Békés Megyei Népújság, 1987. szeptember (42. évfolyam, 205-230. szám)
1987-09-29 / 229. szám
1987. szeptember 29. kedd © £\CÍ igészséges borjú embriófelezéssel 1 biotechnika eredményei i Hidasháti Állami Gazdaságban Korunk kutatási feladatai közül kiemelt szerepe van a biotechnikának. Az ősidők óta kiválóan működő biológiai folyamatok mind részletesebb megismerésére, s az azokba történd beavatkozásra csupán az utóbbi néhány évtizedben nyílt lehetőség. Az elektronika, a növény- és állattenyésztés egyre nagyobb részt kér a biotechnikai kutatások eredményeiből. Néhány nagyüzem maga is kísérleteket folytat a mikrovilág adta lehetőségek kiaknázásában. Ilyen a Hidasháti Állami Gazdaság szarvasmarha-tenyésztő ágazata is. Céljuk a nagy értékű, kitűnő tulajdonságú tenyészállatok minél gyorsabb és minél nagyobb számban történő szaporítása. Ennek megvalósításában segít a biotechnika. Adóreformról — mindenkinek II. A több is kevesebb Dr. Fiedrich Endre, a gazdaság főállatorvosa, aki előző munkahelyét is beszámítva, immár több mint 22 esztendeje áll kapcsolatban a hidashátiakkal, maga köré gyűjtötte azokat a kiváló és elszánt szakembereket, akiknek a segítségével megteremtették az embrióátültetéssel kifejlődött borjak világra jövetelének feltételeit. A laboratóriumi körülmények között már bevált módszer nagyüzemi kipróbálásáról így nyilatkozott Ar- deleán László inszeminátor. — A legkedvezőbb adottságú tenyészállatok mesterséges megtermékenyítése után, a megtapadást követő hetedik napon, elvégeztük az embriómosást, aminek során tizenegy embriót nyertünk. Ezek közül egyiket mikroszkóp alatt különleges manipulátor segítségével — dr. Kovács Andrásnak, aki egyébként jelenleg az USAban, mint ösztöndíjas kutatóorvos dolgozik — sikerült kettéosztania. Megemlíteném, hogy laboratóriumi körülmények között az embrió ma már ennél jóval több részre is osztható*. A felezett embriót ezt követően két üszőbe „véresen” ültették be. Ez azt jelenti, hogy felnyitották az állat oldalát, s azon keresztül helyezték az embriót a méhbe. A kísérlet eredménye, hogy az egyik embrió kiválóan megtapadt az üsző méhében, aminek következtében július 30-án megszületett a borjú. Az embrió másik fele sajnos nem tapadt meg a másik üszőben, de nem adták fel a reményüket. Ez év májusában újabb — szintén felezett embrió — beültetéseket végeztek el, s végső céljuk, hogy a felezett embriók mindegyikéből megszülessen a várva- várt egy-egy utód. A gazdaságok, téeszek és egyáltalán a szarvasmarhatenyésztéssel foglalkozók érdeke a nagy tej- vagy húshozamú tehénállomány szaporítása. E feladatból vállalnak részt a Hidasháti Állami Gazdaságban. Eredményes kutató munkájukhoz jó kapcsolataik révén segítséget kapnak az Üllői Embriológiai Állomástól, ahol betanítják az itteni szakembereket az embrióbeültetés katéteres módszerére. Ez a megoldás sokkal egyszerűbb, mint az embrió műtéttel történő beültetése. A katéter segítségével ugyanis a mesterséges megtermékenyítéshez hasonlóan, bármely gyakorlott, ügyes kezű inszeminátor el tudja végezni a feladatot. Az eddig elért eredmények biztatóak a katéteres megoldásra vonatkozóan, hiszen a hagyományos úton történő beültetés során mintegy 45 százalékos megtapadással számítanak a szakemberek. Az új eljárással viszont a 10 üsző közül hatnál történt meg a beágyazódás. Ugyancsak jó az együttműködés a martonvásáriak- kal, akik technikai eszközökkel segítik a hidashátiak nem mindennapi próbálkozásait. Tervezik egy nagy befogadóképességű tartály beszerzését is, amelyben a szaporítóanyag, valamint az embriók biztonságosan tárolhatók lesznek. Az új eljárással az évenkénti egy szaporulat helyett akár öt utóddal is gyarapítható a kiválasztott adottságokkal rendelkező szarvasmarha. Külön figyelmet fordítanak a gazdaságban arra, hogy az irányított szaporodással ne tegyék tönkre a teheneket. A Hidasháti Állami Gazdaság békési szarvasmarhatelepén tehát jó irányban folyik egy kutatás, mely országosan is mind nagyobb érdeklődést vált ki. A biotechnika még új terület, melynek alapos megismerése és hasznosítása mindany- nyiunk érdeke. A gazdaság távlati céljai közt szerepel annak a 177 tehénnek a „megtöbbszörözése”, melyek már ma is 10 ezer liter feletti mennyiségű tejet adnak. A feladat óriási, de nem elriasztó. Legyen hát igaza az optimista inszemi- nátornak, aki így vélekedett: „Amit nagyon akar az ember* annak sikerülnie kell.” Márpedig a hidashátiak a kiváló egyedek elszaporodását igazán -akarják. Bacsa András A bruttósítás a munkáltatók feladata, de nem árt, ha a munkavállaló, a dolgozó is ismeri a folyamatot. Ahogy azt az előzőekben már említettük, a főmunkahelyeken úgy kell kialakítani az új bruttókereseteket, hogy a személyi jövedelem- adó és a lineáris (egységesen 10%) nyugdíjjárulék levonása után a dolgozó nettó keresete — azonos teljesítmény esetén — ne legyen kevesebb a mainál. Ez év végéig valamennyi munkáltatónak kötelezően el kell végeznie az egyéni keresetek felbruttósítását. Ennek módszerére a kormány közvetlen utasítást nem ad, mert rendkívül sokféle bérezési forma féte- zik és legjobban a vállalatok tudják kidolgozni a számukra leginkább megfelelő megoldást. A keresetek felemelésének módját, elveit és végrehajtási szabályait a kollektív szerződésben kell meghatározni. A dolgozónak a nettó kereset megőrzéséhez fűződő érdekét a szak- szervezet érvényesítheti. Ha valamely dolgozónak a bérét a kollektív szerződésben leírtak megsértésével állapítanák meg, a „sértett fél”, illetve a helyi szakszervezet vitát kezdeményezhet. Nézzünk ezek után egy példát arra, hogyan alakul a dolgozó új, bruttó keresete, ha tegyük fel jelenlegi évi összes jövedelme (8000 forintos havi fizetéssel) 96 ezer forint és ezt egy munkahelyen keresi meg, mellékállás nincs. Ezután 11%- os nyugdíjjárulékot fizet, összesen 10 ezer 560 Ft-ot. A nyugdíjjárulék levonása utáni nettó jövedelme tehát: 85 440 Ft. Ennél kevesebbet nem kereshet jövőre sem. Üj bruttó keresete 107 070 Ft lesz. (A kiszámítás módját bonyolultsága miatt itt most nem közöljük.) Ebből a jövedelemből levonásra kerül a jövőre már egységesen 10%-os nyugdíjjárulék, azaz 10 710 Ft. Ugyancsak a bruttó bérből szá-, mítják le a 12 ezer forintos alkalmazotti kedvezményt: 107 070 — 12 000 = 95 070 Ft. Ez lesz az adó alapja. Innen, az adótábla segítségével, az előzőekben ismertetett. módszerrel kiszámítható a személyi jövedelemadó, melynek összege példánkban: 10 ezer 920 Ft. Dolgozónk új bruttó bére évi 107070 Ft, ebből levonva a 10 ezer 710 Ft nyugdíjjárulékot és a 10 920 Ft személyi jövedelemadót, megkapjuk a 85 440 Ft-os nettó keresetet. Felvetődik a kérdés, hogy miért van akkor szükség erre az egész „manőverre”? Végső soron az adót eddig is a lakosság fizette, meg, annyival kevesebbet kerestünk. Az SZJA bevezetése tisztább helyzetet teremt, mindenki pontosan tudja, mennyivel járul hozzá a közterhek viseléséhez. Valószínűleg a jövőben jobban fogja érdekelni a lakosságot, hogy mire költik a „pénzét”. Fontos tudni azonban, hogy a mellékjövedelmeket nem bruttósítják, nem is kedvezményezi azokat az új adótörvény, az itt szerezhető jövedelmek tehát az SZJA bevezetésével csökkenni fognak. Nézzünk erre is egy konkrét példát! Ma a dolgozó, tegyük fel, a főmunkahelyén keres 72 000 Ft-ot. Ebből levonásra kerül a nyugdíjjárulék (8%) 5760 forint. Mellékállásában 24 000 forint jövedelemhez jut példabeli állampolgárunk, az általános jövedelemadó ezután 640 Ft. összes nettó jövedelme tehát 89 600 Ft. Jövőre a két jövedelmet összevonják, a főmunkaidőben keresettet bruttósítják (77490 Ft), így az évi bruttó kereset 101 490 Ft lesz. A nyugdíjjárulék (10 150 Ft) és a személyi jövedelemadó (9270 Ft) levonása után a nettó jövedelem 82 070 Ft lesz, tehát éves szinten 7530 forinttal kevesebb, mint régen. Hogy ennek milyen hatása lesz, arra már az előző cikkünkben utaltunk. A jövő esztendőben mindössze 3-5 százalékos bérfejlesztésre nyílik lehetőség. Ez — ismerve az árak várható, minimálisan 13—15 százalékos emelkedését — az életszínvonal romlását idézi elő. Valamivel többet keresünk ugyan, de mindezért kevesebb terméket vásárolhatunk. Tudnunk kell, hogy ez nem az új adórendszer „bűne”, hanem rohamosan romló gazdasági helyzetünk következménye. A bérek bruttósításával, előzetes számítások szerint, az egyéni bérek színvonala 5—40 százalékkal nő. Minél magasabb valakinek a bére, az annál nagyobb arányban nő a bruttósítás miatt. A 4 ezer forintos havi kereset például kb 150 Ft-tal, a 15 ezer forintos mintegy 4 ezer Ft-tal lesz magasabb. A szóródás nagyobb lesz, de csak a bruttó bérek között, valójában a bérarányok nem változnak. A bruttósítás költségeit a vállalatok a megszűnő adókból fedezik. Lesznek gazdálkodók, ahoj ez nem lesz elegendő forrás a bérek emelésére. Ilyen esetekben sor kerülhet a munkaerőfelesleg leépítésére, a dolgozók létszámának csökkentésére, vagyis elbocsátásokra. Ezt a „megoldást” azonban csak akkor választják a vállalatok, ha végképp nem tudják kigazdálkodni a szükséges összegeket. Mi a vagyonnyilatkozat? Az adóreform, valamint a vagyoni viszonyokban bekövetkező változások egyaránt szükségessé teszik, hogy az adóhatóságok tájékozottak legyenek a lakosság vagyoni helyzetéről és annak változásairól. Ma már a jövedelmek differenciálódásával a vagyonképződést korlátozó szabályok ellenére is jelentős értékek halmozódtak fel magánszemélyek kezében. Ezek az értékek részét képezik a nemzeti vagyonnak. Az adózás logikájából fakad, hogy nemkívánatos az olyan vagyonképződés, ami után nem adózott az állampolgár. Ezért a személyi jövedelemadó-rendszer működtetésének szerves része a vagyonnyilatkozat. A törvény szerint a magánszemély teljes vagyonáról, vagy egyes vagyontárgyairól évente legfeljebb egy alkalommal vagyonnyilatkozat tételére kötelezhető. Természetesen nem minden állampolgárnak kell vagyonnyilatkozatot tennie, hanem csak azoknak, akiknek legalább két ingatlan, védett műkincse, vagy a pénzügyminiszter által jogszabályban körülírt minőségű gépkocsi van a tulajdonában, vagy egyébként egymillió forintot meghaladó vagyona van. A tanácsi vagy vállalati bérlakás bérlője egy ingatlan- tulajdon esetén is vagyonnyilatkozat tételére kötelezhető. Ez a nyilatkozat alapjául szolgálhat a vagyonelszámoltatásnak, amire akkor kerülhet sor, ha a két va- gyonmegállapítási időszak között az állampolgár vagyonának emelkedése nem támasztható alá az adózott jövedelemből valószínűsíthető megtakarítással. A vagyonnyilatkozat megtételénél első ízben nem kell bizonyítani a vagyon eredetét, azért, hogy ne gátolja a múlt a jelen valós helyzetének feltárását. A vagyonnyilatkozat az adómorál kibontakozását szolgálja hazánkban is. (Folytatjuk) Szépen fejlődik az embriófelezéssel született borjú A szerző felvétele lói dolgozlak — jól keresnek Két óra a dobozi kenderföldön FIGYELEM, ÁRAMSZÜNET! Értesítjük t. fogyasztóinkat, hogy karbantartási munkák miatt áramszünetet tartunk 1987. szeptember 29-én 7.00— 16.00 óráig, szeptember 30-án 9.00— 11.00 óráig Újkígyóson,' a Gyulai út— Gerendás! út— Temető u.— Árpád u. által határolt területen. 1987. szept. 30-án 7.00—16.00 óráig Szabadkígyós község egész területén. Hálózati berendezéseinket az áramszünet ideje alatt is feszültség alatt állónak kell tekinteni! Démász Békéscsabai Kirendeltsége A Kelet-magyarországi Vízügyi Épitö Vállalat békési főépítés-vezetősége mikroszámítógépes rendszerének működtetéséhez, a munkák adatbázisának fejlesztéséhez kezeléséhez önállóan dolgozó PROGRAMOZÓT KERES FELVÉTELRE. Jelentkezés: Keviép, Békés, Verseny u. 4. sz. alatt. A múlt hét keddjén utoljára vonultak ki dolgozni a dobozi általános iskola nyolcadikosai a helyi termelő- szövetkezet kenderföldjére. — ötven hektáron kendert termeltünk az idén — mondja Bálint István, a Dobozi Petőfi Tsz ágazatvezetője. — A termés igen jónak mondható: hektáronként 80-90 mázsa kendert takaríthatunk be. Á gép learatja a termést, s egyben kévékbe „rendezi”, illetve össze is kötözi. A gyerekeknek az a dolguk, hogy ezeket az ösz- szekötözött kenderkévéket kúpokba állítsák. Később a kúpokból bálákat alakítunk ki. Nagyon jól dolgoznak a gyerekek, < a termés négyötödét, 320 tonnát a hat munkanap alatt kúpokba állították. Megtörtént az is, hogy olyan gyorsan tevékenykedtek, hogy utolérték a gépet, s egy ideig nem volt munkájuk. így aztán hét végén learattuk az összes kendert, s a mai napon egy óráig be is fejezik. Békési Mihálynak — akit a gyerekek Sinka Miska bácsinak „kereszteltek el” — hivatalosan a munkára kellene felügyelnie. .. — Dolgoznak ők rendesen, csak néha kell szólnom *egy- egy elmaradt kenderköteg miatt. Bár reggel, amikor kijöttünk, annyira virgoncak voltak, hogy azt javasoltam nekik: ha ilyen jó erőben vannak, kezdjék el azonnal a munkát... Nézze csak! Ott, .egész elöl van a legdolgosabb gyerek. Viszmeg Csaba mosolyogva hallgatja ! az elhangzott minősítést. — Most a mi osztályunk, a 8. c áll a legjobban, igaz, mi nem viszünk olyan széles területet, mint az „ások”, ök a tanulásban jobbak, mi a munkában. — Nem gondoltál arra, hogy jobb lenne most a kellemesen hűvös iskolateremben — mondjuk — felelni? — Nem, jobb, hogy dolgozhatunk. — Azért ez nem kényelmes munka. A gép néhol kötözetlenül hagyja a kendert, a kötegek szurkálják az ember kezét... — Majd dél felé lesz kellemetlen, akkorra ugyanis megszáradnak. Most délelőtt még nedvesek egy kicsit. — Elnézve az előző heti munkátokat, néhány kúpot az összedőlés veszélye fenyeget... — Sajnos, a szél egy kicsit megnyomta'•őket. Az elmondottakat Bálint István is megerősíti. — Csak minimális kárt okozott a szél, nem döntött össze egy kúpot sem. A kiváló munkáért naponta 120- 150 forint lesz a fizetség. — A másik sorban annak a csinos lánynak panaszkod- nivalója van! — tájékoztat Békési Mihály. — Hallgassuk már meg, mi a baj. — Aztán ne maradjon sokáig a lányoknál, Miska bácsi — hangzik a jó tanács a többiektől. — Jaj, ez a Miska bácsi! — mondja Szappanos Edit. — Nem panaszkodni akarok, bár az első két nap nehezen telt. Mostanra már megszoktuk a kellemetlenségeket. A pénzt félretesszük a ballagás és a kirándulás költségeire. Veszprémet, Zir- cet és a Balatont fogjuk megnézni. — Hat napig nem kellett tanulnotok. Szívesen dolgoznál mindennap az iskola helyett? — Azért azt meggondolnám ... Egy ! kisebb lánycsoport azonban éppen a munka mennyiségét kifogásolja. — Szívesen felszednénk a napraforgótányérokat is, vagy ha lenne valami más munka esetleg ... A napraforgót azonban gépekkel takarítják be, egyéb munka pedig egyelőre nincs. Közben a kenderföld szélére érkezünk, a gyerekek megpihennek és uzsonnáznak. — Már indulnak vissza? — csodálkozik Békési Mihály. — Pedig most jön csak a java. Még segíthetnének is ... A dobozi gyerekeknek azonban — mint a mellékelt fotó is bizonyítja — nincs szükségük segítségre ... (szilasi) Fotó: Gál Edit
