Békés Megyei Népújság, 1987. szeptember (42. évfolyam, 205-230. szám)
1987-09-10 / 213. szám
1987. szeptember 10., csütörtök o <! „Nem könnyű ma fiatalnak lenni” A KISZ Békés megyei bizottsága az idén is megrendezi augusztus 20. és október 6. között a megyei ifjúsági napokat. A megye agrárifjúságát változatos szakmai, kulturális, politikai és sportprogramokkal várják. Ebből az alkalomból kerestük fel az Orosházi Űj Élet Tsz KISZ-titkárát — aki egyben a város és városkörnyék rétegtanácsának a titkára is —, Nagy Istvánt, öt kérdeztük az alapszervezet munkájáról, az agrárifjúság helyzetéről. — A szövetkezet ifjúsága mi- lyen szerepet vállal a közéletben? — Az utóbbi időben a KISZ munkája átértékelődött. Rendezvénycentriku- sabbak lettünk. A fiatalok annyira elfoglaltak, hogy nincs idejük a KISZ-életre. Szeretnének az emberek kikapcsolódni, pihenni, s erre ez a munkaforma a legalkalmasabb. Mindig valami célt kell meghatároznunk, hogy rendezvényeink ne legyenek öncélúak. A szövetkezeti demokrácia egy sor lehetőséget biztosít, hogy bekapcsolódhassunk, cselekvőén részt vehessünk a közéletben. Ennek ellenére az a tapasztalatunk, hogy a közéleti szereplés az utóbbi időszakban egy kicsit háttérbe szorult. — Milyen a kapcsolatuk a vezetéssel? — Vezetőségváltás történt 1985-ben, aminek az eredménye, hogy fiatalok kerültek a szövetkezet élére. Jó partnerviszony alakult ki alapszervezetünk és a párt-, .valamint a gazdasági vezetés között. Személy szerint én is részt veszek a szövetkezet vezetőségi ülésein, gyakorlatilag tájékozódom a gazdaság problémáiról, gondjairól. Véleményt kérek tőlük. A lakáskölcsön-bizott- ság munkájából is kivesszük a részünket. Sokszor olyan nagy apparátust igénylő rendezvényeket hirdetünk meg, ami meghaladja alapszervezetünk képességeit. Ilyenkor önzetlenül és szívesen segít bennünket a szövetkezet. — Milyen eredményeket tudnak felmutatni? — Elnyertük ’82-ben a KISZ KB Vándorzászlóját. Az ezt követő három évben megkaptuk a Kiváló KlSZ-szer- vezet zászlóját, 1986-ban pedig a KISZ KB Dicsérő Oklevelét vehettük át. A sikerek mellett vannak gondjaink is. Öt éve egyre nehezebbé vált az alapszervezet működtetése. Kísérleti bér- gazdálkodásban vettünk részt, a dolgozó fiatalok száma csökkent. Nem történtek felvételek, ugrásszerűen csökkent a KISZ-esek száma is. Míg 1982-ben 160 tagja volt alapszervezetünknek, jelenleg 75-80 körül van. Várhatóan még több fiatal fog elvándorolni. Ennek ellenére régi, bevált módszerekkel kívánunk tovább dolgozni. — Mi a véleménye az agrárifjúság jelenlegi helyzetéről? — Nem könnyű ma fiatalnak lenni. De ha más korosztálynak tenné fel ezt a kérdést, azoknak is hasonló lenne a véleménye. Agrárterületen alacsonyabbak a bérek, mint az iparban. Az élelmiszeriparban van szóródás, de kifejezetten szövetkezetről, állami gazdaságról lévén szó, ott alacsonyak, a háztáji tevékenységnek lenne a feladata ezt kompenzálni. Így viszont nem jut ideje a fiatalnak a kikapcsolódásra, szórakozásra. A haszon, a nyereség pedig csak ősszel lesz kézzelfogható. Valójában az agrárifjúság problémája nem választható el a magyar ifjúság teljes körétől. A gondok nem speciálisak, mindannyian érintettek vagyunk benne. Cs. I. Urad megyei szakszervezeti delegáció megyénkben Grósz Károly japán gazdasági vezetőket fogadott A Magyar Kereskedelmi Kamara magyar—japán gazdasági klubjának meghívására tegnap hazánkba érkezett Szai- to Eisiro, a Japán Gazdasági Szervezetek Szövetségének (KEIDANREN) elnöke és magas rangú japán gazdasági vezetőkből és pénzemberekből álló kísérete. A japán gyáripar és a bankélet vezetőit tömörítő befolyásos szervezet elnökét és kíséretét fogadta Grósz Károly, a Minisztertanács elnöke. A szívélyes légkörű megbeszélésen áttekintették a magyar— japán gazdasági és pénzügyi együttműködés időszerű kérdéseit, a kapcsolatok további bővítésének lehetőségeit. A találkozón részt vett Ivata Kazuo, a japán—magyar gazdasági klub elnöke és Székács Imre, a magyar—jápán gazdasági klub elnöke. Jelen volt Mogi Rjozo, Japán budapesti és Szarka Károly, hazánk tokiói nagykövete. Havasi Ferenc, a budapesti pártbizottság első titkára szerdán ugyancsak fogadta Szaito Eisirót és kíséretét. Országgyűlési bizottságok ülése Tegnap, szeptember 9-én a Szakszervezetek Békés megyei Tanácsának meghívására Arad megyei szak- szervezeti delegáció érkezett Békéscsabára. A delegációt a Gyulavári— Varsand határátkelőhelyen Cs. Nagy Lajos SZMT-titkár fogadta. A küldöttség vezetője Mihut Petru, a szak' szervezetek arad megyei tanácsának titkára, tagjai: Tirlea Viorica, az aradi „Victoria” Öragyár szak- szervezeti bizottságának elnöke és Mreana Constantin, az Aradi Vegyi Kombinát szakszervezeti bizottságának elnöke. Az SZMT-székházában Szeljak György, az SZMT Az Országgyűlés településfejlesztési és környezet- védelmi bizottsága tegnap Straub F. Brúnó elnökletével ülést tartott a Parlamentben. A testület az általános forgalmi adóról, illetve a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvényjavaslatokat, valamint az ipar VII. ötéves tervi környezetvédelmi feladatait és a Bős—Nagymaros vízlépcsőrendszer területrendezési tervének korszerűsítésével kapcsolatos elképzeléseket vitatta meg. A képviselőkhöz korábban eljuttatott törvénytervezetekhez fűzött szóbeli kiegészítőjében Békési László pénzügyminiszter-helyettes hangsúlyozta: az elmúlt évtizedben a gazdaságszervező tevékenységet labilitás jellemezte, mert a szabályozók gyorsan és kiszámíthatatlanul változtak, épp ezért a jövőben stabil, megbízható, a gazdálkodók érdekeit kititkára tegnap délelőtt adott tájékoztatót a megye gazdasági életéről és a szakszervezeti ágazatok munkájáról. A tanácskozáson részt vettek az ágazatij iparági megyei titkárok is. A delegáció tagjait délután dr.i Lovász Matild, az MSZMP Békés Megyei Bizottságának titkára fogadta. A háromnapos program során vendégeink látogatást tesznek a Békéscsabai Kötöttárugyárban, az Orosházi Baromfifeldolgozó Vállalatnál, a Dél-alföldi Tégla- és Cserépipari Vállalatnál. Megtekintik Békéscsaba nevezetességeit és látogatást tesznek a gyulai SZOT-üdü- lőben is. fejezésre juttató szabályozásra van szükség. E cél valóra váltását segíti elő az árrendszer és az adórendszer átfogó reformja, amelynek során megszüntetik a bér- és vagyonadót, illetve fokozatosan felszámolják a felhalmozási és a kereseti adót. E mögött az a szándék húzódik meg, hogy a jövedelemelvonás ne a termelést, hanem a végső fogyasztást terhelje. Végezetül Békési László utalt arra, hogy az adóreformhoz szociálpolitikai program is kapcsolódik, és ismertette a lakosságot érintő veszteségek ellensúlyozására tervezett intézkedéseket. A Bős—Nagymaros vízlépcsőrendszer területrendezési tervének korszerűsítésével foglalkozó tájékoztatóhoz Jantner Antal építésügyi és városfejlesztési miniszterhelyettes fűzött szóbeli kiegészítést. Kifejtette: nem új tervről, hanem a meglevő koncepció átdolgozásáról van szó a tapasztalatok és az új igények birtokában. Utalt arra, hogy a magyar építők folyamatosan együttműködnek a szlovák partnerekkel, s mivel a vízlépcsővel kapcsolatos szlovák nemzeti terv korszerűsítési munkái idén kezdődnek meg, várhatóan csak 1990-ben terjesztheti az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium a bős—nagymarosi vízlépcső térségének egyeztetett, továbbfejlesztett területrendezési tervét a Minisztertanács elé. * * * Kiegészítő, módosító javaslatokkal elfogadásra ajánlotta és 1988. január 1-jétől bevezethetőnek tartotta az általános forgalmi adóról és a magánszemélyek jövedelemadójáról készített törvényjavaslat tervezetét tegnapi ülésén az Országgyűlés kereskedelmi bizottsága. A Parlamentben megtartott tanácskozáson — Nyers Rezső elnökletével — a képviselők elsőként Patkó And- rás pénzügyminiszter-helyettes tájékoztatóját hallgatták meg az adóreformról. Patkó András egyebek között hangoztatta, hogy a tervezett adóreform nem egyedüli, fő. eszköze, de fontos eleme a stabilizációs programnak. A tervezett általános forgalmi adó kedvező hatása, hogy költségcsökkentést jelent a vállalatoknál, és a termelői árszintet mintegy öt százalékkal csökkenti. A tervezett általános forgalmi adó bevezetésével a külkereskedelem, ezen belül a feldolgozóipari export is kedvezőbb helyzetbe kerül a jelenleginél. Patkó András bejelentette azt is, hogy a gazdasági vezetők még szeptemberben megismerik a termelői árrendezésre és a tervezett árindexre vonatkozó elképzeléseket is, így kellő idő áll majd rendelkezésre a jövő évi tervezésre. Ugyancsak a napokban közük a jövedelem- és kereset- szabályozás tervezetét. „Egy kocsmáért nem harcolnánk...” Hűsháború Újkígyóson — Maga az, aki be akarja záratni a boltot? — emelte fel a hangját, ahogy mellém ért egy idős, kalapos hölgy fenyegető kézmozdulattal. A bosszús hangokból ítélve azt hittem, hogy meglincselnek Újkígyóson az Arany János utcai húsbolt előtt. Aztán az egyik asszony segítségemre sietett. — Ellenkezőleg, Jolán néni ... — Akkor tessék csak rám figyelni és írni a nevem! Még lélegzetvételnyi időm sem maradt, Wertán Jolán néni és rajta kívül vagy hatan kezdték el mondókáju- kat és egymás szavába vágva sorolták sérelmeiket. Aztán végre — talán tisztelve a kort — engedték beszélni a 83 éves Jolán nénit. — Itt, Újkígyóson szorgalmas emberek laknak. Azt mondja a Cibakházáról jött rokonom, ott az egész faluban nem hizlalnak annyi disznót, mint itt egy utcában. A leadott sertések nagy része ebbe az üzletbe kerül — mutat a háta mögött levő húsboltra. — Tudjuk, hogy azokat nem mesterséges takarmánnyal hizlalták. Jó és friss húst itt Kígyóson csak az Arany János utcában kapunk! Csonka Péterné is úgy védte a húsboltot, akár a sajátja lenne: — Ha itt sorba is kell állni, még mindig jobb, mert az ember azt kapja, amit kér, nem úgy, mint a túlzsúfolt ABC-ben, ahol csak a pulton levőből vihetünk... Ha tetszik, ha nem. És még csak nem is nagyon fér az ember abban a boltban. Kovács József is megszólalt: ) — Ha egy nagyközség nem tud fenntartani egy húsboltot, az szégyen. Adják visz- sza a pénzünket, amit eddig a szövetkezetnek fizettünk. Miért fizetjük a részjegyeket? Domokos János: — Ha bezárják ezt a boltot, a nagyközség nem tudja a húsellátásunkat megoldani. Frissel biztosan nem. Lőrincsik János mellém sorolt, látszik az arcán az indulat, de fegyelmezetten megvárta, amíg rá került a sor. — Több mint hatvan éve lakom itt, korábban nem egy, de három hentesbolt volt a településen és mindannyian megéltek. Hát kinek fáj ez az egy? Domokos Balázsné: — Tudjuk, hogy minden kedden és csütörtökön frissen vágnak. Látjuk, hogy tiszta környezetből kapjuk a húst. Nézze meg. Talán Csabán sem talál olyan helyet, ahol hetente kétszer friss tepertőt, házi zsírt kaphat. Itt van ... Idős Krucsai János: — Ezt a szövetkezetét mi alapítottuk. Hát nincs any- nyi becsületünk, hogy összehívjanak bennünket és elmondják, hogy mit akarnak, hogy akarják? * Gedó Lajosné: — Igaz, hogy itt mindig sokan vásáERresíhtik. fcfEwes, vasas:.tóit NOGJy A iOG . tytjv 'in?. siímH&in. !>, mMWL tmsJrt i/AWlUU iilül S, VASX iám AT . Al A Fi Sí A b ! HOLTJA MbA!. ; rolnak, hiszen a község legtávolabbi részéről is, még az ABC mellől is . ide jönnek. De a kiszolgálás gyorsan halad, mert ha kell, hárman is beállnak a hentesek közül. Itt még senkit sem csaptak be, sem azzal, hogy kevesebbet mérnek, sem azzal, hogy többet számolnak. Egyébként azt is elhiheti, hogy ha egy kocsmáról lenne szó, nem lennénk itt eny- nyien. De érdekes módon azokat nem akarják bezárni! Egyöntetű morajjal helyeselt a tömeg. Bementem, hogy megnézzem a húsboltot belülről is. Vagy harmincán követnek egy emberként az addig majdnem üres boltba, amit nem sokkal érkezésem előtt nyitottak. Patikatisztaság, rend fogadott. A meny- nyezeten hatalmas ventilátor lapátjai forogtak. A levegőben nem lehetett érezni — mint sok helyen — a különböző húsok jellegzetes „illatát”. Betódulásunk után röviddel három fiatalember látott munkához, a kiszolgáláshoz. Mielőtt megszólaltam, szemügyre vettem a kínálatot. Volt ott minden, amit egy disznóból ki lehet kanyarítani. De láttam marha- és birkahúst, friss tepertőt és zsírt is. Olcsó áruból is gazdag a választék. Található máshol is — mondanák. Igen, bizonyosan! De mielőtt ebbe a boltba jöttem volna, megnéztem az új- kígyósi ABC húskínálatát. Nézzék el nekem, ha most azt mondom, hogy siralmas ehhez képest. Néhány nagyvárosnak is dicsőségére válhatna az ilyen árukészlettel feltöltött húsbolt. Szobányi hűtőkamrájában glédában álltak a felezett sertések, és az egész környezet, az összbenyomás a tisztaságról olyan, mintha kórházi műtőben lenne az ember. Az üzlet vezetője szeptember 15-ig Benkó Pál. — Nekem azt mondták az áfész-központban, hogy azért kell megszüntetni az üzletet, mert nem hozzuk a tervet. De hát azt a legköny- nyebb bizonyítani, hogy éppen a beígért dupláját teljesítettük. Arra is hivatkoztak, hogy a lakosság nem igényli a nyitva tartást. Én azt mondtam, pont az ellenkezőjéről vagyok meggyőződve és hogy tisztázzuk, melyikünknek van igaza, hívjunk össze egy rögtönzött falugyűlést. Nem díjazták ezt a javaslatomat. Tizenkilenc éve dolgozom a húsboltban és most egyszer csak útilaput kötnek az ember talpa alá. Igaz, felajánlottak olyan helyet, ahol nem szükséges a szakmunka. Öten visszük a boltot, itt kezdtük az áfésznél. — Az áfész vezetője itt lakik Újkígyóson. Még arra sem méltatott bennünket, hogy beszéljen velünk — szólalt meg egy idősebb néni az emberek közül. A tömeg nem oszlott. Várták a krónikástól, hogy foglaljon állást, mondja meg, hol itt a demokratizmus, az emberek tájékoztatása. Talán már mindenki megvette amiért jött, de mégsem kevesebben, talán többen voltunk. Az egyik néni megsimogatta a vállam és bocsá- natkérően mondta: — Ha maga nem tud segíteni, elmegyünk az „Ablakinak szólni... — a többiek bólintottak. Az arcokról a reménykedést olvastam, hogy talán belátják az illetékesek; elhamarkodott ítéletet hoztak akkor, amikor a húsbolt megszüntetéséről döntöttek. Még nem késő, hisszük, hogy az emberek véleménye alapján mérlegelik az áfésznél a nagyközség érdekeit a kölcsönös előnyök alapján. Miután az újkígyósi bolt a Békéscsaba és Vidéke Általános Fogyasztási és Beszerző Szövetkezethez tartozik, felkerestük az elnököt, Seres Mihályt. Tudta már, hogy miért keresem. Értesítették újkígyósi látogatásom minden lépéséről. — Vágjunk a közepébe. Miért akarják bezárni a 106- os húsboltot? — Nem mostani elhatározás. Még 1978-ban vettük tervbe az üzlet megszüntetését. Miután egy hónappal ezelőtt megnyílt az új ABC, most jött el az ideje, hogy a húsboltot bezárjuk, és az eddig ott forgalmazott húst a Slágerben vehessék meg a falu lakói. Egyébként négy helyen lehet Újkígyóson húst kapni. Ha ez nem elég? A fő oka a húsbolt bezárásának az, hogy veszteséges. — Megbocsásson — szakítom félbe az elnököt. — Itt van nálam egy többletjövedelem-elszámolási jegyzék, amelyből kiderül, hogy a követelmény dupláját hozta az üzlet. — Két évvel ezelőtt jövedelemérdekeltségűvé vált a húsbolt. Azóta a veszteség minimális nyereségbe ment át... Ezt azonban nem látjuk biztosítottnak a jövőre nézve! — Mit terveznek a húsbolt helyén? — Ezt még nem tudjuk . . . Béla Vall „Annyi becsületünk sincs, hogy megkérdezzenek?” Fotó: B. O.
