Békés Megyei Népújság, 1987. augusztus (42. évfolyam, 180-204. szám)
1987-08-04 / 182. szám
1987. augusztus 4, kedd o IgNiWUiTrf Gyomaendröd, Béke Tsz Számítógép a szövetkezetben A Salgótarjáni Öblösüveggyárban sokat tesznek az itt készülő nívós termékek manufakturális jellegének és értékének megőrzéséért. A gyárban több mint harminc éve folyik szervezett üvegcsiszolószakmunkás-képzés. Az eltelt időszakban a jól képzett szakoktatók keze alól több száz kiváló szakmunkás került ki. Az elmúlt évben átadott modern, jól felszerelt tanműhelyben az üvegcsiszoló mesterséget harminc diák tanulja jelenleg (Fotó: Rigó Tibor — KS) Már 26 taggazdaság Látványosan nő a KZR zöldségexportja Az utóbbi években Magyarországon nagyon sok vállalat, szövetkezet, intézmény vásárolt különböző számítógépeket. A jelszó az volt: haladni kell a korral. Kétségtelen, ebben jócskán igazuk volt — és van. Azzal azonban már nem érthetünk egyet, hogy több helyen megelégedtek azzal, hogy megvették a gépeket, s netán szépen lekezelve, elraktározták azokat. A jelentésekben viszont hivatkoznak arra, nekünk számítógépeink is vannak, s úgy érzik, ezzel eleget tettek kötelességeiknek, a kor követelményeinek. Pedig egy — vagy több — ilyen gép elfekvő, holt tőke, nem befektetés. Mondhatni azt is: pusztán kidobott pénz. Ebben pedig mostanában éppen szűkében vagyunk. Nem vitás, vannak olyan „cégek”, ahol tényleg csupán „dekorációt” jelentenek a számítógépek. De — szerencsére — nem ezek fémjelzik a többséget. A Gyo- maendrődi Béke Termelő- szövetkezetben is sokáig gondolkodtak, vásároljanak-e számítógépeket? Azután megszületett az elhatá-- rozás, s ma már nem azon gondolkodnak, hogy meg kellett-e tenni ezt a lépést, avagy nem.- Gazdasági szakemberek évek hosszú során át már számtalanszor megállapították, hogy a lakosság és a gazdálkodó egységek pazarlása a népgazdaságnak milliárdos károkat okoz. Ezek megszüntetésére olyan lépéseket tettek, amelyek mindenkit takarékosságra ösztönöznek, és arra, hogy a még valamilyen úton-mó- don felhasználható hulladé- kök ne a szemétbe, hanem a MÉH-telepekre kerüljenek. Békéscsabán a Kétegyházi úton található a MÉH Nyersanyaghasznosító Vállalat békéscsabai telephelye. Ottjártunkkor — talán a nagy meleg miatt — elég kicsi volt a forgalom. — Pedig általában rengeteg itt a tehergépkocsi és a guberáló is — mondja a vezető adminisztrátor. — Kik a legnagyobb szállítóik? — Papírból a Kner Nyomda, a hűtőház és a konzervgyár. A legtöbb, vasféleséget a Mezőgép, színesfémet a posta távközlési üzeme és a Démász értékesíti nálunk. — Milyen tendencia érvényesül az utóbbi években, csökken, vagy növekszik a felvásárlás? — Egyre kevesebb hasznos nyersanyag érkezik be hozzánk, különösen a vasféleségekből és a színesfémekből. Az elmúlt évben döntöttek a szövetkezetben arról, hogy az ügyviteli, valamint a gazdálkodási tevékenység hatékonyságának fokozása érdekében számítógépeket vásárolnak. Körültekintően jártak el, több cég ajánlatát vizsgálták meg, illetve ismerkedtek az illető szolgáltatók programjaival. Végül is a Mezőgazdasági Ügyvitelszervezési és Számítás- technikai Közös Vállalattal állapodtak meg. őket bízták meg a gépek és a programok szállításával. Az első komplett gépegység 1986 szeptemberében érkezett meg a gyomaendrődi termelőszövetkezetbe. Ezen kezdték meg a tanulást a könyvelésen dolgozók. Korábban már alkalmaztak a szövetkezetben Commodore—64 típusú személyi számítógépeket, melyekkel költségelemzéseket, a pénz- forgalom értékelését, üzemanyag-elszámolásokat, s egyebeket végeztek. Vagyis teljesen új feladatok elé nem állították a könyvelőket. Ettől függetlenül az IBM-kompatibilis gépek tartogattak néhány meglepetést kezelőik számára ... Nem lehet elfeledkezni arról, hogy az 1987. évi első negyedéves zárás egy hónapot késett. Ez azért érdemes említésre. — Ez a takarékossággal magyarázható? — Azzal is. A vállalatok sókkal jobban meggondolják, hogy mit selejtezzenek ki. A rossz alkatrészeket megpróbálják felújítani, vagy más módon felhasználni. Másrészt nekünk is vannak konkurenseink, akikkel meg kell küzdenünk a piacon. — Önöktől ki vásárolja meg a hulladékot? — A vasat a Dunai Vasmű, a papírt a Papíripari Vállalat, a textilt pedig a Temaforg. A kohászat leépítése miatt azonban a dunaújvárosi gyár a második negyedévtől kezdve egyre kevesebb vaslemezt vesz meg tőlünk, így ebből a hulladékféleségből lassan kisebbfajta hegyek keletkeznek telepünkön. Ez súlyos gond számunkra, de a vezetőségünk már megkezdte a tárgyalásokat ez ügyben. A papírral és textillel nincs ilyen problémánk, a jó minőségű árut korlátlan meny- nyiségben átveszik tőlünk. A telep — amennyire egy ilyen terület egyáltalán lehet-— szépen elrendezett. Fedett helyiségben egy nagy teljesítményű gép préseli össze ügyesen bálákba a papírlapokat. Mellette hatalmas kupacban elhasznált fóliaanyagok várnak vevőre. Sokáig át sem vették a telepen, mert egyszerűen nem tudták továbbadni. Két teherautó éppen most érkezett. mert nagyon sok embert érintett. Ugyanis az önelszámoló egységekben dolgozók — az eredmények után — negyedévenként részesülnek prémiumban. Így ezek kifizetése is késett egy hónapot. No, de a tanulóidőt meg kell fizetni. Itt azért tegyük hozzá: nem elsősorban a kezelők hozzáértésén múlt a dolog, hanem inkább azon, hogy a gép többször meghibásodott. Ma. már ilyen gonddal aligha kell számolniuk, hiszen ez évben újabb komplett gépegységet vásároltak. Mindezt nem csupán azért tették, hogy a hasonló helyzeteket elkerüljék. A jövőre is gondoltak. Jelenleg két programot — a főkönyvi rendszert és a készletkönyvelést — futtatnak a gépeken, melyek kihasználtsága most 40 százalékos. A pénzügyi és munkaügyi program alkalmazását csak jövőre tudják megvalósítani, hiszen az új adórendszer bevezetése előtt értelmetlen lenne ezzel ma foglalkozni. Természetesen nem csak ezt a két újabb programot kívánják majd alkalmazni a szövetkezetben. Saját maguk is készítenek programokat, olyanokat, melyek nemcsak a könyvelés munkáját köny- nvítik meg, hanem általában az eredményes, takarékos gazdálkodást is elősegítik. Továbbra is fejleszteni kívánják számítógépes tevékenységüket. Nemrég pályázatot nyújtottak be az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottsághoz. Jelenleg még nem ismeretes a döntés, elfogad- ják-e a tervezetet, az bizonyos azonban, hogy ebben az esetben jelentős fejlesztésre nyílna lehetőség. Ha nem fogadják el a pályázatot, akkor sem esnek kétségbe a téesz vezetői, saját erőforrásokból finanszírozzák a számítógépes hálózatuk kialakítását, melyben nagy fantáziát látnak. Az eddigi eredmények is erre sarkallják őket, hiszen anyagban, munkaerőben már eddig, e rövid idő alatt is, sok megtakarítást jelentett számukra a számítógépek léte, alkalmazása. Pénzes Ferenc Munkások dobálják le róla az ócskavasat. Odébb egy férfi turkál unottan. — Keres valamit? — A traktoromhoz alkatrészeket. — És szokott találni? — Mostanában egyre kevesebbet. Ügy látszik, mindenki meggondolja, hogy mit dob a kukába. De rábukkantam én itt már víz- szivattyúra és motorblokkra is. Nem messze tőle egy idősebb bácsi guberál. — Gyakran jár ide? — Általában hetente egy- szer-kétszer, amikor nagyon unatkozom. — Akkor ön most szórakozik? — Így is lehet mondani. Otthon csak ülnék, nézném a falat és cigarettáznék. Ehelyett inkább kijövök ide. Kétségtelen, felemás a helyzet. A MÉH a felvásárlási ár növelésével, különböző akciókkal — sorsjegyet bocsátott ki legutóbb — próbálja rávenni a lakosságot és a vállalatokat, hogy minél több hulladékot, hasznosítható nyersanyagot szállítsanak neki. Ugyanakkor a feldolgozóipar a MÉH-hel szemben egyre magasabb minőségi követelményeket támaszt, s ez — mint már volt róla szó — azt eredményezi, hogy időnként lecsökken, vagy teljesen megszűnik a kereslet. Ez pedig természetesen azt eredményezi, hogy a MÉH is kénytelen a felvásárlását visszafogni. Ezt nevezik ördögi körnek... Bundula Csaba Csongrád megye kedvező adottságokkal rendelkezik a zöldségtermelés tekintetében. Talajviszonyai, éghajlata, a napfényes órák magas száma jó lehetőséget biztosítanak a kertészeti termeléshez. A megye gazdaságai évente mintegy 2 milliárd forint értékű zöldséget állítanak elő, ami a mező- gazdasági bruttó termelési érték több mint 10-12 százaléka, a növénytermelés értékének pedig több mint egynegyede. Az ország fűszerpaprika-, a vöröshagyma-, a gyökér- zöldség-termőterületének 40- 45 százaléka a megyében található. Az itt megtermelt zöldpaprika mennyisége egész Európa termelésének több mint 10 százalékát adja. Az egész országban egyetlen olyan zöldségtermesztési rendszer van, amelynek a primőrzöldség előállítása a profilja. Ez pedig a Szentesi Koraizöldség-termesztési Rendszer. A társulás a Szentesi Árpád Tsz kezdeményezésére jött létre, és gesztorságával működik. 1975-ben három termelőszövetkezet alapította, s ma már a taggazdaságok száma 26. Segít a háztájinak E gazdaságok összesen több mint 50 termálkút vizét használják fel üvegházak és fóliasátrak fűtésére. Ez jóval olcsóbb a fűtőolajnál és földgáznál. Azokban az üvegházakban, ahol a termálvíz mellett más, drágább fűtést is kénytelenek alkalmazni, jórészt ráfizetéses a termelés. A taggazdaságokban a termelési rendszerbe integrált kertészet területe: 43 hektár üvegház, 170 hektár fólia alatti kertészet, és ezen túlmenően 200 hektár fólia alatti kertészeti terület található a koraizöldség-termesztési rendszerrel együttműködő mintegy 4000 háztáji és kisgazdaságban. A KZR az egész ország zöldségtermelésében nagy és növekvő szerepet tölt be, amit az általa értékesített zöldség mennyiségének emelkedése is bizonyít. Forgalma tavaly már megközelítette a 22 ezer tonnát, értékben pedig több mint 520 millió forintot tett ki, s ebből 134 millió forint volt az export. Az idei fejlődést jól példázza, hogy míg tavaly május végéig forgalmuk 3600 tonna volt, az idén ugyanebben az időszakban meghaladta az 5200 tonnát. Forintban számolva tavaly május végéig 210 millió forint értékű zöldséget forgalmaztak, az idén pedig több mint 240 millió forint értékűt. 1986-ban május végéig 713 tonna zöldséget exportáltak, az idén május végéig 1250 tonnát, több mint 40 millió forint értékben. — A taggazdaságokkal minden évben termékértékesítési szerződést kötünk — ismerteti tevékenységük lényegét Csikai Miklós, a termelési rendszer vezetője. — A háztáji és kisgazdaságokkal a taggazdaság-szövet- kezetek, az állami gazdaságok tartanak kapcsolatot, de mi is közvetlen szerződéses együttműködést alakítottunk ki több mint 300 kertészkisgazdasággal. A taggazdaságok a háztáji és a körzetükbe tartozó kisgazdaságokat a szoros termelési együttműködés keretében vetőmaggal, palántával, fóliával látják el, és más termelési szolgáltatást is nyújtanak részükre. Erre törekszünk mi is a velük közvetlenül együttműködő kertészkisgazdaságokkal. — Ezen túlmenően fejlesztjük tanácsadó szolgálatunkat — folytatja. — A termelőknek szakmai tanácsokat adunk, fajtaajánlatokat teszünk, szakmai tanácskozásokat szervezünk, a legjobb kertészeknél bemutatókat tartunk, megbeszéléseket szervezünk. Ezeknek a feladatoknak az ellátásához szakembereink számát növeljük. Nem szed sápot A termékértékesítési szerződésben a megrendelő KZR és a termelő (a taggazdaság tsz, állami gazdaság, illetve a háztáji és kisgazdaság) megállapodnak, hogy a termelő milyen zöldségfélét és mekkora területen termel, és kötelezi magát arra, hogy évi teljes termelését átadja a megrendelőnek, szállításra való előkészített, csomagolt állapotban. Az átadásra kerülő áru minőségi követelményeit a megrendelő határozza meg a mindenkori belföldi, illetve export előírásainak megfelelően. Az áru heti és napi szállítási ütemezését a termelő előzetes értesítésével a piaci keresletnek és kínálatnak megfelelően a KZR alakítja ki. A termelő minden héten szerdán délelőtt 10 óráig köteles a következő hétre várható áru mennyiségét a KZR központi értékesítőtelepén bejelenteni. Kötelessége az adott zöldségféle megjelenésétől folyamatosan leszállítani a leszerződött mennyiséget. Gondoskodnia kell az áru egyedi megjelöléséről, hogy az átvételkor meg nem állapítható, később felderített minőségi eltérésekből adódó bevételkiesést a KZR vissza tudja terhelni a termelőre. A termelési rendszer a termelőtől az árut bizományosi értékesítésre veszi át, s tájékoztató jellegű árat közöl a termelővel és a tényleges elszámoló árból mindössze öt százalékot von le saját költségeinek fedezésére. Nem hiszem, hogy van olyan zödség-nagykereske- delmi vállalat az országban, amely mindössze 5 százalékos árréssel dolgozna. Igaz, a KZR nem raktározza az árut, hanem azonnal értékesíti, úgy igyekszik megszabni a felvásárlás ütemét, ahogyan az értékesítés ezt lehetővé teszi. A termelők az 5 százalékon kívül fólia alatti termesztés esetén négyzetméterenként 50 fillért fizetnek a KZR-nek rendszerszervező tevékenységéért. Kedvez a fogyasztónak A Szentesi KZR fejlődő termelésszervező és értékesítő tevékenysége az egész Dél-Alföld egyik legnagyobb agrárvállalkozása. Folytatója és megújítója Csongrád megye korábban kialakult gazdag kertészeti kultúrájának, régi paraszti vállalkozói hagyományainak. A kertészeti kultúra fejlesztését ás a vállalkozói hagyományok folytatását mai szocialista viszonyainkkal összhangban végzi. Integrálja a taggazdaság téeszek és állami gazdaságok kollektív vállalkozásait, és az együttműködő mintegy 4000 háztáji és kisgazdaságot, amelyek prosperáló kisvállalkozásokként működnek. Hogy a szocialista elveket és törekvéseket mennyire igyekszik érvényesíteni, azt éppen a hét végén megrendezett olcsózöldség-árusí- tási akciója mutatja. Nem egyoldalúan a termelők érdekeit állítja előtérbe, hanem a fogyasztókéval igyekszik összhangba hozni. Tevékenységével éppen az árunak a fogyasztóig történő útját rövidíti le, egyaránt szolgálva a termelők és a fogyasztók érdekeit. Tamási Mihály Pintér Lászlóné megszokta már a gépet Fotó: Fazekas Ferenc Százas szögtől a motorszivattyúig Hasznos-e a hulladék?
