Békés Megyei Népújság, 1987. augusztus (42. évfolyam, 180-204. szám)
1987-08-27 / 201. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG I MEGYEI PftRIBIZOTTSGG ES II MEGYEI IBNOCS LOPJA 1987. AUGUSZTUS 27., CSÜTÖRTÖK Ára: 1,80 forint XLII. ÉVFOLYAM, 201. SZÁM Szakmai vita a környezetvédelmi mintamegyévé fejlesztés programjáról Elkészült Békés megye környezet- és természetvédelmi mintaterületté fejlesztésének programja, melynek kidolgozására az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal, valamint az MSZMP Békés Megyei Bizottsága és a megyei tanács között történt megállapodás alapján került sor. E program lényegében egy keretterv, amelynek szakmai vitáját augusztus 26-án, tegnap a szarvasi arborétum tanácskozótermében rendezte meg a megyei tanács az érintett országos és megyei főhatóságok, szervezetek képviselői, vezető szakemberek részvételével. Jelen volt a vitaülésen Szabó Miklós, a megyei pártbizottság első titkára és Fodorné Bir- gés Katalin, a Szakszervezetek Megyei Tanácsának vezető titkára. Dr. Coda Péter, a megyei tanács mellett működő településfejlesztési, természet- és környezetvédelmi munka- bizottság elnöke bevezetőjében emlékeztetett a megállapodásra, amelyet tavaly májusban írtak alá az OKT és a megye vezetői. A célokról szólva hangsúlyozta többek között a még védhető természeti, környezeti értékek óvását. Rátérve a .programra, elmondta, hogy az anyag elkészítése több lépésben történt, s hogy szakterületenként egy-egy munkabizottság dolgozta ki a programban foglaltakat. A vitaülésen Murányi Miklós, a megyei tanács elnökhelyettese tartott kiegészítő tájékoztatót, amelyben hangsúlyozta; gazdaságilag is meghatározó, hogyan óvjuk, fejlesztjük környezetünket, természeti értékeinket, miképpen gazdálkodunk hosz- szú távon is azokkal. Említést tett arról a nem titkolt célról, hogy a hosszú távú megyei elképzelések között szerepel egy majdani nemzeti park kialakítása, és már a jelenlegi törekvések közé tartozik az ehhez szükséges feltételek kialakítása is. Foglalkozott azzal, hogy a programban javasolt szakmai feladatok végrehajtásához nem nélkülözhető a társadalmi és tömegszervezetek, a lakosság támogatása és együttműködése. Néhány területen már eredményt is tud felmutatni a megye, ilyen mindenekelőtt a komplex melioráció, amely 1977- ben kezdődött és immár 100 ezer hektárnyi területet érint. Végül szervezeti kérdésekkel, valamint egy szakmai információs feldolgozó- és kutatóközpont létrehozásának szükségességével foglalkozott a tájékoztató. S most röviden hadd mutassuk be magát a programot, amely — a vitaülésen ezt többen is hangsúlyozták — nem végleges és megváltoztathatatlan dokumentum, hanem hosszú távra szóló keretterv, amely elvi irányt szab az elkövetkezendő évek munkájának. A program a mellékletekkel és a tartalomjegyzékkel együtt nyolc fejezetből áll. Az első rész mintegy bevezetőképpen a program kidolgozásának indoklása. Ebben olvasható: „A fermészeti környezet állapota szervesen összefügg a gazdasági, társadalmi folyamatokkal — minőségé jelentősen befolyásolja azokat, s azokon át az életkörülményeket. Ennélfogva gazdasági és politikai szempontból is növekvő jelentőségű a környezet állapotának javítása. Ennek az összefüggésnek a felismerése az alapja annak a megállapodásnak, amelyet. . . kötöttek 1986. májusában. A mintamegyévé fejlesztés nem egyetlen akció eredménye, hanem olyan tervszerű cselekvési ' folyamat, amely a jelenlegi állapot megismerésétől a tudományos feltáró munkán és a társadalmi tudatformáláson át a környezetkímélő gazdasági tevékenységek bevezetésével vezethet a komplex környezetgazdálkodás kialakításáig. A megye sajátos helyzete miatt... a természet- és környezetvédelemnek a gazdasági-társadalmi folyamatok rendszerének integrált alrendszerként történő kiépítése mintaként szolgálhat majd az ország más térségei hasonló problémáinak megoldásában.” A program második fejezete a megye környezeti adottságait taglalja, ezután következik a környezetvédelem jelenlegi eszközrendszerének működési hatékonysága című fejezet. Ezt követi a mintamegyévé fejlesztés' három alternatívája, majd a cselekvési program és a környezetvédelem konkrét feladatainak ütemezése. Élénk, tartalmas szakmai vita következett ezután, amelyben tizenkilencen jutottak szóhoz, közöttük számos minisztérium, országos főhatóság vezető szakemberei, munkatársai. Néhány vélemény a vitából: Gerely Ferenc, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium osztályvezetője egyebek között azt tette szóvá, hogy Békésben a legkevesebb a fa, holott a talaj termőképessége az erdősítéstől is függ. Balázs Lajos, a Békés —Csongrád megyei állami gazdaságok szakszolgálati központjának vezetője azt sürgette, hogy legyen gazdája minden üzemben a környezetvédelemnek. Tarnóy András, az Országos Vízügyi Hivatal főosztályvezetője a környezetgazdálkodást helyezte előtérbe, és a tervszerű tudatformálást, a tömegbázis megteremtését szorgalmazta. Ibiási Béláné, az Ipari Minisztérium képviselője közreműködésüket ajánlotta az egységes információs rendszer létrehozásában, mivel a minisztérium egy önálló környezetvédelmi információs rendszer életre hívását tervezi. Dr. Kiss Győző, az OKTH főosztályvezetője elismerően szólt a programról, kiemelve abból, hogy annak sikeres végrehajtását csak valamennyi érdekelt országos, megyei és helyi szerv tudományos, műszaki, anyagi, erkölcsi és társadalmi erőforrásainak központosításával lehet elérni. Puskás Tamás, az Építési és Város- fejlesztési Minisztérium főmunkatársa úttörő jellegű kezdeményezésnek nevezte a programot. Felszólalt dr. Köteles Lajos, a Békés Megyei Tanács tudománypolitikai titkára, aki a dokumentum készítése során a munkákat összefogta. Ö az anyag összeállításáról beszélt, és egy jól működő információs rendszer létrehozását sürgette. mondván, ennek hiányában minden további lépés ^ bizonytalan, hiszen a folyamatokat, összefüggéseket nem ismerjük. Azt hangsúlyozta, hogy a programmal keretterv jött létre, amely arra alkalmas — és most csak ennyi lehet a cél —, hogy olyan folyamat kezdődjék, melyben minden cselekvés egy irányba hat, mert csak így indulhat el a min-' tamegyévé. fejlesztés, e hosz- szú évtizedekre szóló tevékenység* a maga útján. A programot a szakmai vita után társadalmi vitára bocsátják megyénkben, s mindezek alapján dolgozzák majd ki a megyei településfejlesztési, környezet- és természetvédelmi munkabizottság szakbizottságai a soros és konkrét feladatokat. T. I. Műanyagból gyártanak bójákat a Buda-Flaxnál. Az igen könnyű és puha színes vízi jelzőtáblák nem drágábbak, ugyanakkor sokkal szebbek az eddig használt, vaslemezből készített bójáknál, kevésbé balesetveszélyesek, és fényvisz- szaverő változatban is előállíthatok, hogy éjszaka könnyebben észlelhetők legyenek. Egyaránt használhatók kikötőkben, evezőspályákon és strandokon. Balatonföldváron, a Kiskörei víztározónál és a gyulai strandon már sikeresen próbálták ki az újfajta bójákat (MTI-fotó, Balaton József felvétele — KS) A kormány gazdasági-társadalmi stabilizációs munkaprogramjának tervezetéről folytatott kötetlen beszélgetést szerdán a Magyar Tudományos Akadémián Grósz Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke és Berend T. Iván, az MTA elnöke, hang István, az MTA főtitkára, valamint az akadémia több szakértője. A megbeszélésen beható eszmecsere zajlott a tervezet központi jelentőségű gazdasági témaköreiről. Magyar—mongol árucsereforgalom He*kn*r Ottó külkereskedelmi miniszterhelyettes és Nadmid Bavuu, a mongol külkereskedelmi miniszter első helyettese szerdán aláírták az 1988. évi magyar— mongol árucsereforgalmi és fizetési jegyzőkönyvet. A jegyzőkönyv csaknem 20 millió rubeles forgalmat irányoz elő a jövő évre, ami a hosszú lejáratú megállapodás 1988-as előirányzataihoz viszonyítva mintegy 13 százalékos növekedést jelent. Vállalataink orvosi műszereket, különböző gépeket és berendezéseket, gyógyszereket, bőrcipőt és egyéb fogyasztási cikkeket szállítanak Mongóliába, míg a magyar importban különböző állati eredetű termékek, alapanyagok, fogyasztási cikkek (bőrkonfekció, kötöttáru) szerepelnek. Budapesti tartózkodása alatt a mongol miniszterhelyettest fogadta Veress Péter külkereskedelmi miniszter. Ünnepélyesen búcsúztatták a bevonulókat Béke- és szolidaritási munkáról tárgyaltak Tegnap bevonulási ünnepséget tartottak a megyei hadkiegészítési és területvédelmi parancsnokságon, Békéscsabán. Az elnökségben helyet foglalt Fellegváriné Pris- kin Terézia, a megyei párt- bizottság; Szabó Lászlóné, a Hazafias Népfront és Frontó András, az MHSZ részéről; s ott voltak a társ fegyveres erők és testületek képviselői is. A Himnusz elhangzása után Paluska Pál alezredes, megyei parancsnokhelyettes köszöntötte a 12, illetve 18 hónapos sorkatonai szolgálat előtt álló fiatalokat, a hozzátartozókat és a meghívott vendégeket. Majd Sebestyén Sándor százados felolvasta a díszparancsot. A városi szervek nevében Szabó Lászlóné HNF-titkár búcsúzott el a bevonulóktól, s az alakulatok képviseletében pedig Zahorán Pál őrnagy vette át őket. Az ünnepség az Inter- nacionálé hangjaival ért véget. Az újoncok közül két fiatalembert kérdeztünk meg. Az egyik Herpai László, aki két évvel ezelőtt végezte el a kereskedelmi és vendéglátó szakmunkásképzőt Békéscsabán. Családi állapota: nőtlen. — Hol dolgozott eddig? — A Körös Hotelben voltam szakács. Időközben beiratkoztam az egyik szakközépiskolába. Szeretnék majd leérettségizni, és az a tervem, hogy ha sikerül, tovább tanulok a vendéglátóipari főiskolán. — Tart-e a kiképzéssel és a szolgálattal járó nagyobb erőfeszítéstől? — Nem, mert apám katonatiszt, és így van már elképzelésem arról, milyen feladatok teljesítése vár (Folytatás a 3. oldalon) A Hazafias Népfront megyei béke-barátsági és szolidaritási munkabizottsága tegnap kihelyezett ülést tartott Gyomaendrődön, a HNF székházában. A társszervek békemunkájáról Dé- kányné Szemenyei Márta az SZMT és Gurzó Györgyné a Kiszöv részéről tájékoztatta a testületet. Amint elhangzott, különösen 1985 óta erősöd ott. fel ez a tevékenység a szakszervezeti mozgalomban. Az éves feladatterv magába foglalja a májusi békehónap programját és az őszi szolidaritási akciókat is. Az a cél, hogy a szervezők tovább szélesítsék a békemunka területeit, s a szorosabb együttműködésbe vonják be a megyei ágazati szakszervezetek és a községek aktivistáit. Hasonló módszereket igyekeznek követni az ipari szövetkezetek is, amelyek a megyében elég szétszórtan helyezkednek el. Ezért a rendezvények nem központi, hanem inkább helyi jellegűek; vagyis az adott településhez kötődnek. A szocialista brigádok mellett a kisiparosok szintén bekapcsolódtak a béke-barátsági, valamint a szolidaritási tevékenységbe, amelyet a családi és sportnapok is tartalmasabbá, színesebbé tesznek. A békeklubok országos találkozóin megyénket négyöt szövetkezeti küldött szokta képviselni évente. Az ülés további részében Bocskai Mihályné, az Országos Béketanács tagja, a munkabizottság elnöke az őszi anti imperialista és szolidaritási akcióról, ennek tartalmáról és céljáról beszélt, majd felhívta a figyelmet arra, hogy a nehéz gazdasági helyzet ellenére is szorgalmazni kell a szolidaritási alapra vonatkozó felajánlásokat, befizetéseket. Dr. Soós Tibor, a megyei pártbizottság képviselője hasonló gondolatokat ismertetett. Ezután Szegediné Kozák Mária, a testület titkára a két ülés közötti időszak munkájáról, valamint a jövő feladatairól tájékoztatta a bizottságot, amely a tanácskozás befejezését követően az Éneiben üzemlátogatáson vett részt. _v __n S zabó Lászlóné, a HNF városi titkára búcsúbeszédet mond Grósz Károly az MTA-ban
