Békés Megyei Népújság, 1987. augusztus (42. évfolyam, 180-204. szám)

1987-08-10 / 187. szám

1987. augusztus 10., hétfő JgNiWkruti- Lapszél -----­Imavirrasztás-ben láttuk, kommentáljuk: Megmozditható-e a tőke? Szombaton este nyolc óra előtt már sokan voltak a gyulai református temp­lomban. De még egyre, mindig érkeztek. Minden más szokásos, itteni isten- tisztelettől különbözött az ez esti, hiszen nemcsak re­formátusok, hanem római katolikusok, evangéliku­sok, görögkeleti vallásúak, baptisták is eljöttek erre az alkalomra, s foglaltak helyet a templom padso­raiban. Nem hívők is részt vettek ezen a nem hagyo­mányos istentiszteleten. Míg az emberek gyüle­keztek, Babits Mihály egyik versének sorai jutot­tak ' eszetnbe, miközben a katolikus és a református templom harangjai hallat­szottak: „Szóljanak a ha­rangok, / szóljon alleluja! m mire jön új március, / vi­ruljunk ki újra! / egyik rész a munkára, másik temetésre, / adjon isten bort, búzát, / bort a fele­désre! / Ó, béke! béke! / legyen béke már! / Legyen vége már!” Babits Mihály 1916-ban írta a Húsvét előtt című versét. Nem, nem is írta ő ezt. Hanem inkább kisza­kadt torkából mindez, ez a fohász, ez az ima, mely milliók és milliók kívánsá­gát, vágyát fogalmazta meg. Ne feledjük, a vers keletkezésének idején még javában dúlt az első vi­lágháború. De mintha ez nem lett volna elég, jött a második világégés, mely minden addiginál ször­nyűbb pusztulást hozott a világra. S annak vége felé dobták le azt a két atom­bombát — Hirosimára és Nagaszakira —, melyek ér­telmetlenül pusztítottak el több százezer embert azok­ban a pillanatokban. S a két bombának még a mai napig vannak áldozatai, noha negyvenkét év telt el azóta... A Hirosimát és Nagasza- kit negyvenkét évvel ez­előtt ért pusztító atomtá­madás áldozataira emlé­kezve tartottak az ország sok templomában szom­batról vasárnapra virra­dóra imavirrasztást az Or­szágos Béketanács egyház­közi békebizottságának fel­hívására, melyhez az OBT katolikus bizottsága is csat­lakozott. A cél mindenütt ugyanaz volt. A békéért, a leszerelésért, az atomfegy­ver-kísérletek, a nukleáris fegyverek beszüntetéséért emelték fel szavukat, imádkoztak a különböző felekezetekhez tartozó hí­vők. Így volt ez Gyulán, a református templomban is szombaton este. A külön­böző felekezetekhez tarto­zók imákat, verseket mondtak, melyek a béké­ről, a béke óhajáról szól­tak. A más és más hitval­láshoz tartozók helyi egy­házi vezetői is szót kaptak. Mindnyájan a béke meg­őrzésének érdekében emel­ték fel szavukat, s emlé­keztettek arra, hogy a má­sodik világháború óta el­telt időben is nagyon so­kan pusztultak el értelmet­lenül — s több millióan — fegyverek által. Felhívták a figyelmet arra, hogy egy nukleáris világégés már az egész emberiség létét, to­vábbélését fenyegetheti, s tenné bizonytalanná az élet fennmaradását a föl­dön. Ezeket a veszélyeket kell kiküszöbölni vilá­gunkból, hogy békében, biztonságban élhessenek a hívők és nem hívők egy­aránt. A református templom­beli istentisztelet végén a Himnuszt és a Szózatot énekelték el az egybegyűl­tek. Ezután gyertyákat gyújtottak, s így vonultak át a nagy-románvárosi gö­rögkeleti templomba, ahol véget ért a gyulai egyház­közi imavirrasztás, melyet a béke megóvásáért szer­veztek. Pénzes Ferenc A tegnap esti Hét műsorá­ban az egyik beszélgetés so­rán arra a kérdésre keresték a választ, megmozdítható-e Magyarországon a tőke? El­sősorban a magánszemélyek­nél felhalmozódott vagyon mobilizálásának lehetősé­geiről volt szó, annak apro­póján, hogy az első félévben a lakosság a tavalyi hasonló időszakhoz képest 1 milliárd forinttal többet takarított meg. A jelenlegi gazdasági hely­zetben, igaz, egyre nehezeb­ben lehet a megtakarításra gondolni, azonban még ilyen körülmények között is sokan tesznek félre pénzt, s meg kell teremteni ezeknek a „holt” tőkéknek a befekteté­si lehetőségét, olyan üzletek­be, vállalkozásokba, me­lyek mind az egyén, mind az egész népgazdaság számára egyaránt hasznosak lehet­nek. Mert ma még, a külön­féle bürokratikus akadályok, valamint különböző félel­mek miatt inkább gyorsan feléljük megtakarított tő­kéinket, mintsem hosszabb távon gazdálkodnánk vele. Ám csak akkor lehet e té­ren jelentősebb, s hosszabb távon eredményt elérni, ha megteremtődnek a tőke moz­gásának sokféle, korszerűbb feltételei. A Hétben láthattunk egy olyan riportot is, mely egy dunántúli építőipari üzem — a külső szemlélő számá­ra első hallásra merész — vállalkozásáról szólt. A lenti fafeldolgozó üzem összesen 150 millió forintos vagyon­nal rendelkezik, mégis egy óriási beruházásba fogott, melynek értéke 800 millió forint. Ennyi hitelt vettek fel több helyről. Egy NSZK; beli céggel kooperálnak, tő­lük vesznek meg a mostani­nál jóval korszerűbb gépe­ket. Már a munkások átkép­zését is megkezdték, hiszen nagyobb szaktudásra lesz szükségük. Mire viszont az új gépekkel gyártani kezde­nek, már minden feltétele meglesz annak, hogy korsze­rű, exportképes termékeket állítsanak elő. A partnerek megvannak hozzá, a támo­gatóik pedig bíznak abban — előzetes felméréseik alap­ján —, hogy jó helyre fek­tették be tőkéjüket, mely rövid időn belül megtérül. Kétségtelen, kockázat mind­két részről van, de ma más­képpen már nem lehet bol­dogulni. P. F. Kutyaparádé Pősteleken Madarat tolláról, embert... Túl sok fűnek, fának, virágnak, azaz zöldnek nem örül­hetünk városainkban. Sajnos. Kivéve a kertes házak lakóit, akik saját portájukon nyilván söprögetnek, meg öntöznek is. Aki teheti, hétvégi telkén, vízparton, vagy hegyekben, árnyas fák alatt, szép pázsiton pihen, nyaral. Biztosan gon­dozza is a kertjét, hogy szép maradjon. De nem mindenki teheti. Van, aki a városban marad. S vajon ki söprögeti, öntözi, vagy nyírja a közterületek zöldjét? Elszomorító, mennyire elhanyagoltak a fák, a bok­rok a legtöbb lakótelepen, utcában! A zöldterületek hosz- szabb szárazság után szürkék, mert vastagon lep mindent a kosz, a por. Ha esik, valamivel jobb a helyzet, mert az égi áldás szerencsére nem válogat magán- és közterület között. Persze, értékes növény és gaz között sem; így nő a „dzsun­gel”. A kis füves, fás helyek olyan elhanyagoltak sokfelé, mintha legalábbis elhagyatottak lennének. Már ahová sze­metet nem hajigáinak, mert sajnos, sokszor csak az üres üvegek, flakonok, törött játékok, ételmaradék emlékeztet arra, hogy a környező házakban emberek laknak... Kevés füves rész akad játszótereinken, ahol a kisgyerekeket sza­badjára lehet engedni. Előtte persze, ajánlatos az üvegcse­repeket, a rozsdás szegeket, a papírszemetet összekapkodni. Azt tartja a mondás: Madarat tolláról, embert barátjáról. Na meg a környezetéről, ahol él! Vagy tévedek? N. K. Helvenöt éve született Jorge flmado „Brazíliában az emberek boldogtalanok, de sohasem szomorúak, különösen észak­keleten nem. Félelmetes vi­dámság van bennük, és ez teszi lehetővé számukra, hogy az éhség és az igazság­talanság ellenére előreha­ladjanak ... Ha mágikus ele­meket alkalmazok regénye­imben, éppen azért teszem, hogy kifejezésre jutassam Bahia népének költői képze­letvilágát. Mert ez a nép képes megteremteni egy olyan nagy erejű mitológiát, amelynek segítségével meg­őrizheti méltóságát. Egy olyan országban, mint Brazí­lia, ahol a néprétegek a leg­nyomorúságosabb feltételek közé kényszerültek, és ahol már önmagában az a tény is, hogy élnek, győzelem, a nép az életben maradás puszta tényével is nagy tet­tet visz végbe,” Hetvenöt éve született Jorge Amado, Nemzetközi Lenin-békedíjjal kitüntetett brazil regényíró. Rio de Ja- neiróban volt joghallgató, ott kapcsolódott be a mun­kásmozgalomba, s tagja lett a Nemzeti Felszabadító Szö­vetségnek. 1936-ban száműz­ték, csak a második világ­háború után térhetett haza. Belépett Brazília Kommu­nista Pártjába, 1947-ben új­— A BÉKÉSCSABAI ifjúsá­gi fúvósok az NiSZK-ba ké­szülődnek, ahol az alsfeldi nemzetközi fesztiválon vesz­nek részt. Utazásuk előtt augusztus 13-án, csütörtö­ból emigrálnia kellett, majd Bahiába tért vissza. Amado valamennyi regé­nye a népiesség, a délies ero­tika, a korlátlan szenvedé­lyek, a meseszerűség, a tró­pusi forróság, a bahiai szer­tartások bűvöletében szüle­tett, s ezt a varázst sugároz­za az olvasóra. Alakjai a tengerparti vagányok, csem­pészek és csavargók, matró­zok, halászok, a kávé- és kakaóültetvények paraszt­jai, fehérek, négerek, ara­bok, mulattok, meszticek, utcalányok, naplopók; mind csupa elesett, kisemmizett, mégis van bennük valami olyan szenvedély, erő, ami méltóságot ad nekik. A vi­lágszerte népszerű Amado elsősorban szűkebb hazájá­nak, Bahiának volt a króni­kása. Hazánkban is kedveltek regényei, a Zsubiabá, A Holt-tenger, Az éjszaka pásztorai, a Szenvedélyek földje és a Gabriela. „Iga­zán nagy csak az az iroda­lom lehet — nyilatkozta egyszer maga az író —, amely nyelvi teremtő erőit tökéletesen kibontakoztatja, és az ember felszabadítását teszi mértékévé.” Amadéé ilyen irodalom. N. K. kön este fél 8 órai kezdet­tel hangversenyt adnak a városi tanács udvarán. (Rossz idő esetén a koncer­tet az ifjúsági házban tart­ják meg.) Mintha Konrad Lorenz, a Nobel-díjas híres etológus tételét igazolta volna vasár­nap, a pósteleki parkerdő­ben megrendezett kutyabe­mutató: kutya nélkül lehet élni, de nem érdemes. Min­taszerűen jó rendezés, gon­dos előkészítés (a Körös Vo­lán különbuszokat indított), pergő program — s ennek megfelelően több ezer ér­deklődő. Egy szó, mint száz, az esemény első számú ren­dezője, az idén megalakulá­sa huszadik évfordulóját ünneplő, Magyar Ebtenyész­tők Országos Egyesülete bé­késcsabai szervezete alapo­san kitett magáért. Szombaton a békéscsabai kutyakiképző telepen — mintegy a vasárnapi bemu­tató előzeteseként — meg­rendezték az őrző-védő, munkakutyák Alföld Kupa elnevezésű versenyét, amely­re mintegy kétszáz nevezés érkezett; elsősorban hazai tenyésztők indultak a verse­nyen, de voltak a nevezet­tek között csehszlovák és román tenyésztők is. Termé­szetesen a vasárnapi bemu­tatónak is elsősorban az őr­ző-védő fajták voltak a fő­szereplői: a szakemberek német juhászokat, dogokat, snautzereket, rotweilereket, bokszereket és dobermanokat minősítettek. Az egyéb faj­ták tenyésztői sem távoztak csalódottan Póstelekről: ők vásárolhattak és eladhattak, s kiegészíthették a kutyatar­táshoz szükséges kelléktáru­kat a kirakodóvásár stand­jainál. Mindent összevetve: a va­sárnapi pósteleki kutyabe­mutató több volt önmagánál. Hangulatos, tömegeket von­zó rendezvénnyé szélesedett, amelynek csupán apropója volt az ember és a kutya között ősidők óta fönnálló — és egyre mélyülő — barát­ság. A szakemberek véle­ménye szerint pedig érde­mes volt a hét végi kutya­bemutatót néhány fajtára szűkíteni, mert így mód nyílt az alaposabb elemzés­re. megmérettetésre. —szabó— Fotó: Veress Erzsi — MAV-KÖZLEMÉNYEK. Pá­lyafelújítási munkák miatt au­gusztus 11-én nulla órától 8 óráig Murony és Békés között, valamint augusztus 12-én 5 órától 13 óráig Orosháza és Nagyszénás között vonatpótló autóbuszokkal bonyolítják le az utasforgalmat. Augusztus 14-től 26-ig Mező­túr—Békéscsaba vasútvonalon, Békéscsaba állomás mellékvá­gányain, Békéscsaba—Lököshá- za vasútvonalon, augusztus 26-án és 27-én Kétegyháza—Me­zőhegyes vasútvonalon Glialka -t-Dikamin D+Nonit vegy­szerkombinációval vegyszeres gyomirtást végez. A vegysze­rek lábas és szárnyas jószá­gokra, valamint méhekre veszé­lyesek, ezért a vasútvonalon a gyomirtást követő 20 napon át a legeltetés, fübegyűjtés ve­szélyes és tilos! A fentiek be nem tartása miatt jelentkező károkért a MÄV felelősséget nem vállal. Anyakönyvi hírek GYOMAENDRÖD Házasságkötés: Schédl Ilona és Papp László (Dévaványa). Születések: Varga Tibor Sándor és Amb- rózi Erzsébet Mária fia Tibor, 'Nyíri Sándor és Török Mária fia Sándor (Dévaványa). SZEGHALOM Házasságkötések: Boros Ida és Ambrus Imre, Gulya Éva (Füzesgyarmat) és Török Zoltán (Dévaványa), Elek Ildikó (Szeghalom) és Szőke László (Füzesgyarmat). Születések: Gurmai Endre és Baranya Róza leánya Alexandra, Farkas István Gyula és Barna Ilona leánya Ilona, Ecsedi József és Petri Erzsébet fia Szabolcs (Fü­zesgyarmat), Gurmai István és Kulcsár Erzsébet fia Zsolt (Vésztő), Szilágyi András és Papp Ildikó fia Zsolt (Vésztő), Dobos László és Valaska Mária leánya Tímea (Vésztő) . Halálesetek: Szabó Istvánné Ungi Margit, Dobi Imréné Sajti Sára (Bé­késcsaba) . MA: LŐRINC NAPJA A Nap kél 5.32 — nyugszik 20.07 órakor A Hold kél 20.5 — nyugszik 6.26 órakor ÉVFORDULÓ Kilencven éve született Haranghy László orvos, ge­rontológus, patológus, aka­démikus. Vezetése alatt in­dultak meg a széles körű gerontológiai kutatások Ma­gyarországon 1954-ben. IDŐJÁRÁS Szombat délelőtt többfelé volt kisebb zápor, zivatar. A lehul­lott eső mennyisége 5 mm alatt maradt. Később lassan csök­kent a felhőzet, megélénkült az északnyugati szél, mindössze 23 fokig melegedett fel a levegő. A hűvös nappalt derült, hideg éjszaka követte. Vasárnap haj­nalban 8—9 fokig csökkent a hőmérséklet. A megye több pontján erősen bepárásodott a levegő. Napközben a csaknem zavartalan napsütés hatására gyorsan emelkedett a hőmérsék­let, délután már 26—27 fokot mutattak a hőmérők — kaptuk a tájékoztatást Szudár Bélától, a Békéscsabai Meteorológiai Állomás ügyeletesétől. Várható időjárás estig: Nyu­gat felől fokozatosan felszaka­dozik a felhőzet, és egyre hosszabb időre kisüt a nap. Már csak futó záporok lehetnek. Megélénkül, helyenként megerő­södik a délies szél, majd észak- nyugatira fordul és tovább erő­södik. A legalacsonyabb éjsza­kai hőmérséklet 12 és 17, a legmagasabb nappali hőmér­séklet 18 és 23 fok között való­színű. Hírügyeletünk 19 óráig hív­ható; a tele­fonszámunk: Hírügyeletes: Bundula Csaba 27-360 — ELHUNYT BALÖ LÄSZL0 újságíró, a mun­kásmozgalom régi harcosa, a hazai sajtó kiemelkedő egyé­nisége. 1908-ban született, s már egész fiatalon, 1935 óta részt' vett a munkásmozga­lomban. Alapításától — 1956 decemberétől — több évig volt az Esti Hírlap főszer­kesztője. 1975-ben a Hétfői Hírek főszerkesztőjeként vo­nult nyugdíjba. Baló László több évtizedes munkásságát számos magas kitüntetéssel ismerték el. Olvasói ankét GYomaendrfidön A gyomaendrődi hét zá­rásaként olvasói ankétra hívjuk kedves olvasóinkat. Gyomaendrődön a Katona József Művelődési Ku­pont klubtermében au­gusztus 10-én, ma délután 6 órára várjuk mindazo­kat, akik szeretnének meg­ismerkedni munkánkkal. A találkozón olvasóink el­mondhatják véleményüket, javaslataikat a Népújság tevékenységével kapcsolat­ban. — A BÉKÉSCSABAI Len- csési Közösségi Tv ma este 7 órakor kezdi műsorát. Először rajzfilm-összeállítást sugároznak a gyerekeknek, majd a múlt heti szerkesz­tett műsort ismétlik meg, amelyben a nyár örömeiről, lehetőségeiről és veszélyeiről szólnak. A Képújság után este 8 órától A nagy leszá­molás című olasz western filmet vetítik. — FELHÍVÁS. A Gyulai Városi Tanács egészségügyi osztálya felhívja a város lakossága és üdülővendégei figyelmét, hogy augusztus 10-én, 11-én és 12-én az éjszakai órákban Gyula vá­ros és Gyula-Városerdő terüle­tén szúnyogirtást végez Unl- tox 100 SC vegyszerrel. Ez a vegyszer emberre és a méhek­re káros hatással lehet, ezért kéri a lakosságot, hogy a jel­zett időpontokban az ablako­kat tartsák csukva, s a méhé­szek a jelzett területen ne en­gedjék ki a méheket.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents