Békés Megyei Népújság, 1987. szeptember (42. évfolyam, 205-230. szám)

1987-09-23 / 224. szám

1987. gzeptember 23., szerda o Hírek, képek az őszi BNV-ről Pörgömb, hajas baba és pvc-labda Pörgömb, fitball, petipá, pvc-labdák ..., ...érdeklődők Bérbél is megárt a sok(k)? Vesszőfutás nyolcvanmilliéért (Dokumentumjáték III.) v Előző két írásunkban a Békés és Vidéke Áfész nehéz hely­zetét, a kilábalás küzdelmeit próbáltuk ecsetelni. Ugyanis a látványosnak indult bőrüzlet sikertelensége sokkolta a szö­vetkezet vezetőit, dolgozóit. A nagy mennyiségben felvásá­rolt nyers állatbőr ellenértékét, a kamatokkal együtt 80 millió forintot, a Szegedi Nyersbőrfelvásárló és -Értékesítő Tímárkisszövetkezet nem tudta folyamatosan kiegyenlíteni. Ezért az éfész fizetésképtelen lett, s megvonták az eddigi középlejáratú bankhiteleket is. Megkezdődött a lefoglalt bő­rök értékesítésének kálváriája. Futottak a pénzük után. A boltvezetők jó kapcsolataikat használták fel arra, hogy áru­hoz jussanak, az iparcikkek forgalma igy is jelentősen csök­kent. A második részben az alapszervezeti párttitkár a han­gulatról, a városi pártbizottság képviselője a vezetők követ­kezetlenségéről, a Mészöv elnöksége által létrehozott ideig­lenes bizottság egyik tagja a visszautasított segítségről be­szélt. Most elmondja következtetéseit a Mészöv elnöke és természetesen megszólal az áfész elnöke is. A hazánkban kétévenként megrendezésre kerülő In- terplayexpo, vagyis a nem­zetközi játék- és oktatási- eszköz-kiállítás az idei őszi BNV-n az „F” pavilonban kapott helyet. A javarészt magyar kiállítók mellett megtalálhatjuk itt a világ legrangosabb játékkészítő cégeit is. Melyik gyerek ne ismerné, és áhítozna a' dán Legó, vagy az angol Match­box játékgyárak legújabb termékeire. Való igaz, hogy a felnőttek többsége sem tud elmenni a pavilonok előtt, anélkül, hogy ne ven­né szemügyre az igazihoz meghpsonlásig azonos kis­autókat, vagy az apró ele­mekből összeállított mini űrbázist. A világhírű játék­készítők standjai közt ott találjuk a hazai képviselő­ket, s köztük a Szarvasi Plastolus Ipari Szövetkeze­tei is. Az Interplayexpo ’87 szak- kiállításon való részvételről Brachna Mihály, a szövetke­zet elnöke az alábbiakat nyilatkozta: — Szövetkezetünk egyik fő profilja1 a játékgyártás, mely az össztermelésünk több mint a felét jelenti. A különböző típusú játékokból származó éves árbevételünk 75-80 millió forint. Az utób­bi években valamelyest csökkent a játékgyártók száma, mi viszont növelni tudtuk a termelésünket. A pvc sípoló babáknak, a lab­dáknak országosan is egye­düli gyártóivá váltunk. A másik jelentős profilunk a műanyagfeldolgozás, mely­nek szinte minden technoló­giai feltételeivel rendelkezik szövetkezetünk. Ennek elő­nyeit jól tudjuk alkalmazni a játékgyártásban is. A já­tékkészítésünk több termék- csoportra osztható. Nagy mennyiségben gyártunk pél­dául öltöztetett, alvó- és ha­jasbabákat. Megemlítendők ezek közül a MIDI, a MISS PIXY és a FRÉDI babák. Olasz 1 kooperációban ké­szülnek a PETIPÁ elemes járó babák. 1983-ban kezd­tünk hozzá az alvós- és ha­jas babák tömeges hazai gyártásához, kiváltva ezzel a tőkés behozatalt. Évente 2-3 új típusú baba „szüle­tik” szövetkezetünknél A szakkiállításra újdon­sággal is megjelentünk. Pör­gömb néven új, szórakozta­tó ügyességi játékot muta­tunk be, mellyel 3 éves kor­tól bárki próbára teheti ké­pességeit. A hagyományos­nak mondható játékokat is elhoztuk az Interplayexpóra; asztali focit,' a játéktároló kiskocsit, melyet 2—6 éves gyermekeknek ajánlunk. — Minőségileg világszín­vonalúak a lágy pvc-ből ké­szülő játék- és sportlabdá­ink, melyekből á korszerű berendezéseinkkel évente Vásárdíjas kávéfőző Ugyancsak állandó részt­vevője a BNV-nek a Szarva­si Vas-, Fémipari Szövet­kezet. A mostani őszi se­regszemlén 40-50 fajta, köz­tük! számos új típusú lám­pával „világítanak” stand­jukon. Újdonságnak számí­tanak azok a nagy fényere­jű, s egyben energiatakaré­kos halogén izzólámpák, melyeknek mintadarabjait megismerhetik a látogatók a BNV-n. Bemutatja a szö­vetkezet azokat a szabadté­ri és kerti világító testeket is, melyek 'jórészt eddig csak külföldi importból voltak beszerezhetők.! Az eddig forgalmazott törékeny üvegbúrákat hivatottak he­lyettesíteni a műanyagból készült menetes opálgömbök is. Ezek kiváló tulajdonsá­ga a nagy hőállóság, és hogy törhetetlenek. Méltán elismert termékei a szövetkezetnek a kávéfő­zők, amelyek szintén nagy hagyománnyal rendelkez­több mint egymilliót gyár­tunk. Újdonságnak számíta­nak a négy színnel nyomott labdák, melyekből 1 hatfélét állítunk elő. Sajnos, a tőkés piacra az alapanyag ára miatt nemigen tudunk be­törni, pedig szövetkezetünk azoknak az élvonalában van, akik ma „labdába rúghatnak”. Megemlíteném még a 0—3 éves korig ajánlható csipo­gó játékokat, valamint , a papír- és műanyag társasjá­tékainkat. Ez utóbbiakból is újdonságnak számít majd a Macska, egerek és a I sajt nevű társasjáték, mely vár­hatóan a nagy karácsonyi játékvásárok idején már kapható lesz a boltokban is. A felsorolt játékkészítői tevékenységből fakadóan szövetkezetünk természete­sen szívesen vesz részt az Interplayexpón. A tovább­fejlődéshez elengedhetetlen a. kiállításokon, a piackuta­tásokon való részvétel. Az ilyen vásárokon, kiállításo­kon ismerhetjük meg a világ nagy játékgyártóinak legújabb termékeit, s köz­vetlenül találkozunk a fo­gyasztókkal is. Lényeges, hogy minden évben legyen valami új, mert a játékok ma 4-5 év elteltével unottá válnak. A saját négyfős fej­lesztő csapatunknak és egy nekünk dolgozó budapesti játéktervező gmk-nak tehát megvan a feladata, hogy az idei Interplayexpón fel­sorakoztatott termékek he­lyébe újakat álmodjanak. A mi dolgunk pedig, hogy ezeket az álmokat valóra váltsuk, mert ehhez meg­vannak a feltételek a Plas- tolusnál. nek. A most bemutatott 6 személyes elektromos ház­tartási kávéfőző, mely tet­szetős kivitelű, és megbíz­hatóan jó minőségű, elnyer­te az idei őszi BNV vásár­díját. Előnye, hogy a kávé­főzéshez szükséges gőzét egyúttal másra is fel lehet használni. Kiválóan alkal­mas a tej habosítására, ka- puciner készítésére. Az SZV—6I2/2-es kávéfőző Fotó: Kovács Erzsébet Az új típusú SZV—612/2- es kávéfőzőből az idén még 60-70 ezer darabot kíván előállítani a szövetkezet. E jelentős mennyiségben ben­ne1 foglaltatik a belföldi és a tőkés megrendelés is. A Szarvasi Vas-, Fémipari Szövetkezet az F2-es pavi­lonban mintegy 500 négy­zetméteren állítja kj termé­keit, melyek zömét árusít­ják is az őszi BNV-n. ' (bacsa) A Békés Megyei Szolgáltató és Termelő Szövetkezet műanyagfeldolgozó részlege azonnali belépéssel felvesz 3 műszakban női betanított gépkezelőt, automatikában jártas villanyszerelőt, egy műszakra. Jelentkezés: Békéscsaba, Urszinyi u. 19., az üzemvezetőnél. Nyolcadik jelenet (Tanai Ferenc, a Mészöv elnöke az érdekvédelmet nem egyoldalúan értelmezi.) — Mikor szereztek tudo­mást a békési áfész pénz­ügyi gondjairól? — Egy éve. — Nem szokványos ügy­letről van szó ... — Valóban. A szövetkezet vezetői 1985 második felében megfelelő testületi döntés nélkül újrakezdték a két év­vel azelőtt megszüntetett bőrfelvásárlást. Nem gondos­kodtak viszont megfelelő pénzügyi fedezetről és szer­ződéssel védett értékesítési háttérről. Eladáskor nem győződtek meg a vevő fizető- képességéről. A 80 milliós kintlevőség, a banki hitelek megszüntetése, a tartós fize­tésképtelenség nagy gondot okozott a gazdálkodásban és komoly feszültséget terem­tett a vezetők, a dolgozók körében. Szövetségünk az adósság következetes behaj­tására ösztönzi a szövetkeze­tét. — Hogyan vonná meg az ügy tanulságait? — Az áfész önkormányzati szerveinek joga és kötelessé­ge értékelni, elbírálni a tör­ténteket, levonni a következ­tetéseket, amelyek megszív­lelendők lehetnek nemcsak a békésieknek, hanem a kí­vülállóknak is. A legfőbb ta­nulság, hogy ilyen nagy koc­kázatot vállalni csak kellő megalapozottsággal, meg­fontoltsággal és felelősséggel szabad. Kilencedik jelenet * (Paczuk József, a Békés és Vidéke Áfész elnöke vé­kony ember. Hónapok óta ideges, álmatlan éjszakái vannak, most is remeg a ke­ze, amint az iratokat ren­dezgeti. Voltaképpen sajná­lom, szurkolok neki, hogy megnyerje a csatát. A kér­déseket azonban fel kell ten­nem.) — Miért kezdték újra az egyszer már megszüntetett bőrfelvásárlást, amikor a szakemberek elmentek és kisszövetkezetet alakítottak éppen Szegeden? — Mert évek óta nehézsé­gekkel küszködtünk. A föld­I rengés, az árvíz miatt új üz­letekre volt szükségünk, el- adósodtunk, nyögtük a hite­I leket. Kapóra jött a kisszö­vetkezet ajánlata, mivel ne­kik akkor még nem volt fel- ; vásárlási joguk. Bennünket bíztak meg ezzel a munká- ' val. Tőlünk 'mentek el, hit- j tünk nekik és jó üzletnek ígérkezett, hiszen a 6 milli­ós nyereségből ötöt a bőrfel­vásárlás hozott. Közben je­lentkezett a Simontornyai Bőrgyár, hogy nekik is kel­lene sertés- és marhabőr. A kisszövetkezet dolgozói bér­munkában, másodállásban vásárolták fel nekünk a bőrt. — Hogyan nézett ez ki a gyakorlatban, készpénzzel fi­zettek? — Nem. Megkapták az áfész bélyegzőjét, azzal jár­ták a vágóhidakat. A bérü­ket rendes bérjegyzéken vet­ték fel. — Tehát ment minden, mint a karikacsapás. Szep­tembertől decemberig 100 millió forint értékű bőrt vettek meg az áfész pénzén, amikor a kisszövetkezet is jogot kapott a felvásárlásra. — Ekkor gyülekeztek a vi­harfelhők, hiszen 1986 janu­árjában 59, márciusában 62,4 millió forinttal tartoz­tak. Ígérgettek, mi türelme­sen vártunk májusig, mert júniusban vissza kellett fi­zetnünk a felvett bankhitelt és kamatait. Decemberben el­ismertek 70 millió tartozást, 28-án meg is jött a papír az MNB-től, hogy 200 milli­ós hitelt kap a kisszövetke­zet és fizet. — De nem fizetett. — Nem bizony. Ez év ja­nuárjától átalakították a bankrendszert. A kereske­delmi bank már nem nyúj­tott hitelt a kisszövetkezet­nek. Ekkor a Csongrád me­gyei végrehajtó irodához fordultunk, de sokáig elhú­zódott az ügy. A budapesti­ek már gyorsabbak voltak, lefoglaltak 82 milliós készle­tet a kisszövetkezet vagyoná­ból. — Ezt viszont értékesíteni kellett volna ... — Megkerestük a Bőr­nagykereskedelmi Vállalatot, de szóba se akartak állni ve­lünk. Végül írásos ajánlatot kértek. Jó üzletet szimatol­tak, 75 helyett 25 millió fo­rintot kaptunk volna az áru­ért. Ezt az Árhivatal sem engedélyezte. Űjabb árkalku­lációt készítettünk, a Bőrker viszont csak első osztályú bőrt volt hajlandó átvenni, még a Kermi minősítését sem fogadta el. A Bimeo mi­nősítése azonban legalább 5 millió forintba került volna. Ezt a költséget senki sem vállalta. Mi sem. — Miközben nehéz pénz­ügyi helyzetbe kerültek. A bankok megvonták a hitelt, a szállítók vártak a pénzük­re, a Szövosz . elnöksége sem vállalt garanciát, hogy újabb hitelt vehessenek föl. Jött-e kedvezőbb fordulat? — Az Általános Értékfor­galmi Bank Rt. vállalta a kisszövetkezet pénzügyi fi­nanszírozását. Július 21-én 3 pontos megállapodást kötöt­tünk, miszerint az áfész szü­netelteti a követelés végre­hajtását, a lefoglalt áru el­adását, a hank pedig vállal­ta, hogy a kisszövetkezetnek nyújtott hitelből az áfészt megillető részt átutalja. Ezt részben teljesítette: 29,5 mil­lió forintot megkaptunk és fellélegezhettünk. Két bank­tól felvettünk összesen 50 millió forint rövid lejáratú hitelt. — Van ennek a megálla­podásnak egy furcsa harma­dik pontja is, amely vala­hogy úgy szól: az áfész érte­síti a kisszövetkezet többi partnerét, akiknek szintén tartoznak, hogy legyenek nyugodtak, megkapják a pénzüket, hiszen a szóban forgó pénzintézet decemberig 250 milliós hitelt ad nekik. Ezt miért vállalta? — Egyszerűen azért, mert mindenáron vissza akarom kapni a pénzt. — De még mindig lóg több mint 40 millió forint. — Szeptember 1-én tár­gyaltunk a kisszövetkezet ve­zetőivel, a bank képviselői­vel, akik papíron vállalták, hogy szeptember 10-ig át­utalják a 41 millió 834 ezer forintot. — Nem lett volna egysze­rűbb, ha csődeljárást kezde­ményeznek a kisszövetkezet ellen? — Aligha hiszem. Ebben az esetben nem biztos, hogy minden tartozást visszaka­punk, hiszen sok a hitelező­jük, legalább 14-en tartják a markukat. (Itt be is fejezhetnénk a történetet. De bennünket el­sősorban a békési áfész to­vábbi sorsa érdekel. A nem csupán gazdasági jellegű kérdésekre is felelni kell.) — Kanyarodjunk vissza a kezdetekhez. A döntés elő­készítésébe bevonta-e az igazgatóságot, a társadalmi szervezeteket? — Nem. Ez kifejezetten gazdasági döntés volt. — Azt mondják, hogy a bőrfelvásárlás kizárólag az ön üzlete volt, amit főzött, egye meg ... Némely áfész­vezető valóban elhatárolja magát ettől. Jogosan? — Hatan ültük körül az asztalt, mindent kimunkál­tunk pontosan, részletesen. Senki nem tiltakozott. Mára egyedül maradtam. — Ismerte a kisszövetke­zet gazdasági, pénzügyi hely­zetét? — Hogyne. Évekig nyere­séges volt, a bank csak jót mondott róluk. — Miért nem fogadta el a három áfész segítségét, kü­lönösképpen a mezöberényi- ek ajánlatát? — A közös boltok üzemel­tetésében rossz tapasztalato­kat szereztünk. A herényiek készségét megköszöntem, de biztosabbnak és gyorsabbnak látszott, ha a banki hitelből kapjuk meg a tartozást. — Lesz-e fizetésemelés és mikor? — Talán szeptember 30. után erre is sor kerül. Az üzletekben dolgozókkal nincs különösebb gond, hiszen az áremelkedések miatt csök­kenteni kellett volna a ju­talékkulcsokat. Nem tettük, ezt béremelésként is felfog­hatjuk. A központban vi­szont annál sürgetőbb a bér­rendezés. — Elárulná, hogy miben hibázott leginkább? — Abban, hogy már az elején nem kértem pénzügyi garanciát a banktól és az Okisztól. Zárókép (Sokáig lehetne még el­mélkedni a történteken. De felesleges, a leírtak önmagu­kért beszélnek. A vállalkozá­sok korát éljük, ugyanakkor különösen ügyelni kell arra, hogy ez a vállalkozás med­dig ésszerű kockázat és hol súrolja a felelőtlenség ha­tárát. Az üzlet tisztaságát nincs jogunk kétségbevonni. A most folyó pénzügyi reví­zió erre is fényt derít. Ab­ban is bízunk, hogy minél előbb megkapják a még hi­ányzó tartozást. Viszont vi­lágosan látni kell: akkor sem lesz fenékig tejfel, hi­szen legalább két évre van szükség ahhoz, hogy a gaz­dálkodásuk egyenesbe jöjjön. Az első félévi adatok sze­rint ugyanis az eredmény­szint és a hatékonysági mu­tatók tekintetében a megye 16 áfésze közül a békésiek az utolsó helyen állnak. Másrészt, mindenképpen meg kell jegyezni: a tévedés joga mindenkié, de a hibák elkövetése nem szükségsze­rű. És hogy az ember mi­lyenné lesz vezetőként, az a kollektíván is múlik: mert a növekvő önállóság viszo­nyai között kellő kontroll esetén biztonságosabb, fele­lősségteljesebb lehet gyakor­lati cselekvése, egyértelműb­bek erkölcsi iránytűi, tisz­tábbak törekvései és mód­szerei.) seres Sándor (Vége) * * * A cikksorozat nyomdába adása előtt érkezett a hír, hogy a hi­ányzó, több mint 40 millió fo­rint tartozást a kamatokkal együtt a hitelező bank átutalta a békési áfész számlájára. A ta­nulságok levonása viszont to­vábbra is időszerű. (A szerkesztőség) VÄSÄRI jegyzetek Már az első nap, a megnyitó után bebarangoltuk a vásárt, bekopogtatva jó néhány megyei kiállító tárgyalójába. Sehol sem tudtak bennünket azonnal fogadni, mert mindenütt pár perc türelmet kértek az újságírótól és a fotóstól. A tárgyalók belső helyiségeiben ugyanis már javában folyt a munka. Üz­letembereket, kereskedőket, bel- és külföldi partnereket fo­gadtak a szövetkezeteink, vállalataink képviselői. Vártunk te­hát, de valahogy másképpen, türelmesebben, mint — emlék­szem — néhány éve, amikor szintén várakozásra ítéltették a vásári tudósítókat (is). „Jöjjenek vissza néhány óra múlva — mondták —, mert az elnök elvtárs elment nézelődni”. Mi meg­értőén bólogattunk, s délután újra visszatértünk a helyszínre, nem úgy azonban az a néhány érdeklődő külföldi üzletember, akik — gondolom — nem értékelték és értették az akkoriban sok standon tapasztalható magyar „üzleti szellemet”. (Már csak zárójelben — de szívesen — jegyzem meg az el­ső nap délelőttjén tárgyalás miatt türelmünket kérő cégek ne­vét: Endrődi Cipész Szövetkezet, Békéscsabai Kötöttárugyár, Körösladányi Metakémia Ipari Szövetkezet, Gyomaendrődi Fa- és Építőipari Szövetkezet, Orosházi Kazép Ipari Szövetkezet.) * * * Érdeklődéssel forgattuk néhány hazai cég színes prospektu­sát, termékismertetőjét. Sajnos kevés gyártó büszkélkedhet még ilyennel. A külföldi cégek reklámanyagai közismerten színvonalas kivitelezésűek. Az idők szavára hallgatva egyre több „jól menő” magyar vállalat próbálkozik hasonló pros­pektusok készítésével. Ám egy valami hiányzik a papirosok­ról. (S ezt nem egy kereskedelmi fórumon szóvá tették már a külföldi partnerek is). A prospektuson ugyanis nem szere­pel a vásárlásra kínált termékek ára. A BNV-n megtetszett az egyik bútorgyártó cégünk kiállított garnitúrája. Rákérdeztem: mibe kerül ez majd az üzletekben? — Hát, ezt még nem tudjuk — mondta a gyártó cég ille­tékese. Pedig tudhatnák, mert a kereskedőknek általában ez az első kérdésük ... —oké—

Next

/
Thumbnails
Contents