Békés Megyei Népújság, 1987. szeptember (42. évfolyam, 205-230. szám)
1987-09-02 / 206. szám
1987. szeptember 2, szerda o Évadnyitó társulati ülés a színházban (Folytatás az 1. oldalról) mutatni, a hitet, a reményt és a jobb jövőben való bizakodást hirdetni — mondotta többek között dr. Ke- czer András, a Jókai Színház igazgatója a tegnapi évadnyitó társulati ülésen. — Látnunk kell — folytatta —, hogy a mai tömegigény alatta van a színvonalasnak. Sosem tagadtuk a szórakoztatás szükségességét, de mindig készen kell álinunk arra, hogy többet adjunk, mint amit a kifáradt, esetleg csak szórakozni vágyó néző szeretne. Mindezek hogyanját pedig együtt kell megtalálnunk. Ezek a kérdések lesznek a napirendi pontjai a vezetői megbeszéléseknek, minden szintű tanácskozásnak, remélem, még a baráti beszélgetéseknek is. Az igazgató ezután bemutatta a társulat új tagjait. F erenczi Krisztinát, Hodu Józsefet, Kaczviszky Barbarát, Locskai Andreát, Papp Sándort, Radácsy László rendezőasszisztenst, Schlegel Tamás ügyelőt és Czielbauer Zsolt közönségszervezőt. Ismertette az évadkezdés menetrendjét. eszerint Zerko- vitz Béla Szélhámoskirály című zenés vígjátékát szeptember 2-től 12-ig különböző tájhelyeken és a Hatvani Zenés Nyári Színházban mutatják be, szeptember 12- én lesz Békéscsabán Moliére Dandin György című vígjátékénak kőszínházi bemutatója, az évad hivatalos kezdete pedig október 2-án, ekkor a Gyulai Várszínházban előbemutatóként játszott Üj Zrínyiász kerül színre Rencz Antal rendezésében. Csehov Cseresznyéskert című drámájának premierje november 13., a gyermekszínházban pedig november 27-én játsszák először Gajdar Timur és csapata című színművét. Ezeked kívül még hat bemutatót terveznek az új évadban, közöttük Steinbeck Egerek és emberek című színművét, Huszka Jenő Lili bárónő című operettjét,’ valamint magyarországi Dr. Keczer András igazgató: „Nehéz helyzetben az élő színház szerepe még sokkal fontosabb” Fotó: Gál Edit bemutatóként Robert Stolz Vénusz selyemben című nagyoperettjét. Az igazgató megnyitó szavai után Rencz Antal, a színház 1 főrendezője szólt arról, hogy „a színház vallomás az emberről”, és, hogy „szellemiekben egységes, együtt gondolkodó társulatra van szükség, mely képes lesz a nehezülő körülményekben is arra, hogy feladatait betöltse”. Beszélt a műsorterv fő vonulatairól, aktualitásairól, a színészi munka követelményeiről, melyek az új évadban is hangsúlyosan érvényesek. Dr. Becsei József, a megyei tanács elnökhelyettese is felszólalt az évadnyitó társulati üléshez, elemezve a színházi önállóság, a közönség és a színház kapcsolata, valamint a gazdasági helyzet kérdéseit, kiemelve, hogy a Körösök vidékének közönsége semmivel sem alacsonyabb rendű, mint az ország más tájainak közönsége, színházától magas színvonalú teljesítményeket vár, és okkal. Az évadnyitó társulati ülés munkarendi bejelentésekkel ért véget. (s. e.) Dr. Nonn György kitüntetése Az Elnöki Tanács dr. Nonn Györgynek, a Kossuth Könyvkiadó igazgatójának több évtizedes politikailag elkötelezett kiadói munkássága, valamint közéleti tevékenysége elismeréseként, nyugdíjazása alkalmából a Magyar Népköztársaság Rubinokkal Ékesített Zászlórendjét adományozta. A kitüntetést Németh Károly, az Elnöki Tanács elnöke adta át kedden. A kitüntetés átadásánál jelen volt Lakatos Ernő, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetője és Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára. ' Dr. Nonn Györgyöt kitüntetése alkalmából Berecz János, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára köszöntötte, majd beiktatta utódját, a kiadó új igazgatóját, Illés Tibort. Az ünnepségen részt vett Lakatos Ernő, valamint Bagota Béla, a KB pártgazdasági és ügykezelési osztályának helyettes vezetője. Magyar önkéntesek a spanyol szabadságharcban Két keménykötésű férfi, a spanyol nép szabadságáért harcoló nemzetközi önkéntes brigádok két tábornoka néz szembe a fotómasinával a régi-régi felvételen, amely valahol Spanyolországban készülhetett. Egyikük a regényes életű Gál János, akit az első világháború sodort a Szovjetunióba. Innen sietett 1936 őszén Spanyolországba, hogy a nemzetközi brigádok hetven országból érkezett hatvanezer önkéntesével egy sorban harcolhasson a szabadságért. A fénykép, sok más felvétellel együtt egy tablón látható Békéscsabán, a helyőrségi klubban tegnap délután megnyílt kiállításon, amelyet „Magyar önkéntesek a spanyol szabadság- harcban” címmel, a nemzetközi brigádok megalakulásának ötvenedik évfordulójára rendeztek. S hogy a sok érdekes dokumentum közül éppen az említett képet emeljük ki, nem véletlen: Gál János ugyanis Tótkomlós szülötte. Az érdekes, értékes kiállítást dr. Györkei Jenő alezredes, a történelemtudományok kandidátusa, a hadtörténeti intézet és múzeum tudományos főmunkatársa nyitotta meg. Részt vett a megnyitón Hüttner Vilmos, az MSZMP Békés Megyei Bizottságának osztályvezetője, dr. Szemenyei Sándor, a békéscsabai városi pártbizottság titkára, Kárpáti József nyugalmazott nagykövet, a Magyar Antifasiszták és Ellenállók Szövetségének képviselője. A kiállítás anyagát a megyeszékhely után Tótkomlóson is bemutatják. Fotó: Kovács Erzsébet Körkérdés flz új tanév napközis és menzaellátásáról Lesz-e elegendő napközis hely az 1987—88-as tanévben? Ki tudják-e elégíteni az iskolák, napközis konyhák az egyre növekvő étkezésielhelyezési igényeket? Ezekre a kérdésekre kerestünk választ a megye néhány általános iskolájában. BÉKÉSCSABA Dr. Ratkay Imréné, a belvárosi iskola igazgatója: — Mint minden indulás, a miénk sem volt probléma- mentes. Kiderült, hogy a gyermekélelmezési intézmény nem tud az iskolánk számára étkezést biztosítani. Végül is sikerült megoldani ezt a gondot, s a városi kórház étkezőjéből kapják a gyerekek az ebédet. Tizenhat napközis csoportra, azon belül is harmincöt-harmincöt főre kaptunk keretet, így mintegy 550 gyerek étkezését tudjuk vállalni. Ezenkívül a városi tanácstól 50 menzás helyet kaptunk. Vasárnap már berendezték a 290 személyes ebédlőnket, így, azt hiszem, gond nélkül kezdődhet a tanév. OROSHÁZA Dancz Gyula, a 3-as számú általános iskola igazgatója: — Iskolánk tanulóinak negyven százaléka, körülbelül 400 gyerek napközis. Ez 13 csoportot jelent. A legnagyobb problémánk a zsúfoltság. A nyolcvanszemélyes ebédlőben négy-öt turnusban tudjuk csak megoldani az étkeztetést. Ráadásul a gyerekek négy épületből érkeznek, és ez újabb gondokat jelent. Sajnos, ilyen körülmények között külön menzai ellátásra már nem vállalkozhatunk. Nagyon sokat várunk a városban épülő új konyhától, ami talán nagymértékben segíteni jelenlegi helyzetünkön. Az eddigi előrejelzések szerint talán már januártól üzemelni fog. Felsős gyerekeink nagy része addig is önállóan a tanácsnál, az Alföld étteremben vagy a helyőrségi klubban ebédelhet. MEZÖBERÉNY Nagy Ferenc, az 1-es számú általános iskola igazgatója: — Ebben a tanévben hét napközis csoportot indítottunk, eggyel többet, mint tavaly. így mintegy 220 gyerek napközis ellátásáról tudunk gondoskodni. örömmel mondhatom, hogy az idén egyetlen kérelmet sem utasítottunk el. Sajnos, a menzai ellátás már nem ilyen gondtalan. Az ötven helyre ötvenszázalékos volt a túljelentkezés. Menzai ellátásban elsősorban azokat a testnevelés tagozatos gyerekeket kívánjuk részesíteni, akik a délutáni kötelező foglalkozások miatt se haza, se napközibe nem tudnak menni. Ezért a nem testnevelés tagozatosok kevésbé indokolt felvételét sajnos nem tudtuk elfogadni. MEZÖKOVÁCSHÁZA Csicsely Sámuel, az 1-es számú iskola igazgatója: — A hagyományos napközis ellátás helyett nálunk már évek óta az iskolaotthonos forma működik. Ez azt jelenti, hogy a gyerekek háromnegyed nyolctól háromnegyed ötig váltott műszakban dolgozó nevelőkkel tanulnak, játszanak az iskolában, folyamatos felügyelet mellett. Kilenc iskolaotthonos csoportunk van, és természetesen ezeknek a gyerekeknek az étkeztetése teljes egészében megoldott. Az iskolaotthonos elhelyezés költségei a hagyományos napközis ellátási díjakkal azonosak. Iskolánkban egyébként működik még három ilyen, hagyományos értelemben vett napközis csoport is. A negyedik osztályokban ugyanis nevelőhiány miatt évek óta nem tudjuk megszervezni az iskolaotthonos formát. Fő gondunk ezenkívül még az étkeztetés helye is. Két helyen ebédeltetünk, az iskolai kisebédlő- ben és a tsz konyháján. Sokat várunk a jövő évre tervezett nyolcvanfős étkezde átadásától, amelynek az alapozása a napokban kezdődött meg. . Magyar Maria Megkezdték őszi gyakorlatukat a megye munkásőrei Papp Károly tsz-elnök és Tóth Pál ezredes Mozgalmas, helytállást igénylő szombatjuk és vasárnapjuk volt az orosházi és szeghalmi zászlóaljhoz tartozó munkásőröknek. Amint Tóth Pál ezredes, megyei parancsnok előzetes tájékoztatójában elmondta, a munkaidőalap védelme érdekében már évek óta a hétvégeken rendezik meg az összevonásokat. Most az említett egységek elsőként kezdték' el Békés megyében az őszi gyakorlataikat, amelyeket törzsi és parancsnoki (módszertani) felkészítés előzött meg. A cél: a végrehajtandó feladatok követelményszintű teljesítése. Az idén — karhatalmi harcászatból — századkötelékű harcgyakorlatokra került sor, illetve kerül sor. Ennek lényege az, hogy a munkásőrök úgynevezett „blokkíro- zással” előre lezárnak egy, „ellenséges” személyek által elfoglalt területet, majd egyirányú kutatás után „felszámolják” őket. Az alkalmazott harcmódok mellett az ellenőrző-átengedő, valamint a figyelőpontokra, továbbá a! csapdákra és őrhelyekre vonatkozó feladatokat is gyakorolják a szolgálati szakaszok. Az összevonás újszerű színfoltjának számít a forgalom-ellenőrzés. Az ezzel kapcsolatos teendőket a szabályoknak, előírásoknak megfelelően külön erre a célra kiképzett munkásőrök látják el. A rajok hagyományos pisztoly- és géppisztolylövészeten mérik össze tudásukat. Különben ez az első alkalom, amikor kumulatív és repeszgránátokat is használnak a gyakorlaton. (A személyi állomány meggyőződhet arról, hogy az előbbi lövedékek tizenhat centiméter vastagságú! páncélon is képesek áthatolni, míg az utóbbiak — közvetlen irányítás révén — négyzetméternyi területre lehet lőni.) Ugyancsak új momentumnak számít; hogy a zászlóalj-parancsnokságok a városi pártbizottságok, a tanácsok és bázisüzemek vezetőit felkérik arra; válaszoljanak a munkásőröket foglalkoztató bel- és külpolitikai kérdésekre azokon a fórumokon, amelyeket a pihenőidőben rendeznek". Az eddigi] tapasztalatok szerint a gyűlések jó hangulatban zajlottak le, bár nem volt ritka a kemény szókimondás sem. A felszólalók tanúbizonyságot tettek a párt 1986. novemberi és 1987. júniusi KB-határozatainak következetes végrehajtása mellett. Többen elmondták, hogy hajlandók mindent megtenni azért, hogy javuljanak a munka-' és életkörülménye^; valamint az ország „kilábaljon” a] jelenlegi gazdasági helyzetből. A munkásőrjelöltek színvonalas kiképzése is folytatódik az összevonásokon. Ezt bizonyítja egyebek között az éleslövészet, amelyen eredményesen tudják kezelni a fegyvereket. Megkezdődött az előképzősök szervezése Orosházán és Szeghalmon, ahová az újoncok jelentkezési lapjai már megérkeztek! Egyébként a gyakorlatok után alegységgyűléseket tartanak, és ezeken a munkásőrök a nagy októberi szocialista forradalom 70. évfordulójáról is megemlékeznek. Az év végi értekezleteken pedigl a megyei parancsnok fogja értékelni az idei kiképzési eredményeket. * * * A gyakorlaton találkoztunk Papp Károllyal, a Kö- rösladányi Magyar—Vietnami Barátság Tsz elnökével, aki 1960 óta munkásőr, és háromgyermekes családapa. — Nem furcsa-e, hogy ön. aki egy gazdasági egységet vezet, itt az utasításokat egyszerű „közkatonaként” hajtja végre? — Nem. Sőt kimondottan örülök annak, hogy nem kerültem parancsnoki beosztásba. A gyakorlaton a munkahelyi beosztottjaim határozzák meg, mit kell tennem, hétfőtől pedig én fogom nekik megszabni a teendőket. Lengyel József munkásőr korábban traktoros volt, most mezőőrként dolgozik a Szeghalmi „Fehér Lajos” Termelőszövetkezetben. — Hogyan érzi magát ebben a fegyveres testületben? — Bármilyen egyszerűen is hangzik, én szeretek itt lenni, mert jó a kollektíva, amelyben nemcsak örömeinket. hanem gondjainkat is meg tudjuk osztani. Szerintem a szolgálattal, kiképzésÜjszerű, hogy munkásőr irányítja a forgalmat sei járó követelményeknek csak harmonikus családi háttérrel és őszinte elkötelezettséggel lehet eleget tenni. — Mit csinált volna, ha nem lenne gyakorlat? —' Dolgoztam volna, hiszen otthon 18 birkám van, és a veteményföldön is bőven akad munka. Szabó István századpa- rancsnok-helyettes, a gyakorlat vezetője, szintén talált volna elfoglaltságot magának. Otthon a bátyja és a sógora látja el helyette a teendőket. A beszélgetésbe bekapcsolódott Pálfi Endre parancsnok is. Többek között arról szólt, hogy szoros az együttműködés a szeghalmi „Sebes Imre” munkásőregység és a rendőrség között a személy- és gépjármű-ellenőrzésben, a közbiztonsági területen. A Vésztői Körösmenti Tsz látta vendégül a gyakorlaton részt vett munkásőröket. Nyilas Károly elnök a szövetkezet és a munkásőrök jó kapcsolatát említette meg: — Mivel minden feladatot egyeztetünk, nem jelent problémát az, amikor szolgálatba, vagy gyakorlatra mennek a munkásőreink. Évente negyvenmillió forint bért használunk fel, és a pénzszállításhoz ők biztosítják a fegyveres kíséretet. A munkásőrök] részt vesznek ezenkívül a betakarításban, korábban pedig az árvízi védekezésben álltak helyt... Kép. szöveg: Bukovinszky István
