Békés Megyei Népújság, 1987. szeptember (42. évfolyam, 205-230. szám)

1987-09-15 / 217. szám

‘\C1 1987. szeptember 15., kedd Az idén kezdték el a „VIKI” fantázianevet viselő babakocsi gyártását a Fémbútoripari Szövetkezet rétsági üzemegységében. A tetszetős kivitelű, könnyű és összecsukható, köny- nyen kezelhető babakocsiból ebben az évben harmincezer darabot szerelnek össze, amelye­ket a hazai piacon értékesítenek Fotó: Rigó Tibor — ks Uj orvosi állások Medgyesegyházán Hárommillió forint költséggel bővítik a központi rendelőt Medgyesegyházán, a leg­utóbbi tanácsülésen a nagy­község lakosságának egész­ségügyi helyzetét vitatták meg. A beszámolót dr. Vár­szegi Tamás, az egészségügyi és szociálpolitikai bizottság elnöke állította össze. Abból indult ki, hogy az egészség­ügy nemzetközileg elfoga­dott tézisei alapján kell megvizsgálni Medgyesegyhá- za lakóinak helyzetét, tehát — többek között — az egészségnevelés, a gyógyítás, a gondozás,, az orvosságok­kal való ellátás szempontjá­ból. A beszámoló ezután sorra vette a korábban hozott testületi döntések végrehaj­tását, az egészségügyi ellátás tárgyi és személyi feltételeit, a védőnői szolgálat ellátásá­nak kérdéseit, az iskolafo­gászat, a tanácsi intézmé­nyek egészségügyi helyzetét és a Medgyesegyházához tartozó Bánkút egészségügyi helyzetét. Az egészségügyi és szociálpolitikai bizottság megállapította, hogy a nagyközség egészségügyi alapellátása megfelelő. Ar­ról is szó esett, hogy a köz­ponti rendelő egyre több gondot okoz, bővítése szük­ségszerűvé vált, az épület és a bútorzat is erősen elhasz­nálódott. Megnyugtató vi­szont, hogy a körzeti orvo­sok mindig elérhetők, orvos nélkül soha nincs a nagy­község lakossága. A beszá­moló ezután arról á jelen­ségről szólt, hogy a rendelő dolgozói alkalmasint sok­szor „túlóráznak”, mert a lakosság egy része nem tart­ja be a rendelési időt, és ez zavart okoz. Évente mintegy 29 ezer alkalommal veszik igénybe a medgyesegyháziak a rendelő szolgáltatását, ez — bizonyos összehasonlítá­sok alapján — igen magas szám. A beszámoló ezután a ta­nács intézményeinek egész­ségügyi helyzetéről adott át­tekintést, megemlítve, hogy a többivel ellentétben az 1. sz. óvoda épülete a sok anyagi ráfordítás ellenére sem korszerű. Bánkúton a heti egyszeri rendelés az erre a célra kialakított ren­delőben történik, melynek felszereltsége azonban mi­nimális. A tanácsülés a beszámolót elfogadta és megelégedéssel vette tudomásul, hogy a köz­ponti rendelő kibővítésére a megyei tanács 3 millió fo­rinttal támogatja a községet, amelyben 1988. január 1-től már gyermekorvos is mű­ködik, valamint meghirdet­tek egy nőgyógyászállást is, melyet szintén januári 1-től kívánnak betölteni. A ren­delő bővítését 1989. decem­ber 31-ig fejezik be. Kiváló áruk — ’87 A vásárlók érdekében a Kiváló Áruk Fóruma ez év­ben is meghirdette két ha­gyományos pályázatát: az ipari szövetkezetek részére az Okisz ’87 és minden gyártó és termelő vállalat részére a fogyasztási cikk pályázatot írták ki. A jelentkezések száma fe­lülmúlta az előző évieket, 103 gyártó közel 260 termé­két vizsgálta a szigorú zsű­ri. Termékcsoportonként ér­tékelve az eredményt, el­mondhatjuk, hogy a legtöbb nevezés az élelmiszeripar­ból érkezett. Az új termé­kek listájában megtalálha­tók a korszerű táplálkozási programhoz kapcsolódó ké­szítmények, például a Mo- nori • Állami Gazdaság által gyártott kukoricaolaj, vala­mint az Üj Világ Mgtsz Abonett extrudált kenyere. A ruházati cikkek, textí­liák csoportját mérsékel­tebb érdeklődés jellemzi. Űj jelentkező csupán egy akadt, a Masterfil Pamut­fonóipari Vállalat, amely kiváló importkiváltó fonal­családjaival pályázott sike­resen. Változatlanul jó mi­nőségű terméket mutatott be a Robert Cipőipari Szö­vetkezet, a Budapesti Pa­muttextilművek és a Ri­chards Finomposztógyár. A tartós fogyasztási cik­kek közül műszaki konst­rukciós szempontból kieme­lést érdemel a Metripond Mérleggyár több funkciójú, elektronikus árjelző mérleg­családja. A pontos fogyasz­tói tájékoztatás nélkülöz­hetetlen eszközét három tí­pusban vizsgálják. A Lakás­textil-vállalat bemutatott bútorszövetei, szőnyegei vál­tozatlanul kiváló minőségű­ek. Az egyéb iparcikkek kate­góriájában tapasztaltuk a legdinamikusabb fejlődést. A már KÁF-jelet viselők száma itt alacsonyabb, mint az élelmiszer termékcsoport­ban. Kiemelkedő termék­ként megemlítjük a Soproni Faipari Vállalat új típusú Sofa-Therm termékcsalád­ját. Az alacsony használati értékű fából különleges gyártási eljárással készített nagy méretpontosságú ter­méket — ajtókat, ablakokat — az építkezőknek ajánlják. A Forte Fotokémia-ipar igen korszerű termékcsalád­jával jelentkezett, a PG 4 polygrande fotópapírral. Immár másodízben dí­jaztak kiemelkedő minőségű szoftvereket. A pályázati munkák közül két felhasz­nálói program viselheti a Kiváló Áruk Fóruma meg­különböztető minősítő jel­zést. A két pályázó a Rolit- ron Műszaki Fejlesztő Kis­szövetkezet és a Szenzor Szervezési Vállalat. A pályázatról a minősítő- bizottság értékelése alapján elmondható az az általános vélemény, hogy az elmúlt évekhez viszonyítottan na­gyobb nevezési kedv ellené­re, a csomagolás hiányossá­gai miatt, viszonylag kevés terméket fogadtak el. Az el­utasítás döntő többségében a formaminőség hiányossá­gai alapján történt, s a meg­emelkedett követelmények miatt az is előfordult, hogy korábban KÁF-emblémát viselő termékeket is eluta­sított a zsűri, hivatkozva ar­ra, hogy a kor követelmé­nyei szerint a termék már elavult. Egyházi vezetők tájékoztatása az adóreformról Békési László, pénzügymi­niszter-helyettes tegnap az Állami Egyházügyi Hivatal­ban tájékoztatta a magyar- országi egyházak és feleke­zetek vezetőit az általános forgalmi adó és a személyi jövedelemadó bevezetésére vonatkozó javaslatokról, és válaszolt a tanácskozás résztvevőinek kérdéseire. „Hz utolsó szó jogán” Filmankét egy portréfilmről „Ügy gondolom, hogy az orvosi eskü nem csak arra kötelez, hogy alkalmazzuk az orvostudomány eddigi vív­mányait, hanem arra is, hogy keressük az újat a gyógyí­tásban. Különösen vonatkozik ez olyan esetekre, ahol az orvostudomány mai tudásunk szerint már tehetetlen.” (Egy főorvos Miskolcról.) „Dr. Béres József kutató vagyok. Szabolcsban szület­tem, itt élek, itt dolgozom. Biológiából és élettanból doktoráltam. Eredetileg a növények, főként a burgonya ökológiájával foglalkoztam, de néhány különös kísérleti tapasztalat kíváncsivá tett, milyen hatással vannak a környezeti tényezők az em­beri immunrendszerre. Több évig tartó türelmes munká­val elemeztem és pontosí- tottam azokat a tényezőket, amelyek zavart kelthetnek immunrendszerünkben és szervezetünk anyagcsere­folyamataiban. A továbbiak­ban azt tapasztaltam, hogy a leromlott immunrendszerű és felborult anyagcseréjű szervezetben bizonyos víru­sok telepednek meg, ame­lyek különféle — többek kö­zött — daganatos betegsé­gekhez vezetnek. Mintegy húsz esztendeig tartó kuta­tó-, elemzőmunkába néhány or.vos barátom is bekapcso­lódott. Halmozódtak, majd letisztultak a tapasztalatok és végül sikerült létrehoz­nom egy szinergetikus hatá­sú készítményt, amely ser­kenti az emberi immunrend­szer működését, kedvezően hat az anyagcserére, gátolja bizonyos vírusok szaporodá­sát, illetve elősegíti azok ki­ürítését a szervezetből, s ez­által gyógyító hatást fejt ki anélkül, hogy bármiféle kedvezőtlen mellékhatása volna ... Kérem az illetéke­seket, tegyék lehetővé, hogy állításaimat bizonyíthassam, készítményemet klinikai kö­rülmények között kipróbál­hassam, és az előírásoknak megfelelő toxikológiai és hatásvizsgálatok eredmé­nyeivel együtt közreadhas­sam ...” Az illetékes hivatalos szerv dr. Béres József hetve­nes évek elején keltezett le­velének állításait akkori vá­laszában „mai tudásunkkal össze nem egyeztethetőnek” ítélte „és azt állapította meg, hogy az szélesebb körű tu­dományos elbírálásra nem al­kalmas.” Béres József kálváriájáról Kása Ferenc rendező több mint tíz évvel ezelőtt filmet forgatott, majd 1986-ban el­készült a folytatás. A fil­mesek követték az esemé­nyek, a betegek sorsának alakulását. Valóságos életre- halálra történő dráma szem­tanúi, krónikásai és részesei lettek. Hosszú idő után a Chinoin Gyógyszergyár megbízásából az Országos Onkopathológiai Intézetben elvégezték a Bé­res-cseppek toxikológiai vizsgálatát. A hivatalos ösz- szegzés szerint a készítmény nem toxikus, tehát az egész­ségre nem ártalmas, és nin­csenek kedvezőtlen mellék­hatásai. A klinikai hatás- vizsgálatot viszont elnapol­ták. A tömeges igények ki­elégítésére a készítményt szervezeterősítő szerként gyártja a Herbária és for­galmazzák gyógynövény­szaküzleteinkben. Egy évtized múltán a ha­tásvizsgálatot még mindig nem végezték el. Nem tud­hatjuk, milyen betegségekre és milyen mértékben alkal­mazhatók dr. Béres József cseppjei. A föltételezés, ami tizenvalahány évvel ezelőtt szokatlannak látszott — az immunrendszer erősítésének jelentősége, ez irányú elem­zése —, ma már a tudo­mány egyik fontos kutatási területe. Az 1976-ban készült fil­met, amely eredetileg több mint tízórás, de négy és fél órás változatát forgalmazzák országszerte, a minap láttuk Gyulán és Békéscsabán az alkotók jelenlétében. Az ér­deklődők megyénk mozijai­ban láthatják majd a fil­met. Nem játékfilm, nem művészfilm, hanem hiteles dokumentumok, valóságos emberek sorsának, drámájá­nak sokkoló hatású soroza­ta. Minden szereplő minden mondata fontos Béres kál­váriájának megértéséhez. Mégis úgy érzem, ahhoz túl hosszú a film, hogy tömegek szánják rá magukat a több mint négy óra hosszás mo­ziban ülésre. Ez a rendező és ez a tudományos kutató Igymásra talált. Közös vál­lalkozásuk láttán reményke­dünk; előbbre jut a talál­mány talán emberéleteket menthető megvalósulása. A filmvetítést követő an- kéton Béres József egyszerű közvetlenséggel terjesztette az egészségügyi ismereteket, mire vigyázzunk környeze­tünkben, hogyan étkezzünk, melyek lehetnek a rákos sejtek kialakulását elősegítő anyagok, hatások, folyama­tok. A hallott gondolatsora, a látott film nem egészség­ügy-, nem orvos-, nem tu­dományellenes. Hadd idéz­zem Nyers Rezső egyik ko­rábbi nyilatkozatának rész­letét a film, a feltaláló tevé­kenysége kapcsán: — A film igazsága szerint az adott esetben nem is kockáztatták az emberi egészséget — mint azzal sokan vádolják —, hi­szen a Béres-cseppeket már csak 'olyan esetekben alkal­mazták, amikor az orvostu­domány reménytelennek ítél­te a beteg állapotát és egyéb alternatíva már nem is volt. Béres csak segíteni tudott. Orvos néző is elmondta a véleményét Békéscsabán a Szabadság moziban. Köszön­ve a film alkotóinak, hogy képet adtak a magyar egész­ségügy helyzetéről. „Sehol nincs olyan tiszteletlenséggel övezve az egészségügy a vi­lágon, mint éppen nálunk” — mondta. A szövevényes okok egyikére-másikára is fény derült a filmben. Mi is megkérdeztük, mit csinál most a Kisvárdán élő kutató, hol tart a Béres­ügy? — Tíz év sem volt ele­gendő ahhoz, hogy hitelt ér­demlő módon elvégezzék a klinikai kísérleteket. Kedve­ző részeredmények vannak. A filmben szereplő Masuda professzor, aki a Kyotói Or­vostudományi Egyetem ve­zető professzora, nemcsak saját magán kísérletezett a cseppekkel, hanem immun- biológiai vizsgálatokat is fdlytatott. A Béres-féle ké­szítmény hatékonyabbnak bizonyult a korábban kipró­bált szereknél. Állatkísérle­tek során beigazolódott a cseppek daganatgátló hatá­sa. A professzor, aki a Bel­gyógyászok Világszövetségé­nek alelnöke volt, még hat éven át élt és dolgozott tü­net- és panaszmentesen a visszafejlődött óriás sejtes tüdőszarkómájával. Mostanában könyvet írok néhány legfontosabb daga­natról, felkért az együttmű­ködésre a Nemzetközi Im­munbiológiai Intézet. Késés­ben vagyunk és ezt nem en­gedhetjük meg magunknak. Kósa Ferenc elmondta, hogy kezdetben Béressel be­szélgetve az ösztöneire bízta magát, érezte, hogy foglal­koznia kell az üggyel, öt­ven esetet kísértek végig a film során. „Nincs jogunk azt mondani, hogy a szer hatástalan, hiszen hivatalo­san ma sincs kipróbálva. Kemény ellenfelekkel talál­koztunk, de kötelességünk a nyilvánosság, a felelősség, a demokrácia jegyében az igaz­ságot kutatni. Aki az em­berért felelősséget érez, a Béres-üggyel s a hasonlók­kal szemben nem lehet kö­zönyös. Mi szakmailag nem tudunk és nem is akarunk dönteni, de együtt valljuk dr. Vizi E. Szilveszter pro­fesszorral, a Béres-ügy amo­lyan kormánybiztosával, hogy: „Meg kell adni a le­hetőséget arra, hogy az iga­zukat bizonyíthassák.” Béres József szavaival zárjuk a jól sikerült filman­két korántsem megnyugtató tapasztalatait: „Én türelmes vagyok. Nem vesztettem el sem a fejemet, sem a hite­met, sem embertársaim, sem hazám érdekeit nem té­vesztettem szem elől.” Bede Zsóka Kertbarátok és kistenyésztök országos kiállítása Pénteken nyitják meg a kertbarátok és kistenyész- tők háromnapos, IX. orszá­gos kiállítását Pécsett. Az élelmiszer-termelésben is fontos szerepet betöltő kis­kertmozgalom seregszemlé­jéről hétfőn a Hazafias Népfront székházában tájé­koztatták az újságírókat. A több millió háztáji, hét­végi és családi ház melletti kertben előállított zöldsé­gek, gyümölcsök jól egészí­tik ki a nagyüzemi terme­lést. A Hazafias Népfront Országos Tanácsa mellett működő Kertbarátok és Kis- tenyésztők Országos Szövet­ségének célja, hogy közös­ségi kereteket biztosítson az eredményesebb gazdálkodás­hoz. A mintegy 2600 ófész-, tsz- és állami gazdasági szakcsoport mellett már az ezret is meghaladja a kert­barátklubok, -körök, -egye­sületek száma. Szakmai elő­adások, szaktanácsadások szervezésével, a földműve­lő eszközök, műtrágyák, vegyszerek, vetőmagok, fa­csemeték nagybani, kedvez­ményes beszerzésével, a ter­mények szervezett értékesí­tésével foglalkozó közössé­gek nemcsak az anyagi ér­vényesülésben segítenek a tagoknak, de versenyzési le­hetőséget is kínálnak a leg­színvonalasabban termelők • nek. Óriási, fából készült szőlőprés gában az egri bazilika szomszédsá- (MTI-fotó: Szabó Sándor — KS)

Next

/
Thumbnails
Contents