékelésénél: konkrét ja­vaslatokat terjesztett elő a rendezésre. E javaslatok is­mertek, lényegük, hogy a térségből távolítsák el a nem odatartozó államok fegyveres erőit, ENSZ-erők- kel váltva fel őket. Még mindig nem késő — han­goztatta a szovjet szóvivő —, hogy a korábbi javaslat értelmében aktivizálják a Biztonsági Tanács katonai­törzsi bizottságát. A Szov­jetuniónak változatlan meg­győződése, hogy a BT 598- as határozata alapján kell és lehet rendezni a térség válságát. Részben az öbölbeli ese­ményekkel is összefügg, hogy október 19-ét Geraszi­mov „fekete hétfőnek” ne­vezte, utalva a New York-i tőzsde árainak „megbolon- dulására”. A tőzsdei árfo­lyamok érzékeny jelzői a gazdasági és politikai hely­zetnek. A mostani esemé­nyekre a tőzsde hasonló pá­nikkal reagált, mint 1986- ban a Líbia elleni amerikai légi akciók idején. Az ame­rikai költségvetés nagy hiá­nya, a külkereskedelem passzívuma, a dollár árfo­lyamának manipulálása is hatott a tőzsdei árakra, egyfajta bizalmi válságot jelezve. VEGYI FEGYVEREK A szovjet vegyi fegyve­rekkel és megsemmisítésük­kel kapcsolatban Geraszi­mov bírálta a nyugatnémet Welt am Sonntag című lap állítását, mely szerint a szovjetek fölényben vannak a vegyi fegyverek terén, és Sihaniban kiöregedett fegy­vereket mutattak be. A szóvivő alaptalannak nevez­te a rágalmakat és hangoz­tatta: a Szovjetunió felfüg­gesztette a vegyi fegyverek gyártását, és megkezdte egy, a vegyi fegyverek megsem­misítésére szolgáló gyár épí­tését. A SZTÁLINI IDŐK ARCHÍVUMAIRÓL Geraszimov cáfolta és alaptalannak minősítette a BBC a közelmúltban tett ki­jelentését is, mely szerint a Szovjetunióban megsemmi­sítik a sztálini idők doku­mentumait, hogy megzavar­ják a korról folyó vitát. Az állami levéltárhoz tartozó 3273 archívum anyagai a szovjet nemzeti kincs részét képezik, megsemmisítésükre senkinek sincs joga — szö­gezte le. SHULTZ MOSZKVAI LÁTOGATÁSÁRÓL Sok kérdés foglalkozott Shultz amerikai külügymi­niszter csütörtökön kezdődő moszkvai tárgyalásaival. Az öbölbeli helyzet természete­sen hathat a külügyminisz­teri megbeszélések légköré­re, ha a megbeszéléseken napirendre tűzik a regioná­lis konfliktusok témáját — mondotta. Ami a rakétamegállapodás előkészítéséről folyó genfi tárgyalásokat illeti, azokon nagy intenzitással folyik az egyeztető munka. A közepes hatótávolságú és hadműve­leti-harcászati rakéták ügyé­ben a Szovjetunió derűlátó, de korainak tartja az örö­möt, hiszen még sok mun­ka van hátra. A moszkvai tárgyalásokon a rakétameg­állapodás mellett bizonyára szó esik a kétoldalú kapcso­latokról, a regionális válsá­gokról, humanitárius kérdé­sekről, s a hadászati táma­dó fegyverekről. Az 1988-ra szóló népgaz­dasági tervről, valamint a jövő évi állami költségvetés­ről szóló törvény elfogadá­sával kedden a Kremlben befejezte munkáját a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsá­nak ülésszaka. A gazdasági tervről foly­tatott építő, szellemű, kriti­kus hangvételű vitában el­hangzott, hogy túl sok az ország iparában a vesztesé­ges vállalat — összesen mintegy 4 ezer. Különösen sok bírálati érte a szovjet építőipart, amely az év első kilenc hónapjában az 548 nagyszabású beruházásból csupán 338-at adott át. A képviselők ezzel összefüg­gésben elmarasztalták az Az 1929-es tőzsdekrach ré­me elevenedett fel most a hét elején a vezető tőkés or­szágok fővárosaiban. A hír- ügynökségek sorozatban je­lentették, hogy New York­ban, Londonban, Párizsban és Brüsszelben egyaránt az emlékezetes, majd hat évti­zeddel ezelőtti világgazdasá­gi válságot bevezető „fekete péntek” ismétlődött meg az értéktőzsdéken. A korszerű elektronika kétszeresen is ludas volt a pánikkeltésben. Meglepetésre nem * tudta időben követni az új jegy­zéseket, s ugyanakkor utasí­tás nélkül dobta piacra az értékét veszítő részvénye­ket. Hétfőn mindenütt meg­dőltek a kétes értékű re­kordok. New Yorkban, ahonnan a múlt héten kiin­dult az árfolyamesés, a ve­zető részvények mutatója, az úgynevezett Dow Jones- index néhány óra alatt ak­korát esett, hogy elmosta az idei év egész értékemelését. Az átgyűrűző hatás követ­keztében Londonban is csaknem 12 százalékos volt az árfolyamveszteség, amelyre 1929 óta nem volt példa. Abban mindenki egyetért, hogy New Yorkban az utób­bi egy-másfél évben a tőzs­de hőfoka, az árfolyam­emelkedés, a spekuláció ir­reálisan magas részvényérté­keket alakított ki.' Márcsak azért is, mert közben az észak-amerikai gazdaság érintett minisztériumokat, amiért hibásan terveztek, il­letve nem biztosították a tervek végrehajtásához szükséges feltételeket. A fel­szólalók véleménye szerint áttörést csak az építőipari vállalatok önelszámolásra való áttérése hozhat. A délutáni együttes ülé­sen a Legfelsőbb Tanács törvényerőre emelte \ gaz­dasági és szociális, fejlesz­tésről és a költségvetésről szóló javaslatokat, majd megvitatta az állampolgárok jogi védelmét erősítő tör­vényjavaslatot. A Legfelsőbb Tanács egyetértett' a módo­sítások szükségességével és elfogadta a törvény módosí­tását. súlyos gondokkal, hatalmas külkereskedelmi mérleg­hiánnyal, s egyben deficites költségvetéssel küszködik. Az árfolyamesést tehát, ha nem is# a hétfői mértékben, de azért egészségesnek is nevezhetnénk, mert vissza­térést jelentene a valós gazdasági helyzetnek meg­felelő szintre. Itt kapcsolódik be azon­ban a spekuláció, illetve a továbbgyűrűző pánik hatá­sa. Csupán egy nap alatt a New York-i tőzsdén ] majd 500 millió részvény cserélt gazdát, s az értékpapírok között olyan vállalatoké is jelentősen meggyengültek, amelyek pedig jó gazdasági eredményt mutatnak fel. Ma még korai azt elemezni, hogy lélektanilag mennyi­ben befolyásolta a kedélye­ket az Egyesült Államok katonai akciója az iráni olajfúrótornyok ellen, de az kétségtelennek látszik,' hogy a feszült légkör ugyancsak éreztette hatását a tőzsdén. Hétfőn sokmillió részvé­nyes szegényebb lett. A tőzsdei pánik csillapodása várhatóan utólag részben majd kárpótlást! nyújt, ha nem is nekik, de az új tu­lajdonosoknak feltétlenül. A dollár azonban nyilván­valóan — az észak-amerikai gazdaság érdekeinek megfe­lelően — tovább esik majd, s az új valutaárfolyam to­vábbi feszültségeket ger­jeszthet a tőkés partnerek között. Ortutay L. Gyula Fekete napok a tőzsdén Glasznoszty A Moszkvában megjelenő szovjet központi lapok nyíltsága, kritikai hangvéte­le mindinkább megszokottá válik nemcsak a szovjet fő­városban dolgozó tudósító­nak, hanem a magyar új­ságolvasónak is. Arról azon­ban már ritkábban hallani, hogy „vidéken” milyen a glasznosztyj a helyi sajtó­ban hogyan halad az átala­kítás. Az M'fl moszkvai tu­dósítójának, néhány külföl­di kollégájával együtt, a minap alkalma nyílt bete­kinteni abba, hogy mi a helyzet a nyilvánossággal Leningrádban. A sajtó a Néva partján is ,.nagyhatalommá”] nőtte ki magát: a közérdeket képvi­selő véleményeivel, állásfog­lalásaival a leningrádi ve­zetőknek is számolniuk kell. Mint a kollégák elmondták, a fő figyelem itt is a gaz­daság átalakítására irányul, de mindennapos témája a helyi lapoknak a közellátás és a lakáshelyzet is. — Áru van, viszont a minősége kí­vánnivalót hagy maga után; a szolgáltatások a külföld­höz viszonyítva fejletlenek, az újságok a helyzet mi­előbbi megváltoztatását sür­getik — teszi hozzá. A glasznoszty itteni sajátossá­ga, hogy a város jellegéből adódóan gyakorta, s eseten­Leningrádban ként igen kritikusan vető­dik fel a műemlékvédelem témája. Az újfajta sajtó, a demok­ratizálás a leningrádi új­ságírókkal szembeni köve­telményeket is növelte: csak megalapozott érvekkel lehet bírálni a visszásságokat. Az újságok vezetői szerint a leningrádi sajtó képes befo­lyásolni helyi döntéseket, kedvező irányba terelni a problémák megoldását. Ezt a befolyást erősíti a városi vezetés és a tömegtájékoz­tatási eszközök közötti új­fajta, rendszeres kapcsolat- tartás. Leningrádban is megszűnt a cenzúra, min­den főszerkesztő a saját fe­lelősségére szerkeszti a ma­ga lapját. A fő cél persze az, hogy az újság az első betűtől az utolsóig az átala­kítás ügyét szolgálja — mondta a Leningradszkaja Pravda főszerkesztője. A munka színvonalának emelését segíti elő, hogy — az országos napilapokhoz hasonlóan — az itteni újsá­gok is maguk döntenek a költségvetésről. A szerkesz­tőség maga határozza meg a színvonalas munka elvégzé­séhez szükséges létszámot, csökkentés esetén1 pedig a megmaradt bér szétosztását. Erőteljesebben építenek a premizálásra, ami azzal is jár, hogy egy-egy balfogás esetén az újságírótól meg­vonhatják a prémiumot.! Leningrádban a lapok nép­szerűsége az utóbbi időben ugrásszerűen növekedett, más városokhoz hasonlóan itt is emelkedett az előfize­tők száma, az emberek sor­ban állnak az újságokért, olykor a papírhiány miatt nem lehet kielégíteni a ke­resletet. Ugyancsak jellem­ző, hogy a többszörösére nö­vekedett az olvasói levelek száma. Csak az itteni Prav­dához naponta 700 levél ér­kezik, amit alig győznek fel­dolgozni. A leningrádi kollé­gák tapasztalatai szerint, míg korábban e levelek sze­mélyes gondokat, problémá­kat vetettek fel, addig ma szinte kizárólag a köz érde­kében ragadnak tollat az olvasók. Az írott sajtó mellett a leningrádi televízió is meg­újult. Az új szellemű, érde­kes műsorok híre túljutott a város határain. Napjaink­ban a hétvégi adásokat már Moszkvába is sugározzák és a tervek szerint a Néva- parti műsor hamarosan ál­landóan fogható lesz a fő­városban. A megújulási folyamatot Leningrádban is a gondol­kodásmód megváltozásának lassúsága hátráltatja, pél­dául gazdasági téren, vagy a tanácsi munkában — mondják az itteniek. A leg­nehezebb a régi, évtizedes beidegződésektől való sza­badulás. Sok gazdasági ve­zetőtől enyhén szólva távol áll a változtatás igénye, ugyanúgy akarják folytatni, ahogy eddig csinálták. Akad persze példa a megújulás vadhajtásaira is: a városban egy idő után arra lettek fi­gyelmesek, hogy a korábban jól működő vendéglőket, ét­termeket is veszteségesnek nyilvánították és magánvál­lalkozóknak adták bérbe. A magánmunka engedélyezése óta egyébként Leningrád­ban is tanulmányozzák a magyar tapasztalatokat — közölték a vendéglátók. Felmerült a történelem- szemlélet problematikája is: a szerkesztők szinte egyön­tetűen azon a véleményen voltak, hogy nincs igazuk azoknak, akik szerint a kö­zelmúlt történelmének új szellemű megközelítésében, az eddig elhallgatott tények feltárásában a sajtó és az irodalom túllőtt a célon. Főleg az idős emberek feje­zik ki nemtetszésüket emi­att. Gyakran azért, mert sze­mélyes élménnyel kötődnek egy-egy korszakhoz és nehe­zen viselik el a történések objektív felülvizsgálatát. A leningrádi újságírók mindazonáltal úgy vélik, hogy a bírálatoknak nem szabad elfedni az eredmé­nyeket — elvégre azok be­mutatása is hozzátartozik a glasznosztyhoz. Dorogi Sándor VILÁGREKORD KÜLÖNÖS [TURISTÁK Világrekordot javított üzemanyag-megtakarítás­ból a francia Renault cég Veste 2 elnevezésű kísérleti modellje. A Bordeaux—Pá­rizs közötti 501,4 kilométeres úton óránkénti 100,9 kilo­méteres átlagsebesség mel­lett összesen 9,474 liter ben­zint fogyasztott, azaz mind­össze 1,92 litert 100 kilomé­terenként. A Renault—5 tí­pusokhoz hasonló gépkocsi négyszemélyes, de a próba- útón csak ketten ültek ben-» ne, 139 kilogramm „össz­súllyal”. GÉNEK Brit kutatók legutóbbi kí­sérleteik során megfigyel­ték hogy azon legyecskék — a genetikusok klasszikus „kísérleti állatai” — testét, amelyeknek embrióállapot­ban hiányzik a „hairy” (ha­jas) nevű génjük, nem 16, hanem csak 8 gyűrű alkot­ja. Napjainkban a tudósok azonban a laboratóriumok­ban is előállítanak már gé­neket éppen úgy, ahogy a kertész új növényeket ter­meszt levélről vagy gyökér­ről, vagy éppenséggel más jelentéktelen részecskékről. Ish Horowitz így állította elő a hairy nevű gént, majd beiktatta őket a legyecskék tojásaiba, s ennek nyomán azok az embriók, amelyek­ből hiányzott az illető gén, normálisan kezdtek fejlődni. FRESKÓ Sürgős restaurálás alá ve­tették az ókori Egyiptom legszebb síremlékét, Nefer- tari II. Ramszesz fáraó ked­venc felesége halottas kam­ráját, amelyet körülbelül 3200 évvel ezelőtt képeztek ki. Az újjáépítést a nedves­ség és gyakori omlások nyomán beállt fokozott ron­gálódás követelte meg. ! A síremlék legvonzóbb részét egy freskó képezi, amely Nefertarit ábrázolja élénk színű öltözékében, finoman megmunkált ékszerekkel. Előzetes felmérések szerint á freskó csaknem 20 száza­léka helyrehozhatatlanul megrongálódott. K ÉN YSZERLESZÁLLÁS Veszélyes incidensre ke­rült sor a New York-i John Kennedy repülőtéren, egy Boeing 747-es felszállása közben. Amikor a hatalmas gép — fedélzetén 415 sze­méllyel — még a kifutópá­lyán tartózkodott, felszállás­ra készülve, a futómű két kereke defetet kapott. A pi­lóták üzemzavart észleltek a gép hiraulikus rendszerében is. A repülőgép mégis a le­vegőbe emelkedett. Ám a pilóták a kényszerleszállás mellett döntöttek. Miután az óceán fölött kiürítették az üzemanyagtartályokat, a Boeing 747-es sikeresen le­szállt. AUTÓPÁLYÁK A japán autópályák hosz- sza meghaladja a 4 ezer ki­lométert. Legutóbb egy 78 kilométeres szakasz épült Sikoku-szigetén. Az első autósztráda 1962-ben léte­sült Kobe és Nagoja között. Görkorcsolyán járta be a Földközi-tenger menti or­szágokat négy francia és egy olasz fiatalember. A különös turisták július 13- án indultak Monacóból. öt­venhat napos útjuk során bejárták Olaszországot, Tu­néziát, Algériát, Marokkói, valamint Spanyol- és Fran­ciaországot. Naponta mint­egy 90 kilométert tetteit meg. VESZÉLYES SKORPIÓK A panamai Colon tarto­mányban az utóbbi időben mintegy 10 személy halálát okozták a skorpiók. A pana­mai egészségügyi miniszté­rium szóvivője szerint az or­szág területén eddig nem voltak ilyen veszélyes skor­piók, ezeket valószínűleg az Afrikából érkező kereskedel­mi hajók hozták be. A ható­ságok sürgős intézkedéseket hoztak a skorpiók felderíté­sére és elpusztítására. NÉPESEDÉSI ELŐREJELZÉS Grönlandban a népesség lélekszáma az ezredforduló­ra várhatóan emelkedni fog. Feltételezik, hogy a világ legnagyobb szigetén addigra 60 ezren élnek majd. VASÜT VÍZESÉSEK KÖZÖTT A plitvicei (Jugoszlávia) nemzeti park látványossága­it megnézni akaró turisták rendelkezésére 23 méter hosszú, 100 férőhelyes kü- lönvonatot bocsátottak. így a kirándulók nagyobb erő­feszítés nélkül tekinthetik meg a 10 kilométer távon húzódó 16 tavat, a 70 méte­res vízeséseket. Plitvice kör­nyéke a világ egyik legszebb tájai közé tartozik. „IKERFESTMÉNY” A szovjet Gorkij város­ban egy képzőművészeti ki­állításon a látogatók Szokat­lan festményre lettek fi­gyelmesek. B. Kusztogyijev híres Orosz Vénusz című festményét a helybeli kép­zőművészeti múzeum ter­mének közepén helyezték el, nem véletlenül — mutat rá a TASZSZ hírügynök­ség. Megállapították, hogy a festménynek két oldala van, s ennek nyomán a szakem­berek „Orosz Vénusz — A teraszon” címet adták neki. A festmény hátsó oldalán lévő képre a restaurátorok bukkantak. Az „ikerfest­mény” történetének muÉ£gj=»- téséhez lényegesen hsrf&^á- rult az „idő”. Ismereté^, hogy 1926-ban, amikor az Orosz Vénuszt alkotta meg, Kusztogyijevet súlyos betegség érte. Mivel épp akkor nem volt kéznél nagy méretű vászon, egyik ifjú­kori 1906-ból való festmé­nyének hátsó felére festet­te az Orosz Vénuszt. HASIS Harmincnyolcmillió dollár értékben 5 tonna hasist ko­bozott el az olasz rendőr­ség egy pakisztáni hajón, amely La Spezia kikötőben horgonyzott. A narkotikum célállomása Svájc lett volna.------------------------------------------------------------------------------------------^ Gyakorlattal rendelkező munkatársak jelentkezését várja a Békés Megyei Víz- és Csatornamű Vállalat az alábbi munkakörök betöltéséhez: — RENDSZERSZERVEZŐD — PROGRAMOZÓ, — ÜZEMELTETŐ. TPA 1148 és IBM PC környezet. Érdeklődni lehet: Békéscsaba, Alsó Körös sor 2. sz. alatt. Telefon: 22-455/23. L________________________i _________________

Next

/
Thumbnails
Contents