Békés Megyei Népújság, 1987. szeptember (42. évfolyam, 205-230. szám)
1987-09-12 / 215. szám
o 1987. szeptember 12., szombat KÖRÖSTÁJ KULTURÁLIS MELLÉKLET Kétszáz év után Freskókkal gazdagodott egy gyulai templom Patay László festőművész az aradi vértanúknak emléket állító freskórészlet előtt Gyevi Károly versei: Impresszum Az orgánum címe: Gyevi Károly (A huszadik század szürke lapja). Főszerkesztője Károly, az apja. Megjelenik itt is, ott is, távol mindenféle misztikus csudától s közel minden emberfényű fényhez. Példányszáma egy. Untig elég ez. Felelős kiadó: Herczeg Vilma úgymint e szürke lap édesanyja. Késő lenne már ha betiltanák mert rég forgalomba vagyon hozva. Nyomattatott Kétegyházán, régen, kilencszázhuszonötödik évben április tizenharmadik napján anyja kínján, zörgő száraz szalmán. Nem kapható árús-forgalomban előfizetni se lehet rája, viszont nem is érdemes már. Minek? Különben sincs tisztességes ára. Hacsak Hittel tapsoljon téged s neked a part a hosszú tájon mit Életnek nevezel ezt akarod? A függöny — az Élet-színház vasfüggönye lesüllyed áll és megindul és száll utánad szalagként követ ha kimész a Nézőtérről vizet vág arcodba fodrosán ha szédületesen futsz a parton akkor is kezed görbül hajód orra rozoga-görbe rég pucéran röhög rád a tegnap még öltönyben járó vad ló a partról s a Nagy Vízbe vágtat hahót kiáltanál neki de csak hófehér habok csapnak feléd s arcodba köpnek s magad vagy a tömegben az embertelen víztömegben a hullámtömegben magad vagy végérvényesen és visszavonhatatlan ÍTÉLET szerint hacsak . . . hacsak bensődben táplált önnön-virágaid védőn rád fonódó leveleikkel s új életet adó illatukkal meg nem mentenek. Félelmetes angyal jön rám A gesztenyefák mozdulatlan állnak az istenek se törődnek velük az igazságra tanúk nincsenek már s a fák helyére is fák települnek A hattyú énekel ha bánat éri az éhes virág táplálékra lel az óvatos füvek nem mérgezők már VALAKIK ünnepelnek az Űrben fenn Tán részeg tengerészek énekelnek félelmetes angyal jön rám karddal s a társak akik szerettek — ha voltak — mint a félholt fák már meg se látnak A gyulai római katolikus templomot 1779-ben szentelték fel. Mindmáig érdekessége, sőt inkább hiányossága volt, hogy a barokk építmény mennyezete üres maradt, mert sem a népnek, sem a kegyúrnak nem volt annyi pénze, hogy befestesse. Kétszáz esztendő után. éppen most vált lehetővé, hogy az egyházközség pénzéből és adományokból a templom megkapja azt, ami megilleti, ami hozzátartozik rangjához. méltóságához: hogy végre freskók ékesíthessék. A plébánia olyan nagyszabású munkára mert vállalkozni, amely a város támogatása, a közvélemény egyetértése nélkül a mai körülmények között aligha valósulhatott volna meg. így a megszületett mű annak a közösségi hangulatnak is tükre, amelynek az élni- és tenniakarás a legfőbb erőforrása. A 400 négyzetméter alap- területű falfestmény nagyságát tekintve egyedülálló; a művészettörténészek szerint Magyarországon a 20. században ilyen méretű freskó nem készült sem egyházi, sem más épületekben. S tulajdonképpen hiánypótlásról van szó, mert! a barokk templomok általában mennyezeti festéssel, akár szekkókkal, akár freskókkal rendelkeznek. Búcsújáróhely ez a templom;! minden évben kétszer van itt búcsú. A Nádi Boldog Asszony-kegykép a templom fő jellegzetességére utal. A törökök idején az ősi Mária-kegyképet a nádasba rejtették a török elől. a kép azután elveszett. De a Nádi jelző mást is jelent: mindig is lápos, ingoványos vidék volt ez, a talaj mélyen van, mindennapi tényező volt a nád között élés. a nád fontos szerepet játszott mint tüzelő és mint építőanyag, de ugyanígy védelmet, rejteket nyújtott a menekülőnek, vagyis az élet alapját jelentette. (A békéscsabai evangélikus templom a múlt század elején épült, oltára fölött ott a nád.) A Nádi Boldog iszony kifejezés a 18. század elején jelent meg az irodalomban, azóta több dokumentumból is igazolható, de a valóságban több száz éves, s kifejezetten ennek a tájnak jellemzője, ami egyben az élet és a templom szoros szövetségére is utal. A freskók alkotója Patay László festőművész. Nevéhez fűződik a Parlamentben a Rákóczi visszatérése című kép, a szegedi fogadalmi templomban a Szent Gellért- oltár fölött is festett, restaurált a Szent István Bazilikában. Egyházi munkáin kívül több más falfestményt is készített.1 Művészete nem ismeretlen Gyulán sem, két évvel ezelőtt, 1985-ben a Szent József templomban festette a ,.260 év háláját”. Patay László és segítői, tanítványai — Magyari Márton, Müller Árpád, Siklósi Attila és Szegedi Csaba festők — nemrég fejezték be a nagy művet a gyulai katolikus templomban. Még állnak az állványok, lentről csak freskórészletek láthatók; az összkép, az igazi hatás még nem érzékelhető. Jóllehet az állványoktól nem érvényesülhetnek még a mennyezeti freskók, de éppen ennek a monumentális faszerkezetnek köszönhetem, hogy közelebb juthatok az egészen új festményekhez. Micsoda alkalom! Maga a festőművész vezet el éppen befejezett alkotásához. Csigalépcső visz a magasba. aztán az állványok még feljebb; vékony falépcsőkön. deszkahidacskákon, keskeny korlátok között, óvatosan bujkálva haladunk előre, közvetlenül a templom mennyezete alatt. A mélybe nézni nem merek, de nem isi érdemes, hiszen előttem szinte érintésnyire a freskók! Patay László beavat a- titokba: elmeséli, amit a képekről tudni illik, ami által még többet láthatok és érthetek meg a csodából. „A kórus fölötti kis falrész tematikailag független a többitől, a látvány szempontjából persze nem. Az egyházzenével kapcsolatos híres embereket festettük ide: Erkel, Liszt, Kodály (Kodály itt szerepel először templomi falfestményen). Mózer orgonaépítő, Szent Cecília, a zene védőszentje, a másik oldalon pedig Gergely pápa, a Gregorián énekek összegyűjtője, Palestrina és Bach látható. Az éneklő angyal alakja közvetlenül kapcsolódik a kórusmuzsikához. S ezen a falon szignáltuk a munkát. . .. Építészetileg igen különös falrészleteket festettünk. Nem boltív, nem is boltozat, hanem valami görbült ellipszoid jellegű, fura formátum ez, s még azon- belül is, mindenféle hajlatok, domborulatok nehezítik a festő munkáját. Az arányokat, és mindent alulról állandóan ellenőrizni kellett. Egyenes vonalat csak úgy tudtunk húzni, hogy lentről spárgát vetítettünk fel, s annak az árnyéka adta ki az egyenest a falon .. . A megbízást tavalyi szeptemberben kaptam, s nagy örömmel jöttem dolgozni. Meg kell, hogy mondjam, minden ilyen és ehhez hasonló nagyszabású munka — az egyház és a festő részéről egyaránt — ábrándnak tűnik a mai világban. Már anyagi okok miatt is alig mernek ilyenre vállalkozni. De hát azt kell szem előtt tartani, hogy ez a kétszáz éves templom tulajdonképpen csak most lett kész, hiszen barokk templom befes- tetlenül nem az igazi! Itt a helyszínen június elsejétől három hónapot festettünk. Az előmunkálatok vettek hosszabb időt igénybe: források, tervezés, tanulmányok készítése, rajzok, vázlatok. Körülbelül 180 figura látható a falon, ezeket modell után meg kellett rajzolni, kartonokat, színvázlatokat készíteni.” Hallgatom Patay László festőművészt, lassan, óvatosan kapaszkodva követem, ahová vezet. Amit látok, az maga a varázslat! Háború és béke szimbóluma a Madonnával, sötétség és világosság — modern pokol és mennyország — jelkép,. az egyház békevágya, atomfelhő, terrorizmus, éhezés a világban. Aztán idillikus békejelenet, híres gyulaiak portréival, helyi jellegzetesség a Nádi Boldog Asszony-kegyhely. A Mária-képet a nádasba rejtik a török elől, tűzvész, a gyulai vár.| Hunyadi János, Maróth bán, a gyulai várkapitány,. László és Mátyás, a Hunyadi fiúk, Beatrix, Janus Pannonius, Buda fel- szabadulása. 1848-at egy trombitakürtös vitéz * jelöli, az aradi vértanúknak hiteles portrék állítanak emléket, mellettük gyászoló és reményfigurák. „Valahogy mindenhol megjelenik a Mária-jelkép, a templom névadójáról igyekeztünk megemlékezni. Az egész kompozíció vezérfonala a Mária-tisztelet Magyar- országon. István, amint felajánlja a k-oronát Máriának, s az összes koronázási jelvény, aztán Szent Imre, Szent Gellért alakjai, a kereszténység felvétele, Mária mennybevitele. Az oltár fölött — mondjuk a világűrből nézve — földgömb a szemgolyó helyén: Magyar- országot kis valódi aranylap jelzi, a szemünk fénye. Ha a lapocska fényt kap, csillogni fog, ez lentről jól látható majd. Itt Szent Lászlói István szarkofágját bontja fel, megtalálja a Szent Jobbot, aztán István, Imre és Gellért, valamint Nagyvárad képe.” A magasságot, az odafönt történelmet megidéző freskók világát idelent a mai gyulai utca váltja fel: rengeteg ember, ismerős arcokat nem látok, csupa idegent, nyaralókat, turistákat, külföldieket kerülgetek. A parkolóból még visszanézek. A lábam remeg, furcsa szédülést érzek, de nem a lépcsőktől, nem az állványoktól, hanem a varázslattól, aminek odafenni részese lehettem. A templonjr falai most mintha még méltóságteljesebben magasodnának az égbolt felé. Elégedetten és büszkén: nagy kinccsel gazdagodott a templomj a város, hazánk, s ezt a kincset falai őrzik meg az eljövendő évszázadoknak. Niedzielsky Katalin A nádas védelmet, rejtekhelyei biztosított a török elöl A földgömb mint szemgolyó; Magyarországot arany lapocska jelzi
