Békés Megyei Népújság, 1987. szeptember (42. évfolyam, 205-230. szám)

1987-09-08 / 211. szám

1987. szeptember 8., kedd o GHEES — Ebből a szakágból írta a doktori dolgozatát is? — Nem, azt a hajtatott pa­radicsom növényvédelméből. Kénytelen voltam másfél évre megszakítani magán­termesztő tevékenységemet, és visszatérni a nagyüzembe, hogy a korábbi tudományos munkám ne vesszen kárba, és megírhassam a doktori dolgozatomat. — Nem gondolja, hogy pazarlás ilyen előképzettség­gel magánkertészként dol­gozni? — Szerintem nem. Ügy ér­zem, hogy így nagyobb hasz­not hajtok a népgazdaság­nak. Hazánkban a primőr zöldségek mintegy 70 száza­lékát kistermelők állítják elő. A technológia, amit al­kalmazok, nem titok. Bárki­nek segítek, aki megkeres. Jó kapcsolatom van a hol­land Sluis and Groot céggel és velük együtt néhány faj­takísérletet is végzek. Ta­valy egy bemutatót tartot­tunk „Nyitott nap” néven. Igyekszem minél jobbat, töb­bet előállítani alacsony költ­séggel. Ennek köszönhető, hogy tevékenységem gazda­ságosabb az átlagnál. — Ugyanezt nagyüzemben nem lehetne megcsinálni? — Az eredményesség nem csak a szakmai tudáson mú­lik. Sok olyan körülmény ját­szik szerepet, amelyektől a vezető független. Nem alkal­mazok bérmunkásokat, min­dent magam végzek. Szezon­munkák idején besegít a család és a baráti kör is. — Ügy látom, jól megy az üzlet, ennek ellenére van­nak-e gondjai? — Ebben a szakmában na­gyon sok bizonytalansági té­nyező van. Nagy a különb­ség a felvásárlási és a fo­gyasztói ár között. Ebből egy fillért sem látok. Az áruért kapott pénzből kell vetőma­got, vegyszereket, gépeket vásárolni, úgy, hogy valami haszon is maradjon. Ez ügy­ben sajnos a hivatalos szer­vek sem tesznek hatásos lé­péseket, ennek következmé­nyeként több mint 100 ez­ren hagyták abba a kister­melést Magyarországon. — Mik a tervei az elkö­vetkezendő évekre? — Nagy fejlesztéseket nem merek csinálni. Csepegtető öntözést, tápoldatozást al­kalmazok, és talajvizsgálaton alapuló tápanyag-utánpót­lást végzek. Remélem, a magánkertészek tevékenysé­gére még nagyobb szükség lesz. ezért bízom a jövőben. Gurabi Attila Kertész vagyok... A Gyulára érkező autóso­kat az út mellé kirakott dinnye, paradicsom, paprika csábítja vásárlásra. Az ön­magát kínáló portéka az út két oldalán sorakozó kerté­szetekből került ide. Kíván­csiságtól hajtva — csengő helyett — bekolompoltam az egyik magángazdaságba, mely előtt nem láttam sem­mit kitéve. Rövid várakozás után megjelent a gazda egy méregzsák kiskutya társasá­gában. Beljebb kerülve ta­karos udvar látványa foga­dott. A kisgépeket, az üveg­a Békés Megyei Növényvé­delmi és Agrokémiai Állo­máson helyezkedett el szer­ződésének eleget téve. Mun­kája megkívánta, hogy is­mét az iskolapadba üljön, és megszerezze a növényvédel­mi szakmérnöki képesítést is. Ezután életútja kicsit el­tért a szokványostól... — Közel egy évtizedet dol­goztam a növényvédő állo­máson — mondja dr. Beli- czai Géza. — Közben csinál- gattam a zöldséghaj tatást is, de nemcsak az időtöltés mi­att. öt évvel ezelőtt otthagy­házat és a vadonatúj csoda­autót megpillantva sejti az ember, hogy nem akármilyen gazdálkodás folyik itt. Sok szó esik napjainkban a pályaelhagyó diplomások­ról, akik szakmájukat sutba vágva jövedelmezőbb fog­lalkozás után néznek. Van­nak olyanok is, akik nem csinálnak hátraarcot, hanem tudásukból kovácsolnak ér­téket. Dr. Beliczai Géza, a ma­gánkertészet tulajdonosa 1969-ben végzett Gödöllőn, az agrártudományi egyetemen mint általános agrármérnök. Friss diplomával a zsebében tam a munkahelyemet, s azóta csak kertészkedéssel foglalkozom. — Hogyan jött a hajtatá- sos kertészet ötlete? — A kertészkedés családi hagyomány nálunk, így nem volt számomra újdonság. El­adtam a házamat Gyulán, és abból építettem meg az üvegházat, és a fóliasátra­kat. Késői paradicsom haj­tatásával foglalkozom. Köz­ben úgy éreztem, hogy tu­dásom nem elegendő és ön­szorgalomból elvégeztem a kertészeti egyetem talajtani és tápanyag-gazdálkodási szakmérnöki tagozatát. hogy bizonyára milliomos­ként él a köztudatban. Tekintetem megakad az ezüstösen csillogó új típusú Mercedesen. Szóval, azért ilyen álomautót sem hajt mindenki. Meg aztán, amíg az átlagember legfeljebb egy garázst építhet a kert végében, itt egy leendő ku­tatóbázis és szanatórium fa­lai kezdenek körvonalazód­ni... Megfejtem a természet titkát Ha a feltalálók furcsák, kifürkészhetetlen és önfejű emberek, hát Kovács Ádám az. ötven év körüli. Széles homloka, kócos, deresedő, dús haja inkább emlékeztet zeneszerzőre, vagy egy szó­rakozott karmesterre, mint műszerészre. — Ügy vagyok zongorista, mint rákkutató. Én, kérem, kerékpár- és kvantum­mechanikus vagyok — szok­ta mondani tréfásan, ami­kor kiléte felől faggatják az újságírók. Magabiztosan áll a kame­rák, a mikrofonok elé, ha kell, még színpadra is lép az ügy érdekében, persze, nem szemfényvesztő kanál­haj lítga tó mutatványokkal, hanem, hogy meggyőzze a hivatalos tudomány szerinte szemellenzős képviselőit. Ügy is mondhatnánk, profi interjúalany, és így is vi­selkedik. Gesztusaiból, sima gondolatmenetéből, egy-egy, szinte már begyakorlott, ügyes érveléséből következ­tetek arra, hogy nem veti meg a közszereplést, j Ám, mint mondja, kénytelen így cselekedni, mert ha már másként nem megy, hát akkor kevés ember előtt fej­ti ki véleményét. A számítógépes magánlaboratórium . Most itt az alkalom, hogy a jugoszláv közvéleménynek is bemutatkozzon, azoknak, akik az ingyen osztogatott rákellenes készítményéért utaznak hozzá. — Már valami megjelent a Celladamról Jugoszláviá­ban is, de azzal| a cikkel egyáltalán nem voltam megelégedve — mormolja a foga közül. — Kérem, elmondaná ne­künk ... Mielőtt azonban befejez­ném a mondatomat, nevetve félbeszakít. — Hogyan ta­lálta fel a Celladamot? Ügy látszik, ezt már na­gyon sokan megkérdezték tőle. Téved, ebben a pilla­natban jobban érdekel a helyszín, ahol bezsélgetünk. Kovács Ádánj családi házá­nak manzárdszobájában mindenféle készülék, íróasz­tal, üvegszekrény, valami­lyen mérőműszerek, kompu­teres adatfeldolgozó televí­ziókészülék társaságában ülünk. — Tulajdonképpen hol vagyunk? — kérdezem má­sodik nekifutásból. — Kérem! szépen, ez egy olyan laboratórium, ahol számítógépek és különböző I eszközök, műszerek segítsé- I gével a kutatásokat végez- I zük. Itt történik a vérmin­ták vizsgálati eredményének a kiértékelése, számítógépes adatfeldolgozása és azoknak a programoknak az elkészí­tése, amivel tulajdonképpen ezt a kiértékelést el lehet végezni. • Már megismerkedtünk a diagnosztikai módszer lé­nyegével, a feltaláló ma­gyarázatára is kíváncsiak lennénk ... — A diagnosztika a vér- szérum vizsgálatán I alapul. A vérszérum szerintünk tar­talmaz olyan anyagokat, amelyek a dehidratáció fo­lyamán (amikor a víz elpá­rolog ebből az anyagból) a fázishatáron jellegzetes fo­nalszerkezetté rendeződnek. A fázishatár pedig az, ahol a cseppfolyós és a 1 szilárd halmazállapot találkozik. Nos, ez a fonalrendeződés különbözik az egészséges szervezet vérszérumában a rosszindulatú daganatos be­tegség vérszérumában ta­pasztaltaknál. Ez tulajdon­képpen azoknak az anya­goknak a kimutatása, ame­lyek szöveti szinten (a szer­vezeten1 belül) a sejtek kö­zötti kapcsolatot, informá­ciócserét létesítik. — Ha jól értem, ebből a fonalelrendeződésből követ­keztetnek önök, hogy a rákveszély már fennáll a szervezetben... G. Miskolczi Zsuzsanna (Következik: Kutatóbázis Pilisborosjenőn) , a Magyar Szó —ban. olvastuk Kibontakozási program Magyarországon — a szomszéd szemével NINCS UBORKASZEZON MAGYARORSZÁGON. El­lenkezőleg, igen intenzív te­vékenység tölti ki a nyarat. A gazdasági problémák ha­tására az MSZMP KB ta- voly novemberi határozatá­val beindított folyamat vitt el oda, hogy a KB július 2-i ülése elfogadta a kibon­takozási programot. Ennek szellemében készült or­szágszerte — a kormánytól az üzemekig — az operatív végrehajtási programok egész sora. A kormány már szep­temberben két lényeges ok­mánnyal is a Parlament elé lép. Az egyik tevékenységé­nek kétéves (a valóságban: hároméves — a szerk.) ki­bontakozási programját, a másik a kibontakozási prog­ram egy kiragadott részé­nek konkrét megoldását, az adóreformot tartalmazza. Az első okmány, még inkább az adóreform vitára bocsá­tott elképzelésével foglal­koznak egész nyáron az Or­szágház bizottságai, a szak- szervezetek vagy szakmai szervezetek és a szakértői csoportok egymást érő ta­nácskozásai. A kibontakozási program elsődleges célja helyreállí­tani a népgazdaság megin­gott egyensúlyát, kiküszö­bölve az egyensúly meg­bomlásának okait, meg­szüntetve, hogy tavaly elő­ször csökkent a nemzeti jö­vedelem, közben az állami kiadások növekedtek, és a költségvetés hiánya tavaly 47 milliárd forint volt, az idén pedig meghaladja a tervezett összeget. Ezt a célt kettős eszközzel kívánják el­érni: a gazdasági szerkezet megváltoztatásával és a tár­sadalmi-gazdasági reform- folyamat kibontakoztatásá­val. Az eddig folyt megbe­széléseken elhangzott bírá­latok elsősorban azt teszik szóvá, félő, hogy ebből csak a fogyasztás korlátozása lesz, mert az könnyebb, mert az most világszerte „divat”. Ezt az aggodalmat támasztja alá, hogy a kibon­takozási program még csak most konkretizálódik, az idei év második áremelése viszont már megjött, még­hozzá a magyarországi kö­rülmények között nagyará­nyú növekedéssel: a benzin ára 2 forinttal, a széné 23 százalékkal, a fűtőolajé 29, a villanyáramé 18, a lisztté 19 százalékkal nőtt. ELBOCSÁTÁSOK — áll a Ludas Matyi karikatúráján azon a gyári hirdetőtáblán, KATALIZÁTOROS AU­TÓK. Az NSZK környezet- védelmi minisztériuma új kampányt kezd annak érde­kében, hogy a régebbi gyárt­mányú autókat is szereljék föl kipufogógáz-tisztító be­rendezéssel. Klaus Töpfer miniszter egy sajtóértekezle­ten sajnálkozva állapította meg, hogy az NSZK-ban ez idáig mindössze 600 ezer sze­mélyautóra szerelték fel utó­lag a katalizátort a remélt 2 millió helyett. Az utóbbi Nőben megcsappant az* ér^ deklődés a katalizátor iránt, holott az állam adókedvez­ményekkel ösztönzi beszere­lésüket: a kategóriától füg­gően idén 560—1650 márkát spórolhatnak meg adóked­vezmények formájában azok a gépkocsi-tulajdonosok, akik ebből a célból szerelő­höz viszik az autójukat. BÁLNAVÉDELEM. A ja­pán halimport azonnali le­állítását és az amerikai fel­ségvizekre japánnak adott lehalászási kvóták felére csökkentését követelte Rea­amelyen tegnap még azt hirdették, hogy milyen mun­kásokat keresnek felvételre. Magyarországon ugyanis napirendre került az „át­szervezés”, a „munkaerő-át­csoportosítás”, az elbocsátás. Arról van ugyanis szó, hogy az egész ország gazdaságá­nak fejlesztése hosszú éve­ken át nagyarányú közpon­tosított részvétellel erőtelje­sen, extenzíven, nehézipari jelleggel, jelentős nagyüzemi koncentrációban folyt. Most az új helyzet — elsősorban a nemzetközi gazdasági kö­vetelmények kiéleződése, a kivitel követelményei, a terrpelékenység növelésének igénye stb. — megköveteli a gazdaságok átalakítását. Ezen nemcsak a veszteséges vállalatok, sőt, egész ága­zatok leépítését értik, hanem a túlságoson energia- és nyersanyagigényes üzemek felcserélését korszerűbben gazdálkodókkal. Ez elsősor­ban munkaerő-átcsoporto­sítással jár. Maga a folyamat egyelőre nem túl nagyméretű: az idei év első felében az elő­ző évhez viszonyítva 2 szá­zalékkal csökkent az ipar­ban foglalkoztatottak szá­ma, úgyhogy a villamos- energia-ipar és élelmiszer- ipar kivételével minden ágazat csökkentette a lét­számot. Konkrét számok szerint például az építőipar­ban a dolgozók száma 17 ezer 500-zal csökkent, de ebből 10 ezer a szakmában maradt, a kisvállalatokban helyezkedtek el. Budapesten az idén 6 ezer ember „lét­számleépítésével” és 8 ezer „átcsoportosításával” szá­molnak. A szakszervezet máris szóvá teszi, hogy tavaly nyáron döntés Született 16 nem gazdaságos bánya be­zárásáról, de ugyanakor gaz­daságos új bányák megnyi­tásáról, azóta 14 bányát már be is zártak, az újak megnyitásáról viszont még mindig csak vitatkoznak, és bírálja, hogy egyesek már lehetségesnek tartják a munkanélküliséget ■ Magyar- országon. Márpedig nyil­vánvaló, hogy a további szerkezeti átalakulás csakis azt jelentheti, hogy — Medgyessy Péter pénzügy- miniszter szavaival — „ren­det vágnak” a rosszul gaz­dálkodók között, véget vet­nek a veszteségek társa­dalmasításának. Itt viszont nagyon gyorsan kiderül egy­részt, hogy nem is olyan gan amerikai elnöktől a Vad­védelmi Világalap (WWF) nevű nemzetközi szervezet, amely harcot folytat a bál­nák megmentéséért. William Reilly, a WWF amerikai szekciójának elnöke szerint a büntetőintézkedéseket ad­dig kell elrendelni, amíg nem késő. Ugyanis október­ben vág néki a tengernek az a japán halászhajóflotta, amely 875 bálnát szándéko­zik elfogni az antarktiszi vi­zeken „tudományos kutatá­sok céljára”. A Vadvédelmi Világalap szóvivője szerint a tudományos érdekekre való hivatkozás „nem több átlát­szó kísérletnél arra, hogy más néven folytassák a ki­halás fenyegette tengeri em­lősök irtását”. KÍNAI REFORMOK. A Kínában bevezetett refor­mok figyelemre méltó ered­ményeket produkáltak az el­múlt évtizedben: a reform- folyamatot a jövőben kiszé­lesítik és meggyorsítják — erről szólt a Világbank alel- nökével - folytatott pekingi könnyű véget vetni a vesz­teségek társadalmasításá­nak — hiszen túl sok ér­dek ütközik — másrészt dönteni kell, hogy vállal- ják-e a feszültségek növe­kedését, vagy kompromisz- szumokba mennek. Ebből •adódóan világosabb és konkrétabb a programnak a fogyasztás csökkentéséhez kapcsolódó, könnyebben megvalósítható része. AZ ADÓREFORM az, amit elsőnek kiragadtak a szöve­vényesebb és későbbre ha­lasztott reformok — ár-, bér- és valutareform —, amely a személyi jövedelmi adó és a forgalmi adó be­vezetését tartalmazza — a kpncepció kialakítása érett­ségének meg a nemzetközi tapasztalatoknak a hatására nem pusztán a személyi fo­gyasztás korlátozása. Tar­talmazza egyrészt a beruhá­zások növekedését, másrészt ténylegesen csökkenti a gazdaság megterhelését: a termelők jövedelmének köz- pontosítását az eddigi 54 százalékról 30 százalékra, a nyereség központosítását pedig 90 százalékról 45 szá­zalékra mérsékli, és 170 mil­liárd forinttal többet hagy meg a vállalatoknak. A ve­le szemben megfogalmazott kételyek mégis attól tarta­nak, hogy az egész program csak a személyi fogyasztás korlátozására szorítkozik, elsősorban azzal, hogy a vál­lalatoknál hagyott 170 mil- liárdból 70-75 milliárdot a személyi jövedelmi adóból, 70 milliárdot a forgalmi adóból, 30 milliárdot pedig a társadalombiztosítási járu­lék növeléséből akarnak fe­dezni. Ezeket a kételyeket is el kell oszlatni. De világos, hogy a magyar vezetők szembenéznek a problémák­kal. Elsősorban azzal, hogy a kibontakozási program, amely sokáig a tömegek bi­zalmát élvezheti, ha csak az életszínvonal csökkentése. És a magyar vezetők tud­ják, hogy — Medgyessy sza­vaival — „a társadalom csak olyan célokkal tud azo­nosulni, amelyek racioná­lis, valóságos esélyeket ad­nak a kibontakozásra”, ami­hez Lőrincze Péter, a Ma­gyar Gazdasági Kamara fő­titkára még hozzátette: „Ah­hoz, hogy a vállalatok a gazdaságirányítással azono­sulni tudjanak, az kell, hogy a gazdaságirányítás si­keres legyen”. Bálint István megbeszélésén Csao Ce-jang kormányfő, a Kínai KP KB megbízott főtitkára. Hírügy­nökségek emlékeztetnek ar­ra, hogy Csao Ce-jang ko­rábban a Pekingbe látogató Kissinger egykori amerikai külügyminiszter előtt is ki­fejtette: nem lát olyan prob­lémát, amely megállíthatná vagy akár csak lassíthatná a kínai reformfolyamatokat. Az erre a veszélyre utaló vélemények a múlt évi di­ákmegmozdulásokat követő­en fogalmazódtak meg. OPEC-HITELEK FEJLŐ­DŐKNEK. Összesen 18 mil­lió dolláros hitelt nyújt öt fejlődő országnak az OPEC Nemzetközi Fejlesztési Alap­ja, viszonylag alacsony ka­mattal. A kedvezményezett országok: Banglades, Thai­föld, Niger, a Zöld-foki-szi- getek és Mali. Banglades 6 millió dollárt kap műszaki, oktatási programok finan­szírozására, Thaiföld 3 mil­lió dollárt mezőgazdasági és öntözési beruházásokra, Ni­ger 4,9 millió dollárt fordít­hat iskolaépítési programok­ra, a Zöld-foki-szigetek 1 millió dollárt, Mali pedig 3,4 millió dollárt kap a fizetési mérleggondok enyhítésére.

Next

/
Thumbnails
Contents