Békés Megyei Népújság, 1987. augusztus (42. évfolyam, 180-204. szám)
1987-08-08 / 186. szám
1987. augusztus 8., szombat e i:h au ifire Tájékoztató a júliusi hidrometeorológiai helyzetről HŐMÉRSÉKLET: Az igazgatóság területén az elmúlt hetekben igen meleg, kánikulai időjárás uralkodott. A hőmérséklet a délutáni órákra 34—37 Celsius- fokra emelkedett, s a hajnali órákra is csak 19—20 Cel- sius-fokig süllyedt. A hónap utolsó napjaiban a levegő hőmérséklete csökkent, napközben 20—25 Celsius-fok volt. A hónap folyamán a hőmérséklet területi átlagértéke 22,6 Celsius-fok volt, amely a sokéves átlagnak megfelelő. CSAPADÉK: Területünkön 1987. július hónapban 20,4 mm csapadék hullott. Ez a mennyiség 32,1 mm-rel alacsonyabb 50 év július havi átlagcsapadékánál. Csapadékmérő állomásaink közül a legnagyobb csapadékmennyiséget, 33,9 mm-t Töviskesen mértek, a legkevesebb a gyulai duzzasztónál, amely 18,2 mm volt. Január 1. és július 31. közötti időszakban az igazgatóság területén 373 mm csapadék hullott, amely 60,9 mm-rel több a sokéves átlagnál. A Körösök romániai vízgyűjtő területén július hónapban vízfolyásonként a következő csapadékmennyiség. hullott: Berettyó, Szé- kelyhíd 21,3 mm; Fekete- Kör,ös, Vigyázó 108,2 mm, Petru Gróza 17,1 mm; Sebes- Körös, Bánffyhunyad 15,4 mm, Borod 48,5 mm, Nagyvárad 32,3 mm; Fehér-Körös, Honctő 12,2 mm, Kisje- nő 14,3 mm. TALAJVlZSZINT: Az igazgatóság területén a talajvízszint a sokéves átlagnál 10—80 cm-rel magasabban helyezkedik el, a terepszint alatt 170—320 cm között ingadozik. Az előző hónaphoz viszonyítva 15—80 cm-es vízszintsüllyedés tapasztalható. ÁRVÍZVÉDELEM, FOLYÖSZABÄLYOZÄS : 1987 júliusában árvízi esemény nem történt. A duzzasztók üzemeltetése, időpont és duzzasztott vízszint: Bökény július 16-tól 160— 180 cm, Békésszéntandrás július 1. 480 cm, július 2—július 31. között 500 cm, Kö- rösladány július 1—július 16. között 270 cm, július 17—július 31. között 300 cm, gyulai tüsgát július 1—július 31. között 180 cm. BELVÍZVÉDELEM: Július hónapban az igazgatóság területén belvízi tevékenységet nem folytattunk. A belvízcsatornákat öntözővíz-szállításra vették igénybe. MEZŐGAZDASÁGI VÍZHASZNOSÍTÁS: A hónap során a rendkívüli csapadékszegény időjárás hatására fokozódott az öntözési igény a megye területén. A június közepe óta tartó szárazság és a minimális eső hatására jelentősen csökkent a talaj nedvesség- tartalma. A növekvő öntözővíz-szükséglet biztosítására egyre szűkülő felszíni vízkészlet állt rendelkezésünkre. A Tisza-völgyi együttműködő rendszerből az előírtnál nagyobb, a maximális vízhozamot igényeltük és kaptuk meg, ezáltal a jelentkező vízigényeket ki tudtuk elégíteni. Az öntöző gazdaságok fokozottabban öntöztek, azonban a megöntözött terület nagysága a vízjogi- lag engedélyezett területnek kb. 60 százalékát érte el. Sarkad—Kötegyán térség vízellátása érdekében a Fekete-Körös medrét elzártuk, így a morgófoki vízkivétel üzemelt. A vízügyi szolgálat felkészült az igények kielégítésére, a vízjogi üzemelési engedélyek kiadását gyorsított ütemben intézzük. VÍZMINŐSÉG-VÉDELEM: Július hónapban vízminőség-védelmi készültség elrendelése két alkalommal történt: július 1—6. között II. fokú vízminőség-védelmi készültség volt érvényben az Élővíz-csatorna Békéscsaba belterületi szakaszán. A szennyezett vizek bevezetésének átmeneti megszüntetése után a szennyezett csatornaszakasz átöblítését végeztük. Az Élővíz-csatorna kedvezőtlen vízminőségét kiváltó nádas lecsapoló vizének átemelését, illetve az átemelés üzemrendjét szabályoztuk. Július hónapban felszíni vizeink vízminőségi állapotát nagymértékben determinálta a hosszan tartó meleg és a csapadék hiánya, ezért július 6—30-ig I. fokú vízminőség-védelmi készültséget rendeltünk el az igazgatóság egész területén, melynek keretén belül fokozott vízminőségi megfigyelést és vízvizsgálatokat végeztünk. A készültség ideje alatt szórványos halpusztulást és hal- pipálást észleltünk az alábbi víztereken: nagyzugi holtág, Gyepes-csatorna, Ha- tárér-csatorna, dögös-káka- foki főcsatorna, félhalmi holtág, révzugi holtág, End- rőd-középső holtág. Ezen vízminőségi állapotváltozások a vízterek eutrofállapo- tára és az adott hidrometeorológiai mutációra voltak visszavezethetők. A Fekete-Körösön kékalgavirágzást regisztráltunk, mely vizuális vízelszíneződést és barnás-zöld habfoltok megjelenését eredményezte. A Fehér-Körösön július 21-én olajszennyeződés történt. A szeregyházi vízkivételi mű szivattyúja kigyulladt és az oltás közben gázolaj került a Fehér-Körösbe. Az úszómű alatt a vízügyi igazgatóság merülőfalat telepített és a szennyeződést lokalizálta. Július hónapban a felszíni vizeken — belvíz- és kettős hasznosítású csatornákon — folytatódott a vegetációs periódusnak megfelelően az eutrófvizekre jellemző bé- kalencse-szaporulat. A Hortobágy—Berettyón az árvízkapunál telepített merülőfalnál ez ideig 1200 köbméter zöldtömeg eltávolítása történt meg. Felszíni törzshálózati mintahelyek vízminőségi osztályozása az integrált követelményrendszer szerint július hónapban: Vízfolyás neve Mintavétel helye Osztály Fehér-Körös Gyulavári, oh. I. Fekete-Körös Sarkad, oh. n. Sebes-Körös Körösszakái, oh. ii. Sebes-Körös Körösladány, vízmérce n. Kettős-Körös Mezőberény, közúti híd i. Hármas-Körös Békésszéntandrás, duzz. fel. ii. Élővíz-csatorna Békés, tork. zsilip m. Élővíz-csatorna Békéscsaba, Veszely-híd i. Hortobágy— Berettyó Mezőtúr—Endrőd, közúti híd ii. Nem törzshálózati mintavételi helyek Kettős-Körös Békés, duzzasztó felett i. Hármas-Körös Gyoma, közúti híd i. II várossá válás nem cél, hanem eszköz... Beszélgetés Jenei Bálinttal, Gyomaendrőd tanácselnökével Gyoma és Endrőd 1982. január 1-ével egyesült. Egy hónappal előtte — 1981 decemberében — a két település együttes tanácsülést rendezett, ahol a lakossági vélemények alapján először Gyoma és Endrőd egyesülését mondták ki, majd megválasztották a tanács új tisztségviselőit. Egyedüli jelöltként Jenei Bálintot (50 éves) választották meg Gyomaendrőd tanácselnökévé. Az egyesülés óta eltelt időszak munkájáról beszélgettünk a tanácselnökkel. — Megválasztása óta eltelt 5 és fél esztendő. Ügy hiszem, nem szűkölködött a feladatokban. Mit tart eddigi legjelentősebb sikerének? — Tulajdonképpen első helyen kell említenem a két község egyesülését, hisz ezt' nagyon hosszú és nehéz munka előzte meg. Az ösz- szekapcsolódási folyamat még 1971-ben kezdődött meg, melynek célja az volt, hogy az itteni erőforrásokat hatékonyabban tudjuk kihasználni, s ezzel a lakosság életkörülményeit gyorsabban közelíthessük a városi színvonalhoz. A leglátványosabb siker véleményem szerint az volt, hogy 1984. január 1-től a település körzetközponti szerepet, és városi jogú feladatkört kapott, s ez mint&gy elismerése annak, hogy a várossá fejlődés útján helyes irányban haladunk. — Sokan fölvetik azonban, hogy a várossá fejlesztés egyelőre hiú ábránd ... — A lakosság egy része valóban azt gondolja, hogy nekünk a várossá válás célunk. Én azonban inkább úgy fogalmaznék: ez nem cél, hanem eszköz. Eszköz ahhoz, Hogy fejlettebb településviszonyokat teremtsünk, s ezzel jobb feltételeket kívánunk biztosítani a további fejlődéshez. A körzetközponti, városi jogú szerepkör anyagilag is más, jobb helyzetet teremtett. A VII. ötéves tervidőszakra például ugyanazokkal a normatívákkal kaptuk a fejlesztési pénzeszközöket, mint a városok. — Mekkora összegről van szó? — Ez lakosonként évente 1100 forint, ami 5 év alatt 100 millió forintot jelent. Ez kiegészül mintegy 47 milliós céltámogatással és a tanács érdekeltségi bevételeivel. Így jön össze 238 millió forint fejlesztési összeg. — Ezt a pénzt mire költi a tanács? Melyek a VH. ötéves terv főbb programjai? Az augusztus eleji esőzések, amelyek több hetes szünet után végre felüdítették a határt, javítottak a mezőgazdasági termelők kilátásain. Az aratás ugyan átmenetileg félbeszakadt, S a kényszerű kiesés hát- lyai elenyészőek azokhoz az előnyökhöz képest, amelyeket az esőzések jelentettek a kapásnövények, a gyümölcsök és zöldségek számára. A csapadékadatok összesítése azonban arról tanúskodik, hogy az országnak korántsem minden vidéke kapta meg a várt nedvesség-utánpótlást. Általában 20—60 milliméter esőt mértek, de alapos szélső értékek is mutatkoztak, nem egyszer a gazdálkodók hátrányára. Különösen bőkezű volt a természet a Nyugat- és a Dél-Dunántúlon, míg szűkmarkúan bánt a termelőkkel — néhány helység — Befejezzük az elmúlt években elkezdett beruházásainkat. Ilyen volt a most átadott művelődési központ. A tornaterem építését előreláthatólag 1988-ban, a gázprogram első szakaszát pedig az idén fejezzük be. Az új feladatok közül elsőként említem az Október 6. lakótelepen felépítendő nyolctantermes általános iskolát, melynek munkálataihoz 1988-ban kezdünk hozzá. Ezen túlmenően évente 10 kilométernyi gázvezeték fektetését, és ugyancsak évi 2 kilométer burkolt út építését tervezzük.* Ez utóbbit egyébként már most túlteljesítettük, hisz tavaly és idén, a 2 év alatt összesen 10 kilométer utat tudunk átadni a lakosságnak. Lakossági utcatársulások ' segítségével bővítjük a szennyvízcsatorna-hálózatot is. — Hét évvel ezelőtt, 1980- ban fogadták el Gyomaendrőd általános rendezési tervét. Ez Gyomaendrődöt már egységes településként kezelte. Mi a terv lényege? — Megrajzolja a leendő várost és központját, szabályozza a település különböző részein az építési módokat, az intézményrendszer elhelyezkedését, a közúti hálózatot, a kialakítandó zöldövezeteket. Hosszú távú célként jelöli meg egy új városközpont kiépítését a két településrész között, az Október 6. lakótelep közelében. — Milyen épületek, intézmények kapnának itt helyet? kivételével — a Tisza vonalán, valamint például Kecskeméttől kezdve Tisza- roffon és Hajdúdorogon át a Hortobágyon keresztül vezető sávban. Itt 3—8 milli- méternyi csapadék hullott, ez pedig alig volt több a semminél. Néhány helyen az országban 1—3 millimétert mutattak a mérések, ez a nedvesség csak arra elegendő, hogy elverje a port. Az esők nyomán különösen a kukorica mutatja jól, hogy javult a nedvek keringése, ismét tápanyag-utánpótláshoz jutott a fontos takarmány. A kukorica képes arra, hogy az 5—8 milliméteres, viszonylag szerényebb hozamú csapadékot is meghálálja. Mivel most sokfelé az országban az esőkből éppen csak ennyire futotta, ezeken a részeken is elmélyült a növények színe, eltűnt a korábbi „sápadtabb” — Egészségügyi létesítmények, középfokú iskolák és egyéb gyermekintézmények, kereskedelmi egységek, a központi közigazgatás épületei és természetesen lakótömbök. Ez egy hatalmas program, melynek megvalósításához több évtizedre van szükség. — A település, a városkép arculatának egységes kialakítását szakemberre kellene bízni. Van-e Gyomaendrőd- nek főépítésze? — Ez irányú igényünkkel már felkerestük a megyei tanács illetékeseit. Időközben azonban két probléma is felmerült: egyrészt a főépítész alkalmazásához egyelőre nincs elegendő pénzünk, másrészt nem találtunk még olyan építészmérnököt, aki elvállalta volna az állást. Éppen ezért a környező városokkal keressük ez ügyben az együttműködés lehetőségét. Bár a Magyar Urbanisztikai Társaság segítségére a jövőben is számíthatunk. — A sikerekről már beszéltünk. Voltak-e kudarcok is az öt és fél esztendő alatt? — Fő célkitűzéseinket az adott feltételek között ez- idáig tartani tudtuk. Sőt, sok területen a tervezettnél előbbre vagyunk. Néhány jelentős feladatunkat azonban csak az elképzelt határidő után tudtuk megvalósítani, elsősorban pénzügyi okok miatt. Ilyen volt például a művelődési központ most befejezett rekonstrukciója. S ez a helyzet a tornateremmel és a vízműberuházással is Ez utóbbi esetében műszaki okok miatt késik az átadás, viszont vigaszt jelent az a tény, hogy befejezésekor a kútcsoport vízhozama napi 2400 köbméter lesz. Ez mintegy duplájára bővíti a lakossági vízkészletet. Ezeknél azonban komolyabb kudarcként értékelem, hogy az endrődi részen néhány felelőtlen személy által indított kampány olyan érzetet kelthetett az emberekben, hogy nem a kitűzött irányba haladunk, és hogy árnyalat. Gond viszont, hogy az Alföldön, ahol aránylag nagy termőterületek vannak, továbbra sincs elegendő víz a talajban, így hát a kukorica most abból a kevésből él, ami van. A napraforgó a szemek kifejlődésének szakaszához érkezett; a növény most alakítja ki a termést, emiatt nagyon jól jött a nedvesség, amely az egyébként „élelmes” növény terméskilátásain szintén javított. A cukorrépa augusztus elején már erőteljesen gyarapítja gyökérzetét, miután a lomb a korábbi hetekben már kellőképpen kifejlődött. Ez a növény szintén meghálálja a nedvességet, különösen azokon a vidékeken, ahol a levelek már sárgulóban voltak, jeléül annak: a növény anyagcsere forgalmában, a szárazság miatt, komoly zavarok mutatkoztak. Sajnos, a burgonyára már megkésett a. csapadék, az augusztusi eső a hozamokat immár nem javította komolyabb az endrődi településrész fejlődése visszaesett. Annak ellenére hangoztatták mindezt, hogy az endrődi részre kiemelt gondot fordítottunk, s a tervezett összegnek többszörösét fordítottuk fejlesztésre. Ezek a vádaskodások rossz hangulatot teremtettek a múlt év végére, ez év elejére. Ma már úgy látom, hogy a tavaszi emlékezetes falugyűlésen felvetődött problémákra, választ adva a reálisan gondolkodók — mert ezek vannak többen —, másként ítélik meg a helyzetet. Ezt támasztja alá az is, hogy a lakosság aktivitása ma az endrődi részen erőteljesebb ,mint a gyomai oldalon. Utcatársulások alakulnak, s egyre töbh lakossági kezdeményezésnek lehetünk tanúi. Ezt én — személy szerint — a bizalom jelként is értékelem. — Melyek az esztendő hátralévő hónapjainak legsürgetőbb feladatai? — A legfontosabbak közé tartozik a gáz- és szennyvízprogram ez évre kitűzött munkálatainak befejezése, a nagylaposi vízellátó rendszer befejezése, valamint, hogy tető kerüljön az épülő tornateremre. Sajnos, a VII. ötéves terv feladatainak megvalósítása akadályokba ütközhet. Már tavaly is nehezén teljesítettük céljainkat, ugyanis a központi bevételekből az elmúlt évben 8 millió forinttal kevesebbet kaptunk a tervezettnél. A népgazdaság ismert nehéz helyzete miatt a központilag tervezett bevételeknek csak a 90 százalékával gazdálkodhatunk. Ez előreláthatólag az idén is így lesz. Sőt, várhatóan a hátralévő 3 évben még súlyosabb elvonásokra kell számítani. Mindezt helyi erőfeszítésekkel ellensúlyozni valószípűleg nem tudjuk, ezért valószínűleg át kell csoportosítani a feladatok egy részét. Szeretném még megjegyezni, hogy továbbra is a már említett általános rendezési terv lesz az alapja a település fejlesztésének. Ám ezzel kapcsolatban nem szabad irreális igényeket támasztani, mert bár erőnkhöz mérten haladunk, az elkövetkező években mégiscsak a jelenlegi lakott területeken kell jobb életkörülményeket biztosítanunk. Ez most mindennél fontosabb feladat... Hornok Ernő Fotó: Fazekas Ferenc mértékben. Csakis ott, ahol későbben vetették a gumókat, és a magasabb fekvésű helyeken, itt ugyanis a növény általában lassabban fejlődik, érik be. A kertészetekben is várták már a talajban levő vízkészlet növekedését, a növények, fák ugyanis az utóbbi két hétben alig jutottak hozzá a termés érleléséhez szükséges vízhez. Az alma augusztus elején a nagyobb termő körzetekben szokatlanul kicsinek mutatkozott. A csapadék a továbbiakban segíti a gyümölcs kifejlődését. Ugyanúgy a szőlőskertekben is véget ért a tőkék sanyarú időszaka, amit a keservesen hideg tél után az aszályos nyár idézett elő. A zöldség- termelők csak ott nem voltak gondban, ahol öntözni tudták a táblákat, a mesterségesen vízzel nem táplálható részeken most indulhatott erőteljesebb növekedésnek —• ha ugyan a korábbiakban ki nem pusztult — számos zöldségféle. Eső után a mezőgazdaság
