Békés Megyei Népújság, 1987. augusztus (42. évfolyam, 180-204. szám)
1987-08-05 / 183. szám
j^87;_^u£usztus^;;szerda o Jk Munkásarcok Varrónőnek születtem... Hunyáné Varjú Mária Mezőtúron született, mégis Békés megyeinek vallja magát. Hatéves koráig laktak Nagylaposon, amikor is a mai Gyomaendrődre költöztek. Itt végezte általános iskolai tanulmányait és a szakmai képesítését is a gyomai ipa- ritanuló-képző iskolában szerezte meg. Ma varrónő a Gyomaendrődi Szabóipari Szövetkezetben és mint besegítő dolgozik a szalagon. — Hogyan választotta ezt az egyébként a nők körében nem idegen szakmát? — Varrónőnek születtem — mondja viccesen. — Édesanyám nagyon szeretett varrni. Úgy nőttem fel mellette, hogy mindig varrogat- ta a ruhácskákat, hol énnekem, hol pedig a játékbabámnak. Így azután nem csoda, hogy én is hamar megismerkedtem a tűvel és a cérnával, majd később a varrógéppel. — És a szakma iránti „szerelem" azóta is tart. — Igen, most már tíz éve dolgozom a szövetkezetben és szeretem a munkámat. — Mi a feladata a besegítő varrónőnek? — A gyártósoron a részegységek elkészítéséből áll össze egy-egy modell. Folyamatosan figyeljük a szalagmunkát, és ahol valamilyen okból fennakadás mutatkozik, akkor épp azon a ponton lépünk be a munkafolyamatba. — Ehhez viszont az szükséges, hogy egy kabát meg- varrásának minden munkafázisát ismerje, különben nem tudna a zsebvarrás üteméből átállni például a gallér összeállítására. — Az itt eltöltött évek során már minden munkafázist kipróbáltam, s a gyártósor bármely pontján el tudom látni a reám bízott feladatokat. Ez egyrészt jó is, mert nem válik monotonná a varrás, ugyanakkor ebben a munkakörömben a fizetésem is magasabb. — Milyen termékeket gyártanak? — Férfizakókat, -blézereket, -kabátokat, -melegítőket. Jelenleg éppen egy apró kockás férfikabát-széria fut a gyártósoron. Ez eléggé nehéz fizikai munka is, mivel több ezer télikabátot kell megmozgatnunk, ugyanakkor nagy figyelmet is igényel, mert az aprócska kockáknak pontosan kell illeszkedniük egymáshoz. — A minőség mennyire meghatározó a termelésben? — Nagyon fontos, főleg az utóbbi években tapasztaljuk megrendelőink igényességét a minőség iránt. Egyre inkább minőségigényes terméket várnak tőlünk, amit csak nagyobb odafigyeléssel és precízebb varrással tudunk elérni. A ma divatos mintás anyagok miatt a meózás után gyakran a selejtet már nem is tudjuk kijavítani. Ezért is szükséges a fegyelmezett munka további fokozása. — Ez hogyan érhető el? — Szocialista brigádban dolgozom. Mindannyian fiatalok vagyunk, szinte tanulókorunk óta együtt dolgozunk. Jó az egyetértés a brigádtagok között, többségük a saját lelkiismerete alapján igyekszik jól végezni munkáját. Vannak persze, akik itthagytálC a szövetkezetei, s a tsz-ek melléküzemágában helyezkedtek el. Bár hallottam arról is, hogy némelyikük megbánta, s szívesen visszajönne, csak hát restellj magát a régi kollégák előtt. — Azok, akik a szövetkezetnél maradtak, mint például ön is, milyen megbecsülést kapnak? — Tízéves munkaviszonyom után törzsgárdatagsági elismerést kaptam és tavaly kiváló dolgozó voltam. Tudom, ez utóbbit ma már nem az egy üzemben eltöltött évek sokaságáért adják, hanem a valóban kiváló munkáért. Ha ez az én esetemben is így volt, akkor ennek külön örülök. Négy évig voltam KISZ-titkár, most azonban nálamnál fiatalabb- nak adtam át a stafétabotot. — A tisztségben bekövetkezett változás ellenére még jó néhány évig KISZ-korú, tehát fiatal marad. Mivel tölti legszívesebben szabad idejét? — Nem fogja elhinni, hobbim a varrás. Természetesen más kikapcsolódásom is van. Szeretek olvasni, kertészkedni, s el szoktam kísérni a férjemet a horgászatra is. Bacsa András Fotó: Fazekas Ferenc HÍREK D MAGYAR GAZDASÁGBÓL GYÓGYSZERIPARUNK ELSŐ FÉLÉVE. Az ipari átlagot többszörösen meghaladó mértékben fejlődött az idei év első félévében is a gyógyszeripar: az iparág vállalatai 10,5 százalékkal bővítették termelésüket a múlt év hasonló időszakához képest. A nagyobb termelési feladatokat kisebb létszámmal oldották meg, a gyógyszeriparban jelenleg 1,2 százalékkal kevesebben dol- jgoznak, mint egy évvel korábban. Ugyanakkor az egy foglalkoztatottra jutó termelési érték csaknem 12 százalékkal nőtt. Az iparágon belül az átlagosnál is jobban bővítette termelését az EGIS Gyógyszergyár, a Reanal Finomvegyszergyár, az Alkaloida Vegyészeti Gyár és a Biogál Gyógyszergyár. ÜJ LISZTBŐL SÜTIK A KENYERET. Megkezdték az idén termelt búzából őrölt liszt felhasználását a Fővárosi Sütőipari Vállalatnál. Egyelőre még a régi és az új liszt keverékéből sütnek. A csak idei lisztből készült kenyerek, péksütemények — a keverési arány fokozatos változásával — először augusztus végén, szeptember elején kerülnek a fogyasztókhoz. A Budapesten fogyasztott kenyér mintegy 70 százalékát a Fővárosi Sütőipari Vállalatnál készítik. Gyáraiból, üzemeiből naponta 270—280 tonna jut az üzletekbe. Ez a mennyiség, illetve az igény a nyári hónapokban 230 tonnára csökken, mert sokan töltik szabadságukat vidéken, külföldön, a Budapestre látogató turisták pedig nem sok kenyeret vásárolnak. FACANCSIBÉK UTÓGONDOZÁSBAN. Csongrád megyében az elmúlt évek sorozatos viszontagságos időjárása, a kemény telek, a pusztító aszályok megtizedelték a fácánállományt. A vadásztársaságok most tervszerű munkával és nem kevés anyagi áldozattal igyekeznek megállítani a csökkenést. Még májusban megkezdték mintegy 70 000, mesterséges keltetésből származó fácáncsibe nevelését. Az apróvadszárnyasokat zárt helyen, speciális nevelőládákban tartották, takarmánytápokkal etették. A fiókák most már felnőttek, megerősödtek, repülni is tudnak, ezért megkezdték kiengedésüket a szabadba. Erre a célra erdőszéleket, cserjéseket és egyéb, védettebb területeket választottak ki, ahol a fiatal madarak még további utógondozásban részesülnek. UTCAI HÜTŐKONTÉNE- REKBE RAKJAK A TEJTERMÉKEKET. Az ipar és a kereskedelem összefogásával a korábbinál biztonságosabban oldják meg a tejtermékek szállítását és tárolását a Komárom megyei városokban. A nagyobb ABC-k mellé teljesen zárt hűtőkonténereket helyeznek el, s ezekben tárolják a tejet és a többi, gyorsan romló tejterméket. Komárom megyében elsőként Tatán, Oroszlányban és Tatabányán állították fel a nagyobb forgalmat lebonyolító üzletek előtt az utcai konténereket. Augusztusban Esztergomban és Dorog térségében is áttérnek erre a biztonságos tejszállítási módszerre. ÜJRA TERMELNEK A SZEGEDI PAPRIKAMALMOK. Több mint egy hónapi megfeszített munka után helyreállították a Szegedi Paprikafeldolgozó Vállalat központi malmaiban keletkezett tűzkárokat. A vállalat mintegy fél száz karbantartó szakmunkása éjjel-nappal, vasárnapokon is dolgozott a rongálódások kijavításán, s most már teljes üzemmel működnek a berendezések. Videoton-tévék magyar—francia együttműködéssel Korszerű televíziócsalád sorozatgyártásának megkezdésére készül a székesfehérvári Videoton Elektronikai Vállalat. A gyártási technológiát a francia Thomson cégtől vásárolta, a gyártásra kerülő készüléket pedig — figyelembe véve az itthoni igényeket, valamint a hazai üzemekben és a szocialista országokban előállított alkatrészek felhasználásának lehetőségét is — a két vállalat szakemberei közösen fejlesztették ki. Az új termék nemcsak a hazai választék bővítését, minőségének jelentős javulását eredményezi, hanem előreláthatóan kelendő lesz a szocialista és tőkés országokban is. A tetszetős külsejű, korszerű belső felépítésű, műszakilag igen megbízható készülékek mikroprocesszor-programját ugyanis úgy alakították ki, hogy kisebb módosításokkal többféle szabvány szerint is működtethetők, illetve bármely adóra ráhangolhatók legyenek. Az exportképességet az is növeli, hogy a készülékek továbbfejlesztéssel, illetve megfelelő berendezések beiktatásával alkalmasak lesznek a műholdas adások vételére is. Az 1,2—1,5 milliárd forintba kerülő fejlesztési program megvalósítása tavaly kezdődött, s a jövő év első negyedében fejeződik be. Az új készülék sorozatgyártása 1988 második felében indul, s jövőre előreláthatóan 30-50 ezret gyártanak belőlük. Egyelőre három típust gyártanak majd: egy mechanikus kezelésű készüléket, s annak távszabályozós, valamint a teletext adások vételére alkalmas változatát. Betétek bérmunkában Egy párért 17 schillinget fizetnek Manapság már szinte minden mezőgazdasági üzem munkájában elengedhetetlen az úgynevezett „több lábon állás”, azaz a melléküzemágak által, a minél szerteágazóbb jövedelmezőségi rendszer kialakítása. A két fő ágazat — a növi nytermesztés és az állattenyésztés — mellett egyre inkább létjogosultsága van az ipari melléktevékenységeknek is. A Gyomaendrődi Körösi Állami Gazdaságban is erre gondoltak, amikor az Űj Élet majorban levő szarvasmarhatelep rekonstrukciója után üresen, kihasználatlanul maradt egy istállógpület. Mindez 1986 tavaszán történt, s rá egy évre, ez év május 18-án, az immáron átalakított épületben megkezdődött az osztrák bérmunkában készülő sícipőbe- tétek gyártása. — Igyekeztünk valamilyen könnyűipari jellegű tevékenységet keresni — tájékoztat az üzem létesítésének előzményeiről dr. Dávid Imre, a Körösi Állami Gazdaság igazgatója. Legkedvezőbb számunkra és a dolgozóknak is a textil- vagy a cipőipari munka lett volna, hisz Gyomaendrődön nagyon sok család kötődik — az Énei, a kötőipari szövetkezet, valamint a szabóipari szövetkezet által — az ilyen jellegű szakmákhoz. Ez év elején, még februárban az Ágker Kft. közgyűlésén kértem ez ügyben az Ágker segítségét, s ők rögtön felajánlották ezt a lehetőséget. Mivel három gazdaság is versengett az üzletért, ezért gyors és rugalmas döntésre volt szükség ... Ez év március 8-án a Körösi Állami Gazdaság már nyélbe is ütötte az üzletet, a sportcipők gyártásáról híres osztrák KOFLACH céggel. Március 9-én a gazdaság átadta a tervezési megbízást az Agrobernek és az elkészített tervek megvalósítása után, az átalakított épületben május közepén megkezdődhetett a sícipőbetétek varrása. Az osztrák partner adja a gyártáshoz szükséges alapanyagot, a különleges minőségű cérnát és egy pár betét elkészítéséért 17 schillinget fizet, amit a gazdaság napi árfolyamra átszámítva forintban kap meg. Jelenleg a 34 dolgozó naponta 300- 350 betétet állít össze. A következő hetekben még 27 PFAFF típusú, NSZK gyártmányú tűzőgép érkezik az üzembe Olaszországból. A lízing lebonyolítása után ily módon újabb 30 dolgozó állhat munkába. Az új, modernebb gépekkel gyorsabban lehet dolgozni, ezért a teljesítmények alapján fizetett bérek is differenciáltabbak lesznek. Most mintegy négyezer forint a havi átlagkereset az üzemben, de — mint az igazgató elmondta — az új gépek mellett a kereset, természetesen teljesítménytől függően az öt és. fél ezer forintot is elérheti. Az állami gazdaság egyébként a kész betétek szállítását is elvállalta, ám ehhez egyelőre még a Közlekedési Minisztérium illetékes osztályának engedélye hiányzik. (Betétpáronként 4 schilling szállítási költséget fizetne az osztrák partner.) — Mint minden vállalkozásunktól, ettől az üzlettől is tisztes nyereséget várunk. Május közepe óta nyolcezer pár sícipőbetétet vett át a külföldi partner, de eddig még minőségi kifogás nem volt. Remélhetőleg ez a jövőben is így lesz! — mondta végül dr. Dávid Imre. H. E. Tizennégy darabból varrják össze a KOFLACH-sícipők bélését Fotó: Fazekas Ferenc Virágzik a rizs Csárdaszálláson A korábbi évektől eltérően már augusztus első napjaiban virágba borultak a rizstáblák a Csárdaszállási Petőfi Termelőszövetkezet határában. Igaz, a kedvező tavaszi időjárást kihasználva, két héttel korábban fejezték be a vetést, mint tavaly, vagy azelőtt. A hosszan tartó forró nyár szintén kedvezett a vízi gabona fellő- • désének. Így minden, ami a szántóföldi növénytermesztés számára kedvezőtlen volt, a rizsnek kedvezett. Tehát nem természeti csodáról van szó, hanem egy olyan biológiai folyamatról, melyet Csárdaszálláson a rizstermesztés helyzetének javítására tudatosan fordítottak, illetve kihasználtak. Hegedűs Pál, a szövetkezet pártalapszervezetének titkára elmondta, hogy az 580 hektár rizs szépen fejlett, örülnek az augusztus eleji virágzásnak, mert a hónap második felében virágzó rizstáblákon az éjszakai erős lehűlés és a köd nagymértékben veszélyezteti a termés mennyiségét. Ha a távprognózis teljesül, akkor augusztusban a jelenlegi lehűlést meleg időjárás követi, ami majd a szemképződésnek kedvez. Ügy ítélik meg, hogy a hektáronkénti hozam közel jár majd a 4000 kilóhoz, bár az is lehetséges, hogy ennél több is terem. Mindent az augusztusi meleg időjárás dönt el. A szövetkezet pártalap- szervezetében a közelmúltban az MSZMP KB programtervezetéről tanácskoztak. A taggyűlés az ország gazdasági erősödését figyelembe véve úgy döntött, hogy a helyi lehetőségek jobb kihasználásával újabb termelési vállalkozásokba kezdenek. Ezek között szerepel a szarvasmarha-tenyésztés rekonstrukciós üzemi programjának sikeres befejezése, mellyel a tehe- nenkénti 6000 liter tej termelésének elérését tűzték célul. Ezenkívül a húster- -melés növelésére olyan ta- ■ karmánytermő bázist szeretnének kialakítani, amely lehetővé teszi az évenkénti 15- 16 ezer hízó sertés értékesítését a közösből és a háztájiból. Ehhez azonban az aszályos időjárást kell száműzniük a Mezőberénnyel határos területről, ahová elvezetik a Körösök vizét, és e^y nagy teljesítményű öntözőgéppel 300 hektáron biztonságossá teszik a kukorica termesztését. E vállalkozás jelentőségét az adja, hogy egy belvízelvezető csatornát 1000 méternyi bővítéssel öntözővíz szállítására is alkalmassá tesznek. D. K.
