Békés Megyei Népújság, 1987. szeptember (42. évfolyam, 205-230. szám)
1987-09-16 / 218. szám
V 1987. szeptember 16., szerda Szobrász, grafikus és költő Századunk művészetének formáléja: Jelenet Csehov Leánykérésé bői Fotó: veress Erzsi „Orfeum” a Gyopárban A modern képzőművészet absztrakt ágazata a század elején1 alakult ki. A világ szakadatlan változásával nemcsak a valóságnak a művészetben tükröződő képe módosul, hanem maga a tükör, a művészet is. A korszerű tudomány és technika eredményeit a századelő nagy absztrakt művészet, az európai avantgarde első hullámának tagjai olvasztották be először kifejezésmódjukba, melyet mindenütt nagy botrány fogadott. Szokatlan. ábrázolásmódjuk változatai azóta állandó kísérői a képzőművészeti világképnek, eredményeiket a látáskultúra minden területén hasznosította már. A művészeti I absztrakció lényegében két nagy csoportra osztható, a pusztán a színekre és a valamelyest organikus formákra emlékeztető, romantikus, vagy lírai non figuratív (nem ábrázoló) és a különféle, mértani formákból építkező, szerkesztő, konstruktivista irányzatokra. Az előbbi legnagyobb alakja volt Hans Arp, aki Kandinszkijjal együtt az úttörés munkáját is elvégezte. A konstruktív, mértani, szerkesztő irányzat legnagyobb képviselői az oroszok és a hollandok köTéka Szociológia — „Olvastam valahol, talán éppen egy szociológiai vizsgálat záró tanulmányában, hogy az emberek egy része hátulról kezdi a napilapok, folyóiratok, könyvek olvasását. Be kell vallanom, e?zel sokáig én is így voltam. Amint látja, gondoltam önre. Ne keseredjen el! Ez csak valami rossz beidegződés, amiről könnyűszerrel leszokhat, akár most, azonnal. Ha van hozzá kedve, lapozzon az elejére és türelmesen folytassa az elején.” — írja Kalapács János azoknak, akik hátulról kezdenék „A szociológiáról — alapfokon” című könyv olvasását. Főiskolások és egyetemi hallgatók a megmondhatói, hogy szeptembertől szeptemberig, Nyíregyházától Sopronig keresik a jegyzeteket, tankönyveket, de nem sok eredménnyel. Ha netalán valamelyik tankönyvből van elegendő, nem érdemes előre örülni. Mert itt van példának okáért az egyetezül kerültek ki az első világháború körüli időkben. A különféle absztrakt irányzatok képviselői erősen hatottak egymásra, csoportosulásaikban mindkét törekvés eredményeit felhasználták. Forradalmasították az építészet, az iparművészet formanyelvét, az előregyártott, kubisztikus elemeket felhasználó Bauhausban. Eredményeik máig élnek a lakótelepek ma már ugyancsak fantáziátlan óriástömbjeiben. Az absztrakció nyitott utat a szubjektív önkénynek is a művészi kifejezés terén a szürrealizmus ma is élő különféle áramlataiban, melyek itthon is bőven tanulmányozhatók a festészetben és a szobrászatban. Arp 1887. szeptember 16- án született Strassbourgban. Szobrász, grafikus és költő volt. Kevés valódi követőjéről tudunk, de mint Mond- riannak, neki is nagy szerep jutott á művésztársak inspirálásában. Ösztönzéseit ma is követik. A modern művészeti törekvésekkel . a századelő nagy kohójában, Párizsban került kapcsolatba 1904-ben. Előtte a weimari akadémia növendéke volt, 1908-ban megannyi közép-európai alapfokon mek és főiskolák részére készített Szociológia című egységes jegyzet. Nos, aki ebből tanul(t), igen nehéz helyzetbe kerül (t). Ugyanis a szociológiakutatások fejlődése és legújabb eredményei, a magyar társadalomra vonatkozó ismeretek bővülése, a társadalmi struktúra differenciáltabb megközelítése és a jegyzetben történő kifejtése sok esetben a „törzsanyag” megtanulásában is gondokat okoz. £s ekkor, csodák csodája, a Gondolat Könyvkiadó megjelentet egy művet, amelv a szociológia fogalmai, összefüggései között segít eligazodni. Kalapács János A szociológiáról — alapfokon című könyve emberközelbe hozza a szociológiát. A fiatal szerző köny- nyed hangvételű, olvasmányos könyvet írt. A mű alkotójának bevallott célja: az érdeklődőket, a tanulni vágyókat akarja beavatni a szociológia tudományába. Hans Arp művésztársához hasonlóan a párizsi Julian akadémiát látogatta. Svájcban találkozott Paul Kleevel, aki erősen hatott látásmódjára. 1912-ben Kandinszkijjal került kapcsolatba. Vendégként részt vett a korszakalkotó Blaue Reiter kiállításon. Berlinbe utazott. Rajzait a híres Sturm folyóirat publikálta. Ezek az orosz művészek szerkesztett kubisztikus térképzésétől eltérően már hullámvonalas kialakítást mutatnak. 1914-ben újra | Párizsban találjuk Max Jacob, Modigliani, Apollinaire és Delau- ney társaságában. Az első világháború idején Svájcba vonult vissza, és már ekkor megkezdte tört formájú torzóinak festését, melyek az 1916-ban Tzaraval és Hül- senbeckkel együtt alapított Jada kifejezésmódjához közelítettek. Találkozásaikat a hirhedtté vált zürichi Ga- baret Voltaire-ben tartották. 1916-tól illusztrált is. 1917- től alkotta amorf formákat mutató színes reliefjeit. Feleségével, Sophie Tauberrel együtt készítette ragasztott képeinek sorát. Ezek nagy visszhangra leltek kortársai körében. A ' húszas években a Merz-mozgalom híve Schwitterssel együtt. 1926- ban lett a meudoni * szürrealista csoport tagja. Ez időben dekorációkat is festett egy strassbourgi zenés kávéházba. 1931-ben az Abstraction- Creation csoportosulás szervezője. Képein tépett papírdarabkákat szerepeltetett, és ekkor mintázta korszakalkotó amőba formájú szobrait, melyeknek nemzetközi hírét köszönhette. Költeményeket is írt, német és francia nyelven. Nagy sikereit a második világháború után aratta, amikor Amerika nagy városaiban mutatták be műveit. 1953-ban Caracasba nagy bronzplasztikát készített, Felhöpásztor címmel. Művei szellemes, erőteljes formaorganizmusok, a növényi világ szerkezeti felépítésének variációival. Művészete sajátos világ, sajátos törvényekkel, melyek alapjaiban rokonok századunk tudományos felismerésével, mindenekelőtt a mikroszkóp feltárta világgal. Könyvében ismerteti, hogy a XIX. században hogyan született meg a szociológia, miként vált le a filozófiáról, és milyen utat tett meg önálló tudománnyá válásáig. A kezdetektől napjainkig bemutatja a szociológia legjelesebb művelőit, majd a tudományág legfontosabb rendező elveit. így többek között megismerkedhetünk a szociológiai alapfogalmakkal (társadalmi struktúra, rendszer, osztály, réteg, társadalmi mobilitás, társadalmi csoport, szervezet stb.), majd információt kapunk a kutatási módszerekről. Közérthetően, példákkal illusztrálva írja le a szükséglet, érdek, attitűd, szerep, a kultúra, a művelődés fogalmát. Mindezt úgy teszi, hogy a szociológiáról alapfokon vidáman társalog' az olvasóval. Könyve oldott hangú, szinte „baráti” kalauz, derű sugárzik belőle. Nemcsak szakirodalom, hanem irodalom Is, melyet érdemes elolvasni. A könyv régi hiányt pótol. Bárcsak több ilyen vállalkozó kedvű szerzőnk és kiádónk lenne más tudor mányágakban is. Rózsa János Félhomány, udvarias kiszolgálás, halk zsongású csevegés, orfeumi a hangulat a Kiszöv békéscsabai Gyopár klubjában. Egy kísérleti szándékot próbálnak valóra váltani a klub Féling színpadának tagjai. „Előbemuta- tót” hirdetett a hétfő esti program. — Mit rejt ez a fogalom, az elhatározás? — kérdeztük a rendező klubvezető, Steiwender Józseftől. — Remélem., a műsorból kiderül a szándékunk. írástudó partnereket keresünk aktuális témájú jelenetek, művek alkotásához, színre viteléhez. Az abszurd, a groteszk, a realitás irodalmi köntösében nálunk napjaink minden problémája teret kaphat. Most előbemutaÉv végén nyit a „Tégla” is Szezonkezdés központban A napokban vehették kézbe az érdeklődők a Békés Megyei Művelődési Központ 1987 88.' évadját hirdető tizenhat oldalas leporellóját. Az igen gazdag ajánlat tartalmáról kérdeztük: dr. Pap Istvánt, az MMK igazgatóját. — A közönség is érzi — bőr egyelőre csak apróbb jeleit érzékeli —, hogy közművelődésünk is alapjaiban változik, reformálódik. Mindez hogyan valósul meg a békéscsabai városi művelődési központ feladatkörét is ellátó MMK most kezdődő évadjának programjában? — A legfontosabbnak azt tartom, hogy erősödik, s remélhetőleg kiteljesedik a „szolgáló közművelődés” igen sokrétű és a társadalmi változásoknak több vonatkozásban is bizonyos feltételeket biztosító gyakorlata. Az új-évadban a legmesszebbmenőkig próbáljuk megvalósítani a nyitottság elvét: mindig és mindenkinek rendelkezésére állunk szolgáltatásainkkal is. Ehhez jelentős segítséget nyújthat az is, hogy a hazai műsorrendezési jogot decentralizálják: hamarosan ilyen joggal intézményünk is rendelkezhet. Ez részben azt is jelenti, hogy bizonyos áttételek kiiktatása okán mérséklődhetnek a nagy rendezvények jegyárai. A továbbiakban is elsődlegesen fontosnak tartjuk a már működő művészeti. együtteseink, kiscsoportjaink létének garantálását, ami — hiszen ezt valamennyien tudjuk — nem is annyira kis feladat. S mi több: újak is az MMK irányítása alá kerültek. Ilyen a KPVDSZ Napsugár bábegyüttese, amelyet a közönség „nyomására” félprofesz- szionális csoporttá kívánunk fejleszteni, valamint a tizenévesek kedvenc popegyüttese, a Pbmflet. — Hazánkban egyedülállóan a Békés Megyei Művelődési Központ igen rossz technikai körülmények között működik. Ebben várható-e valamilyen javulás, változás? tót látott a közönség; Csehov Leánykérés című egy- felvonásosát, és egy kevéssé ismert jelenetet, Schnürre: Előcsatározások című művét. Mindkét produkciót még érlelnünk kell. Szeretnénk sokfelé elvinni, sok embernek megmutatni, mire képes ez a kis csapat, hátha mások is kedvet kapnak az íráshoz, a színjátszáshoz. összeszokott, szívvel-lé- lekkel, sőt tehetséggel játszó amatőröket láttunk Buga Ildikó, Szuromi László, Skorka Tibor, Csipke Sándor személyében] ezen az estén. Szívesen nevettünk átéléssel formált figuráikon, bár a hangerő állandó fokozására nem lehet a tempó, a feszültség megtartását ala— Az elmúlt évhez hasonlóan most is több épületben kezdjük az új évadot. A Békési úti Nemzetiségi Klubház — amely mindennap 14 és 20 óra között van nyitva — a már „bejáratódott” kiscsoportjainak, közösségeinek lesz a jövőben is otthona. Központi, a Luther utcai épületünk adottságai nem változnak: itt elsődlegesen a mozgásművészeti csoportok — a Balassi és a Rábai táncegyüttesek, a társastáncosok és a balettiskola —, valamint a szimfonikus zenekar, a most alakuló mentálhigiénés körök stb. tartják majd továbbra is próbáikat, foglalkozásaikat. A Lencsést lakótelepi bar- kácsmühelyünk szintén „változatlan" marad: szombaton és vasárnap 9 és 13 óra között fogadja a szolgáltatások iránt érdeklődőket; nemcsak a lakótelepieket! — Az V. kerületi „Tégla” Közösségi Ház felújítása azonban1 már lassan egy éve tart. Mikorra várható a munkálatok befejezése? — A Békés Megyei Tanács segítségére számítva szóbeli ígéretünk van rá, hogy még ebben az esztendőben elkészülnek a felújítással. Ez — sok egyéb mellett — azért is fontos, hiszen a megyeszékhely legnagyobb és munkáskerületének közművelődési intézménye is a „Tégla”. Megannyi programot még tervezni sem nagyon tudtunk, hiszen az átadgs időpontja meglehetősen távoli és bizonytalan. így a tavasszal megtartott és igen nagy sikerű . videófelvétel-készítői és -szerkesztői tanfolyamunkat sem tudjuk újra indítani. Ha úgy tetszik, „pótlásra” csupán egy 10 órás, a videózás alapismereteibe beavató tanfolyamot tudunk szervezni. * — Szinte minden megyében az tapasztalható, hogy csökkentik a kiscsoportok számát, addig az MMK megannyi újat is indít... — Meggyőződésem, hogy a már említett szolgáló köz- művelődés elve csak akkor pozni. A játszók mellett szól, hogy a különleges körülmények, az előadók és á befogadók klubbeli közelsége másféle, rendkívül ösz- szetett színészi eszközöket is igényelnek, amelyet keresnek a kísérletező kedvű amatőrök. Tetszett a láthatóan rutinnal konferáló, a hangulatokat sokszínűén váltó Józsa Mihály is. A hagyományteremtő szándék ez esti gondolatai az örök aktualitáshoz, a házasság és szerelem témaköréhez kapcsolódtak. A záró pantomim képsor szellemes, bizonyos részleteinél még csiszolásra érdemes. Az amatőr színjátszás nemigen kényeztet el bennünket manapság. A Féling színpadosok műsorában — főként, ha folytatják és tökéletesítik a látottakat — viszont nem csalódnak a műfaj kedvelői. B. Zs. válhat tevőleges és hatni is képes gyakorlattá, ha a ránk háruló társadalmi igényt merjük és tudjuk kielégíteni. Még akkor is, ha sokszor a „nincs miből” akadályába kell ütköznünk. S bár ebből aligha lehet gyakorlat, mégis el kell mondanom: a különböző társadalmi intézmények és szervezetek támogatásával sikerülhet az új csoportok elindítása. Ezelj_ úgynevezett mentálhigiénés kisközösségek. A legelső a városi egyesített egészségügyi intézmények igazgatóságával közösen jött létre, az úgynevezett szívesek klubja. Ennek találkozásaira a szíves érrendszeri megbetegedésben szenvedőket, illetve a gyógyulóban lévőket várjuk: egészségügyi szakemberek várják őket a foglalkozásokon. Szintén a városi egészségügyi szakemberekkel közösen szeretnénk indítani a cukorbetegek klubját. Pszichológus doktor vezeti majd az önismereti klubot, a szülésre váró kismamáknak tanfolyamot indítunk, kozmetikai tanfolyamot is kezdeményezünk — természetesen a „gyengébb nem” tagjainak. Az elváltak szemináriuma is új, ahogyan gyermekeik köre, amely a „Vihar után” — szerintem — találó nevet kapta. A „Hogy egészségesebb légy!" nevű kört az elhízott, vagy túlsúlyos gyermekeknek, a „Dühöngő” elnevezésűt pedig a nyolc éven felüli, magatartási-beilleszkedési problémákkal küzdőknek. S persze minden gyereket várunk októbertől minden hónap első és harmadik szombatján az egész napos Játékturmix című színes és változatos programú rendezvényeinkre. Több kiscsoportot nem említettem, de ezek mind olvanok. amelyek — túlzás nélkül állíthatom — propaganda nélkül is népszerűek. Ilyen például a most negyed- százados jubileumát ünneplő kertbarátszakkörünk: egyegy foglalkozásán „telt ház” van . .. (nemesi) a művelődési
