Békés Megyei Népújság, 1987. október (42. évfolyam, 231-257. szám)
1987-10-16 / 244. szám
NÉPÚJSÁG 1987. október 16., péntek Ünnepi csapatgyülés Battonyán jártak az úttörőközpont munkatársai Sajtótájékoztató munkaügyi kérdésekről Orosházán Az orosházi Zalka Máté- laktanyában az alakulat fennállásának 25. évfordulója tiszteletére ünnepi csapatgyűlést rendeztek.' A résztvevők előtt dr. Léka Gyula vezérőrnagy mondott ünnepi beszédet, melyben áttekintette az egység 25 éves történetét, s szólt a megváltozott szerepköréről, feladatairól. A katonák segítőszándéka, áldozatvállalása nagy segítséget jelent a megye gazdasági, társadalmi szerveinek, és részt vesznek olyan teendők ellátásában is, mint például az ár- vízvédelem, hómentés, gázkitörés, gázárokásás, valamint az uszodaépítés. Dr. Körmendi János, az MSZMP Tegnap délelőtt Miskolczi Katalin városi HNF-titkár vezetésével 13 tagú népfrontküldöttség érkezett érkezett Érdről Békéscsabára. A vendégek azzal a céllal szervezték meg a látogatást,1 hogy tapasztalatokat gyűjtsenek a társadalmi munkáról. Mindenekelőtt arra voltak kíváncsiak, miként sikerült elnyernie megyeszékhelyünknek két alkalommal a HNF Országos Tanácsa által adományozott Nemzeti Zászlót. A HNF városi bizottságának székházában Szabó Lászlóné titkár fogadta az érdi népfronttestület képviselőit, s Békéscsaba múltjáról, jelenlegi gazdasági, társadalmi és kulturális életéből tájékoztatta őket. Ezután Miskolczi Katalin, a küldöttség vezetője az 1979-ben várossá nyilvánított Érd teA történet még tavalyi, egyik középiskolánk igazgatója mesélte. Az iskola KISZ-titkára részt vett a KISZ Békés Megyei Bizottsága Politikai Képzési Központja által szervezett négyhetes tanfolyamon. Már másnap, ahogy hazaérkezett, az ifjú vezető rögtön bombázni kezdte különböző kérdésekkel, követelésekkel az igazgatót, aki — mint derűsen mondta — úgy érezte, mintha a székére is pályázna a fiatalember. * * * Békéscsabán, a KISZ Békés Megyei Bizottsága Politikai Képzési Központjában (PKK), korábbi nevén a KISZ Vezetőképző Iskolájában az idén immár tizenharmadik alkalommal rendezték meg azt a négyhetes továbbképző, felkészítő tanfolyamot, melynek hallgatói, résztvevői középiskolai ifjúsági vezetők voltak. Természetesen, a kezdetekkor — és még jó ideig — sokan ellenezték ezt a fajta, hosszabb idejű képzést, annál is inkább, mivel a második két hete már az iskolaévben, szeptemberben zajlik. ' Elsősorban az iskolákkal kellett megküzdeniük a szervezőknek, hiszen az igazgatók és tanárok szívesebben látják a gyerekeket az iskolapadokban a tanórákon. Ám az is tény, hogy a jól kiválasztott ifivezetők ezt a kéthetes kiesést a legtöbbször gyorsan bepótolták, s nem befolyásolta tanulmányi eredményeiket a távoliét. Ehhez persze az is hozzájárul, hogy a továbbképzések ideje alatt szaktanárokkal is találkoznak, s foglalkoznak az iskolai tananyaggal. Ma már nemigen lehet ellenállásról beszélni senki részéről sem, hiszeni az évek során elért eredmények a tanfolyamot szervezőket igazolta. Talán elég csak annyit mondani, hogy mevárosi bizottságának titkára a párt, a tanács és a termelőüzemek nevében köszöntötte a csapatünnepségen megjelenteket. Beszédében kiemelte az alakulat és a lakosság közötti jó kapcsolatot, valamint az egység nevelő- és felkészítő tevékenységét, amely régen túlnőtt a laktanya kapuin. Ezt követően az alakulótéren a városi úttörőzenekar térzenéje tette még színesebbé a rendezvényt. Majd elismerések és jutalmak átadása következett. Az egész napos program a Magyar Néphadsereg művészegyüttesének műsorával zárult. lepülésszerkezetét és a lakosság összetételét ismertette. Ezt követően Kukucská- né dr. Boncza Ibolya és Zá- dori Lajos, a békéscsabai IV., illetve V. kerületi HNF- bizottság titkára, - valamint Harmati Ferencné, a III. kerület társadalmimunka-fele- lőse a közfejlesztésben, parkosításban és az egyéb kollektív megmozdulásokban szerzett tapasztalatokról beszélt. A városi tanács képviseletében Kmetykó János, a műszaki osztály vezetője a megyeszékhely építkezési munkálatairól, továbbá a fontosabb településpolitikai feladatokról és' az intézményekkel, üzemekkel, társadalmi szervekkel, valamint a lakossággal való együttműködés eredményeiről informálta az összejövetel résztvevőit. gyénkben, de az országban ' is találkozhatunk olyan vezetőkkel, akik az elmúlt évek valamelyikében hallgatói voltak a négyhetes képzésnek. Az szintén tény, nem csupán a megyében van híre a KISZ békéscsabai PKK-jának, hanem országosan is felfigyeltek tevékenységükre, módszereikre, s nemcsak az ifjúsági mozgalomban részt vevők körében. Mivel is foglalkoztak a mostani négy hétben a fiatal KISZ-vezetők ? Aktuális társadalmi, politikai kérdésekről, a KISZ és a párt viszonyáról, az oktatásügyről, a reformfolyamatokról szerezhettek mélyebb ismereteket, de nevelés- és vezetés- elmélettel, s -gyakorlattal is foglalkoztak, az ifjúsági mozgalom helyzetéről, feladatairól folytattak őszinte vitákat. Természetesen nem lehet tételesen felsorolni mindent, ami a négy 1 hét alatt történt, de az semmiképpen sem hagyható ki: a legnagyobb hangsúlyt a szervezők az önismeret, a problémafeltáró és -megoldó képességek, készségek fejlesztésére helyezték. A tanfolyam vezetői, előadói indirekt módszereket alkalmaztak elsősorban, végül is a hallgatók — a kifejezés nem éppen helytálló, hiszen ők is cselekvő részesei voltak a képzésnek — fedeztek fel sok mindent, s elsősorban: önmagukat. Ebben — többek között — nagy szerepe volt a folyamatosan alkalmazott videotechnikának. A negyedik hét utolsó napján kerestük fel a PKK-t, s arra voltunk kíváncsiak, vajon hogyan vélekednek a képzésről maguk az ifjú vezetők, milyen útravalóval térnek haza iskolájukba? * * * Korcsok Edit (Békés, 636. Számú Ipari Szakközépiskola): „Volt ugyan fogalmunk a KISZ-ről, de úgy hiszem, (Folytatás az 1. oldalról) — Ez év január 8-án 58 fővel alakult meg az úttörőszövetkezetünk — mondta Holló Lászlóné, a battonyai általános iskola csapatvezetője. —.Sikerét az egyre növekvő taglétszám is bizonyítja. A gyerekek nagyon élvezik az önálló tevékenykedést, hiszen teljesen úgy működik az úttörőszövetkezet, mint bármely más termelőszövetkezet. Persze kisebb területen és kevesebb állatállománnyal, de ugyanúgy van közgyűlés, kapnak fizetést, vagy tartanak zárszámadást. Különösen a gyermekönkormányzat tetszik a tanulóknak, hiszen maguk közül választhatják meg az elnöküket, az ellenőrző bizottságot és az egyéb funkcionáriusokat. Az úttörőszövetkezet népszerűsége már az alsóbb osztályosokat is érdeklődővé tette, jelenleg ugyanis csak a hetedik ás a nyolcadik osztályosok léphetnek be szövetkezetünkbe. A pedagógusok is elégedettek. A közéletiségre neveléstől a fizikai munka megismeréséig sok-sok nevelési célkitűzést tudunk ennek az új formának a keretei között megvalósítani. —. . . És a Petőfi Termelő- szövetkezet sem jár^ rosz- szul — mondta Horváth Mátyás, a tsz pártvezetőségének titkára. — Egyre csökken a növénytermesztő és állattenyésztő szakmunkásaink száma. Sokan elmennek nyugdíjba, és kevés fiatal jön a mezőgazdaságba dolgozni. Ezek a gyerekek segítenek a termelésben, és nagyon sokat tanultunk, ráadásul olyanokat is, amiket más területen is hasznosítani tudunk. Számomra az önismereti rész volt a legérdekesebb, i legtanulságosabb, mintegy tükörbe nézhettünk a video segítségével. Most már tudom, mi mindenre használható fel. S gyakorlatilag minden iskolában van már ilyen berendezés, s úgy gondolom, nem csupán a különböző iskolai gyűléseket kellene rögzíteni segítségével, hanem több, okosabb célra is alkalmazhatnánk.” Toll Attila (Békéscsaba, 611. Számú Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet) : „Ami a legjobban meglepett engem, a KISZ-nek az árnyoldalait is bemutatták, beszéltek róla nekünk. Eddig mindig csak a szépet mondogatták, ámítgatták az embert. S kinyílt a szemem is, hiszen elmondták, ! mi mindent tehetünk — felvilágosítottak jogainkról is — a kötelességeink mellett. Óriási tervekkel megyek vissza az iskolába. Egy biztos, először elkérem a szervezeti és működési szabályzatot és áttanulmányozom a ránk vonatkozó részeket. Az biztos, nemcsak rajtunk múlik, hogy változtassunk — ha kéll — a jelenlegi gyakorlaton. Azt mindenképpen szeretném, hogy a tanulók tisztában legyenek az iskolai demokrácia nyújtotta lehetőségekkel: Célom például, hogy ne kaphasson senki — mert ilyen is előfordult már — osztályfőnökit azért, mert nem vett részt egy politikai vitakörön. Szerintem az ilyet nem lehet kötelezővé tenni, főleg akkor, ha nem olyan dolgokról van azon szó, ami minket is érdekel. Jobban meg kell választani a témákat, s akkor nem kell kötéllel fogni senkit sem. Bár most még sok minden kavarog bennem, de hitalán néhányuk kedvet kap ahhoz, hogy visszatérjen hozzánk a későbbiekben. * * * A szeptember 12-én átadott új iskolaépület egyik osztálytermében már várták a delegációt az ifjú tsz-ta- gok. Az országos úttörővezetők elsősorban arra voltak kíváncsiak, ki miért lépett be a szövetkezetbe, és mit jelent ez a munka számukra. Pipicz Tamás: — Mi az idén költöztünk ide Hévízről. Nagyon kíváncsi voltam, milyen lehet ez a számomra ismeretlen úttörői működési forma. Meg az is vonzott, hogy havonta egyszer lehet hiányozni a suliból, mert akkor hatórás ügyeletet látunk el az állattelepen . . . Tóth Anikó: — Nekem főleg az állatokkal való foglalkozás tetszik. Sokat gondolkodtunk, mit lehetne még tenyészteni, mert a nutria már nem gazdaságos, meg nem is valami jó szagú .. . Többen gondoltunk a sertéshizlalásra vagy baromfi- tenyésztésre, de nem tudjuk, megkapjuk-e az engedélyt .. . Csorvás László: — Azt szeretem, ha kész a dolog, és lehet játszani. Van egy kis traktorunk, lehet trakto- rozni, vagy a Rékán lovagolni. Major Zsolt (a szövetkezet elnöke): — Jó érzés közelebb kerülni a felnőttek világához, hiszen a szövetkezetünk működésén keresztül lehetőségünk nyílik bepillantani a nagyok életébe... Magyar Mária szem, hogy a tanárok többsége és az iskola vezetése is megad minden segítséget ahhoz, hogy jobb, értelmesebb KISZ-élet legyen nálunk.” Pallag Mária (Gyula, Erkel Ferenc Gimnázium és Szakközépiskola): „Amit a legfontosabbnak tartok, itt arra készítettek fel bennünket, hogy képesek legyünk felfogni az új dolgokat, tudjunk szelektálni, s dönteni is. Amikről, itt hallottunk, mások számára is hasznosak lennének. Én mindenképpen igyekszem az iskolában terjeszteni a; frissen szerzett ismereteket, ahogy visszamegyek, ez lesz a legfőbb feladatom. Sok dolgom lesz,! az biztos. Mindenképpen nyíltabban kell beszélnünk saját gondjainkról, mert csak így tudunk segíteni magunkon. Azt is hozzátehetem, ehhez az is szükséges, hogy — s nem csak nálunk — az iskolai vezetésnek is demokrati- kusabban kell működnie. Ha egy mondatban kellene összefoglalnom 1 e négy hét tanulságát, eredményét, számomra a tanfolyam azt jelenti, hogy másképp látom a világot, mint korábban.” * * * Azóta eltelt egy-két hét, mióta beszélgettünk. A három fiatal iskolai KISZ-ve- zető, több mint húsz társukkal együtt nagy elhatározásokkal, különböző elképzelésekkel érkezett vissza iskolájukba. : Amit a négy hét alatt kaptak a képzésen, mindenképpen hasznosítani akarják, s a szerzett ismeretek, megtanult módszerek átadására is felkészültek. Bízunk benne, hogy energiájuk1 töretlen marad — és nem csak iskolai éveik alatt —, s képesek lesznek az új követelmények szerint dolgozni, cselekedni — mindannyiunk hasznára. Pénzes Ferenc A jövő évi bérpolitikai és foglalkoztatáspolitikai intézkedésekről sajtótájékoztatót tartottak csütörtökön az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatalban. Halmos Csaba, az ÁBMH elnöke elmondta, hogy az adóreformmal ösz- szefüggésben megkezdődött az Országgyűlés és a kormány által is szükségesnek ítélt bérreform munkaprogramjának kidolgozása. Az ÁBMH jövő tavaszra az illetékes felsőbb szervek elé terjeszti bérpolitikánk és bérrendszerünk továbbfejlesztésére vonatkozó elképzeléseit. A bérreform célja nem egyszerűen csak az eltorzult kereseti arányok korrigálása, hanem a reformfolyamat egészébe illeszkedve a vállalati bér- és kereset- szabályozás kötöttségeinek fokozatos feloldása. Ennek a távlati célkitűzésnek kényszerűségből ugyan, de ellentmond a bérszabályozás jövő évi változása. A gazdaság stabilizálása ugyanis átmenetileg megköveteli a keresetek kiáramlásának szigorúbb szabályozását. 1988-ban a kifizetett bérek tömegét határolják be az előírások, s a netto keresetek összege népgazdasági átlagban mindössze 3 százalékkal nőhet. Ez a szigorúbb szabályozás is tartalmaz azonban olyan elemeket, amelyek a jól gazdálkodó vállalatok számára nagyobb mozgásteret biztosítanak dolgozóik ösztönzéséhez. A szabályozás arra készteti a vállalatokat, hogy növekvő feladataikat lehetőség szerint kisebb létszámmal oldják meg, mert az így megtakarított bérből növelni tudják a nagyobb teljesítményt nyújtó dolgozóik keresetét. Vannak azonban olyan ágazatok — mint például az egészségügy, a kereskedelem és a szolgáltatások —, amelyek ma is munkaerőhiánnyal küzdenek, s ezekben indokolt a létszám bővítése, ezért e területeken az általánostól eltérő szabályozás fog érvényesülni. Az átlagon felüli hatékonysággal gazdálkodó vállalatok számára létrehozzák az úgynevezett bérklubot. Ennek tagjai, ameny- nyiben eleget tesznek a szigorú követelményeknek, mentesülnek mindenféle bérszabályozás alól, maguk döntenek arról, hogy milyen létszámmal és mekkora keresetek mellett tudják ellátni feladataikat. Ezt a kötöttségektől mentes bér- és létszámgazdálkodást kívánja a munkaügyi kormányzat a jövőben mind szélesebb körben lehetővé tenni, s erre irányulnak a bérreform törekvései is — hangsúlyozta az ÁBMH elnöke. A. személyi jövedelemadó bevezetésével kapcsolatban szólt a keresetek bruttósítáA Salgótarjáni Síküveggyárat 600 ezer, a Karancs- lapujtői Karancs Termelőszövetkezetet pedig 1 millió 200 ezer forint gazdasági bírság megfizetésére kötelezte a Nógrád Megyei Bíróság jogerős ítélete. A Nógrád i Megyei Népi Ellenőrzési Bizottság vizsgálata nyomán indított gazdasági perben ugyanis bebizonyosodott, hogy a síküveggyár ládajavítási munkáinak egy részét úgy tüntették fel, mintha azt a té- esz végezte volna el. Ily módon a salgótarjáni vállalat mintegy 400 ezer forint — egyébként a síküveggyárat terhelő — bért takarított meg, a karancslapujtői gazdaság pedig több mint sának gyakorlati kérdéseiről. A fő rendező elv, hogy változatlan teljesítmények mellett az új adónem bevezetése miatt a nettó keresetek összege nem csökkenhet. Arról azonban, hogy az olyan bérezési formákat, mint például az időbér, a teljesítménybér, s a különféle pótlékokat, prémiumokat, jutalmakat miképpen, együttesen, avagy külön-kü- lön, átlagban, vagy személyre szólóan bruttósítják — a vállalatok maguk döntenek. A választott megoldást a kollektív szerződésben, illetve a munkaügyi szabályzatban kell rögzíteni. Fontos tudnivaló, hogy a másodállásos munkaviszonyban szerzett jövedelmet is bruttósítani kell. A bruttósítás gyakorlati megvalósításához az érintett állami és érdekvédelmi szervek a közeljövőben irányelveket adnak ki. A dolgozókat új, bruttósított alapbérük ösz- szegéről december 31-ig kötelesek írásban tájékoztatni a munkáltatók. A jövő évi intézkedésekhez tartozik az is, hogy a bérek alsó határát a jelenlegi 2 ezer forintról 3 ezer forintra emelik, s ugyanakkor megszüntetik az egyes bérkategóriák kötelező felső határát. Foglalkoztatáspolitikai kérdésekről szólva az államtitkár rámutatott, hogy gazdasági céljaink megvalósításához elengedhetetlenül szükséges a szerkezetváltással együtt járó munkaerő-átcsoportosítás elősegítése. Már eddig is több olyan kormányzati intézkedés született, amely garanciát jelent arra, hogy a munkaerő átrendeződése lehetőség szerint minél kevesebb konfliktussal járjon. Ez az eszköztár jövőre tovább bővül. A költségvetés 1,2 milliárd forintot biztosít a foglalkoztatási alap létrehozásához. Ebből egyebek között támogatják új munkahelyek teremtését, s forrásául szolgál .majd az újraelhelyezke- dést megkönnyítő átképzéseknek. Jövőre lép életbe az az intézkedés is, amely humánus megfontolásból lehetővé teszi, hogy a vállalatuk felszámolása, vagy átszervezése miatt munkahely-változtatásra kényszerülő, de már nyugdíjkorhatár közelében ievő dolgozók korengedményes nyugdíjazását kérhessék a munkáltatók bizonyos feltételek mellett, így azoknak a dolgozóknak az idő előtti nyugdíjazását kérhetik, akiknek legfeljebb már csak öt évük lenne a nyugdíjig, s nők esetében 25, férfiaknál pedig 30 évet már munkában töltöttek. A tényleges nyugdíjkorhatár eléréséig ilyen esetekben a vállalat fizeti a nyugdíjat. 800 ezer forint jogtalan vagyoni előnyre tett szert a tranzakcióval. Ugyancsak jogerős ítélet született abban a gazdasági perben, amely a Kiskunhalasi Városi Népi Ellenőrzési Bizottság vizsgálata nyomán kezdődött: a Bács-Kis- kun Megyei Bíróság 800 ezer forint gazdasági bírsággal sújtotta a Ganz-MÁVAG kiskunhalasi gépgyárát. A bíróság megállapította: a vállalat több mint 700 ezer forint jogtalan anyagi előnyt ' szerzett, amikor áramfejlesztő berendezéseinek helyszíni telepítési és karbantartási munkáit az erre vonatkozó jogszabályokat megsértve adta ki a vállalkozóknak. Cs. I. Érdi népfrontkiildöttség Békéscsabán —y -n Négyhetes továbbképzés után „Másképp látom a világot, miot korábban Gazdasági bírságok —a népi ellenőrzés vizsgálatai nyomán
