Békés Megyei Népújság, 1987. szeptember (42. évfolyam, 205-230. szám)

1987-09-09 / 212. szám

198Ljizeptenjbe^^ o IgHiHMTcl Hz ászétröl ...és másnap igent mondtam Könnyű elet — diákélet, gondolják sokan tévesen. Á felvételi és a gyötrelmes fél­évek és vizsgák sorozata nem ezt bizonyítják. Főleg azok­nak, akik nem a középisko­la padjaiból kerültek a fel­sőfokú oktatási intézmények­be, hanem szakmunkásként, munkahelyi javaslattal. Madács Pál, a Szarvasi Állami Tangazdaság csaba- csüdi területének gépesítési ágazatvezetője villanyszerelő szakmunkásként kezdte pá­lyafutását. — Ki bátorította önt a to­vább tanulásra? — Miután szakmunkásként felszabadultam, a termény- szárítóknál dolgoztam mint villanyszerelő. Közben leve­lező úton elvégeztem a kö­zépiskolát, és 1975-ben le­érettségiztem. Néhány nap múlva megkeresett a sze­mélyzetisünk és megkérdez­te, nincs-e kedvem továbbta­nulni. Másnap reggelre kel­lett választ adnom. Otthon megtanácskoztam a felesé­gemmel, s ő ezt vissza nem térő alkalomnak vélte. Hall­gattam rá és másnap igtent mondtam. így kerültem be az észetbe. — Mit jelent az észet? — Az észet, érettségizett szakmunkások előkészítő tanfolyama az egyetemre: Ez a ■tanfolyam Debrecenben kezdődött, ott töményen ta­nultuk a matematikát és a fizikát. Akkor 56-an kezd­tünk, 33-an vettünk részt egy ,,próba”-felvételin és ebből 12-en mehettünk az igazi felvételi vizsgára. Hatunkat vettek fel. — Hogy alakult a további élete? ■— Gödöllőn kezdtem 1976- ban a gépészmérnöki kar nappali tagozatán. Munkavi­szonyom megmaradt, így nem ösztöndíjat, hanem fize­tést kaptam, amely 2800 fo­rint volt. Nem volt könnyű a felkészülés a vizsgákra, sok minden új dolog volt a számomra. Nehezítette a helyzetet az is, hogy csalá­dom egy fiúgyermekkel nö­vekedett, és róla is gondos­kodnom kellett. Persze, sok segítséget is kaptam, főleg Szabó Béla tanár úrtól, aki a főpatrónusunk volt. 1981- ben végeztem el az egyete­met. Nemrég volt az ötéves találkozónk, ahol kiderült, hogy a 123 fős évfolyamból csak nyolcán dolgozunk a közvetlen termelésben. — Hogyan fogadták a régi munkahelyén mint új gé­pészmérnököt? ■ — A végzés után gyakor­nokként dolgoztam egy évig. Utána lettem gépesítési ága­zatvezető. Ügy érzem, meg­becsülnek és elismerik a munkámat. Utólag vissza­gondolva nehéz és fárasztó volt a tanulás, de nem bán­tam meg. Gurabi Atilla Beruházásvédelmi megállapodások hét országgal Hét országgal — Belgiummal, az Egyesült Királysággal, Hol­landiával, Franciaországgal, a Német Szövetségi Köztársaság­gal, Olaszországgal és Svédor­szággal — kötött hazánk be­ruházásvédelmi megállapodást, s több új egyezmény (előké­szítésén dolgoznak a szakem­berek — tájékoztatták az MTI munkatársát a Pénzügyminisz­tériumban. Ezek a nemzetközi egyezmé­nyek arra szolgálnak, hogy elősegítsék külföldi vállalko­zók magyarországi, és magya­rok külföldi beruházásait, új vegyes vállalatok létrehozását. A magyar gazdaság számára ugyanis egyre nagyobb jelen­tőségű a külföldi működő tőke behozatala. Több mint 100 ve­gyes vállalat működik már ha­zánkban, amelyek elősegítik a tőkés export bővítését, hozzá­járulnak a terméksáferkezet- átalakítás gyorsításához, a mű­szaki fejlesztés erősítéséhez, és sok esetben fejlett technológiák meghonosításához. A magyar- országi vegyes vállalatok mel­lett mintegy 180 magyar érde­keltségű szervezet — vegyes, vagy teljesen magyar tulaj­donban levő vállalat — műkö­dik külföldön. mindazt, ami fönt törté­nik . . . A laboratóriumban beszél­getünk a Celladam jövőjé­ről, a kisvállalkozó nagy vállalkozásairól. Plútó, a borjú nagyságú fekete rott­weiler is közénk ül, lihegve őrzi gazdáját. — Az eddig hallottakból annyit szűrtem le, hogy a Celladam tulajdonképpen a rákos daganatok kifejlődésé­nek a megfékezésében játsz­hat nagy szerepet. Nem csodaszer a CDM — Szeretném tisztázni, hogy én ezt nem tartom cso­daszernek a betegség gyó­gyításában — jelenti ki Ko­vács. — Én a Celladamot egy villanykapcsolóhoz ha­sonlítanám, amely i nélkül nem gyullad ki a villany. Ahhoz viszont, hogy a vil­lany égjen, áramforrásra is szükség van. A CDMl így aktivizálja az „elaludt” im­munrendszert. Ha viszont az immunrendszer tartalékai kimerülnek, nincs mit akti­vizálnia. yAz immuntartalé­kok fokozására! kell tehát törekedni. Ennek az anyag­nak pedig folyamatosan je­len kell lenni a táplálkozás­ban. És a Bérés-cseppek is itt kapcsolódnak a témához. A rákkeltő anyagoknak ezért ki kell kerülniük a táplálékláncból, amelyek pedig segítik az immunszer­veződést, azoknak be kell kerülniük. A Béres-cseppek ezért nagyon fontosak, mert nyomelemnyi mennyiségben állítják össze azokat az anyagkombinációkat, ame­lyeket a táplálékkal is be lehet juttatni. A CDM súly­pontja itt lesz. Ez persze nem jelenti azt, hogy a be­tegek kezelése értelmetlen, csak nem szabad megvárni, a míg a folyamat odáig fa­jul, hogy már súlyos tüne­teket produkál. A rend ke­resése az, ami erre a kuta­tásra jellemző, és ez egyál­talán nem áltudományos fantazmagória. Kovács Ádám diagnoszti­kai módszere is a fenti célt szolgálja: amint a vérsavó­ból észreveszik a mikrosz­kóp alatt a rákos sejtek hagyta árulkodó nyomokat, a fonalakat — amelyek a rákos sejtet leárnyékolják, félrevezetik a szervezet vé­dekezőmechanizmusát —, azonnal működésbe hozzák a CDM-anyaggal az immun- rendszert. — Mondja, kipróbálta már önmagán is ezt a kísérletet? — szegezem mellének a kérdést. .— Ezt mar nagyon sokan megkérdezték tőlem. Én azonban már olyan sok Celladamot ittam, hogy a diagnózisnak nem sok értel­me van. — Az immunrendszer ak­tivizálása áll tulajdonkép­pen a negyventagú és orvo­sokból, biológusokból meg egyéb szakemberekből álló csoport kutatómunkájának homlokterében. Azt jelenti ez, hogy az AIDS elleni küz­delemre is kiterjed a kuta­tási program? — Nemcsak az AIDS-re, hanem általában minden, az immunrendszer károsodásá­A gyártási folyamat végén gőzzel vasalják át a felső- és tréningruhákat a Gyomaendrődi Kötőipari Vállalatnál Fotó: Fazekas Ferenc Műszaki fejlesztések a Kőolajkutató Vállalatnál A Nagyalföld térségében folyó szénhidrogén-kutató és -feltáró munka gyorsabb, gazdaságosabb és hatéko­nyabb végzéséhez új gépe­ket, műszereket vásárolt és helyezett üzembe a szol­noki székhelyű Kőolajkuta­tó Vállalat. Az egyik leg­fontosabb ezek közül az úgynevezett nitrogénes egy­ség. A berendezéssel a nit­rogént cseppfolyós állapot­ban szállítják a kúthoz, ott hőcserélőn átvezetve elgázo- sítják, s ezt a gázt nyom­ják a kútba. Segítségével olyan kutakból is termel­hetnek ipari értékű kőola­jat, ahol erre korábban nem volt lehetőség. Forradalmi változást jelent a kútfúrás­nál a csévélhető termelőcső. A berendezés három—három és fél méter átmérőjű dob­jára körülbelül négyezer méternyi acélcsövet lehet feltekerni. A csövet nyomás alatt vezetik be a kútba, s vele a kút szétszedése nél­kül el tudják távolítani 1 az összegyűlt szennyeződést. A megoldás igen gazdaságos, mert a munka végeztével a cső visszacsévélhető, és többször is felhasználható. Nagy nyomású, három fázi­sú szeparátorral is gyara­podott a vállalat műszaki eszköztára. Ennek alkalma­zásával pontosan megálla­píthatják a kevert gáz nyo­mását és összetételét. val járó betegségre — árul­ja el terveiket a feltaláló. — ön tisztán műszaki úton közelítette meg a rákos daganatok keletkezésének a problematikáját. Ügy 1 gon­dolja ezek szerint, hogy az t ember egy gépezet? — Nem. Én úgy látom, hogy az ember a természetnek egy hosszú ideig, nemzedé­keken át kikísérletezett konstrukciója. Én tulajdon­képpen a kutatások senki­földjére léptem, arra a te­rületre, amely az orvosok­nak túlságosan műszaki, vi­szont a műszakiaknak túl­ságosan orvosi volt. Megkö­zelítés kérdése az egész. Biokertek a szanatórium körül Kovács Ádám minden eszközt megragad, hogy nép­szerűsítse elképzelését és betörjön a hivatalos tudo­mány fellegvárába. A cél érdekében aztán szívesen nyilatkozik újságoknak, té­vének, rádiónak. Most épp egy dokumentumfilmet for­gató csoport állít be hozzá lámpákkal, kamerával, áll­ványokkal, magnóval meg mikrofonnal felszerelve. A film jó része már elkészült, ez már a folytatás. Hogy azonban ne látsszon, a for­gatás a múltkor meg lett szakítva, a rendező kéri a főszereplő Kovács Adámot, lenne szíves átöltözni ugyanabba a ruhába, ame­lyikben a múltkor volt. Majd következik a főpróba: felemelik a tetőablakot, ezen mutat a távolba a cég­tulajdonos. A forgatókönyv szerint arra kell válaszolnia, mi is épül majd ott, a- szom­szédos telken. Az ürömi tanács és a Cancer Research Group kö­zött ugyanis szerződés jön létre, amely szerint a tanács Pilisborosjenő határában öt­hektáros területet laborató­riumi és szanatóriumi építés céljára térítésmentesen a magán-rákkutatócsoport ren­delkezésére bocsát, még an­nak tudatában is, hogy tu­lajdonképpen nem is létezik olyan rendelet, amely lehe­tővé teszi, hogy magánsze­mély kutatóbázist létesítsen és fenntartson. Merész tervek a nagy profit reményében. Mert hát mi kell ma a rákfóbiá­ban szenvedő pénzes nyu­gati turistának: biokertészet, kukacos alma, natúra étke­zés. Persze, az egészséges életmód nemcsak divat, ha­nem valóban szükséglet. Így hát a kutatóbázis mellé szanatórium is épülne-, mgg üvegházak, * amelyekben vegyszerek nélkül termelik a zöldséget, gyümölcsöt az ide utazó külföldi turisták­nak, akik majd (miután a gyógyszert törzskönyvezték) Celladam-kezelés alatt áll­nak. Kovács Adámot a mondén Duna Intercontinental elnö­ki lakosztályából egy este jónevű, tőkebiztos nyugati cég bankházának elnöke hívja telefonon: hajlandó beleszállni a kutatóbázis ki- i építésének finanszírozásá­ba .. . i G. Miskolczi Zsuzsanna (Vége) Űj földkódex Szeptember elsejétől hatá­lyos a földről szóló 1987. évi i. törvény, és a végre­hajtási szabályokat tartal­mazó 26 1987. (VII. 30.) szá­mú minisztertánácsi ren­delet. A törvény összhangot teremt a földdel valamilyen formában kapcsolatban le­vő valamennyi jogszabál­lyal, s a társadalmi-gazda­sági fejlődésünk követelmé­nyeivel. Hosszú távra át­fogóan és egységesen sza­bályozza az ingatlanok tu­lajdonát, használatát, hasz­nosítását, forgalmát és vé­delmét. A hatékonyabb gazdálkodás érdekében fel­oldja az indokolatlan meg­kötöttségeket. Bővíti a jog­szabály az állami tulajdon kezelőinek jogait. Lehetővé teszi a kezelőnek az állami és a szövetkezeti föld tu­lajdonának átruházását meghatározott feltételek mellett gazdálkodó szerve­zetekre, társadalmi szerve­zetre. Kártalanításra is nyílik lehetőség a kezelői jog visszavonása esetén. Magánszemély csak kivé­telesen, a jogszabályban meghatározott esetekben szerezhet tulajdonjogot ál­lami, szövetkezeti tulajdo­non. Például tanyára, a hozzá tartozó, legfeljebb hatezer négyzetméter nagy­ságú földre, nagyüzemi me­zőgazdasági művelésre al­kalmatlan termőföldre. Magánszemély lakás, üdülő, lakótelek, üdülőtelek tulaj­donjogát csak olyan mérték­ben szerezheti meg, hogy a tulajdonában egy lakás, vagy lakótelek és egy üdülő, vagy üdülőtelek legyen. A törvény végrehajtási ren­delkezése szerint a tizenne­gyedik életévét betöltött kiskorú gyermek azonban egy további lakótelket, vagy lakást szerezhet. A többlet­ingatlanra az elidegenítési kötelezettség változatlanul fennáll. Ez alól indokolt esetben a tanács adhat fel­mentést. Rendezi a törvény a me- zőgazdasági szövetkezetbe' bevitt föld tulajdonjogi kér­déseit, a megváltás, a vé­telre való felajánlás eseteit. A termelőszövetkezetbe bevitt föld a tsz közös használatába kerül, a tag tulajdonjoga azonban fenn­marad. Földjét nem idege­nítheti el, nem terhelheti meg, hatósági jóváhagyással azonban elcserélheti a tsz nagyüzemi mezőgazdasági művelésre alkalmatlan föld­jével. A közös használatba került föld, az illetmény­föld, a háztáji föld és a földhaszonbérlet kérdéseit is szabályozza a törvény. Az illetményföld a hatezer négyzetmétert nem halad­hatja meg. Rendezi a föld­cserét, lehetőséget biztosít az értékkülönbözet megtérí­tésére. Földrendezésbe a zártkert nem vonható be, ha a földnek több mint öt­ven százaléka magánszemé­lyek tulajdonárban van. A föld hasznosítása és védelme népgazdasági ér­dek. Előírja a törvény, hogy a használó köteles a termő­földet a művelési ágának megfelelően hasznosítani, és a föld termékenységének fenntartásáról, illetőleg nö­veléséről gondoskodni. A művelési ág megváltoztatá­sát, illetőleg a korábban a termelésből kivont földön más célú használat meg­szüntetését a földhivatalnak be kell jelenteni. Nem lehet olyan tevékenységet foly­tatni, amely a termőföld minőségének romlását okoz­za. A mezőgazdasági terme­lésből engedély nélkül ki­vont termőföldet eredeti ál­lapotba kell visszahelyezni. Ilyen esetben, továbbá a termőföld minőségében okozott kár esetén a kárta­lanításon felül, egyszeri földvédelmi járulékot kell fizetni. Aki a termőföldet neki felróhatóan nem hasz­nosítja, nem tartja be a ta­lajvédelmi előírásokat, a termőföldet karos anyagok­kal szennyezi stb., arra a földhivatal földbírságot vet­het ki. A földvédelmi járu­lék és a bírság fizetése alól felmentés és kedvezmény nem adható. Kártalanítás nélkül állami tulajdonba kerül a termőföld, illetőleg a kezelői jogot visszavonják attól, aki a föld hasznosítá­sát, újrahasznosítását el­mulasztja, és ezért öt éven belül két alkalommal föld­védelmi bírságot szabtak ki rá. Meghatározza a jogsza­bály a földvédelmi járulék és a földvédelmi bírság mértékét: így például, aki a termőföldet nem hasznosít­ja, vagy az ideiglenes, mel­lék-, illetve az újrahaszno­sítást elmulasztja, vagy a művelési ágnak megfelelő­en növényápplási, tápanyag­ellátási, gyomtalanítási és növényvédelmi munkákat időben nem végzi el — fel­téve, hogy a-- használó ez utóbbi esetben a termőföl­det hivatásszerűen műveli — földvédelmi bírságként a termőföld aranykorona-ér­tékének ezerszeresét fizeti. Dr. Molnár József Szibéria és a tudomány — kiállítás Szibéria és a tudomány címmel kiállítás nyílt teg­nap Budapesten a Szovjet Kultúra és Tudomány Házá­ban. A kiállítás megismerte­ti a látogatót a Szovjet Tu­dományos Akadémia Szibé­riai Tagozatának munkájá­val. Az idén 30 éves fenn­állását ünneplő tqdományos központ kutatóintézetek, ter­vezőközpontok és kísérleti termelőegységek hálózatából áll. Több mint 60 tudomá­nyos szervezetében a ter­mészettudományok, a mű­szaki és a társadalomtudo­mányok csaknem minden területén alap- és alkalma­zott kutatásokat végeznek. A kiállítás ezt a tevékeny­séget, a szovjet és a Ma­gyar Tudományos Akadémia együttműködésének eredmé­nyeit és fejlődésének távla­tait mutatja be. Újdonság, hogy a kiállítá­son lehetőség van a bemu­tatott tárgyak többségének megvételére és licencvásár­lásra. A tárlat október 7-ig te­kinthető meg, péntek kivé­telével naponta 10—18 óráig. K&H IM.TI nkar-e üzlettársunk lenni? Ha váltóját nálunk számítoltatja le, ha követelését nekünk adja el, OLCSÓN JUTHAT HITELHEZ! Keresse fel bankunkat, meggyőződhet kedvező feltételeinkről. ORSZÁGOS KERESKEDELMI ÉS HITELBANK RT., KECSKEMÉT.

Next

/
Thumbnails
Contents