Békés Megyei Népújság, 1987. szeptember (42. évfolyam, 205-230. szám)
1987-09-08 / 211. szám
1987. szeptember 8., kedd o GHEES — Ebből a szakágból írta a doktori dolgozatát is? — Nem, azt a hajtatott paradicsom növényvédelméből. Kénytelen voltam másfél évre megszakítani magántermesztő tevékenységemet, és visszatérni a nagyüzembe, hogy a korábbi tudományos munkám ne vesszen kárba, és megírhassam a doktori dolgozatomat. — Nem gondolja, hogy pazarlás ilyen előképzettséggel magánkertészként dolgozni? — Szerintem nem. Ügy érzem, hogy így nagyobb hasznot hajtok a népgazdaságnak. Hazánkban a primőr zöldségek mintegy 70 százalékát kistermelők állítják elő. A technológia, amit alkalmazok, nem titok. Bárkinek segítek, aki megkeres. Jó kapcsolatom van a holland Sluis and Groot céggel és velük együtt néhány fajtakísérletet is végzek. Tavaly egy bemutatót tartottunk „Nyitott nap” néven. Igyekszem minél jobbat, többet előállítani alacsony költséggel. Ennek köszönhető, hogy tevékenységem gazdaságosabb az átlagnál. — Ugyanezt nagyüzemben nem lehetne megcsinálni? — Az eredményesség nem csak a szakmai tudáson múlik. Sok olyan körülmény játszik szerepet, amelyektől a vezető független. Nem alkalmazok bérmunkásokat, mindent magam végzek. Szezonmunkák idején besegít a család és a baráti kör is. — Ügy látom, jól megy az üzlet, ennek ellenére vannak-e gondjai? — Ebben a szakmában nagyon sok bizonytalansági tényező van. Nagy a különbség a felvásárlási és a fogyasztói ár között. Ebből egy fillért sem látok. Az áruért kapott pénzből kell vetőmagot, vegyszereket, gépeket vásárolni, úgy, hogy valami haszon is maradjon. Ez ügyben sajnos a hivatalos szervek sem tesznek hatásos lépéseket, ennek következményeként több mint 100 ezren hagyták abba a kistermelést Magyarországon. — Mik a tervei az elkövetkezendő évekre? — Nagy fejlesztéseket nem merek csinálni. Csepegtető öntözést, tápoldatozást alkalmazok, és talajvizsgálaton alapuló tápanyag-utánpótlást végzek. Remélem, a magánkertészek tevékenységére még nagyobb szükség lesz. ezért bízom a jövőben. Gurabi Attila Kertész vagyok... A Gyulára érkező autósokat az út mellé kirakott dinnye, paradicsom, paprika csábítja vásárlásra. Az önmagát kínáló portéka az út két oldalán sorakozó kertészetekből került ide. Kíváncsiságtól hajtva — csengő helyett — bekolompoltam az egyik magángazdaságba, mely előtt nem láttam semmit kitéve. Rövid várakozás után megjelent a gazda egy méregzsák kiskutya társaságában. Beljebb kerülve takaros udvar látványa fogadott. A kisgépeket, az üvega Békés Megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomáson helyezkedett el szerződésének eleget téve. Munkája megkívánta, hogy ismét az iskolapadba üljön, és megszerezze a növényvédelmi szakmérnöki képesítést is. Ezután életútja kicsit eltért a szokványostól... — Közel egy évtizedet dolgoztam a növényvédő állomáson — mondja dr. Beli- czai Géza. — Közben csinál- gattam a zöldséghaj tatást is, de nemcsak az időtöltés miatt. öt évvel ezelőtt otthagyházat és a vadonatúj csodaautót megpillantva sejti az ember, hogy nem akármilyen gazdálkodás folyik itt. Sok szó esik napjainkban a pályaelhagyó diplomásokról, akik szakmájukat sutba vágva jövedelmezőbb foglalkozás után néznek. Vannak olyanok is, akik nem csinálnak hátraarcot, hanem tudásukból kovácsolnak értéket. Dr. Beliczai Géza, a magánkertészet tulajdonosa 1969-ben végzett Gödöllőn, az agrártudományi egyetemen mint általános agrármérnök. Friss diplomával a zsebében tam a munkahelyemet, s azóta csak kertészkedéssel foglalkozom. — Hogyan jött a hajtatá- sos kertészet ötlete? — A kertészkedés családi hagyomány nálunk, így nem volt számomra újdonság. Eladtam a házamat Gyulán, és abból építettem meg az üvegházat, és a fóliasátrakat. Késői paradicsom hajtatásával foglalkozom. Közben úgy éreztem, hogy tudásom nem elegendő és önszorgalomból elvégeztem a kertészeti egyetem talajtani és tápanyag-gazdálkodási szakmérnöki tagozatát. hogy bizonyára milliomosként él a köztudatban. Tekintetem megakad az ezüstösen csillogó új típusú Mercedesen. Szóval, azért ilyen álomautót sem hajt mindenki. Meg aztán, amíg az átlagember legfeljebb egy garázst építhet a kert végében, itt egy leendő kutatóbázis és szanatórium falai kezdenek körvonalazódni... Megfejtem a természet titkát Ha a feltalálók furcsák, kifürkészhetetlen és önfejű emberek, hát Kovács Ádám az. ötven év körüli. Széles homloka, kócos, deresedő, dús haja inkább emlékeztet zeneszerzőre, vagy egy szórakozott karmesterre, mint műszerészre. — Ügy vagyok zongorista, mint rákkutató. Én, kérem, kerékpár- és kvantummechanikus vagyok — szokta mondani tréfásan, amikor kiléte felől faggatják az újságírók. Magabiztosan áll a kamerák, a mikrofonok elé, ha kell, még színpadra is lép az ügy érdekében, persze, nem szemfényvesztő kanálhaj lítga tó mutatványokkal, hanem, hogy meggyőzze a hivatalos tudomány szerinte szemellenzős képviselőit. Ügy is mondhatnánk, profi interjúalany, és így is viselkedik. Gesztusaiból, sima gondolatmenetéből, egy-egy, szinte már begyakorlott, ügyes érveléséből következtetek arra, hogy nem veti meg a közszereplést, j Ám, mint mondja, kénytelen így cselekedni, mert ha már másként nem megy, hát akkor kevés ember előtt fejti ki véleményét. A számítógépes magánlaboratórium . Most itt az alkalom, hogy a jugoszláv közvéleménynek is bemutatkozzon, azoknak, akik az ingyen osztogatott rákellenes készítményéért utaznak hozzá. — Már valami megjelent a Celladamról Jugoszláviában is, de azzal| a cikkel egyáltalán nem voltam megelégedve — mormolja a foga közül. — Kérem, elmondaná nekünk ... Mielőtt azonban befejezném a mondatomat, nevetve félbeszakít. — Hogyan találta fel a Celladamot? Ügy látszik, ezt már nagyon sokan megkérdezték tőle. Téved, ebben a pillanatban jobban érdekel a helyszín, ahol bezsélgetünk. Kovács Ádánj családi házának manzárdszobájában mindenféle készülék, íróasztal, üvegszekrény, valamilyen mérőműszerek, komputeres adatfeldolgozó televíziókészülék társaságában ülünk. — Tulajdonképpen hol vagyunk? — kérdezem második nekifutásból. — Kérem! szépen, ez egy olyan laboratórium, ahol számítógépek és különböző I eszközök, műszerek segítsé- I gével a kutatásokat végez- I zük. Itt történik a vérminták vizsgálati eredményének a kiértékelése, számítógépes adatfeldolgozása és azoknak a programoknak az elkészítése, amivel tulajdonképpen ezt a kiértékelést el lehet végezni. • Már megismerkedtünk a diagnosztikai módszer lényegével, a feltaláló magyarázatára is kíváncsiak lennénk ... — A diagnosztika a vér- szérum vizsgálatán I alapul. A vérszérum szerintünk tartalmaz olyan anyagokat, amelyek a dehidratáció folyamán (amikor a víz elpárolog ebből az anyagból) a fázishatáron jellegzetes fonalszerkezetté rendeződnek. A fázishatár pedig az, ahol a cseppfolyós és a 1 szilárd halmazállapot találkozik. Nos, ez a fonalrendeződés különbözik az egészséges szervezet vérszérumában a rosszindulatú daganatos betegség vérszérumában tapasztaltaknál. Ez tulajdonképpen azoknak az anyagoknak a kimutatása, amelyek szöveti szinten (a szervezeten1 belül) a sejtek közötti kapcsolatot, információcserét létesítik. — Ha jól értem, ebből a fonalelrendeződésből következtetnek önök, hogy a rákveszély már fennáll a szervezetben... G. Miskolczi Zsuzsanna (Következik: Kutatóbázis Pilisborosjenőn) , a Magyar Szó —ban. olvastuk Kibontakozási program Magyarországon — a szomszéd szemével NINCS UBORKASZEZON MAGYARORSZÁGON. Ellenkezőleg, igen intenzív tevékenység tölti ki a nyarat. A gazdasági problémák hatására az MSZMP KB ta- voly novemberi határozatával beindított folyamat vitt el oda, hogy a KB július 2-i ülése elfogadta a kibontakozási programot. Ennek szellemében készült országszerte — a kormánytól az üzemekig — az operatív végrehajtási programok egész sora. A kormány már szeptemberben két lényeges okmánnyal is a Parlament elé lép. Az egyik tevékenységének kétéves (a valóságban: hároméves — a szerk.) kibontakozási programját, a másik a kibontakozási program egy kiragadott részének konkrét megoldását, az adóreformot tartalmazza. Az első okmány, még inkább az adóreform vitára bocsátott elképzelésével foglalkoznak egész nyáron az Országház bizottságai, a szak- szervezetek vagy szakmai szervezetek és a szakértői csoportok egymást érő tanácskozásai. A kibontakozási program elsődleges célja helyreállítani a népgazdaság megingott egyensúlyát, kiküszöbölve az egyensúly megbomlásának okait, megszüntetve, hogy tavaly először csökkent a nemzeti jövedelem, közben az állami kiadások növekedtek, és a költségvetés hiánya tavaly 47 milliárd forint volt, az idén pedig meghaladja a tervezett összeget. Ezt a célt kettős eszközzel kívánják elérni: a gazdasági szerkezet megváltoztatásával és a társadalmi-gazdasági reform- folyamat kibontakoztatásával. Az eddig folyt megbeszéléseken elhangzott bírálatok elsősorban azt teszik szóvá, félő, hogy ebből csak a fogyasztás korlátozása lesz, mert az könnyebb, mert az most világszerte „divat”. Ezt az aggodalmat támasztja alá, hogy a kibontakozási program még csak most konkretizálódik, az idei év második áremelése viszont már megjött, méghozzá a magyarországi körülmények között nagyarányú növekedéssel: a benzin ára 2 forinttal, a széné 23 százalékkal, a fűtőolajé 29, a villanyáramé 18, a lisztté 19 százalékkal nőtt. ELBOCSÁTÁSOK — áll a Ludas Matyi karikatúráján azon a gyári hirdetőtáblán, KATALIZÁTOROS AUTÓK. Az NSZK környezet- védelmi minisztériuma új kampányt kezd annak érdekében, hogy a régebbi gyártmányú autókat is szereljék föl kipufogógáz-tisztító berendezéssel. Klaus Töpfer miniszter egy sajtóértekezleten sajnálkozva állapította meg, hogy az NSZK-ban ez idáig mindössze 600 ezer személyautóra szerelték fel utólag a katalizátort a remélt 2 millió helyett. Az utóbbi Nőben megcsappant az* ér^ deklődés a katalizátor iránt, holott az állam adókedvezményekkel ösztönzi beszerelésüket: a kategóriától függően idén 560—1650 márkát spórolhatnak meg adókedvezmények formájában azok a gépkocsi-tulajdonosok, akik ebből a célból szerelőhöz viszik az autójukat. BÁLNAVÉDELEM. A japán halimport azonnali leállítását és az amerikai felségvizekre japánnak adott lehalászási kvóták felére csökkentését követelte Reaamelyen tegnap még azt hirdették, hogy milyen munkásokat keresnek felvételre. Magyarországon ugyanis napirendre került az „átszervezés”, a „munkaerő-átcsoportosítás”, az elbocsátás. Arról van ugyanis szó, hogy az egész ország gazdaságának fejlesztése hosszú éveken át nagyarányú központosított részvétellel erőteljesen, extenzíven, nehézipari jelleggel, jelentős nagyüzemi koncentrációban folyt. Most az új helyzet — elsősorban a nemzetközi gazdasági követelmények kiéleződése, a kivitel követelményei, a terrpelékenység növelésének igénye stb. — megköveteli a gazdaságok átalakítását. Ezen nemcsak a veszteséges vállalatok, sőt, egész ágazatok leépítését értik, hanem a túlságoson energia- és nyersanyagigényes üzemek felcserélését korszerűbben gazdálkodókkal. Ez elsősorban munkaerő-átcsoportosítással jár. Maga a folyamat egyelőre nem túl nagyméretű: az idei év első felében az előző évhez viszonyítva 2 százalékkal csökkent az iparban foglalkoztatottak száma, úgyhogy a villamos- energia-ipar és élelmiszer- ipar kivételével minden ágazat csökkentette a létszámot. Konkrét számok szerint például az építőiparban a dolgozók száma 17 ezer 500-zal csökkent, de ebből 10 ezer a szakmában maradt, a kisvállalatokban helyezkedtek el. Budapesten az idén 6 ezer ember „létszámleépítésével” és 8 ezer „átcsoportosításával” számolnak. A szakszervezet máris szóvá teszi, hogy tavaly nyáron döntés Született 16 nem gazdaságos bánya bezárásáról, de ugyanakor gazdaságos új bányák megnyitásáról, azóta 14 bányát már be is zártak, az újak megnyitásáról viszont még mindig csak vitatkoznak, és bírálja, hogy egyesek már lehetségesnek tartják a munkanélküliséget ■ Magyar- országon. Márpedig nyilvánvaló, hogy a további szerkezeti átalakulás csakis azt jelentheti, hogy — Medgyessy Péter pénzügy- miniszter szavaival — „rendet vágnak” a rosszul gazdálkodók között, véget vetnek a veszteségek társadalmasításának. Itt viszont nagyon gyorsan kiderül egyrészt, hogy nem is olyan gan amerikai elnöktől a Vadvédelmi Világalap (WWF) nevű nemzetközi szervezet, amely harcot folytat a bálnák megmentéséért. William Reilly, a WWF amerikai szekciójának elnöke szerint a büntetőintézkedéseket addig kell elrendelni, amíg nem késő. Ugyanis októberben vág néki a tengernek az a japán halászhajóflotta, amely 875 bálnát szándékozik elfogni az antarktiszi vizeken „tudományos kutatások céljára”. A Vadvédelmi Világalap szóvivője szerint a tudományos érdekekre való hivatkozás „nem több átlátszó kísérletnél arra, hogy más néven folytassák a kihalás fenyegette tengeri emlősök irtását”. KÍNAI REFORMOK. A Kínában bevezetett reformok figyelemre méltó eredményeket produkáltak az elmúlt évtizedben: a reform- folyamatot a jövőben kiszélesítik és meggyorsítják — erről szólt a Világbank alel- nökével - folytatott pekingi könnyű véget vetni a veszteségek társadalmasításának — hiszen túl sok érdek ütközik — másrészt dönteni kell, hogy vállal- ják-e a feszültségek növekedését, vagy kompromisz- szumokba mennek. Ebből •adódóan világosabb és konkrétabb a programnak a fogyasztás csökkentéséhez kapcsolódó, könnyebben megvalósítható része. AZ ADÓREFORM az, amit elsőnek kiragadtak a szövevényesebb és későbbre halasztott reformok — ár-, bér- és valutareform —, amely a személyi jövedelmi adó és a forgalmi adó bevezetését tartalmazza — a kpncepció kialakítása érettségének meg a nemzetközi tapasztalatoknak a hatására nem pusztán a személyi fogyasztás korlátozása. Tartalmazza egyrészt a beruházások növekedését, másrészt ténylegesen csökkenti a gazdaság megterhelését: a termelők jövedelmének köz- pontosítását az eddigi 54 százalékról 30 százalékra, a nyereség központosítását pedig 90 százalékról 45 százalékra mérsékli, és 170 milliárd forinttal többet hagy meg a vállalatoknak. A vele szemben megfogalmazott kételyek mégis attól tartanak, hogy az egész program csak a személyi fogyasztás korlátozására szorítkozik, elsősorban azzal, hogy a vállalatoknál hagyott 170 mil- liárdból 70-75 milliárdot a személyi jövedelmi adóból, 70 milliárdot a forgalmi adóból, 30 milliárdot pedig a társadalombiztosítási járulék növeléséből akarnak fedezni. Ezeket a kételyeket is el kell oszlatni. De világos, hogy a magyar vezetők szembenéznek a problémákkal. Elsősorban azzal, hogy a kibontakozási program, amely sokáig a tömegek bizalmát élvezheti, ha csak az életszínvonal csökkentése. És a magyar vezetők tudják, hogy — Medgyessy szavaival — „a társadalom csak olyan célokkal tud azonosulni, amelyek racionális, valóságos esélyeket adnak a kibontakozásra”, amihez Lőrincze Péter, a Magyar Gazdasági Kamara főtitkára még hozzátette: „Ahhoz, hogy a vállalatok a gazdaságirányítással azonosulni tudjanak, az kell, hogy a gazdaságirányítás sikeres legyen”. Bálint István megbeszélésén Csao Ce-jang kormányfő, a Kínai KP KB megbízott főtitkára. Hírügynökségek emlékeztetnek arra, hogy Csao Ce-jang korábban a Pekingbe látogató Kissinger egykori amerikai külügyminiszter előtt is kifejtette: nem lát olyan problémát, amely megállíthatná vagy akár csak lassíthatná a kínai reformfolyamatokat. Az erre a veszélyre utaló vélemények a múlt évi diákmegmozdulásokat követően fogalmazódtak meg. OPEC-HITELEK FEJLŐDŐKNEK. Összesen 18 millió dolláros hitelt nyújt öt fejlődő országnak az OPEC Nemzetközi Fejlesztési Alapja, viszonylag alacsony kamattal. A kedvezményezett országok: Banglades, Thaiföld, Niger, a Zöld-foki-szi- getek és Mali. Banglades 6 millió dollárt kap műszaki, oktatási programok finanszírozására, Thaiföld 3 millió dollárt mezőgazdasági és öntözési beruházásokra, Niger 4,9 millió dollárt fordíthat iskolaépítési programokra, a Zöld-foki-szigetek 1 millió dollárt, Mali pedig 3,4 millió dollárt kap a fizetési mérleggondok enyhítésére.
