Békés Megyei Népújság, 1987. augusztus (42. évfolyam, 180-204. szám)

1987-08-06 / 184. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek I NÉPÚJSÁG 11 MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TflNACS LOPJA 1987. AUGUSZTUS 6., CSÜTÖRTÖK Ára: 1,80 forint XLII. ÉVFOLYAM, 184. SZÁM Mindenütt kukoricát mentett... Milliókat érő eső Az elmúlt két hétben megenyhült a nyári meleg. So­kat volt borús az ég, kellemes szél is fújt, de eső nem akart esni. Így egyszerre járt rossz idő a mezőgazda­ságra és az üdülőkre. Tegnapelőtt aztán a mezőgazda­ságon megkönyörült az időjárás, s a megye csaknem minden részén volt csapadék. Hogy mennyi és mire volt ez elég, arról telefonon kérdeztünk meg néhány mezőgazdasági üzemet. A Mezőhegyesi Mezőgaz­dasági Kombinát 4220 hektá­ros kukoricására júliusban az ideális 80 milliméter he­lyett csak 40 milliméter eső hullott, tudtuk meg Varga Istvántól, a kukoricaágazat vezetőjétől. Most esett 25— 30 milliméter, így átterve­zett hektáronkénti 9,4 ton­nás termésre még van esély, a tavalyi 10,5 tonnás ered­mény megismétlésére azon­ban már aligha lesz mód. A kedden, szerdán hullt csa­padék elégnek tűnik, de nem volna baj, ha még esne egy kicsi, jót tenne a szójának és a napraforgónak is. A Békési Egyetértés Tsz elnöke, Balogh László sze­rint az 1500 hektáros kuko­ricát a „sírból hozta vissza” az eső, és sokat segített a szóján és a napraforgón is. A 14 milliméteres csapadék több millió forintot jelent, s most már van remény ar­ra, hogy a tervezett hétton­nás hektáronkénti kukorica­hozam teljesüljön. A Nagybánhegyesi Zalka Tsz-ben az elmúlt hetekben csak néhány milliméter eső esett. Ezért nagyon jól jött a keddi 32 milliméter,' így a 2200 hektáros kukorica re­ményt keltő, és sokat javí­tott a csapadék a cukorré­pa, a napraforgó, a gyep és a lucerna állapotán — tudtuk meg Czanik Ferenc- től, a szövetkezet párttitká­rától. Nagybánhegyesen azonban szívesen fogadná­nak még egy kis esőt. Az Orosházi Dózsa Tsz földjei 20 millimétert kap­tak az égi áldásból, de újabb 30 milliméter még elkelne. Összesen 100 hektár kukori­ca van, s a tervezett 230- nál — úgy tűnik — több ke­rül silózásra. Mint Hatos Ist­ván főkönyvelő elmondta, a , csapadék jól jött a napra­forgónak, a cukorrépának és a szójának, csak a szalma­betakarítást hátráltatja kis­sé. A Szarvasi Állami Tan­gazdaságban 10 milliméter esőt mértek tegnap délig. Móricz Tibor növényterme­lési osztályvezető szerint még 30 milliméter kéne pár napon belül. Máskülönben a kukorica könnyen odalesz. Már így is félő, hogy az 1220 hektáron vetett kukorica egy részét silózni kell. Ugyan­csak kell az eső az 1120 hektáron termő silókukoricá­nak és az 1150 hektárnyi napraforgónak. A vízhiány­tól szenvednek a gyepek és a lucerna is. Igaz viszont, hogy a mostani csapadékos­borús időjárás kellemetlenül érinti a rizst. Vagyis az op­timális időjárás így festene: egy-két napig tartós csendes eső, aztán erős felmelege- •dés. Szóval az időjárásnak - sincs könnyű dolga, ha min­den igényt ki akar elégíte­ni. Annyi azonban bizonyos, hogy az elmúlt napokban le­hullt csapadék milliókat, je­lentett Békés megye mező- gazdasági üzemeinek. U. T. Könyvtárosok országos vándorgyűlése A Magyar Könyvtárosok Egyesületének tizenkilence­dik vándorgyűlése tegnap kezdte meg munkáját Szol­nokon. A háromnapos ren­dezvényen hétszázötven ha­zai könyvtáros és öt ország — Ausztria, Csehszlovákia, Hollandia, az NSZK és Norvégia — könyvtárügyek­kel foglalkozó szakemberei vesznek részt. A vándorgyű­lés központi témája a könyvtárak szerepe az in­formációk közvetítésében. A vándorgyűlés első nap­ján előkonferenciát tartottak a technika házában. A meg­hívott külföldi vendégek is­mertették tapasztalataikat a könyvtárak működéséről, a könyvtári szolgáltatásokról, a számítógépes információs rendszer lehetőségeiről, a hangos könyvtárak jövőjéről s a magyar nemzetiség lakta szlovákiai települések köz- művelődési könyvtárainak tevékenységéről. Ma plenáris üléssel foly­tatódik a program. Pusztai Ferenc művelődési minisz­terhelyettes mond bevezetőt, majd Vámos Tibor akadé­mikus és Hoffman, Istvánná egyetemi tanár tart előadást. A résztvevők ezt követően tanulmányúton vesznek részt a megyében. Hol vásárolhatunk gyógyászati segédeszközt? A gyógyászati segédeszközök rendeléséről és kiadásáról egy 1982-ben kiadott egészségügyi minisztériumi utasí­tás rendelkezik. Melléklete részletesen tartalmazza a gyó­gyászati segédeszközök rendelésére illetékes orvosok körét, a forgalomban lévő eszközöket, megjelölve a kihordási időt és a kiszolgáltatás helyét. A körzeti és á szakorvosok részé­re nagyon időigényes az utasítás tanulmányozása, ezért ösz- szesítés készült megyénkben a melléklet leglényegesebb tudnivalóiról. A szakrendeléseken és a körzetekben dolgozó orvosoknak kézhez kellett kapniuk azt a segédeszközlistát, amelynek felírására jogosultak, feltüntetve az egyszerre rendelhető mennyiséget és a kihordási időt. A megyénkben élő gyógyászati segédeszközre szoruló be­tegek Budapesten a Gyógyászati Segédeszközök Gyárában, illetve annak békéscsabai fiókjában (Batsányi utca 32.), a gyógyszertári központ kijelölt gyógyszertáraiban és az Or­vosi Műszerkereskedelmi Vállalat (Omker) legközelebbi, szegedi boltjában juthatnak hozzá. Az egyszerűbb és álta­lánosabban használt eszközök minden közforgalmú gyógy­szertárban kaphatóak. Jogszabály írja elő a kijelölt gyógy­szertárakban árusítható segédeszközök jegyzékét. Békés megyében Békéscsabán, Gyulán és Orosházán található ilyen gyógyszertár. A békéscsabai Kazinczy utcai 14/10. gyógyszertár bo­nyolítja a legnagyobb havi forgalmat a gyógyászati se­gédeszközökből. Vezetője, Dócs Jánosné tájékoztat bennünket: — A betegek legnagyobb része már tudja, hová for­duljon, hol kaphatja meg a gyógyászati segédeszközt. Az ellátásunk tulajdonképpen kiegyensúlyozott, bár előfor­dul, hogy például gumiha­risnya nincs mindig a kí­vánt méretben, várni kell rá néhány napot.^ Orvos-gyógyszerész talál­kozókat sokfelé rendezünk, ahol beszélgettünk arról, mit írhat fel a körzeti or­vos, mit a szakorvos, mi­lyen adatokat kell feltüntet­ni a vényen. Sajnos, még így is előfordul, hogy nem minden orvos ismeri a ren­delkezést és nem tudja, hogy felírhatja a gumiharis­nyát, vagy támbotot, esetleg a betegnek nélkülözhetetlen térítésmentes kötszert, vat­tát. Ha például egy 85 éves agyvérzéses nagymama ma- gatehetetlenül fekszik ott­hon, a családja ellátja, nem igényel kórházi gondozást, a felfekvései, esetleges sebei ápolására a körzeti orvos nyugodtan felírhat nagyobb mennyiségű kötszert, vattát, emiatt senki nem vonja fe­lelősségre. Nagyon fontos, hogy a vényen pontosan sze­repeljenek az adatok, ne kelljen küldözgetni a bete­get. Aki nem tud eljönni a gyógyszertárba, esetleg vi­déki, annak postázzuk az igényelt eszközt, s csak a térítési díjat kell fizetnie. A postaköltség bennünket ter­hel. Gyulán, a Kossuth utcai 14 27. gyógyszertárban is nagy a forgalom, hiszen ezen a településen van a megyei kórház és a szakren­delők nagy része. Dr. Banda Istvánná gyógyszertárvezető tájékoztatása alapján náluk sincsenek nagy gondok az ellátással. Fontos lenne vi­szont a vényeken a pontos méretjelölés: hányas cipőt visel a gumiharisnyát igény­lő, milyen a csípőmérete a medenceszorítót viselőnek? A betegek felvilágosítása — hol, melyik eszközhöz jut­hatnak hozzá — az orvos feladata, de szívesen megte­szik ezt a gyógyszerészek is. Bizony nagyon nehéz a be­teg embernek a pontatlan tájékoztatás miatt több al­kalommal utazgatnia. Elő­fordult az is, hogy vidéki beteget üres vénnyel küld­tek gyógyászati segédeszkö­zért. Orosházán a Tass utcai 14; 52. gyógyszertárban ez év májusától forgalmaznak gyó­gyászati segédeszközöket, hogy a megyének erről a tá­jairól se kelljen messzire utaznia a betegnek. Célsze­rű, hogy személyesen men­jenek az eszközökért, így kisebb a lehetősége, hogy nem megfelelő méretűt kap­nak. Szükség esetén azon­ban csakúgy, mint Békés­csabáról és Gyuláról, Oros­házáról is postázzák az esz­közöket. Volt rá példa, hogy hal­lásjavító készülékért, vagy valamilyen kiegészítőért gyógyszertárba mentek a be­tegek. Ezeket pedig nem ott kapják meg. Békéscsabán dr. Ávár Zoltán rendelőintézeti igazgató főorvos elmondta, hogy a náluk működő audio- lógiai állomáson a hazai hallókészülékeket és tartozé­kait megkapják az ide fordu­lók. A külföldi hallókészü­lékeket, amelyet Szegeden lehet beszerezni, Gyulán, a megyei kórház audiológiai állomásán írhatják fel. Egyébként itt kaphatók a dobozos és a fül mögötti készülékek fontos tartozékai. A betegek által igényelt eszközöket térítési' díj elle­nében , a kórház költségén postán elküldik. Orosházán a városi kórház audiológiai állomásán naponta 15 óráig juthatnak a terület betegei a hazai készülékekhez és tartozékokhoz. Az ellátás azonban sajnálatosan aka­dozik, hosszú időn keresztül nem tudták például a zsi­nórutánpótlást biztosítani. A békéscsabai Batsányi utcai gyógyászati segédesz­közgyárban bárkinek szíve­sen adnak felvilágosítást sze­mélyesen, levélben, vagy te­lefonon. Hétfőtől csütörtö­kig 8—15 óra között, pénte­ken 8—13.30-ig fogadják a betegeket. Sokféle segédesz­közt; haskötőt, fűzőt, sérv­kötőt, járókeretet, helyben készítenek (pl. a lúdtalp- betét megvárható), de álta­luk juthatnak a betegek ha­zai és külföldi gyógyászati eszközökhöz, többek között elektromos rokkantkocsihoz. A gyógycipőkészítés tovább­ra is Szegeden történik, ahonnan ideérkezik az a mester, aki péntekenként délelőtt 8—12-ig méretet vesz a betegekről. B. Zs. Nemrégiben új savanyítóüzemet alakított ki Gyulán a helyi áfész. Korábban csak káposztát dolgoztak fel az északi ipar­telepen, most a Tomcsány utcában levő épületben üveges sa­vanyúságot, dinnyét, uborkát készítenek házi ízesítéssel, a tervek szerint évente mintegy 100 ezer üveggel, amit nem­csak saját boltjukban, hanem a társszövetkezeteknek is árusítanak majd Fotó: B. O. II kondorosiak újabb takarékszövetkezeti kirendeltsége Békéscsabán — Mellőzve mindenféle ünnepélyes külsőséget, au­gusztus 3-án Békéscsaba VII. kerületében — ismertebb nevén a mezőmegyeri tér­ségben — megnyitottuk a megyeszékhely harmadik ta­karékszövetkezeti kirendelt­ségét. Závogyán János, a Kon- dorosi Takarékszövetkezet elnöke tájékoztatott az ese­ményről. E kirendeltség megnyitása adta az apropót, hogy mást is megtudjunk arról a takarékszövetkezet­ről, amely mindinkább a megyeszékhely pénzintéze­teként kezd ismertté lenni. Ugyanis az 1984-es esztendő új feladatok elé állította a szövetkezet igazgatóságát. — A megyei szövetség ja­vaslatára vállaltuk, hogy Békéscsabán szövetkezetünk rakja le a mozgalom alap­jait, nyit ilyen pénzintézeti kirendeltségeket. így került sor arra, hogy 1985. január első munkanapján Békés­csaba nagy munkáslakta ke­rületében, Erzsébethelyen megnyithattuk megyénk székhelyén első kirendeltsé­günket. Az erzsébethelyi kiren­deltség nagyon rövid idő alatt kedveltté lett. — Valóban így történt. Ebből következett, hogy már a múlt évben megkezdtük az Orosházi úton annak az új kirendeltségi üzletháznak az építését, melyet ez év októ­"ber 31-én tervezünk meg­nyitni. Ugyanis a jelenleg bérelt helyiségek már nem alkalmasak arra, hogy a csaknem 20 milliós betét- és a 39 milliós kölcsönállo- mány s az egyéb pénzügyi szolgaitatás feladatait zök­kenők nélkül lehessen meg­oldani. Arra viszont egv ki­csit büszkék vagyunk, hogy ez a kirendeltség jelentős részt vállalt abból a gáz­programból, ami az erzsé- bethelyieket nagyon is kö­zelről érintette. Ilyen célra több száz kölcsönkérőnek .több millió forintot folyósí­tott a kirendeltség. Közben 1987 májusában újabb egységet nyitott a Kondorosi Takarékszövetke­zet Békéscsabán. — Igen, a megyeszékhely központjában, vagyis átme­neti megoldással a Mészöv- székházban ingatlanforgal­mazási irodát és betétgyűjtő pénztárt. Az alig több mint három hónap alatt csaknem 500 lakást vásárolt meg és értékesített az iroda, mi­közben más takarékszövet­kezeteknek is segített ilyen ügyekben. De az sem mellé­kes, hogy az itt dolgozók ez idő alatt 4 millió forint be­tétet gyűjtöttek. Az iroda végleges helye azonban a Dózsa György úton lesz, ahol már teljes körű felada­tot ellátó kirendeltségként működik majd. És most itt van a Békés­csaba VII. kerületében — Mezőmegyer körzetében — megnyílt kirendeltség, amely a volt tanácsháza épületé­ben kapott helyet. Mit vár­nak ettől az egységtől? — Mindenekelőtt azt, hogy a kerület lakói rövid időn belül bizalmukba fogadják. Jelenleg alapvető feladata az itt dolgozóknak a betétállo­mány növelése, a tagság szá­mának gyarapítása, a köl­csönök folyósítása, az alap­részjegyen felüli részjegyek összegének növelése, a totó-, lottóárusítás, illetve azok nyereményeinek kifizetése. Tervezzük azonban ennél az egységnél is az állatfelvá­sárlási kifizetést s az áram­szolgáltatási díjak beszedé­sét. A jelenlegi három kiren­deltségen túl nyit-e új egy­ségeket Békéscsabán a ta­karékszövetkezet ? — Még további két kiren­deltség és egy betétgyűjtő pénztár létrehozását tervez­zük a megyeszékhelyen. Hogy hol és mikor, arról hadd ne szóljak most — mondotta Závogyán János, a Kondorosi Takarékszövetke­zet elnöke. Balkus Imre Kata mtuiu Gyomaendrodi hét a HSöEE-ban „A Gyomaendrodi Alkotmány Termelőszövetkezet soká­ig az átlagos teljesítményt nyújtó gazdaságok sorába tar­tozott. Nem voltak kiemelkedő eredményei, de nagyobb veszteségekről sem számolhattak be, ha őket emlegették. Egészen 1983-ig. Akkor ugyanis több mint 26 millió forint veszteség keletkezett az év során. Majd a következő évek­ben — ha csökkent is — továbbra is veszteséges maradt a szövetkezet.” A lapunk 5. oldalán található riportban az egyedi vesz­teségrendezés utáni első lépésekről, a gondokról és a fel­adatokról beszélnek a szövetkezet dolgozói és a tsz új el­nöke, dr. Tóth Lajos.

Next

/
Thumbnails
Contents