Békés Megyei Népújság, 1987. szeptember (42. évfolyam, 205-230. szám)
1987-09-01 / 205. szám
1987. szeptember 1., kedd Átadták a Békéscsabai Belvárosi Általános Iskolát Több ezren a tanévnyitó és iskolaavaté ünnepségen Az új, impozáns belvárosi • általános iskolába 26 osztálynyi gyerek, sok száz szülő és érdeklődő gyűlt össze, hogy részt vegyen az iskolaavató és tanévnyitó ünnepségen. Ambrus Anna kisdiák szavalata után Jámbor Ferenc, a Békés Megyei Állami Építőipari Vállalat igazgatója adta át az iskolát a városnak, a több mint 730 diáknak. 62 pedagógusnak, s az iskola dolgozóinak. Beszédében — mint a generál- kivitelező vállalat igazgatója — mondott köszönetét a tantestületnek, a diákoknak, szülőknek az odaadó segítségért, lelkesedésért. Az 5447 négyzetméter alapterületű, 111 millió forintba került 24 tantermes iskolához a diákoknak, pedagógusoknak sok sikert, örömet kívánt. Sasala János, a Békéscsabai Városi Tanács elnöke rövid beszédében hangsúlyozta, hogy a tervezők, a Békés Megyei Tanács Tervező Vállalata, a bonyolítást végző Békés Megyei Beruházási Vállalat, s a Békés Megyei ÁÉV kollektívái jó minőségben, határidőre, s a tervezett költségeken belül oldották meg feladatukat, amiért a-város nevében köszönet illeti őket. Jövőre elkészül a tornaterem is, majd a tanuszoda. A köszönő szavak után a tanácselnök kitüntetéseket adott át. Az építésügyi és' városfejlesztési miniszter Kiváló Munkáért kitüntetésben részesítette Benedicty Gyulát, a Békés Megyei Tervező VállaAz iskola igazgatója, dr. Ratkay Imréné nyitotta meg az új iskola első tanévét Fotó: Kovács Erzsébet lat statikus tervezőjét, Bujdosó Antalt, a Békés Megyei ÁÉV csoportvezetőjét, Miklán Pétert, az ÁÉV ács brigádvezetőjét és Szász Györgyöt, a megyei beruházási vállalat műszaki előkészítőjét. Az iskola dolgozói közül kilencen részesültek jutalomban munkájukért. Az iskolát a diákság nevében Rück Edina köszönte meg. majd kis műsorral kedveskedtek a tanulók az építőknek, s a szülőknek^ vendégeknek. Az új tanévet az iskola igazgatója, dr. Ratkay Imréné nyitotta meg, kívánva a diákoknak, hogy az új épület igazi tartóoszlopai ők legyenek tudásukkal, szorgalmukkal, emberségükkel. Megköszönve a szülőknek, diákoknak a tanévkezdéshez nyújtott segítséget, a kollégáknak az áldozatos munkát, megnyitotta az új iskola első tanévét, ahol a több mint hétszáz kisdiák általános tantervű, ének-zenei és német nyelvi speciális tantervű osztályokban kezdheti meg munkáját. A tanévnyitót a békéscsabai ifjúsági ház fúvószenekarának műsora zárta. bse Ha meghal a bérlő Bérlakások cserelehetőségei Egy-másfél évvel ezelőtt különböző rendelkezések láttak napvilágot arról, hogy ha a tanácsi bérlakásban élő valami oknál fogva nem akar vagy nem tud (például magas rezsi!) tovább lakásában maradni, akkor hogyan forgalmazhatja azt. Mi a 4ebo- nyolítás rendje? Készpénzért vagy csereingatlanért adhatja-e? Van-e szerepe a lebonyolításban a tanácsnak? Ilyen és hasonló kérdésekre várják a választ olvasóink. A kérdésekkel dr. Simon Mihályt, a Békéscsabai Városi Tanács igazgatási osztályának vezetőjét kerestük fel. . . — Először is; cserélhető az állami lakás a tanácson keresztül. Ehhez első lépésben egy lakáscsere-igénylést kell beadni. A gyakorlatban a cserének ez a formája nehezen teljesíthető. A városi tanácshoz ugyanis többen fordulnak 'ilyen igénnyel, mint amennyit teljesíteni lehet. Tudvalévő, hogy 1983 óta új tanácsi lakást a megyeszékhelyen nem adtak át. Másodszor: cserélni lehet a lakást magánúton. Csere- partnert keres az, aki új lai _____ k ásmegoldást szeretne. Szerződést kötnek és itt lép be a tanács, azért, hogy a szerződést elutasítsa vagy jóváhagyja. Ez a módszer teljesen legális. Hadd éljek egy példával: ha egyforma komfortfokozatú és méretű lakást cserél a két partner, akkor — elvileg — nem fizetnek egymásnak. Hg kisebb vagy alacsonyabb komfortfokozatú lakást cserélnek, akkor az, aki a rosz- szabb minőségűbe költözik, pénzt kap(hat) a másik féltől. Ha jobb komfortfokozatúra vagy nagyobbra cserélik a lakást, akkor is annak a részére kell a különbséget megfizetni, aki a rosszabb fokozatút választja. A tanács két esetben tiltja a cserét: 1. ha az illető nagyobb lakásba megy, de nem jogosult rá (ritka eset!), és 2. családvédelmi okok miatt. Például, ha egy 3-4 gyerekes család jó körülmények között lakott, de valami miatt rosszabbra akarja cserélni. Ezt sem engedélyezzük. Magáncsere útján cserélhető a lakás személyi tulajdonban levő (például kertes ház) ingatlanért is. 3. A bérlő visszaadhatja bérleményét a tanácsnak is, és ezért térítés illeti meg. Ennek összege a megyében a helységeket figyelembe véve változó. Békéscsabán az összkomfortos és komfortos lakásokért háromszoros „le- lépés”-i díj illeti meg a bérlőt. Ha viszont valaki öt éven belül kapta a lakást, és leadja, akkor egyszeres térítést kap. A komfort nélküli és félkomfortos lakásokért négyszeres térítés jár. Példát is mondok. Békéscsabán egy összkomfortos, egyszobásért 30 ezer, 2 szobásért 48 ezer, 3 szobásért 66 ezer forint jár. (A példa az egyszeres lelépési díj ösz- szege.) Az emberek nincsenek tisztában azzal, hogy mit jelent az összkomfortos lakás fogalma. Ezek szerint, ha a lakás központos fűtési rendszerű, etázskazános vagy tetőtéri kazános, összkomfortosnak számít. A komfort- fokozatba sorolás szempontjából az egyedi konvektoros gázfűtés még nem teszi összkomfortossá a lakást, mert a fokozatba sorolása szempontjából egyenlő azzal, mintha széntüzelésű kályháról lenne szó. Ezeknél a lakásoknál a térítés összege 1 szobánál 24, 2 szobánál 38, 3 szobánál 52 ezer forint (ez az egyszeres lelépési díj összege). Az a hiedelem, hogy a használt lakásokhoz köny- nyebb hozzájutni. Ez így nem igaz. Azért, amit már említettem. 1983 óta a megyeszékhelyen nem építettek tanácsi rendelkezésű állami lakást. — Mi az eljárás és a jogosultság akkor, ha a tanácsi bérlakásból meghalt a bérlő? Ki folytathatja a jogviszonyt? — Az egyeneságbeli rokon maradhat a lakásban. Az örökbe fogadott, mostoha- és nevelt gyermek is minden további nélkül, ha hosszabb ideje élt az elhalttal. Ha a rokon nem lakott együtt az elhalttal, de a lakásigénye már bent volt, akkor is megkaphatja a lakást. A testvér, az élettárs is folytathatja a bérleti viszonyt, ha legalább 6 hónapja lakott együtt a bérlővel, az élettársra az egyéves együttlakás vonatkozik. Ha a bérlő 5 éven túl lakott együtt az elhalttal, akkor nem kell használatbavételi díjat fizetnie. Más esetekben fizetési kötelezettsége van, aminek összege a bentlakás idejétől és a bérleti jogviszony létrejöttétől függ, szem előtt tartva a jövendőbeli bérlő vagyoni viszonyait. Béla Vali Művészeti album Kovács Mihályról Sajnos 19. századi festészeti örökségünket nem ismerjük eléggé. Több kiváló tehetségű mesterről még nem jelent meg átfogó monográfia. Többek között ennek pótlására indította útjára a Képzőművészeti Kiadó 1980-ban a „Nagy magyar mesterek** című sorozatát, amelynek 12., Kovács Mihály festészetével foglalkozó kötete most látott napvilágot. A művész 1818-ban született Abádszalókon „tisztességes módú lakosok** gyermekeként. Tehetsége korán kitűnt. Pap akart lenni — mert úgy gondolta, így élhet rajzolni, festegetni vágyó kedvtelésének. Még csak 14 éves volt, amikor egy festett névnapi köszöntőkártya révén felfigyeltek képességeire, és az Orczy család felkarolta. Pártfogásuk jóvoltából nem ismerkedett meg a „művészsorssal**. Pesten fejezte be a gimnáziumot, utána rajziskolába járt, majd a bécsi Képzőművézseti Akadémiára került. Ludányi Gabriella könyve színes és sokrétű rajzot ad Kovács Mihályról és koráról. Ez azért is fontos, mert Kovács nemcsak a nagyközönség, hanem még a szűkebb szakma előtt is kevéssé ismert. Itáliában, Spanyolországban és Bécs- ben élt, de igazi hazájának mindig Egert vallotta. Kovács Mihály művészetét az a lendület hatja át, mely a reformkor óta a magyar értelmiség legjobbjait lelkesítette. Történelmi képei a képzőművészeti kultúra fejlettségének bizonyítékai. Portréfestészetünknek is egyik legjelesebbje volt. Ezt példázza önarcképsorozata, és a jól ismert Vámbéri-képmás. Az Eger köré tömörülő egyházfestészeti központ legkedveltebb mestereként sok oltárképet festett. A legnemesebb hagyományokat követve munkáit az akadémiz- mus szelleme hatja át. A kötet szövegének külön érdekessége, hogy gyakran idéz Kovács Mihály naplójából, melyben ismert kortársakra vonatkozó megállapítások és a kor művészeti életére utaló észrevételek találhatók. A kötet 29 színes reprodukciót és 114 fekete-fehér katalógusképet tartalmaz. G. T. Az átutalási betétek fejlesztéséről Beszélgetés az OTP megyei igazgatóhelyettesével Nagyszabású, tombolával ről eltávozni. Ugyanez voegybekötött átutalási betet- fejlesztési kampányt indított az OTP — erről értesülhettünk a napokban. Miért, milyen céllal kezdeményezte az akciót a pénzintézet? — kérdeztük Kaposvári Lászlót, az Országos Takarék- pénztár Békés megyei igazgatóhelyettesét. — A kérdés megválaszolása előtt szeretnék röviden szólni az átutalási betét lényegéről, indulásáról, országosan és a megyében, valamint a fejlődéséről. Még az 1960-as évek elején vezette be az OTP ezt a konstrukciót, kezdetben csak Budapesten. 1969-ben a megye- székhelyekre is kiterjesztették e lehetőséget, amit az OTP akkori megyei vezetői örömmel fogadtak. A bevezetés sikeres volt, csaknem ezer ilyen folyószámlabetét nyílt néhány hét alatt. Magam is igen jónak tartottam, megyénkben az 1. számú a nevemre szól. A fejlődés 1978-ban gyorsult meg, amikor Gyulán és Orosházán vezettük be, majd 1981—82- ben valamennyi OTP-bank- fióknál. Jelenleg mintegy 18 ezren használják ki Békés megyében az OTP-átutalási betét előnyeit, intéztetik bankfiókjainkkal a szolgáltatások, biztosítás, adó, OTP-részletek ellenértékének átutalását. Ügy véljük, hogy az egyre emelkedő számlaszám, a mind több megbízatás bizonyítja ügyfeleink megelégedését. — Egyéb, a betétes érdekeit szolgáló haszna is van az átutalási betétnek? — Természetesen. Itt elsősorban az átutalási betétben elhelyezett, és a különféle díjkiegyenlítésen, törlesztéseken felül megmaradó pénz kamatozását említem legelőször. A számla 5 százalékkal kamatozik, és semmilyen lekötési kötelezettség nem fűződik hozzá. Érdemes nagyobb összeget is elhelyezni, olyan pénzt, amelyről az ügyfél nem tudja, mikor lesz rá szüksége. Fokozott biztonságot is jelent, a számláról ugyanis csak a tulajdonos, vagy tulajdonosok — férj, feleség — aláírására fizetünk ki. Ugyanakkor a hó végi egyenlegértesítő bemutatásával bármely OTP-bankfióknál felvehető a számlakövetelés erejéig pénz. _ Ismereteink szerint a dolgozók munkahelyükön kérhetik, hogy munkabérüket, vagy annak egy részét közvetlenül átutalják a betétszámlájukra ... — Igen. A számlavezető OTP-bankfióknál kaphatnak megbízási formanyomtatványt, amelyet kitöltés után akár ott, akár a bérszámfejtőjüknél leadva még a befizetési utánjárástól is mentesülnek. Ez jó az ügyfélnek, mert nem kell a befizetés miatt sorban állni a postán vagy az OTP-nél, de jó a munkáltatónak is, mert a munkabér-kifizetéstől részben, vagy egészben mentesül. Másrészt a munkaidő- alap védelmét is elősegíti, hiszen ügyfeleink helyett kifizetjük a számláikat, így nem kell díjbeszedőre várni, és nem kell befizetés miatt munkaidőben a munkahelyKorszerű tűzjelző A korábbiaknál olcsóbb megoldással készülnek a korszerű tűzjelző központok az Országos Munkavédelmi Tudományos Kutatóintézetben ; a veszély észlelésére szolgáló, eddig külföldről, konvertibilis valutáért vásárolt ionizációs füstérzékelöket most már itthon készítik el, a régi ár feléért. Az érzékelők gyártásához olyan laboratóriumra volt szükségük, ahol biztonságos körülmények között dolgozhatnak a jelzőberendezések működtetéséhez szükséges radioaktív anyagokkal. Az érzékelőkben ugyanis izotópok segítségével alakítanak ki olyan áramot, amelybe ha csak a legcsekélyebb mértékben is füst kerül, a berendezés azonnal finatkozik a nyugdíjasokra is; a Nyugdíjfolyósító Intézetnek adott megbízás alapján a nyugdíjat a megbízó számlájára utalják, ebben az esetben nem kell postást várni, a nyugdíj hamarabb megérkezik és így tovább. Megemlítem még azt is, hogy sem a munkabér, nyugdíj átutalása, sem a készpénz- felvételek után az OTP díjat nem számol. Ugyancsak díjtalan az OTP-kölcsönök törlesztése átutalási betétről. Az egyéb megbízások tételei után szerény átutalási díjat számolunk fel, tételenként 5 forintot, ami általában kevesebb a díjbeszedőnek adott borravalónál. — Tombolát hirdetnek a megyében, nagy nyereményekkel. Ez szokatlan az OTP-től. Talán a bankrendszer átszervezésével függ ez össze? — Is-is. Célunk mindenekelőtt az átutalási betét népszerűsítése még szélesebb körben, ügyfeleink még jobb szolgálata, amihez nagy segítséget nyújt ez az üzletág. Meg kell jegyezni azt is, hogy véleményünk szerint a ’90-es évek modern bankgyakorlatává válik a folyószámla — nevezhetjük csekknek is —, így igyekszünk elébe menni a jövő igényeinek. E betétfajta már ma is a lakossági csekk alapja, és ha az még kellően nem is terjedt el, azon dolgozunk, hogy minél szélesebb körben népszerűsítsük. Ugyanakkor az akció nem csupán saját kezdeményezésű, erre ösztönöztek a nagy szolgáltató vállalatok, a posta, a Démász, a Dégáz is.l Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megye együttes kezdeményezése — azonos feltételekkel — a tombolaakció, melyhez jelentős anyagi segítséget nyújtanak az előbb említett vállalatok. Az átutalási betétszámlák jelentős növelése és azok segítségével a díjátutalás ugyanis az ő munkájukat is jelentősen egyszerűsíti. — Milyen időszakra tervezik a tombolaakciót. és mit nyerhetnek a résztvevők? — 1987. szeptember 1-től november 30-ig az átutalási betétet nyitó ügyfelek tombolajegyet kapnak, ameny- nyiben legalább az áramdíj, vagy a gázdíj és postai szolgáltatás díjára megbízást adnak. További egy tombolajegyet adunk annak az ügyfelünknek, aki munkabére átutalására is megbízást ad. Hogy mit nyerhetnek? Először is kényelmet, biztonságot. Másodszor a szerencsések öt-, illetve1 kettőezer forint értékű vásárlási utalványt, rádiós magnót, hűtőgépet, automata mosógépet. Főnyereményként egy Polski Fiat 126 típusú autót sorsolunk ki, vizsgáztatva, egyéves HB-Cascó- biztosítással. Ez utóbbival a Hungária Biztosító kedveskedik a szerencsés nyertesnek. Az ajándékok egyébként a békéscsabai Univer- zál Áruház kirakatában láthatók, a sorsolást 1987. december 21-én tartjuk a békéscsabai ifjúsági házban. T. I. központok gyelmeztet a veszélyre. Ezzel a módszerrel lehetőség van arra, hogy a tüzet korai szakaszában elfojtsák, mert az anyagok jó része füstöl, mielőtt lángra kapna. Az Országos Munkavédelmi Tudományos Kutatóintézetben csaknem egy évtizede foglalkoznak tűzjelző központok kialakításával. Eddig már mintegy 200 rendszert szereltek fel, jó részüket szállodákban, erőművekben, nagyobb raktárakban és olyan vállalatoknál, ahol gyúlékony anyagokkal dolgoznak. A központokat, ahol mód van rá, összekötik a helyi tűzoltóságokkal, így azok közvetlenül is riaszthatok.