Békés Megyei Népújság, 1987. szeptember (42. évfolyam, 205-230. szám)
1987-09-26 / 227. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG 0 MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS fl MEGYEI TANÁCS LAPJA XÍI87. SZEPTEMBER 26., SZOMBAT Ara: 2,20 forint XLII. ÉVFOLYAM, 227. SZÁM BÉKÉS MEGYEI Orvos-, gyógyszerésznapok Békéscsabán ür. Hutás Imre államtitkár a szünetben beszélget Szabó Miklóssal, a megyei pártbizottság első titkárával és Rácz László megyei főorvossal Fotó: Kovács Erzsébet — Amikor 1979-ben útjára indult ez a megyei rendezvénysorozat, a célja a tudomány és a gyakorlat, egységének megteremtése volt az egészségügyben — mondotta dr. Rácz László megyei főorvos megnyitó beszédében tegnap délelőtt Békéscsabán, az MSZMP Oktatási Igazgatóságán rendezett megyei orvos-gyógyszerész napokon. Köszöntötte a megye orvos- és gyógyszerésztársadalmát, a vendégeket, köztük dr. Hutás Imre államtitkárt, Szabó Miklóst, az MSZMP Békés Megyei Bizottságának első titkárát, Gyulavári Pált, a megyei tanács elnökét. A kétnapos tudományos tanácskozás témája az egészségmegőrzés nemzeti programja, valamint az akut betegellátás főbb jellemzői Békés megyében." Dr. Becsei József, a megyei tanács elnökhelyettese bevezetőként arról a szűkebb társadalmi környezetről, megyénkről tartott előadást, amelyben ugyancsak meg kell valósítani az egészségmegőrző programot. A megye népessége hét év alatt 17 ezer fővel csökkent, s míg házasságkötésben országosan a tizedik helyen állunk, a válások számát tekintve az előkelő negyedik helyen vagyunk. A megye lakóinak majd egynegyede nyugdíjas korú. Dr. Hutás Imre egészség- ügyi államtitkár a kormány egészségmegőrző programjáról tartott előadást. A rendkívül rossz halálozási tendenciák megváltoztatására már az Egészségügyi Világszervezet, a WHO korábban globális stratégiát hirdetett. Nálunk is teljes mértékű szemléletváltozás-^ ra van szükség, s arra, hogy a szeptember 1-én megjelent egészségügyi törvény- módosításról többet beszéljenek az egészségügy területén is. A lényegé, hogy az állam, a társadalmi szervek és maga az egyén is felelős az egészség megőrzéséért. A megelőzés az egészségügyi ellátás nélkülözhetetlen és alapvető kritériuma. Az állampolgár és környezete felelős nemcsak ■ a saját, de a családja egészségéért is. Olyan hadjáratot kell folytatni az egészségért, amely eleve nem szabad hogy reménytelen legyen. 1986-ban minimális mértékben csökkent az összhalálozás hazánkban. Azonban nem szabad figyelmen kívül hagyni a legtöbb halálozást, kiváltó betegségek rizikótényezőinek veszélyeit; a dohányzást, a nagymértékű alkoholfogyasztást és a helytelen táplálkozást. A felvilágosító munka mellett óriási a szerepe az egészségügynek és az oktatásnak. Érdemes a jó külföldi példákat követni, ahol öntevékeny egyesületek (pl. a cukorbetegeké) az egyéni példamutatás, az állandó önellenőrzés és az egészséges életmódra való törekvés eszközeit alkalmazzák tagjaik sorában. Az egészségügyben és a -politikában adott az eltökéltség a nemzeti program megvalósítására, ezt nem szabad a gazdasági helyzettel magyarázva meghiúsítani, mert nemcsak" pénzkérdés a megoldás. A szünetben a tudományos napok résztvevői részt vettek egy egészséges táplálkozást bemutató, élelmiszereket felvonultató kiállításon, amelyet megyénk élelmiszergyártó üzemei a Köjál egészségnevelőinek segítségével hoztak a szakemberek elé. A következő előadó dr. Józan Péter, a KSH osztályvezetője volt, aki a nők és a férfiak, az össznépesség halálozási mutatóinak alakulását a történelmi' fejlettségi viszonyok tükrében mutatta be. Sajnos hazánkban és néhány országban ellentétes módon alakult az emberek várható élettartama a fejlett ipari országokéhoz viszonyítva, s ezen sürgősen változtatni kell. Japánban például az átlagos élettartam a nők esetében közel 80 év, a férfiaké már ott is kevesebb. Magyafországon jelenleg 69 év a várható élettartam, S ha a férfiak adatait különbontjuk, átlagosan 2,5 évvel rövidebb ideig élnek a nőknél. A szívkoszorúér-megbetegedések, a daganatos megbetegedések, az alkoholfogyasztás következtében kialakult máj megbetegedések sokszorosára növekedtek az utóbbi években, s nagymértékben okai a megnövekedett halálozásnak. Szólt még a különféle területedre és településekre jellemző megbetegedésekről. Arról is, hogy például vidéken, kisebb településeken a középkorú öngyilkos férfiak száma nagyobb, mint a másne- műeké, míg a nőket a nagyvárosi élet magányossága kergeti végső elkeseredésbe. A természetes fogyás megállapításához a halandóságot .kellene csökkenteni, vagy a termékenységet növelni. A cél azonban, hogy hosszú távon legalább a fejlett országokban várhatóan közelítsük meg a genetikailag programozott maximális életkort egy-egy embernél. A bevezető előadásokat felkért előadók követték, akik megyénk betegellátásának legfőbb problémáiról szóltak. A mai napon további referátumokkal folytatódik a program, majd ke- rekasztal-beszélgetésen értékelik a hallottakat. B. Zs. Nőtt az álészek exportbevétele Napirenden az időskorúak egészségügyi ellátása Az Országgyűlés szociális és egészségügyi bizottsága Pesta László elnökletével ülést tartott pénteken a Parlamentben. A testületet dr. Beregi Edit, a Semmelweis Orvos- tudományi Egyetem .Gerontológiai Központjának igazgatója tájékoztatta a gerontológia jelenlegi helyzetéről és jövőjéről. Elöljáróban kiemelte: az európai országokra _ köztük hazánkra is — az elöregedés a jellemző. Magyarországon a 80 évesek népességen belüli aránya a századfordulótól 1982-ig 0,5 százalékról 2 százalékra emelkedett. Az átlagos életkor növekedése a XX. század sajátos jelensége, ebben az orvostudomány fejlődése is nagy szerepet játszott. Ugyanakkor számos gondot is vet fel, mert míg a századfordulón a fertőző betegségek voltak túlsúlyban, addig napjainkban az idült betegségek teszik magatehetetlenné az időseket. Az idős szervezet lényegesen különbözik a középkorú emberétől, miután az öregedés folyamán kialakuló változások az egész szervezetet érintő szerkezeti és funkciőnális változást eredményeznek — hangsúlyozta. Épp ezért az időskorúak sajátos egészségügyi gondozást, gyógykezelést igényelnek. Fontos lenne, hogy hazánkban is gerontológiai szakismeretekkel rendelkező szakorvosok kezeljék az idős embereket, s a szükséges ismereteket úgynevezett ráépített — második — szak- képesítésként szerezhessék meg — mondta végezetül a gerontológiai központ igazgatója. A Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsának elnöksége pénteken ülést tartott. A testület az áfészek, a lakás- és takarékszövetkezetek idei gazdálkodásának eddigi tapasztalatait tárgyalta meg. Megállapította, hogy a múlt év első nyolc hónapjához képest az idén növekedett a szövetkezetek kereskedelmi forgalma, több ipari terméket állítottak elő, és fokozódott az export is. Nőtt az áfészek kiskereskedelemből és vendéglátásból származó árbevétele; ehhez nemcsak a fogyasztói árak emelkedése járult hozzá, hanem az is, hogy a tavalyinál több árut adtak el, és több vendéget fogadtak. Ugyanakkor viszont mintegy 15 százalékkal kevesebb zöldséget vásároltak fel az áfészek, főként a kedvezőtlen időjárás miatt. Az év első felében az áfészek építőanyag-telepei kiegyensúlyozott ellátást nyújtottak, jelenleg azonban viszonylag nagy a hiánycikkek száma, s csak részben tudják az igényeket kielégíteni. A fogyasztási szövetkezeti vállalatok exportbevétele 114 millió dollár volt, ez 17 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Az átlagosnál nagyobb mértékben növelte konvertibilis exportját a Hungarocoop, a Hungaro- fruct, a Skála-Coop és a Hungaronektár. Az elmúlt hónapokban tovább gyarapodott a takarékszövetkezetekben a lakosság betétállománya; a szövetkezetek újabb kirendeltségeket és betétgyűjtő pénztárakat nyitottak. A tagság ügyeit már csaknem 1700 helyen intézik országszerte. A szövetkezeti lakásfenntartási forma növekvő szerepét jelzi, hogy egyre több OTP- társasház közössége szervez lakásszövetkezetet. Hz Elnöki Tanács ülése A testület megtárgyalta a Minisztertanács előterjesztését, s törvényerejű rendeletet hozott az általános forgalmi adóról és a magán- személyek jövedelemadójáról szóló törvények hatályba lépésével összefüggő átmeneti intézkedésekről és jogszabály-módosításokról. Az új törvényerejű rendeletben — a személyi jövedelemadó bevezetésével összefüggésben — az Elnöki Tanács intézkedik a munkabérek és más bérjellegű juttatások felemeléséről (bruttósításáról), amelynek részletes szabályait a kollektív szerződések, illetve a munkaügyi szabályzatok fogják tartalmazni. A törvényerejű rendelet mentesíti az új adókötelezettség alól az 1988. évre áthúzódó, de az 1987. évi munkaviszony, illetve szövetkezeti tagsági viszony alapján járó kifizetéseket. Az új jogszabály módosított egyes pénz- forgalmi, szabálysértési előírásokat és vámszabályokat is. Megvitatta és elfogadta a testület a vállalkozói adóról szóló előterjesztést, s ennek alapján törvényerejű rendeletet alkotott, amely egységes elvek szerint szabályozza az egyéni és csoportos magánvállalkozások, valamint a kisszövetkezetek gazdálkodói tevékenységének adózását. A vállalkozói adót az elért nyereség és a vállalkozó jövedelmének együttes összege után kell fizetni. Ez az adózási rendszer a vállalkozó felhasználható személyi jövedelmét nemcsak a személyi jövedelemadón, hanem a vállalkozói adón keresztül is szabályozza. Az adó mértéke egységesen 25 százalék; azzal, hogy a magánvállalkozók adókötelezettsége évi 100 ezer, egyes esetekben 200 ezer forint nyereség felett kezdődik. Mindkét tvr. 1988. január elsején lép hatályba. Az Elnöki Tanács módosította az atomenergiáról szóló 1IJ80. évi 1. törvény egyes rendelkezéseit; az új szabályozásban meghatározta az atomenergia alkalmazásával összefüggő hatósági feladatokat, és az eddigieknél átfogóbban rendezte a lakosság, valamint a környezet védelmével kapcsolatos kérdéseket. Határozott a testület a Magyar Kereskedelmi Kamara elnevezésének megváltoztatásáról: 1988. január elsejétől ez az intézmény Magyar Gazdasági Kamara néven folytatja munkáját. Az új elnevezés jobban megfelel a kamarai tagság összetételének, és kellően tükrözi a tagjai által végzett gazdálkodói tevékenységet. Az Elnöki Tanács határozott a fegyveres erők napja alkalmából adományozandó kitüntetésekről, kinevezésekről, továbbá bírákat mentett fel és választott meg. n HNF állásfoglalása a gazdasági-társadalmi kibontakozásért A Hazafias Népfront VIII. kongresszusa kinyilvánította, hogy a mozgalom fokozódó mértékben kíván szerepet vállalni az országépítésben, a társadalmi viszonyok szocialista irányú fejlesztésében. Céljának tekinti népünk összeforrottságának, az állampolgárok cselekvési egységének erősítését az ország feladatainak megoldásában. Igényelte az ehhez szolgáló eszközök, a szocialista rendszerben meglevő erőforrások eredményes kiaknázását, a népgazdaság korszerűsítését, hogy versenyképesek legyünk a világpiacon. Arra hívott fel mindenkit, hogy jól szervezett munkával teremtsük meg a külső és belső gazdasági egyensúlyt, mert ez a későbbi érzékelhető életszínvonal-emelkedés meghatározó feltétele. A magyar politikai élet legfontosabb tényezőivel együtt vallotta, hogy a gyorsabb ütemű növekedés határozottabb cselekvést kíván. Ennek viszont nélkülözhetetlen feltétele a tennivalók pontos meghatározása és a hibák, gyengeségek őszinte feltárása. Egyetértettünk azzal, hogy e‘gy megalapozott gazdasági fejlődés eléréséhez nélkülözhetetlen a gazdasági szerkezet átalakításának meggyorsítása, a tudományos eredmények minél szélesebb körű gyakorlati alkalmazása és a népgazdaság jövedelemtermelő képességének növelése. Támogattuk a munkaerőnek az eddiginél jóval hatékonyabb hasznosítására és átcsoportosítására irányuló törekvéseket. A kongresszus óta eltelt csaknem két esztendőben gazdaságunk hatékonysága nem javult. Gazdasági teljesítményünk nemzetközi leértékelődése folytatódott. Tovább bomlott a termelés és a fogyasztás összhangja; adósságállományunk elérte a kritikus szintet. Az indokolatlan jövedelemkülönbségek fokozódtak, romlott a lakosság közérzete, számos területen lazult az állampolgári és a munkafegyelem. Ebből a gazdasági-társadalmi helyzetből kínál kibontakozási programot a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának július 2-i állásfoglalása és a Magyar Népköztársaság kormányának az Országgyűlés elé terjesztett stabilizációs tervezete. Az ezekben megfogalmazott célok — s amennyire előre látható: a célokat szolgáló eszközök, módszerek és intézkedések is — egybeesnek a magyar nép távlati és tartós érdekeivel, a népfrontmozgalom szándékaival és korábbi állásfoglalásaival. Az Országos Tanács épp ezért támogatásukra szólít minden magyar állampolgárt, párttagokat és pártonkívülieket, vallásos embereket és materialistákat, társadalmunk minden rétegét és korosztályát. Magyar—szovjet békeszeminárium A magyar—szovjet békeaktivisták találkozója egyhetes eseménysorozatának eredményeit összegezték pénteken az Országos Béketanácsban a magyar és a szovjet békemozgalmat képviselő küldöttségek tagjai. Mindkét részről megállapították, hogy a találkozók hasznosan szolgálták a két békemozgalom közötti kapcsolatok kiszélesítését, formai és tartalmi gazdagítását. A találkozó méltó módon kapcsolódott a nagy októberi szocialista forradalom 70. évfordulóját ünneplő eseményekhez. A felszólalók aláhúzták a helyi békemozgalmi kapcsolatok fejlesztésének időszerűségét. A szovjet delegáció tagjai tíz magyar testvérmegyébe, illetve -városba látogattak el, s megismerkedtek a helyi békemozgalmi munkájukkal. A megyékben találkoztak békeaktivistákkal, a Hazafias Népfront és más társadalmi szervek képviselőivel. Számos konkrét megállapodás született, amelyek a személyes és kollektív kapcsolatok erősítését szolgálják. Megállapodtak többek között az iskolások cserelátogatásáról, a magyar és szovjet gyermekek úttörőtáborokban való üdültetéséről:
