Békés Megyei Népújság, 1987. szeptember (42. évfolyam, 205-230. szám)

1987-09-19 / 221. szám

i\C 1987. szeptember 19., szombat MOZI Most és mindörökké Fred Zinnemann híres filmje 1953-ban készült, nem kifejezetten új alkotás, de még mindig a mai nézőt is megható, szép film. Most és mindörökké: James Jones regényéből ké­szült, s arról mesél, hogy az élet bonyolult, borzalmas, s hogy az emberek iszonyú tet­tekre, sok kegyetlenségre ké­pesek. Am arról is szól ez a film, hogy ha nem is sokan, néhányan azért meg tudnak őrizni valamit a legször­nyűbb körülmények között is emberségükből, s nem fe­lejtenek el érezni, örülni,- szeretni. Hogy a rengeteg kínzás, megaláztatás és csa­lódás ellenére létezhet ba­rátság, szerelem — ha ta­lálkoznak azok ketten, akik megértik egymást, és akik egymás által többet hoznak ki önmagunkból is. Prewitt, az amerikai had­sereg közlegénye új század­hoz kerül. Remekül bok­szolt, de mióta ütésétől ba­rátja megvakult, nem haj­landó többé szorítóba lépni. Holmes százados azonban mit sem törődik ezzel, hi­szen őrnagyi rangra vágyik, amit a bajnokság megnye­résével akar elérni. Prewittot kényszerítik, számtalanszor megkínozzák, megalázzák, de „betörni” nem tudják. A nő, akit Prewitt megsze­ret, prostituált egy nyilvá­nosházban. Szereti a férfit, s nem úgy bánik vele, mint a többi vendégével, de a fe­lesége nem akar lenni. Pe­dig érte, egyedül az ő kedvé­ért Prewitt még arra is haj­landó lenne, hogy újra bok­szoljon ... Lorene azonban nem akar katonafeleség len­ni; a vagyonos középosz­tályhoz akar tartozni, és elő­kelő családban előkelő gye­rekeket nevelni. Korábbi sze­relmének családjához ugyan­is nem volt rangban megfe­lelő, s most azt a rangot pénzzel próbálja megszerez­ni — új foglalkozásával. A filmbéli másik szere­lem — Warden őrmester és felettesének neje, Karen Holmes között — nem ke­vésbé veszélyes, s mindkét fél részéről konfliktusokkal terhes. Első gyermekének el­vesztése és boldogtalan há­zassága, amelyet csak a kép­mutatás és a botránytól való félelem tart össze, sodorja Karent az új kapcsolatba, ami a férfi számára is a nagy szerelmet jelenti, de ahhoz már nem elég erős, hogy Warden a hivatását módo­sítsa. Japán repülők támadják az amerikai támaszpontot. S amikor Karén és Lorene ha­jóra száll, hogy Hawaii szi­getéről hazamenjen az Egye­sült Államokba, Prewitt már halott, Warden meg teszi a dolgát mint katona ... Az élet bonyolult, a sze­replők sorsa tragikus. S ilyen előzmények után már kez­dettől gyanakodva, félve fi­gyeljük a bontakozó szerel­met. Előre tudjuk: a boldog­ság nem tarthat soká. A Most és mindörökké életről és halálról szól a mű­vészi film eszközeivel, s olyan szerelmekről, amelyek nem végződnek, mert nem végződhetnek happy enddel. De mindenekelőtt az ameri­kai hadseregről — egy gé­pezet embertelenségéről — kapunk nagyon izgalmas, el­gondolkodtató képet. Olyan film ez, amilyen Joseph Hel­ler regénye, A 22-es csapdá­ja. Burt Lancaster Warden őrmestere és a Previtt-ot játszó Montgomery Clift em­lékezetes alakítást nyújt. Niedzlelsky Katalin Szovjet—amerikai megállapodás a csúcstalálkozóról Reagan elnök és Sevard- nadze külügyminiszter pén­teken Washingtonban befe- lentette, hogy a háromna­pos szovjet—amerikai kül­ügyminiszteri tárgyalások so­rán a Szovjetunió és az Egyesült Államok között megállapodás jött létre a közepes hatótávolságú és a hadműveleti-harcászati nuk­leáris rakéták felszámolásá­ról. Ugyancsak megállapod­tak a felek abban, hogy még az idén sor kerül Mihail Gor­bacsov egyesült államokbeli látogatására, ennek időpont­ját azonban egyelőre nem közölték. A megállapodások­ról közös közleményt adtak ki. Reagan a Fehér Ház sajtó­termében tette meg bejelen­tését, a megállapodás részle­teiről George Shultz külügy­miniszter adott tájékozta­tást. Ezzel párhuzamosan tartott sajtókonferenciát a washingtoni szovjet nagy- követségen Eduard Sevard- nadze. Megnyílt az őszi BNV Iványi Pál, a Fővárosi Tanács elnöke a szalag átvágásával megnyitja az őszi Budapesti Nemzetközi Vásárt Fotó: Kovács Erzsébet llrola, a BNV-díjas Szép sikert arattak a Békés Megyei Üdítőital-ipari Válla­lat termékei a Budapesti Nemzetközi Vásáron. A narancs, citrom, zöldalma, barack és * meggy ízekkel gyártott Arola kalóriaszegény üdítőital-család BNV-díjat kapott, az egy­literes kiszerelésű Extra márkájú narancs-üdítőital pedig elnyerte a Kiváló Áruk Fóruma minősítő jel viselésének jo­gát. Hazánkkal együtt 25 or­szág részvételével tegnap délelőtt 10 órakor ünnepé­lyesen megnyílt a 86. Buda­pesti Nemzetközi Vásár, a fogyasztási cikkek szakvásá­ra. Üzleti tárgyalásokra, a látogatók tájékoztatására felkészült több ezer vállala­ti, gazdasági és műszaki szakember foglalta el helyét a tárgyalószobákban és a kiállított árucikkek mellett. Ők váltották fel a vásárt előkészítő szerelőket, díszí­tőket, berendezőket, akiknek utolsó csoportja alig néhány . órával a nyitás előtt fejezte be munkáját. A vásárváros parkjait, pavilonjait virá­gokkal díszítették, hogy ez­zel is kellemessé tegyék a vásárt a látogatók számára. A vásár főterét a Nem­zetközi Vásárok Szövetségé­nek emblémája és a BNV-n részt vevő országok zászlói díszítik. Itt gyülekeztek a megnyitó ünnepség vendé­gei: Németh Miklós, az MSZMP Központi Bizottsá­gának titkára, Marjai Jó­zsef, a Minisztertanács el­nökhelyettese, jelen voltak a Budapesten akkreditált dip­lomáciai képviseletek veze­tői és tagjai, valamint a ha­zai és külföldi kiállítók kép­viselői. A Himnusz elhangzása után Iványi Pál, a Fővárosi Tanács elnöke mondott be­szédet. A Fővárosi Tanács elnöke utalt a kormány munka- programjára, amely egyik fő feladatként a külgazda­sági kapcsolatok erősítését jelöli meg. — Részvételünk a nemzetközi munkamegosz­tásban társadalmi-gazdasági fejlődésünknek meghatározó tényezője — mondotta. A BNV módot ad arra, hogy bemutassuk: hol tartunk a kapcsolatépítésben, merre akarunk előbbre lépni. — A magyar 1 vállalatok számára a vásár egyben a nemzetközi megmérettetés próbája is. A kutató-fejlesz­tő munka eredményeit be­mutató termékek itt vizs­gáznak arról, hogy hogyan állják meg helyüket nem­zetközi összehasonlításban. Tudjuk, hogy csak azok a vállalatok számíthatnak tar­tós sikerre, amelyek a gyor­san változó piaci igényekhez rugalmasabban tudnak al­kalmazkodni, és nemcsak a műszaki fejlődésben, hanem a gazdaságos termelésben is állják a versenyt. örömmel tapasztaljuk, hogy a külföldi kiállítók ér­deklődése tovább nő. A ta­valyi 305 helyett az idén 339 külföldi kiállító vesz részt a vásáron. Ezt annak jeleként fogjuk fel, hogy a Magyar Népköztársaság nemzetközi megbecsülése továbbra is magas szintű. Nemzetközi kapcsolataink építésében ki­emelt helyen szerepel a KGST-tagországokkal foly­tatott együttműködés kiszé­lesítése. Végül a Fővárosi Tanács elnöke köszönetét fejezte ki a vásár rendezőinek és szervezőinek eredményes munkájukért, és sok sikert, jó üzletkötéseket kívánt a hazai és külföldi kiállítók­nak. Ezután a megnyitó ünnep­ség résztvevői körsétát tet­tek ar vásáron. Az örvendetes hír nyomán , Mátyás Juditot, a Békés Me­gyei Üdítőital-ipari Vállalat főmérnökét kértük, mutassa be röviden a most sikert aratott termékeket, először is az Arola-családot. — Napjainkban, amikor az egészséges táplálkozásról be­szélünk, egyre fontosabbak az energiaszegény, illetve az energiamentes termékek — mondta Mátyás Judit. — Ez egyébként egy szabvány sze­rinti megkülönböztetés, ami azt jelenti, hogy ha 10 kilo­joule alatt van az energia- tartalom, akkor gyakorlati­lag energiamentes, ha pedig 50 kilojoule alatti, akkor energiaszegény a termék. Arola-családunkban a cit­rom és a narancs energia­mentes, a másik három, a barack, a zöldalma és a meggy energiaszegény. A lényeg, hogy mindegyiket fogyaszthatják cukorbetegek is. — Mikor kezdték az Aro- la-csálád kifejlesztését? — Az országban elsőnek, 1977-ben, a narancssal és a citrommal, s az utolsó, a ba­rack 1985-ben jött ki. — Vannak újabb terveik? — Elképzelhetőnek tartjuk a Coca-Cola energiamentes változatát, és esetleg vala­mi hazai kesernyés ízű üdí­tő gondolatával is foglalko­zunk. — A Cola-céggel már tár­gyalnak erről? — Amikor elkezdtük a Co­ca-Cola gyártását, ők is szó­ba hozták az energiamentes változatot. Ehhez azonban előbb el kell érnünk, hogy a Coca-Colából eleget gyárt­hassunk, s el tudjuk látni a megyét, utána léphetünk to­vább. _ — Ez mitől függ? — Egyrészt az alapanyag­ellátástól. A dolog másik ol­dala pedig a megkülönböz­tető jelölés. Ügy tervezzük, olyan formaüveget gyárta­tunk az Orosházi Üveggyár­ral, amit szitanyomás he­lyett papírcímkével lehet el­látni, így jelölhető, hogy diétás, energiamentes, kof­feinmentes, vagy hagyomá­nyos Coca-Cola van az üveg­ben. A cég ragaszkodik a formaüveghez, ami termé­szetes. Visszatérve az Aro- la-családhoz, ott mennyiségi fejlesztést tervezünk, most kötöttünk szerződést a görög alapanyag-ellátó partnerrel, így sikerül nyugatnémet pa­lackmosó gépet vásárolni, és az Arola mennyiségét meg­duplázhatjuk. — Ez azt jelenti, hogy van piaca az Arolának? — Igen, népszerű, mert gyakorlatilag nem lehet ér­zékelni, hogy mesterséges édesítőszert tartalmaz. Vé­gül az Extra üdítőkről any- nyit, hogy ezeket a termé­keket még a hetvenes évek elején kezdtük gyártani, és vannak ugyan elképzelése­ink a fejlesztésre, de itt már művészet újat adni, sok az üdítő, és az alapanyaghoz alma kivételével szinte nem lehet hozzájutni. Természe­tesen nagyon örülünk a Ki­váló Áruk Fóruma minősítő jelnek. — Az erkölcsi sikeren túl milyen haszonnal járhat mindez? — Több fórumon is hang­súlyozták már, hogy ezt az árképzésnél is figyelembe le­het venni. (Tóth) Várkonyi Péter New Yorkba utazott Tegnap elutazott New Yorkba dr. Várkonyi Péter külügy­miniszter, aki az ENSZ-közgyűlés 42. ülésszakán részt vevő magyar küldöttséget vezeti. Rádióműsorok a szovjet kultúra napjain A mai Szovjetunió kultu­rális életét s az elmúlt hét évtized kiemelkedő művészi — zenei és irodalmi — alko­tásait bemutató gazdag mű­sorkínálatból válogathatnak a magyar rádió hallgatói ok­tóberben, a szovjet kultúra napjai idején. Immár hagyományosan ekkor rendezik meg a rádió­ban a szovjet drámák szem­héjét. Ezúttal öt kortárs szer­ző alkotásának — Edlis Es- panola, Roseba Vidéki tör­ténet, Petrusevszkaja Ikrek, Gelman A pad és Biok Az ismeretlen nő című művé­nek — rádióváltozatát sugá­rozzák. Az irodalmi műsorok között lesz Ajtmatov Vesz­tőhely című regényének há­rom részes rádiós feldolgo­zása, valamint a Vaszilij Be­lov karcolataiból összeállí­tott A falusi élet rendje cí­mű 15 részes sorozat. A mai szovjet irodalommal foglal­kozik a rádió világirodalmi folyóiratának, a Kilátónak október 16-i adása, október 27-én pedig kétnyelvű iro­dalmi estet sugároznak Je­szenyin műveiből. A szórakoztató osztály ok­tóber 10-én a nagy nevette- tőről, Rajkinról készít össze­állítást. A két ország zeneművésze­tének kapcsolatát reprezen­tálja A szovjet zene Magyar- országon című négyrészes előadássorozat, valamint a Beszélgetés a Szovjetunióban tanult muzsikussal című összeállítás. ízelítőt kaphat­nak majd a hallgatók új szovjet dzsessz- és népzenei felvételekből, továbbá köny- nvűzenei és rockegyüttesek friss produkcióiból. A NOSZF 70. évfordulóján rendezik meg a Magyar Rá­dió szovjet napját. A novem­ber 7-i, egész napos, élő mű­sorban tudósítást adnak a moszkvai és budapesti ün­nepi eseményekről, a két fő­város rádióstúdióiból pedig közös programot sugároznak a gazdaság, a kultúra és az ifjúságpolitika időszerű kér­déseiről. Süss fel nap... Óvodások felvételiznek öt óra felé jár az idő, a délutáni nap melegen süt. Kicsiket vezetnek kézen fog­va anyukák, nagymamák. Bent, a békéscsabai zeneis­kolában a folyosó és a ve­randa már olyan, mint a virágos kert. Szőke, barna kislányok és kisfiúk min­denfelé. A többség nem Is elfogódott, hamar feltalálja magát. — Miért jöttél ide? — kérdem Sajti Editkét. — Mert énekelni akarok — feleli, s hasonlóképpen „nyilatkozik” Antovszki Ili és Kovács Gábor is. De hogy miért akarnak énekel­ni, arra egyedül a kisfiú ad választ, s az is lányosra si­kerül: csak. Ebben mara­dunk. ötkor kezdődik a zeneóvo­dai felvétel, addig ki hogy tudja, tölti az időt. Két vir­gonc kislány — Kiss Niko­lett és barátnője, Gábriel Erika — annyira otthon érzi magát, hogy énekelni kezd. Majd dalolva táncra perdül­nek. Kész a rögtönzött szó­rakoztatás. Talán a többiek is szeretnének1 csatlakozni, de annyi hely nincsen, ám az élvezetnek nincs akadá­lya. Kovács Mikoly Anna ru­hagyári óvónő ötödmagával jött. Az egyik csemete az ő kisfia. Ök is szeretnének be­jutni a zeneóvodába, hogy jövőre megpályázhassák az iskolai zenetagozatot. Akár­csak mind, aki itt van. Ta­valy talán könnyebb volt, mert két ilyen előkészítő csoport működött, most csak egy lesz. Közben befut Bartus Ká- rolyné, a belvárosi iskola igazgatóhelyettese, aki évek óta tanít a zeneóvodában is. ö hallgatja meg a gyereke­ket az egyik kolléganővel együtt. Tényleg a meghall­gatáson van végig a hang­súly, hiszen az éneken kívül a taps és a kopogás — a ritmusvizsgálat — is a fül dolga. Már jön is be hozzájuk — egyedül — az első gyerek, Kovács Editke Újkígyósról. Nem jön zavarba, maga vá­lasztja meg. mit énekeljen, s nyomban föl is csendül a Süss fel nap . . . Szépen. Az­tán a tanárnő pár dallamot előénekel lalázva — egyre magasabb fekvésben —, s ő jól ismétli. Tapsolás, dobo- lásszerű kopogás, de még dalolva menetelés is követ­kezik. És jönnek sorban a többiek. Nikolett is. Erős, szép hangja, jó hallása, és biztos fellépése van. Nem fog ki rajta semmi. De még ő is először — akár a többiek — zárt szájjal énekel. Pedig mennyivel másképp hang­zik, ha jól kinyitva dalol­nak! No de majd ezt is megszokják. Telik az idő, folyik tovább a felvételizés minden zökke­nő nélkül. A kevésbé bátor gyerekek is fölengednek, úgy tud velük bánni Bar- tusné, olyan játékos a lég­kör. Olyan bizalomkeltő. A kísérők is bizakodnak odakint. Két nap múlva pe­dig már biztosat fognak tudni. Akkor lesz kitéve a felvettek névsora. V. M. így már jobban telik az idő Fotó: Kovács Erzsébet

Next

/
Thumbnails
Contents