Békés Megyei Népújság, 1987. szeptember (42. évfolyam, 205-230. szám)
1987-09-24 / 225. szám
1987. szeptember 24., csütörtök Hírek, képek az őszi BNV-ről Megyénk élelmiszeriparának sikere Nagy sikert arattak a Békéscsabai Konzervgyár rostos és nem rostos gyümölcsitalai Fotó: Kovács Erzsébet Az idei őszi 86. Budapesti Nemzetközi Vásár lehetőséget ad arra, hogy a hazai élelmiszeripar bemutassa termékeit a nagyközönségnek és a külföldi partnereknek. Az utóbbi években jelentős konkurenciaharc folyik az agrártermékek piacán, éppen ezért csak a kiváló minőségű, ízlésesen csomagolt áruval tudunk megfelelő tőkés valutához jutni a nemzetközi piacon. Ilyen szemüveggel nézve némi előrelépés tapasztalható a vásáron bemutatott termékeknél, de azt is őszintén meg kell mondani, a hazai csomagolóanyag-gyártás még mindig jócskán lemarad külföldi ve- télytársaitól. Békés megye is a hagyományoknak megfelelően nagy számban jelent meg a vásár 24-es és 25-ös pavilonjában, ahol az élelmiszer- ipar mutatja be termékeit. A Csabai Húsker kiállítási standjánál találkoztunk dr. Banda István húsipari igazgatóhelyettessel, aki a következőket mondotta: — Évek óta díjjal térünk haza a BNV-ről. Az idén vásárdíjas lett a csabai sajtos tavaszi rolád. Harmadszor nyerte el a Kiváló Áruk Fóruma védjegyet a csabai vastag kolbász. Ez egyedülálló a hazai élelmiszeriparban, húsipari termék ugyanis háromszor még nem kapta meg ezt az elismerést. Először 1981-ben nyertük el a KÁF- emblémát és a mostanival 1990-ig jogosult annak viselésére. Új fejlesztéseink közül először nyerte el a Kiváló Áruk Fóruma címet a csabai füstölt májas és a sümegi sonka. Időközben vendégek kíséretében érkezik Balogh János igazgató, aki szakít néhány percet a legújabb termékek bemutatására. — Piackutatási céllal hoztuk el új termékeinket az őszi BNV-re. A rakott csülök sárgarépa-, uborka- és olivabogyóbetéttel készül. Másik újdonságunk a francia pástétom, amely máj- és húsalapanyag mellett különböző ízesítéssel: olivabogyó, őrölt dió, konyak, vörösbor és a cardamóni jellegzetes ízével készült. Ezek a termékeink nyersen és sütve is fogyaszthatok. Napirenden van a burgonyás kolbász ki- fejlesztése, reméljük, minél előbb megjelenhetünk ezzel az olcsóbb termékkel a piacon. A Baromfitermelők Egyesülésének kiállítási standján a két megyei baromfifeldolgozó vállalat, az orosházi és a békéscsabai állította ki termékeit. Az orosháziak fóliás kakassonkája vásárdíjat kapott, de nagy sikere volt a fóliás pulykasonkának is. Emellett a hagyományos libamájkészítményekkel és felvágottakkal jelentkezett az idén az orosházi vállalat. A Békéscsabai Baromfifeldolgozó Vállalat- idei fejlesztésű termékeivel és azok bemutatójával várta a nagyközönséget. Többek között zúzafelvágottat, rakott zúzát, füstölt májast, csirkemellfelvágottat, tavaszi baromfi- roládot és baromi irríájast láthattunk. A Magyar Hűtőipar Békéscsabai Gyára az idén vásárdíjat kapott a milánói mártására. Horváth Imre igazgató így vélekedett az idei bemutatkozásról: — Az elmúlt évben nagydíjas volt a derelyecsaládunk. Másik három termékünk, köztük a bolognai spagetti vásárdíjat kapott. Az olaszos termékcsalád kialakítását célozza a milánói mártás, amely most díjat kapott. Elsősorban konyhakész termékeket kívánunk gyártani, amelyek biztosítják a gyors étkezést. Mi a hazai igények kielégítésére törekszünk. Egyre inkább megismerik a vásárlók is ezeket az új termékeket. Tavaly kapta meg a Kiváló Áruk Fóruma kitüntető címet a túrókrémtorta, ezt az idén is elvittük a vásárba, emellett a régi, hagyományos mirelitkészítményekkel jelentünk meg az idén. A Békéscsabai Konzervgyár standját is sokan keresték fel. Igen nagy volt a forgalom a vállalat 4cis tárgyalóhelyiségében. Végül is sikerült néhány szót váltani Kardos Ernöné igazgatóval. — Nem vagyunk elkeseredve, hogy nincs díjazott termékünk. Az idei pécsi vásáron egyébként a Tetra- pack termékcsalád nagydíjat kapott. Rostos és nem rostos gyümölcsitalainkat üveges és eldobható csomagolásban hoztuk el a vásárra. Emellett a hagyományos zöldség- termékek, a keresett száraz- tészták és a csemegekukorica alkotja a palettát. Gyárunkban a műszaki, technológiai fejlesztés összhangban volt a szerkezetváltás követelményeivel. Ez a folyamat nálunk 3-4 éve kezdődött. Folyamatosan a jó minőségű termékek előállítására törekszünk. Jövőre új termékekkel kívánunk megjelenni a piacon, elsősorban a hazai csomagolóanyag-gyártástól várunk megoldást. Ha sikerül növelni a termékek mennyiségét a gyümölcsitaloknál, úgy a hazai és tőkés piacokon kívül a KGST-or- szágokba is kiszállítjuk termékeinket. A Békés Megyei Üdítőitalipari Vállalat termékei is nagy sikert arattak. A tíz évvel ezelőtt megkezdett kalóriaszegény üdítőital-család, az Arola több fajtája BNV- díjat kapott. Míg az egyliteres kiszerelésű Extra narancs üdítőital első ízben nyerte el a Kiváló Áruk Fóruma minősítő jelvényt. A fentieken kívül találkoztunk még a BNV-n a Me- zőhegyesi Mezőgazdasági Kombinát húsüzemében és a Szarvasi Állami Tangazdaság húsüzemében gyártott készítményekkel az élelmiszer-ipari bemutatón, összességében megállapítható, Békés megye élelmiszer-gazdasága a hagyományoknak megfelelően szerepelt ezen a nagy seregszemlén. A mostani eredmények és a várható piaci igények még inkább arra kell hogy ösztönözzék a gyártókat: a nemzetközi szintnek megfelelő termékekkel jelentkezzenek a jövőben. Nagy gondot kell fordítani az egészséges táplálkozásra, ezért jelentős az energiaszegény termékcsaládok kifejlesztése. Emellett az olcsó árfekvésű, a széles vásárlóközönség által is megvásárolható készítmények előállítására is törekedni kell. (Verasztó) Megint csak meg kell magyaráznom valamit. Azt jelesül, hogy mit kerestünk mi Heikki Hämäläinen otthonában és hogyan is, hogy Mária asszony gondoskodott rólunk? Ügy, hogy az orosházi -hímzőasszonyokat (és akik még velük jöttek) családok fogadták be egy hétre, szív- vel-örömmel. Később hallottam, hogy próbálkozott már a város (Kuusankoski, 23 ezer lakos) hasonlóval, de nemigen tolongtak a jelentkezők. De, ha magyarokról van szó (mint most is), másfélszer annyian jelentkeznek, mint kellene. Volt család, ahová nem jutott az orosháziakból, és bizonyos, hogy nem örültek. így lett a mi vendéglátónk Heikki, ami magyarul Henriket jelent, és első ismerkedésünkkor nagy névrokonát emlegettük, az angol nyolcadikat, aki (ha másban nem is), de küllemben hasonlíthatott a mi Henrikünkre, aki északi körszakálla mögül megállás nélkül mosolygó szemekkel néz a világba. ötvenhárom éves, Ka- réliában született, itt, Kuu- sankoskiban az ifjúság szabadidős programjainak igazgatója, lévén a közművelő- dég struktúrája más felépítésű, csak éppen a- munka ugyanaz. Van egy kis Citroenje (Igor becenévre hallgat), és öt vagy hatszáz diakép vetítése közben az is kiderül, hogy ezzel az Igorral bajárták már fél Európát, mert Heikkiék számos barátot tartanak családi nyilvántartásban. Orosházán például Fülöp Ilona festőművészt, Norvégiában valaki mást (a nevét bizony elfelejtettem), Tallinnban Peeter Ainsamot, aki dzsúdóedző, és éppen egy turistacsoporttal tölt egy hetet Kuusankoskitól 40 kilométerre Orilampiban, a Vuohijärvi (Kecske-tó) partján* Az is hozzátartozik a képhez, hogy Heikkiék otthona tele van zászlókkal és érmekkel, amit a házigazda, mint. fekete öves dzsúdós nyert szerte a világban. Ennyit erről, hiszen folytathatnám a hímzőasszonyok vendéglátóival, Sirkka Joki- miessel, akinél a szakkörvezető, Sonkolyos Károlyné, Margitka a vendég hét napig vagy Terttu Jaakolával, aki szabadságot vett ki, hogy magyar vendégeit mindenhová elkísérje... És akkor még nem is mutattam be Martti Kalmari profesz- szort, a kuusankoski népfőiskola rektorát, a vendéglátás, a hét programjának szellemi (és sokszor gyakorlati) atyját, a mindenütt jelenlévő, halk szavú finn tanárt, aki magyarul is megtanult, hogy jobban megértse mindenkori magyar vendégeit... Huszonheten jöttünk Finnországba, huszonheten hallgattuk meg szombaton délután, az orosházi hímzőasz- szonyok bemutatkozó kiállításán, a Kuusankoski Talo (művelődési ház) emeletén Martti Kalmari professzor magyarul elmondott megnyitóját: „Érezzék jól magukat Finnországban”. Lehetett-e másképpen, mint úgy, hogy Gonda Géza, az orosházi művelődési központ igazgatója finnül mondta el a barátság szavait? El is mondta, meg is tapsolták. Egy óra múlva a megnyitóról készült videofilmét néztük a Talo egyik kistermében, majd lent kávéztunk, valamennyien, a páfrányokkal díszített (mi úgy mondanánk) eszpresszóban, és kerestük az új, meg új szavakat a magyar—finn szótárban . .. Kezünkben a hét programja: hogyan is jut mindenre idő? Várja az orosháziakat a kouvolai iparművészeti iskola, a jaalai szőnyegszövő kör, a Kymen-Sukka harisnyagyár, a niittylahtii szak- szervezeti üdülő, Kotkában a tenger és Helsinki, az utolsó napon. És esténként a családok vendégszeretete, a külön- programok sokasága. „Suomi huomenta” (Suomi, jó reggelt!) mondjuk, amikor új napra ébredünk, és azt számoljuk, mennyi van hátra (Folytatjuk)_ _ A Kuusankoski Talo esti kivilágításban Megnyílt Gödöllőn a gép-fejlődéstörténeti gyűjtemény Egy korhű történet szerint az első gőzcséplőkészlet 1852 karácsonyára érkezett meg Magyarországra. A hozzá tartozó gőzlokomobil- lal 50 éven át szolgálta a mezőgazdasági termelést a későbbi külföldi gépekkel együtt. Az akkori vállalkozókészség és tőkeerő példája, hogy Kispesten 1899-ben megkezdték az önálló magyar mezőgazdasági gépgyár építését, s 1901-ben már termelt az ipari üzem. S hogy a híres magyar mezőgépipar miként redukálódott mai szintjére, arról dr. Lengyel Vilmos " MÉM-gé- pészmérnök tollából jövőre olvashatunk elemző történetet. Nagy Lajos bácsi, a loko- mobilok értője Az Európában egyedülállónak nevezhető gép-fej lő- déstörténeti gyűjtemény — amelyet a szeptember 7-i tanévnyitó ünnepségen avattak fel Gödöllőn, az agrár- tudományi egyetemen — nem csupán] az ide látogatók örömére szolgál majd, hanem oktatási bázisa a mezőgazdászképzésnek. Ügy készítették dr. Pálfi György és munkatársai, hogy az itt található darabok működőképesek is legyenek. Nagy Lajos bácsi, aki korábban a kétegyházi mezőgazdasági szakmunkásképző intézet igazgatója volt, a gépek gyűjtésében kezdettől fogva részt vesz, a legjobb értőjévé vált például a loko- mobiloknak. S az sem véletlen, hogy most ezekből, a nagyrészt kétegyházi szakemberek segítségével gyűjtött masinákból a legtöbb az országos gyűjteményt gyarapítja. Kétegyházán is maradtak bemutatásra gépek, ott is újabb géptároló szín épült a régi masináknak. — Már 1969-ben megszületett az elhatározás a Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztériumban, ' a Kulturális, és akkor még Művelődésügyi Minisztériumban, hogy a Mezőgazda- sági Múzeummal összefogva mentsük meg az értékeket. Ebbe éppúgy beletartoznak a Harrt Parr traktorok, mint a hazai készítésű Ganz-lokomobilok, önjárók! — emlékezik vissza Pálfi György. Kétegyházán elsőként fogtak munkához, s 1976-ban már annyi gép állt rendelkezésre, hogy országon belüli, múzeumi cseréken túl, arra kellett koncentrálni, ne minden felajánlást fogadjanak el látatlanba. Inkább a különleges, egyedi darabok érdemeltek ezentúl figyelmet. S mert sok híve, széles támogatói tábora lett e gyűjtési mozgalomnak, a legfontosabb darabokat működőképesen őrzik Kétegyházán és immár Gödöllőn. Közel 300 évszázad előtti és 1900-as évekbeli gépet rejtettek a magángazdák udvarai, az elhagyott tanyák, a régi, nem' használt pincék mélyei. Az osztrák gyártmányú Móricz Hill fagázüzemű lokomobil Rösz- kéről, egy udvarház pincéjéből került elő. Míg jó néhány az agrártechnika darabjai közül a szorgalmas vasgyűjtő úttörők segítségével jutott el a MÉH-be. Sok értékes masinát az ötvenes években a Martin-kemencékben beolvasztottak. Ami megmaradt, most már értő kezekben van, és a diákok által megismerhettő - múlttá válik. — Abban is egyedülálló ez a gyűjtemény, hogy az első kézi faekétől a ma is használatos, modern mező- gazdasági technikáig — az Agrotek jóvoltából — minden megtalálható a gödöllői centrumban —fűzi a hallottakhoz Garamvári Pál, a Mezőgazdasági Múzeum képviselője. A nyugatnémet hasonló műszaki múzeum vezetőitől kaptuk azt a javaslatot, jegyen ez, és itt, a nemzetközi centrum. Az épület impozáns, és legfőbb erénye, hogy viszonylag olcsón készítették betonból és fából a Törökbálinti Építő- és Szolgáltató Kisszövetkezet dolgozói. így a 4600 négyzetméteres épület, és a hozzá tartozó 2000 négyzetméteres udvar, igaz 4 évig készült, de a beépített terület négyzetmétere 7-8 ezer forintból készült el. Szerepe volt ebben annak is, hogy Halmos György, Rimár Judit és Márk Miklós mezőgazdasági célokra készült betonpaneleket építettek egybe a fával. A faelemek míves munkáit pedig ismét kétegyházi pedagógusok: Tóth István, Zol- ván Mihály és Wittman György faragták. Látogatni betérhetnek ide azok is, akik a legközelebbi Forma—1-es futamra utaznak erre, s ezen a területen, a mezőgazdasági gépfejlődéstörténeti gyűjtemény mellett épül a Nemzetközi Biológiai Kutatóközpont is. A Mezőgazdasági Múzeum szakmai irányításával működő oktatási bázis így lép a történelmi értékek hordozójaként a jelen és a jövő szolgálatába. Számadó Julianna AZ ÉPÍTŐIPARI KISSZÖVETKEZET, Mezőberény, 1987. szeptember 25-én 10 órakor a Csabai u. 27. sz. alatti telepén. árverés! tart- Árverésre kerül: 1 db IFA W 50-es tehergépkocsi, 2 db betonkeverő gép, irodai berendezések (asztalok, székek és írógépek), 1 db Karambol-asztal.
