Békés Megyei Népújság, 1987. augusztus (42. évfolyam, 180-204. szám)

1987-08-29 / 203. szám

NÉPÚJSÁG 1987. augusztus 29., szombat Elhunyt Mécs G. László A Vasárnapi Hírek szerkesztősége, a Hírlapkiadó Vállalat és a Magyar Üjságírók Országos Szövetsége fájdalommal jelenti, hogy Mécs G. László, a Vasár­napi Hirek főszerkesztő-helyettese augusztus 28-án rövid, súlyos betegség után, 44 éves korában várat­lanul elhunyt. Temetéséről később intézkednek. Diákétkeztetés Rossz állagúak a melegítőkonyhák Adósság és a bérleti jog Módosítások a polgári jogban Az Elnöki Tanács pénteken megalkotott törvényerejű rendeletével módosított egyes polgári jogi szabályokat. A szóban forgó rendelkezések megváltoztatását, új elő­írások bevezetését a földről szóló törvény megalkotása, a családjogi törvény módosítása, valamint a gyakorlat­ban felmerült igények tették indokolttá és szükségessé. Békéscsabán a fogyasztók városi tanácsának tegnapi ülésén Szántó Sándorné tit­kár a tanulók iskolán kívü­li, illetve nyári szünidei ét­keztetéséről tájékoztatta a testületet. Bevezetőjében utalt arra, hogy a lakosság közétkeztetésének feladatát részben a kereskedelmi ven­déglátóegységek, részben az üzemek saját konyhái látják el a megyeszékhelyen. Az ét­termek túlnyomó többsége önkiszolgáló rendszerben működik. Az előfizetéses ét­keztetés adagszáma évek óta nem változik, s az a la carte (választható) ebédek — ér­tékben — növekvő tendenci­át mutatnak. A higiéniai és közegészségügyi szempontok mellett a Köjál megvizsgálta az ételek kalória- és táp­anyagtartalmát is. A gyermek- és diákétkez­tetésben gondot jelent az, hogy több helyen szőkék és rossz állagúak a melegítő- konyhák. Az sem ritka, hogy a tanulók az osztálytermek­ben fogyasztják el ennivaló­jukat. A titkár megemlítette:sok gyermek nem szívesen veszi igénybe a nyári napközis tá­borokat, s az okok közé so­rolható a kötöttség és az el­látottság nem megfelelő Tévedés ne essék, az ope­rett világából kölcsönzött cí­münkkel nem szerelmes szí­vű embertársainkra, hanem egy olyan összejövetelre kí­vánunk utalni, amelyen ro­hanó világunk egyik népbe­tegségéről, a szívinfarktus­ról esett szó. A statisztikai adatok sajnálatos módon ha­zánkban emelkedő tendenci­át mutatnak: nyolc esztendő alatt e betegségben szenve­dők száma az évi 26-27 ezer­ről 30-32 ezerre emelkedett. Ebből adódóan az infarktus fantomjának legyőzése már nemcsak egészségügyi, ha­nem össztársadalmi érdek is, és a folyamat megállítá­sára, csökkentésére közös fellépés szükséges. Ez a felismerés indította a Megyei Művelődési Köz­pont és a Békéscsabai Vá­rosi TanáA egyesített egész­ségügyi intézményének ve­zetőit arra, hogy a megye- székhelyen életre hívja a szívbetegek klubját. A né­hány nappal ezelőtt lezaj­lott nyitófoglalkozáson dr. Pap István, a művelődési ház igazgatója és dr. Godó Béla osztályvezető-főorvos, az egészségnevelési bizottság elnöke köszöntötte a ‘megje­lent tizenöt klubtagot. Az összejövetelt dr. Deli László, megyei kardiológus szakfő­orvos gondolatébresztő hoz­zászólása vezette be. Hang­súlyozta, hogy az infarktust kiváltó tényezők zömét — életvitel, nikotin, alkohol, elhízás, mozgásszegénység — a gyógyszerek, a kórházak műszerezettsége nem tudja kivédeni. Erre csak az em­beri akaraterő képes. A je­lenlevők gyógyulásukról, a szívonala. Nyáron a diákok zöme otthon a családban, vagy a rokonoknál étkezik, ám van egy réteg, amely ilyenkor a vendéglátó egy­ségekben előfizetéses menüt rendel. A hiányosságok ellenére a diákétkeztetés kielégítőnek mondható. Várhatóan sokat fog javulni a helyzet, ha 1988 szeptemberétől az ÁÉV 1600 adagos konyhája gyer­mekélelmezési intézmény­ként fog működni Békéscsa­bán. A FVT titkára egye­bek között azt javasolta, hogy szorgalmazni és támo­gatni kell a vállalatok, szö­vetkezetek! ilyen irányú te­vékenységét, valamint szük­séges javítani az iskolák melegítőkonyháinak, étkező- helyiségeinek állapotát. A témával kapcsolatban Antali Gáborné és Vágvöl- gyi Tiborné FVT-tagok a helyszíni vizsgálatok ered­ményeit ismertették a ta-^ náéskozáson. Majd Szabó Lászlóné, a HNF városi tit­kára az FVT megalakulása óta végzett munkát értékel­te, s ezután a! „Fogyasztók Kiváló Boltja-’ versenyre vo­natkozó eddigi tapasztala­tokról tájékoztatta az ülés résztvevőit. tabletták elhagyásáról, futó­kocogó eredményeikről, új­bóli munkába állásukról be­széltek. A házigazdák: dr. Szabó Péter adjunktus és Herczeg Tamás, a művelő­dési ház előadója a klub fél­éves programját ismertette, melyben helyet kapnak filmvetítések, szakorvosi elő­adások, s kulturális progra­mok is. Zárszavában dr. Csi- kász József osztályvezető fő­orvos a következőket mon­dotta: — Az egészségügy minden erejével igyekszik elvégezni a szívbetegek gyógyítását, a gondozás, megelőzés munká­ját, de az utóbbit már kép­telen egymagában vállalni. Az infarktus nem kell, hogy örök életre rokkantságot je­lentsen, jóval többen zök­kenhetnének vissza a régi kerékvágásba, térhetnének vissza korábbi munkakörük- . be, ha erre több figyelmet tudnánk fordítani. Önöktől, akik már átestek ezen a be­tegségen, jelentős támoga­tást várunk. Kérjük, segít­senek megtalálni azokat, akiknek ugyan még szívpa­naszaik nincsenek, de élet­vitelük alapján „infarktus­jelöltek”. Igyekezzenek őket szokásaik megváltoztatására bírni, mert most a főhang­súlyt a megelőzésre kell he­lyeznünk. A békéscsabai „szíves klub” tagjai szívesen látják sorstársaikat, azok család­tagjait, barátait találkozói­kon, amelyekre minden hó­nap utolsó keddjén délután 5 órakor kerül sor a Békési út 15. szám alatti szlovák nemzetiségi házban. —CH— | A Polgári Törvénykönyvet (Ptk) elsősorban a közérde­kű célú kötelezettségvállalás tekintetében módosítja az új tvr. Az erről szóló régebbi szabályok alapján magán- személyek és jogi személyek kötelezettséget vállalnak ar­ra, hogy ingyenes vagyoni szolgáltatást teljesítenek az általuk meghatározott köz­érdekű célra. A kötelezettek megállapíthatják azokat a feltételeket, amelyek szerint a szolgáltatást meghatáro­zott célra kell fordítani, ki­jelölhetik azt a személyt, akinek javára a szolgáltatást teljesíteni kell. A Ptk je­lenleg nem szabályozza az alapítvány jogintézményét; úgy rendelkezik, hogy az alapítványrendelést közérde­kű célú kötelezettségválla­lásnak kell tekinteni. Ez utóbbi jogintézmény szabá­lyai a gyakorlatban bevál­tak. Ugyancsak felmerült az az igény is, hogy az alapít­vány — több ország szabá­lyozásához hasonlóan — rendelkezzen jogi személyi­séggel, mert az alapítók sze­rint ez nagyobb garanciát ad a célok megvalósulására. Erre tekintettel a tvr. az ala­BÉKÉS. Mezőgazdasági szakközépiskola és szakmun­kásképző intézet augusztus 31-én, hétfőn 9.30 óra. Ipari szakközépiskola és szakmun­kásképző intézet, 636. szá­mú: szeptember 1-én, ked­den 7.30 óra. Szegedi Kis István Gimnázium augusztus 31-én 16 órakor. BÉKÉSCSABA. Rózsa Fe­renc Gimnázium augusztus 31-én 17 óra. Egészségügyi szakközépiskola augusztus 31-én 18 óra. Kemény Gábor Szakközépiskola 31-én 16 óra. Sebes György Kereskedelmi és Közgazdasági Szakközép- iskola 31-én 16 óra. Tevan Andor Nyomdaipari Szakkö­zép- és Szakmunkásképző Iskola 31-én 16 óra. Vásár­helyi Pál Szakközépiskola 31-én 16 óra. 611. Számú Ipa­ri Szakmunkásképző Iskola 31-én 15 óqa. 635. Sz. Szak­munkásképző Iskola 31-én 16.30 óra. Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakmun­kásképző Iskola 31-én 15 óra. Szlovák gimnázium 31-én 17 óra. Jókai utcai speciális ál­talános iskola 31-én 17 óra. GYULA. Erkel Ferenc Gimnázium augusztus 31-én 16 óra. Egészségügyi szakis­kola 31-én 15 óra. Kertészeti és élelmiszeripari szakiskola Augusztus 20-án kapta vissza ünnepélyes keretek között korábbi, eredeti ne­vét a Bács-Kiskun megyei Szentkirály, az 1952 óta Lászlófalval címen szereplő település Kecskemét—Tisza- kécske között. Különös ne­vezetessége a falu határá­ban levő református temp­I lom melletti régészeti fel­tárás. Az Árpád-kori telepü­lés maradványait a Mező- gazdasági Múzeum munka­társai hozzák napvilágra. A község tanácselnöke Szecsődi György, egyben az Egyetértés Tsz elnöke is. Tőle tudtuk meg, hogy az idén, immár Szentkirályon a pítványról — a közérdekű célra való kötelezettségvál­lalás fenntartása mellett — új szabályokat tartalmaz, s ezeket besorolja a Polgári Törvénykönyvnek a jogi sze­mélyek egyes fajtáira vonat­kozó fejezetébe. Alapítvány létrehozásának vannak tartalmi és alaki fel­tételei. Az alapítvány érvé­nyességéhez a célja szerint illetékes állami felügyelő szerv jóváhagyása szükséges. Ez a szerv a jóváhagyást megtagadja, ha az alapít­vány jogszabályba, nyilván­valóan a társadalom érde­keibe, vagy a szocialista együttélés szabályaiba ütkö­zik. Az alapító kijelölheti az alapítványt kezelő szervet, vagy ebből a célból külön szervezetet is létrehozhat. Alapítvány végrendeletben is létesíthető; ezért a tvr. elő­írja, hogy a végrendeletben létrehozott alapítványról az állami felügyelő szervet ér­tesíteni kell. Ha a végrende­leti alapítványrendelés va­lamelyik törvényi feltétel­nek nem felel meg, ebben az esetben — az alapító, örök­hagyó akarata érvényesülé­31-én 16 óra. Szakmunkás- képző, 613. sz. 31-én 16 óra. GYOMAENDRÖD. Kiss La­jos Gimnázium és Szakkö­zépiskola augusztus 31-én 17 óra. Mezőgazdasági szak­munkásképző intézet 31-én 16 óra. 611. Sz. Szakmunkás- képző Intézet szeptember 1- én 8.00 óra. MEZÖKOVÄCSHÄZA. Hu­nyadi János Gimnázium aug. 31-én 17 óra. BATTONVA. Mikes Kele­men Gimnázium augusztus 31-én 17 óra. MEZŐHEGYES. Szakmun­kásképző Intézet augusztus 31-én 16 óra. OROSHÁZA. Táncsics Mi­hály Gimnázium és Szakkö­zépiskola 31-én 17.30 óra. Kossuth Lajos Mezőgazdasá­gi Szakközépiskola 31-én 17.30 óra. 612-es Sz. Szak­munkásképző Intézet 31-én 16.30 óra. Gyors- és gépíró­iskola 31-én 17 óra. MEZÖBERÉNY. Petőfi Sándor Gimnázium augusz­tus 30-án 15 óra. SZARVAS. Vajda Péter Gimnázium 31-én 16.30 óra. SZEGHALOM. Péter And­rás Gimnázium és Szak- középiskola 30-án 16 óra. DATE Szarvasi Főiskolai Karának szakmai tanács­adása mellett végezték a gyepfelújítást és a gyep tele­pítési munkálatokat. Ennek köszönhetően az idén eddig már kétszer kaszáltak, de még egy kaszálás lehetséges. A hektáronkénti szárított- széna-hozam a korábbi évekhez képest jelentősen növekedett. A szarvasi főis­kola egyébként a megyében másutt is részt vesz a gyep­gazdálkodás szakmai támo­gatásában. A tiszakécskei gyep-gabona váltó rendszer kialakításában segítség. p. a. sének érdekében — a tvr. előírása szerint az alapít­ványt közérdekű megha­gyásnak kell tekinteni. Az alapító akaratának megfelelően az alapítvány megszűnik, ha a meghatáro­zott cél megvalósult, az elő­írt idő eltelt, illetve a fel­tétel bekövetkezett. Az ál­lami felügyelő szerv pedig az alapítványt akkor szün­teti meg, ha céljának a meg­valósítása lehetetlenné vált, vagy a megváltozott körül­ményekre tekintettel jóvá­hagyását meg Hellene ta­gadni. A megszűnés vala­mennyi esetére közös sza­bály, hogy a megszűnt ala­pítvány vagyonát — ha az alapító nem rendelkezett er­ről másként — az állami felügyelő szerv hasonló cé­lú alapítvány támogatására köteles fordítani. Űj rendel­kezés az is: az alapító a jö­vőben eldöntheti, hogy köz­érdekű célra kötelezettséget vállal, vagy alapítványt lé­tesít; a tvr. ezért úgy ren­delkezik, hogy a kötelezett a közérdekű célra kötelezett­ségvállalást — bármikor — átalakíthatja alapítvánnyá. Mivel a földtörvény értel­mében a tartós földhaszná­lat intézménye megszűnt, a mostani tvr. hatályon kívül helyezi a Ptk-ban a tartós földhasználattal kapcsolatos rendelkezéseket, valamint az ezekre vonatkozó utalásokat. Üj rendelkezés szabályozza az épülettulajdonosnak a megállapodáson vagy bíró­sági határozaton alapuló földhasználati jogát oly mó­don, hogy az épülettulajdo­nos egyrészt jogosult a föld (földrészlet) használatára, hasznainak szedésére, más­részt viszont köteles viselni az annak fenntartásával já­ró terheket. Ez a földhasz­nálati jog az épület tulaj­donjogához kapcsolódik, ezért az épület új tulajdo­nosát — az épület tulajdon­jogának örökléssel vagy át­ruházással megszerzése ese­tén — a földhasználat vál­tozatlan feltételekkel megil­leti. Társadalmi-gazdasági vi­szonyaink utóbb időben be­következett változásainak eredményeként a lakás bér­leti joga egyre jelentősebb vagyoni értéket képvisel. Családjogi és lakásjogi sza­bályaink elismerik a bérleti jog vagyoni értékét, s a mó­dosított családjogi törvény úgy rendelkezik, hogy a la­kásból távozó volt házastár­sat megilleti a közös lakás­ból reá jutó rész vagyoni ér­téke. A bérleti jog az ál­lampolgárok széles rétegei­nek egyetlen vagy legjelen­tősebb vagyoni értéke, amely esetenként a pénzkövetelé­sek kiegyenlítésének, kielé­gítésének egyedüli alapja lenne. Ezért indokolt az új tvr-nek az a rendelkezése, hogy a bírósági végrehajtás­ról szóló törvényerejű ren­delet olyan rendelkezéssel egészüljön ki, amelynek ér­telmében: egyes pénzkövete­lések behajtása érdekében a vagyoni értéket jelentő bér­leti jog végrehajtás alá von­ható. A bérlőt a bérleti jog helyett másik, kisebb érté­kű bérleti jog megilleti, a vagyoni értékek különböze- tét pedig az adósság megfi­zetésére kell fordítani. Dőlt betűvel SOS Levelet kaptam nyugdíjas ismerősömtől, a neves typo- gráfustól. „Lebénultan, bódultán és felettébb bosszankodva hallgattam a rádió esti magazinjának döbbenetes riport­ját a battonyai SOS-faluról” — olvasom „beköszöntő” so­rait. Majd lejjebb a lap alján, aláírása alatt a következő áll: „nyugdíjas nyomdász, vagyis rétegorientáltan is hal­mozottan hátrányos helyzetű állami gondozott”. Persze értem, pontosabban érzem ezt a maliciózus sorok mögötti kesergést: mint adófizető (vagy leendő adófizető) állampolgárnak, másként fogalmazva egy össznépi társada­lom tagjának — még ha kisjövedelmű nyugdíjas is — egy­általán nem mindegy, hogy sáfárkodnak a vagyonával. Ne kerteljünk, a battonyai gyermekfalu körüli, évek óta tartó cirkusz borzolta fel ismerősöm, és sok más honfi­társam kedélyét. Nem tudom, kell-e emlékeztetnem az el­hagyott gyerekek battonyai otthonának építési és üzeme­lési körülményeire. Arra, hogy a világ több tucat országá­ban gyermekfalut működtető SOS nemzetközi szervezet­nek ez volt az első olyan építkezése, amelyet határidő­csúszással és a tervezettnél jóval nagyobb költségen adtak át. Mintha átok ülne azon a falun, a vihar azóta sem ült el. Jötték-mentek, többnyire elmentek az anyák, mert nem bírták a helyi és a központi vezetés közötti torzsalkodást, amiből a rövidebbet általában a faluvezető húzta. Utóbb már annyira megkötötték a kezét, hogy joggal érezte: egy marionettfigurához lett hasonlatos. Végül megszállottság ide. vagy oda, vette a kalapját és odébbállt. Ezt mondták el abban a bevezetőben emlegetett rádiós krónikában, meg még azt, hogy pénzügyi szabálytalanságokról is tudni vélnek a központi vezetőséghez közel állók. Hát ennyi a sokak által ismert történet, melyre typográ- fus ismerősömhöz hasonlóan kerekre nyílt szemmel bámu­lok én is. Hát lehet az, hogy ennek a battonyai ügynek még mindig nincs vége? Hogy ennyi bírálat és pofon után odafönn a központban még mindig nincs annyi önkritika, hegy a legfőbb illetékes becsukja maga mögött az ajtót? Kár, nagyon-nagyon kár, mert időközben itt minden szer­tefoszlott. Legfőképpen az illúzió, hogy Magyarország rang­ján integrálódhat a nemzetközi gyermekfalu szervezetbe. De harangoztak Battonyának is. Lassan-lassan már job­ban ismerik a gyermekfalubotrány, mint a felszabadulás­kor szerzett hírneve után. Pedig de szépen indult az egész. Mint valami manna hullott ölünkbe ez a rangos kezdeményezés. Valami olyan történik itt a megyében. Battonyán, amilyenhez hasonló sehol az országban. Cso­dájára járhattak volna. Csodájára is járnak, csak persze másként. S ez még a jobbik eset, mert a rossz példa is példa — arra, hogyan nem szabad csinálni valamit. De vannak, akik másként fo­galmaznak, s azt mondják, ez a hazai közállapotok lenyo­mata. Inkább azt mondanám: demokratikus viszonyainké. Az országot is féltem, amikor ezt az itt tetten érhető fe­lemás demokráciát emlegetem. Azt a jelenséget, amikor — társadalmi szervezetről és demokratikusan, közgyűlésen választott vezetőségről lévén szó — még akkor is a hatás­körökre, meg a demokratikus jogkörökre figyelnek, ami­kor már a végrehajtáson, a számonkérésen és a felelősség­re vonáson lenne a sor. Hogy meg ne sértsenek senkit. S akik közben „rámentek", akik meghasonlottak és csa­lódtak, vagy mint a nevelőintézetbe visszaadott, sérült gye­rekek, az egyszer volt család fájdalmasan szép emlékével? Homlokukon a battonyai felirattal: SOS. —y —n Szív küldi szívnek... II tanévnyitó ünnepségek időpontja a középfokú tanintézetekben Gyepgazdálkodás

Next

/
Thumbnails
Contents