Békés Megyei Népújság, 1987. augusztus (42. évfolyam, 180-204. szám)
1987-08-03 / 181. szám
1987, augusztus 3., hétfő o Életkörülmények Csabacsüdön és társközségeiben Jó hagyományokon alapul Csabacsüd, Kardos és örménykút együttműködése. Ennek egyik megnyilvánulási formája az a kapcsolat, amely a helyi népfrontbizottságok, a tanács és az elöljáróságok között jött létre. A kölcsönös tájékoztatáson, segítségnyújtáson kívül a településfejlesztésben is gyakran közösen vesznek részt. Sőt — amint Frankó János tanácselnök elmondotta — a nemzeti és egyéb ünnepeket is együtt tartják meg, de mindig más-más településen. Így például május elsejét Csabacsüdön, augusztus 20-át Kardoson és november 7-ét örménykúton. Ez utóbbi községben júniusban volt egy, szlovák nemzetiségi hagyományok ápolását hivatott rendezvény, amelyen az iskolások és a helyi pávakör tagjai léptek fel; továbbá néprajzi és egyéb témájú gyűjteményeket lehetett megtekinteni. Olcsó telkek Üjszerűnek számít az a klub, amely azzal a- céllal alakult meg Csabacsüdön, hogy a 16 tagú tanácstagi csoport a megjelenő új jogszabályokat megismerje, majd kötetlen formában megbeszélje. Legutóbb az építési, családjogi, gyámügyi témákat, * valamint az adózásra vonatkozó kérdéseket vitatták meg a résztvevők. (A két társközségben viszont más módszert választottak tájékozódásra a tisztségviselők.) A tapasztalat az, hogy a póttanácstagok nagy része nem megy el a nyilvános tanácsülésekre, de a stencilezett anyagokat ők is megkapják. A tavasszal tartott összejövetelen az egészségügyi ellátásról és az időskorúak helyzetéről tárgyalt a testület. Úgyszintén fontos kérdésként kezelik a helyi vezetők a népességmegtartó erő fokozására irányuló kezdeményezéseket. Csabacsüdön mindössze csak 1,1 százalék a lakosság számarányának csökkenése, az 1980. évhez képest, míg Kardoson 6 és örménykúton 11 százalék. A lélekszám fogyásának egyik oka az, hogy valamikor elég nagy tanyavilág jellemezte ezt a környéket. Mivel sok gazdának háza volt, illetve van Szarvason, többségük már beköltözött az idők folyamán a városba. A másik két ok; az elhalálozás, valamint a születések számának alacsony volta. (Ez Csabacsüdön 18— 26, Kardoson 8—11 és örménykúton 3—7 között mozog évente.) A tanács a fiatalok letelepedését szinte erején felül igyekszik támogatni. Csabacsüdön 32, Kardoson csak 20 forintba kerül egy közművesített telek négyzetmétere. Ez utóbbinál 20 házhelyet a tanács, ötöt pedig a termelőszövetkezet alakít ki. örménykúton viszont csak egy-egy családi otthon épül fel évente. Ezenkívül mind az állami, mind pedig a gazdasági szervek anyagi segítséget is nyújtanak lakások építésére, vásárlására. Szó van arról, hogy később nagyobb legyen az ilyen célra felhasználható támogatás összege. Fásítás a községekben A népességmegtartó erő másik fontos tényezője a munkaképes korú lakosság foglalkoztatásának kérdése. Eleinte a párt, a tanács és a tsz közösen próbált cselekedni ennek előmozdítása érdekében. Később aztán a szövetkezetek önállóan léptek ez ügyben, és így jött létre Csabacsüdön az elektromos-, Kardoson a gyümölcsfeldolgozó üzem, és Örménykúton a békésszent- andrási szőnyegszövő helyi részlege. Ezek a telephelyek tíz-húsz-harminc lánynak és asszonynak biztosítanak egy műszakos munkalehetőséget. Az életkörülményeket befolyásoló tényezők sorába tartozik az alapellátás is. Csabacsüdön található a környék egyik legjobb ABC- je. Az új településen pedig másikat hoznak létre. A napokban kezdtek hozzá az új takarékszövetkezet felépítéséhez. Az áfész kezelésében léző Tüzép-telepen is — amint hallottuk — megfelelő mennyiségű anyag van a lakosság részére. Más területen szintén tapasztalható előrehaladás; mind a három településen az iskolákban ez év őszén számítógépes oktatást vezetnek be. A helyi termelőszövetkezetek és a Szarvasi Állami Tangazdaság mellett a tanács és intézményei saját költségvetésükből járulnak hozzá e felszerelések beszerzéséhez. S ami még figyelemre méltó dolognak tekinthető: Csabacsüdön a szülői munkaközösség 20 ezer forintot ajánlott fel, s a szocialista brigádok szintén segítenek. Ugyanezen a településen a Vöröskereszt az egyik hétvégén bálát rendezett, és ennek bevételét az öregek napközi otthonának kialakítására kívánja fordítani a jövőben. A húsz idős ember ellátására szolgáló létesítmény előreláthatóan ez év novemberében nyílik meg. Az otthon lakóinak az iskolai napköziből hordják majd az ebédet. Az. orvosi ellátáson kívül fürdési lehetőséget is teremtenek az épületben. A települések szebbé tételére már eddig is több akciót szerveztek. Folyamatosan halad az út- és járdaépítés. Csabacsüd a megyei tanács pályázatán 300 ezer forintot nyert, és ezt az ösz- szeget faültetésre költik el. Kardoson és örménykúton a tanácsi hozzájáruláson kívül 10-10 ezer forint van az ilyen munkák elvégzésére ... Segítik a nyugdíjasokat De térjünk vissza az idős- korúakról való szociális gondoskodás feladatainak ismertetésére. Noha jelenleg nincs konkrét felmérés az alacsony nyugdíjjal rendelkezőkről, ám a helyi tapasztalatok és a nyilvántartási adatok alapján mégis meg lehet állapítani a következőt: ezen a közigazgatási területen az összlakosság (4188 fő) 26 százaléka a nyugdíjas korosztályhoz tartozik. A két évvel ezelőtt végzett vizsgálat szerint az időskorú lakosságot négy kategóriába sorolták. A szociális ellátásra legjobban jogosultak az I.-be, a gondoskodást nem igénylők pedig a IV.-be kerültek. Egyebek között kiderült, hogy aránylag magas (307) az utóbbiban lévők száma, mert családokban élnek, törődnek velük, és ellátásukról gondoskodnak a hozzátartozók. Az I. kategóriába tartozó 40 idős embernek csaknem mindegyike valamilyen formában (segélyezés, házi szociális gondozás, szociális étkeztetés) támogatást kap a tanácstól. Csupán négy olyan személy van (I—II. kategória), aki semmilyen ellátási formában nem részesül jelenleg. A tanács tavaly csaknem 800 ezer forint rendszeres és rendkívüli segélyt folyósított, zömmel időskorúaknak, helyzetük javítása érdekében. Az idén ezen összeg eléri a 855 ezer forintot. Számításba kell venni, hogy sz4zharminc-száznegy- ven idős ember még ma is tanyán él, s ezek többségébe a villanyt, sok helyen pedig a vizet is bevezették. Ezen társadalmi réteg életéről, problémáiról a korábbinál jóval több információ birtokába jutott a tanács az elöljáróságok közreműködése nyomán. Csabacsüdön pedig maguk a tanácstagok is nagy felelősséget éreznek az idősek iránt. Érdekességként említjük meg, hogy a múlt évi felmérés szerint 108-an töltötték már be a nyolcvanadik életévüket a három településen. Az anyagi javak mellett a helyi vezetők fontosnak tartják az időskorúak társas kapcsolattartását. Mindhárom helységben megalakult a nyugdíjasklub: Csabacsüdön és örménykúton 72-72 résztvevővel, Kardoson pedig 30-an vannak. Hagyományossá vált a gazdasági szervek által rendezett nyugdíjastalálkozó is. A termelőszövetkezetek szintén segélyezik az öregeket, valamint kirándulásokat szerveznek részükre. A Szarvasi Állami Tangazdaság mindkét kerülete azt tervezi, hogy 1987 második félévében 3 ezer forintra egészíti ki a nyugdíjakat az érdekelteknek. Bukovinszky István Villamosvezeték-rekonstrukció Eleken Nyolcvanötezer veszélyeztetett ember n magas vérnyomást állandóan kezelni kell A Démász békéscsabai üzemigazgatósága ebben a negyedévben nagyarányú vezetékcserébe fogott Eleken. Az átépítés során a hálózatszerelési csoport szakemberei 1,6 km hosszú vezetéket épített és tartóoszlopokat cserélt. A rekonstrukció a Gyula és Lököshá- za felé vezető utak mentén, valamint a Mező Imre utca és környékén lakók biztonságos áramellátását szolgálja. A beruházás összege mintegy egymillió forint. A kisfeszültségű vezetékek cseréjét az indokolta, hogy az utóbbi időben a községben nagyobb építkezések kezdődtek, és nőtt a lakosság igénye is az energia iránt. A Démász a községi tanáccsal egyeztette a rekonstrukció tervét — a program megvalósulásához a helyiek transzformátorházat építettek, melyben a főtéri építkezések előrehaladtával nagyobb teljesítményű transzformátort helyeznek el. A munkálatokat várhatóan e negyedév végére fejezik be. A békéscsabai üzemigazgatóságon elmondták, hogy évente 9 millió forintot fordíthatnak vezetékcserére. Rendszeresen végeznek méréseket, figyelik a feszültségterhelést megyeszerte. Ahol szükséges, már az ellátási probléma jelentkezése előtt nagyobb keresztmetszetűre cserélik a vezetékeket. Megyénkben kora tavasszal Kunágotán volt, jelenleg Békésen, Mezőgyánban és Kö- rösladányban kezdődött el, illetve fejeződik be nagyobb rekonstrukció. Várhatóan még ebben az évben Mező- berényben is hozzákezdenek jelentősebb átépítéshez. Kép, szöveg: Sz. M. Az egészségről megfogalmazott társadalmi program fő célja, hogy az életmód megváltoztatására ösztönözzön. A célok egyik legfontosabbika, hogy csökkenteni kell az egyes megyék és területek halálozási mutatóiban mutatkozó nagy eltéréseket. Lehetőség szerint egyenlő életesélyeket kell biztosítani az embereknek. Meg kell állítani a következő 7-8 évben a szív- és érbetegségek okozta halandóság romló tendenciáját. Az életmódbeli változások és az egészségügyi ellátás fejlődése révén 15-20 év távlatában el kellene érni, hogy a 65 évesnél' fiatalabbak körében legalább 10 százalékkal csökkenjen a halandóság. Kiemelten fontos a magas vérnyomás szövődményeinek — különösen az agy- és szív- koszorúér károsodásainak — a megelőzése. A beteg és az orvos felelősségének kérdésével, a megelőzés lehetőségeivel folyamatosan foglalkozik dr. Iványi János megyei belgyógyász szakfőorvos és munkatársai, dr. Dudás M\hály és dr. Fazekas Ilona. Velük beszélgettünk a témáról. — Milyen a megyei helyzetkép és mit tapasztalnak a megyei kórházba kerülő betegek esetében? — A statisztikai adatok szerint hazánkban a lakosság 15-20 százaléka magas vérnyomású. Ez megyénkre vonatkoztatva körülbelül 85 ezer veszélyeztetett állapotú embert jelent. A szív- és érrendszeri betegségek kialakulásában az egyéb rizikó- tényezők mellett (dohányzás, cukorbetegség, elhízás, életvitel, alkoholfogyasztás) fontos szerepet játszik a magas vérnyomás is. A halálozási és a megbetegedési statisztikák tanulmányozásakor kiderül, hogy sajnos előkelő helyet foglalunk el az említett betegségcsoportot illetően. A magas vérnyomásban szenvedő betegeknél két és félszer nagyobb a valószínűsége a rokkanttá válásnak. Amikor a közelmúltban az időjárás szinte naponta változott, osztályunkra körülbelül 20 olyan magas vérnyomásos beteget szállítottak be, akiknek vérnyomáskiugrásra visszavezethető heveny agyi érrendszeri károsodása volt (agyvérzés, agytrombózis). A kikérdezhető betegek, illetve a hozzátartozók elmondása alapján megtudtuk, betegségük már évek óta ismert volt. Amikor a gyógyszeres kezelésről érdeklődtünk, a húsz betegből 17 úgy nyilatkozott, hogy mivel minden panasza megszűnt, a korábban szedett gyógyszereit rendszertelenül szedte, vagy nem vette be. — A gyógyszeres kezelés, gyógyszerszedés rendszertelensége hogyan befolyásolja a betegség alakulását? — Lehangoló tapasztalatok és a betegek sorsa feletti aggodalmunk arra az elhatározásra késztetett, hogy vizsgáljuk a magas vérnyomás elégtelen kezelése és az érrendszeri katasztrófák összefüggéseit. okait, öt évre visszamenően 973 olyan beteget találtunk az ápoltak között,»akiknek több mint a fele rendszertelenül szedte a gyógyszereit és osztályunkra hirtelen kialakult agyi, érrendszeri katasztrófával szállították be őket. A hosz- szabb ápolás ellenére jelentős részük nem gyógyult meg. maradványtünetek nélkül, sőt 263 beteget elveszítettünk. Ezek az elszomorító adatok is bizonyítják, hogy nagyon komolyan kell venni ezt az igen gyakran előforduló betegséget. — Az orvos-beteg kapcsolat mennyire fontos a gyógyításban? — A kezelés összetevőinek alapja a jó kapcsolat. A beteg együttműködése nélkül a legjobb orvos sem tud eredményt elérni a kezelésnél. Ez azzal is magyarázható, hogy a betegek legnagyobb része nem érzi magát betegnek, sőt általában'úgy érzi, hogy a kezelés következtében van rosszabbul. Még a legértelmesebb, a betegsége lényegét jól megértő beteg is egy idő után türelmét veszítheti, ha úgy tapasztalja, hogy kezelése idején állandóan fáradt, levert, munkaképessége csökkent, netán szexuális zavarai vannak. Súlyosbíthatja a helyzetet, ha a beteg észreveszi, hogy az orvosa ezeket a panaszokat nem veszi komolyan. Elkerülhetetlen, hogy egy idő után az ilyen beteg valamiképpen megváltoztatja saját gyógyszerelését. Szerencsés esetben ezt megmondja az orvosának, de általában ilyenkor kölcsönös félrevezetés kezdődik. Ezt csak újabb orvossal való találkozás szakíthatja meg. Ha jó az orvos és beteg kapcsolata, az orvos kérdése nem tűnik fe- lelősségrevonásnak, a beteg az önzetlen segítőkészséget tapasztalja, az esetek többségében ő maga is őszinte lesz. Legtöbben feledékeny- ségből, vagy más okok miatt nem szedik rendszeresen gyógyszereiket. Esetleg úgy érzik, hogy már rendben * van a vérnyomásuk. Akadnak olyan személyiségek, akiknél a legodaadóbb felvilágosítás, önfeláldozó gondozói munka is hiábavaló. M's esetben a szinte önpusztító nemtörődömségért a környezet, a család, vagy a munkahelyi viszonyok tehetők felelőssé. Sokat segíthet a megértő házastárs. A beteget betegsége természetéről fel kell világosítani. A megfelelő kezeléssel az adatok szerint tízezer lakosnál 14 agyvérzést lehet megakadályozni. — Milyennek látják a fel- világosító, a betegséget kiszűrő munkát az alapellátásban? — A kép nem túl biztató. A szűrés hiányosságaira mutat, hogy az agyi érrendszeri katasztrófát elszenvedett magas vérnyomásos betegek 25 százaléka nem is tudott betegségéről. A betegség maga csak veszélyhelyzet, amely akkor okoz komoly panaszt, ha már kialakultak a különböző szervkárosodások. A panaszmentes beteg könnyelműbb és esetleg abbahagyja a kezelést. Egyes felmérések szerint öt év múlva a betegeknek már csak 17 százaléka folytatja az előírt terápiát. A magas vérnyomás elleni kezelés azonban egy életre szól. Ritkán fordul elő, hogy a megkezdett gyógyszerelést abba lehet hagyni, de ezt ne a beteg, vagy a környezete, hanem az orvos döntse el. Feltétlenül javítani kell az orvos-beteg kapcsolaton. Jobb szervezéssel csökkenteni lehet a rendeléseken a hosszú várakozási időt. A magas vérnyomásos betegék gondozása elsősorban az alapellátásban dolgozó körzeti orvosok feladata, ezzel is nő amúgy is nagy felelősségük. A saját érdekük is, hogy a körzetükhöz tartozó, ott élő embereket rendszeresen szűrjék, egészségi állapotukat figyelemmel kísérjék és szükség szerint gondozzák őket. Az elmúlt évben a hipertóniával foglalkozó országos orvosi ankétot Kékestetőn - rendezték. Több előadó is hangsúlyozta a betegek gyógyulási, együttműködési készségének fontosságát, amely nélkül az orvos nem gyógyíthat eredményesen. A megyei kórház gyógyító csoportja hétköznapi munkája mellett több tudományos cikkben, újabban pedig pá- vlyázatban foglalkozott a témával dr. Iványi János útmutatásai alapján. Nem véletlen, hogy a főorvos gyógyító munkájáért, közéleti tevékenységéért és fiatalokat segítő készségéért a közelmúltban átvehette a Kiváló Orvos címet. Bede Zsóka