Békés Megyei Népújság, 1987. október (42. évfolyam, 231-257. szám)
1987-10-02 / 232. szám
1987. október 2., péntek A Gyomaendrődi Viharsarok Halászati Termelőszövetkezet tavaly szeptemberben alakította át halfeldolgozó-üze- mét nyúlvágóhíddá. A Tszkernek végzett bérmunkában jelenleg hetente mintegy 30 ezer nyúl kerül vágás után a hűtőkamrákba, ahonnan kamionok szállítják Olaszországba az árut. A halászati tsz új tevékenysége folyamatos munkát ad az üzemben dolgozó nyolcvan embernek. Nyúzzák a nyulakat... Innen már egyenes út vezet a csomagolóba Fotó: Veress Erzsi R Békéscsabai Konzervgyár 5 éves lejáratú, évi 11,5% kamatozású TERMELÉSI KAPACITÁSBŐVÍTŐ lakossági kötvényt BOCSÁT KI 10 000 Ft-os címletekben. A kötvény beváltása (törlesztése) 1990—1992 között 25, 35, 40°/(pos részletekben történik. Kamatfizetés: minden év szeptember 30-án. A kötvény megvásárolható a Budapest Bank Rt. munkatársainál, Békéscsabán, 1987. október 7-én 10—18 óráig, a városi tanács, földszint 49. szobában. Száraz a talaj, törik a répa fldéreformrél mindenkinek V. Mit kell tennünk? Az Orosházi Béke Termelőszövetkezet megyénk egyik legnagyobb cukorrépa-termelő gazdasága. Az idén több mint 660 hektár cukorrépa vár betakarításra a Béke Tsz-ben. Szeptember 14-én kezdték meg a répa kiszedését, s azóta a cukorgyári ütemezésnek megfelelő mennyiséget szállítják az átvevőhelyre. Orosházán gyakorlatilag két hónapja nem volt számottevő csapadék, legutóbb is csak pár milliméter esett, emiatt rendkívül nehéz körülmények között dolgoznak az emberek. Mint Tar András növénytermesztési főágazatvezető elmondotta, a termés 25-30 százaléka a földben marad. Nehezen dolgozik a répafejelő egység, törik a répa. A korábban meglevő Herriau gé-, pék mellett az idei szezonban egy új Kereine gép is segíti a betakarítást. Az elmúlt héten a szikfoltos területeken előfordult, hogy az apró répa aránya elérte a 75 százalékot. Gyakoriak a géptörések, meghibásodások, emiatt a javítási költség meghaladja az átlagot. Gyakran cserélték a fejelőkéseket és a tisztítópálcákat is az elmúlt napokban. Az eddigi terméseredmények alapján várhatóan a tervezettnél kisebb, mintegy 42-43 tonnás hozamot érnek el hektáronként. A cukorrépa digestiója eddig jónak mondható, eléri a 16 és fél százalékot. Néhány nap múlva megkezdődik a szövetkezetben a kukorica betakarítása. Az aszály itt is jelentős kiesést okozott, a tervezett nyolctonnás átlagtermés helyett várhatóan csak 6 és fél tonna lesz a hozam. Mindez azt jelenti, hogy az állatállomány takarmányszükségletét biztosítani tudják, de eladásra már nem jut a kukoricából. Így az ágazatban árbevétel-kiesésre számítanak. Nagy erőfeszítéseket igényel az őszi talajmunkák elvégzése is. Az idei őszön több mint 1200 hektár őszi búzát kívánnak vetni. Folyamatosan halad a talaj- előkészítés. Már befejeződött 460 hektár szervestrágyázása, s a tárolótérben van 460 vagon silókukorica is. ösz- szességében megállapítható; a növénytermesztési főágazat tervközeli eredményt ér el az idén a Béke Tsz-ben. A helyzet tehát nem olyan tragikus, mivel a korai be- takarítású növények (borsó, lencse . ..) jó eredményt adtak. v. 1. A LÁTHATATLAN1 JÖVEDELMEK E fogalom annyira) elterjedt hazánkban, hogy tartalmát nemigen kell magyarázni. A borravaló, a csúszópénz, a hálapénz, a tusiból származó bevétel nehezen érhető tetten. Így ezek könnyen kibújhatnak az adózás terhe alól. Nyilvánvaló, ! hogy a társadalom minden olyan tagja joggal sérelmezi e jövedelmek létezését, akinek minden bevétele, jövedelmének minden fillére pontosan szerepel a különböző könyvelésekben, nyilvántartásokban. Az önadózás elve és gyakorlata előírja, hogy a láthatatlan jövedelmeket az adófizetőnek be kell vallania, az eltitkolás súlyos következményekkel jár. Az ilyen jövedelmek feltárását szolgálja a vagyonnyilvántartás és elszámoltatás rendszere. Ez azonban nem zárja ki a vagyon eltitkolását, mint ahogy az sem, hogy az új adórendszer ösztönzéssel és kényszerrel, a nyilvántartás rendjével, az ellenőrzés szigorával igyekszik a láthatatlan jövedelmek mind nagyobb hányadát megadóztatni. A magánvállalkozóknál az általános forgalmi adó bevezetése és a visszatérítés rendszere számlaadásra ösztönöz. A borravalós és hálapénzes szakmáknál azonban más módszert kell keresni. Például olyan rendszert kialakítani, amelyben a bevallott többletjövedelmek a nyugdíjalapot is növelnék. A láthatatlan jövedelmek adóztatása a világon mindenhol gond, és sehol sem sikerült még olyan tökéletes adórendszert létrehozni, ahol bizonyos jövedelmek, vagyonok ne tudnának kibújni az adókötelezettség alól. Mi sem reméljük, hogy elég lesz a „szocialista1 öntudatra” hivatkozni. Mindenesetre olyan feltételek megteremtése a cél, amelyben a társadalom tagjainak érdeke a láthatatlan jövedelmek elleni harc, amelyben a nyilvántartás rendje és az ellenőrzés szigora „rizikóssá” teszi az adóvisszaéléseket. Ez persze csak a társadalmi, gazdasági viszonyok általános fejlődésével valósulhat meg. KÖTVÉNYEK ÉS TAKARÉKBETÉTEK A megtakarítások adóztatása körül is igen heves vita bontakozott ki a reform előkészítése során. Voltak, akik úgy vélték, mivel ez a jövedelem1 egyszer már az SZJA során adózik, legyen továbbra is adómentes a kamat, vagy a hozadék. Felvetődött többek között, hogy a pénzromlás, az 1 infláció eleve megadóztatja a megtakarításokat ... Az eredményt tudjuk: a személyi jövedelemadó következetes alkalmazása megköveteli, hogy e jövedelmek is adózzanak. De — az Országgyűlés döntése alapján — csak 1989-től. Jövőre tehát mind a kötvények, mind a takarékbetétek hozadéka adómentes lesz. Ezután, 1989-től a kamat és hozadék (az alaptőke természetesen akkor sem!) adóköteles, mégpedig egységesen 20 százalék jövedelemadó terheli. Emiatt azonban a takarékoskodó állampolgárokat nem érheti kár, ezért az első esztendőben — akárcsak a béreket — a kamatokat is felbruttósíiják majd. Vagyis a kamatokat a fizetendő adó mértékének megfelelően megemelik. Az új kötvényeket enneK megfelelően magasabb kamattal bocsátják ki, a régi kötvények nem adóznak. Nem adózik továbbá részint a kis volumen miatt, részint ösztönzési célból a KST-betét, az iskolai takarékbélyeg, az átutalási betétszámla, a devizaszámla és az ifjúsági takarékbetét kamata. Ugyancsak mentes az adófizetés alól a lakáscélú (lakásvásárlásra, -építésre, -bővítésre félretett) megtakarítások kamata. Az adórendszer kidolgozásánál alapszabály volt, hogy egyazon jövedelem kétszer nem adózhat. így az örökségek, ajándékok, nyeremények — melyek után illetéket kell fizetni — adómentesek. Tehát nem kell összevonni őket az egyéb jövedelmekkel, nem kerülnek az adóalapba. LAKOSSÁGI TEENDŐK Bár a kis- és magánvállalkozások szaporodásával egyre többen kényszerülnek rá, összességében mégis csak a lakosság töredéke találkozhatott eddig az adózással. Most, mondhatjuk, tömegeket foglalkoztat, mit is kell tenniük az SZJA. megjelenésével. Azoknak, akiknek csupán egy forrásból, a munkahelyen kapott keresetből származik a jövedelmük, nem kell tenniük semmit. Pontosabban erről az állapotról a dolgozónak a munkáltató részére nyilatkozatot kell adnia, ami — jogkövetkezményeit tekintve — adóbevallásnak minősül. (Tehát az igazat kell írni.) A munkáltató elvégzi a bruttósítást, és be is fizeti a személyi jövedelemadót. Már akinél szükséges, hiszen, ha az éves kereset nem több mint 48 ezer forint, illetve alkalmazottaknál 60 ezer forint, adót fizetni nem kell. Az adókötelezetteknek — a tervezet szerint — első ízben 1989. február 20-ig kell adóbevallást beadniuk a területileg illetékes megyei adófelügyelőségnek. Először 1989-ben kell adót fizetniük, természetesen az 1988. évi összes jövedelem után. Egy évünk van rá, hogy megtanuljuk az adózást. Ehhez ajánlatos naprakész kimutatást vezetni a különböző jövedelmekről, bizonyítva azok eredetét. 'Enélkül ugyanis nem lehet korrekciót kérni, ha netán az adófelügyelőség által megállapított adó nem egyezne a saját számítással. Meg kell tanulni az adótábla használatát. Célszerű a nagyobb beruházások (pl. lakásfelújítás) számláit eltenni. Érdemes megismerni a kedvezmények rendszerét, tudni, ki milyen engedményekben részesülhet. Nyilván kell tartani természetesen azokat a jövedelmeket is, amelyek nem adókötelesek (nyeremények, örökség stb.). A pontosan vezetett nyilvántartás megkönnyíti az adózó helyzetét, segíti a tisztánlását, s egyelőre ennél többre nincs is szükség. A Pénzügyminisztérium rendeletben fogja szabályozni, hogy mikor kell vagyonnyilatkozatot beadni. Ennek jelentőségéről sorozatunk második részében szóltunk. Szeretnénk hangsúlyozni, hogy a vagyonnyilatkozatban feltüntetett vagyon nem adózik. A nyilatkozatra azért van szükség, hogy egy későbbi adóellenőrzés során legyen mihez viszonyítani. * * * Az adóreformról szóló törvényjavaslatot az Ország- gyűlés elfogadta, tehát rövid időn belül megjelenik a törvény, s január elsejével érvénybe lép. Természetesen e sorozat befejezésével mi sem zárjuk le a témát. Folyamatosan tájékoztatjuk olvasóinkat továbbra is az adóreformmal kapcsolatos tudnivalókról és a rendszer hatásáról. (Vége) Csepeli program a robotgyártásra A Csepel Művek Egyedi Gépgyárában a következő években továbbfejlesztik a két éve licenc alapján készülő robotokat, s bővíteni kívánják robotexportjukat, elsősorban a hazai és a szocialista piacra, de Nyugat- Európába is. Egyebek között ezt tartalmazza a vállalat hosszabb távra kidolgozott szerkezetátalakítási programja. A gyár évek óta figyelemmel kíséri a külföldi robotgyártók fejlesztéseit. Világszerte elsősorban az anyagmozgatás automatizálására törekednek, mert az igények erre ösztönöznek. Ugyanakkor egyes munka- területen elmaradtak a robotok alkalmazásával, mint például a kovácsolásnál és az öntészetnél. Az Egyedi Gépgyár ezért olyan partner után nézett, amelyik ezt a „rést” igyekszik kitölteni, így született meg már évekkel ezelőtt a megállapodás a japán Daido céggel, az ilyen munkákat automatizáló robotrendszerek előállítására. Mintegy két évet vett igénybe a honosítás, a sorozat- gyártásra való felkészülés, míg 1985-ben elkészítették az első csepeli robotokat, robotrendszereket. Azóta már 50 millió forint értékben gyártottak robotrendszereket. Szállítottak belőlük más csepeli üzemekbe, így például a Vasműbe, valamint több más hazai kohászati nagyvállalatnak, s robotrészelemeket nyugat-európai cégeknek. Októberben újabb robotrendszert szerelnek fel a Dunai Vasműben és a Csepeli Vas- és Acélöntöde öntvénytisztító üzemébe. A csepeli robotok, robotrendszerek elismerést váltottak ki a piacon. Erre alapozva alakították most ki a robotok fejlesztési-értékesítési programját. A licenc alapján gyártott, s rövidesen továbbfejlesztésre kerülő típusok ezer ki- logrammnyi anyag ki- és berakására, egyenletes mozgatására is alkalmasak. A robotok hidraulikáit és vezérlését a Danuvia és a Vi- lati készíti és szállítja Csepelre. Jelenleg ugyan gondot jelent a robotokhoz szerelhető import szerszámok beszerzése — ebben főleg devizális okok játszanak közre — de a gyár már keresi az új beszerzési forrásokat, egyebek között NDK- beli cégek körében. Eszti, a kitüntetett Eszti még alig múlt kétéves, de már dicső múltja van. Néhány napja pedig — meghálálva az őt pátyolgatók bizalmát — díjat nyert. Bár vezetékneve Geszti, semmi kapcsolata sincs Geszttel, ő egy másik Kelet-Békés megyei falu szülötte, Biharugráé. Hogy ki ő? Hát a gyerekek új kedvence. S szülei remélik, az lesz még hosszú éveken át, vagyis hogy nem öregszik, megmarad mindig gyerekesnek és finomnak. Ne titkolódzzunk tovább! Geszti Eszti nem más, mint az Aranycsemege Gt biharugrai túróroládüzemének új terméke. Nevét pedig töltőanyagáról, á gesztenyéről kapta. Az üzemben a nyolcvanas évek óta citrom-, narancs-, banán- és csokoládétöltettel készült a rolád. Két éve a Tszker raktáraiban felgyülemlett a gesztenyepor, s akkor fordultak az Aranycsemegéhez, hogy mit tudnának ezzel a finomsággal kezdeni. A termék hamar elnyerte mai formáját, s ’86-ban már megkezte hódító útját. Tavaly azonban kevésnek bizonyult a csomagolópapír. Az idén már csaknem annyi készül Geszti Esztiből, mint a négy korábbi roládfajtából összesen. Az ország minden pontjára szállítják, hiszen gesztenyés rudat csak Biharugrán csinálnak. Hogy a siker teljes legyen, az idei BNV-n vásárdíjat kapott a Geszti Eszti. A szakértő ízlelők kifogástalannak találták, s csak dicsérő jelzővel illették az egyre jobban „befutó” csemegét. Nyolcvanhétben az ötféle rolódból 19-20 milliót gyártanak Biharugrán. Az üzemben 55-en dolgoznak. Éves árbevételük 45 millió forint, s 2 millió nyereséget terveztek, aminek — úgy tűnik — idén nem lesz akadálya. ut
