Békés Megyei Népújság, 1987. augusztus (42. évfolyam, 180-204. szám)

1987-08-26 / 200. szám

1987. augusztus 26., szerda Csúcstalálkozó előtt ENSZ-tanácskozás a leszerelésről és fejlesztésről A leszerelés, a fejlesztés és a biztonság szorosan ösz- szefügg — jelentette ki Ja­vier Pérez de Cuellar, az ENSZ főtitkára hétfőn New Yorkban, a leszerelés és a fejlesztés összefüggésének kérdéseivel foglalkozó nem­zetközi tanácskozás megnyi­tó ülésén. A szeptember 11-ig tartó tanácskozáson a világszer­vezet mintegy 130 tagálla­ma, sok nem-kormányszintű szervezet képviselője, az ENSZ-nek és szakosított szervezeteinek több vezetője vesz részt. Nem képviselteti magát viszont az Egyesült Államok. Az egyetlen távol­maradó nagyhatalom azzal érvelt, hogy nem lát össze­függést a leszerelés és a fej­lesztés kérdései között. Pérez de Cuellar beszédé­ben közvetve bírálta ezt az álláspontot. A főtitkár alá­húzta, hogy a közgyűlés ko­rábbi határozatai alapján összehívott tanácskozásnak meg kell jelölnie azokat a módokat, amelyek további erőforrásokat juttatnak fej­lesztésre a leszerelés felsza­badította alapokból. „Sok százmillió ember van még megfosztva a legalapvetőbb szükségletek kielégítésének lehetőségétől — hangoztatta. A leszerelést, a fejlesztést és a biztonságot úgy kapcsolta össze, hogy a jelenlegi hely­zet az adott országok biz­tonságát sodorja veszélybe, ami viszont a világ bizton­ságára hat ki. A konferencia munkáját az előkészítő bizottság meg­bízásából Joe Clark kanadai külügyminiszter nyitotta meg. Clark korábban egy sajtókonferencián maga is „elsietettnek” mondotta azt, hogy az Egyesült Államoka távolmaradás mellett dön­tött. Most beszédében rá­mutatott arra, hogy a fegy­verkezés költségei évente egybillió dollárt emésztenek fel a világon; ez az orszá­gok összesített nemzeti jö­vedelmének több mint hat százaléka. A tanácskozás résztvevői a tervek szerint nemcsak zá­ródokumentumot fogadnak el, hanem ajánlásokat is tesznek arra, hogyan lehet a jövőben az esetleges lesze­relési intézkedések révén felszabaduló összegeket a fejlesztés szolgálatába állíta­ni, mind az érintett orszá­gokban, mind a fejlődő ál­lamokban. Erről számos or­szág, országcsoport terjesz­tett javaslatot, munkaok­mányokat a tanácskozás elé. A Fehér Ház szerint az idén rendezhetnek ugyan szovjet—amerikai csúcstalál­kozót, de talán csak ké­sőbb, és így nem helytálló­ak azok a jelentések, hogy Mihail Gorbacsov főtitkár még szeptemberben elutazik az Egyesült Államokba. Mariin Fitzwater, Reagan elnök szóvivője az újságírók kérdéseire válaszolva a Los Angeles Times értesülését cáfolta meg. Azt mondotta, hogy a csúcstalálkozók ide­je akkor jöhet el, ha szov­jet—amerikai megállapodás születik a közepes hatótávol­ságú európai nukleáris esz­közökről. Nem zárta ki, hogy a két vezető enélkül is ta­lálkozhat munkamegbeszélé­sen, de többször is aláhúzta, hogy a megállapodásról még folynak a tárgyalások, és a közeljövőben ezek még alig­ha fejeződnek be. Szovjet hajók az öbölben Húsvét-szigetek A Perzsa (Arab)-öbölben kialakult nagyfokú katonai és politikai feszültség meg­nehezíti a szovjet hajók te­vékenységét — mondotta a Krasznaja Zvezdának rádión adott, a lap keddi számában közölt interjújában az In­diai-óceánon tevékenykedő szovjet hajócsoport parancs­noka. Közölte: a szovjet hajók­nak néha az amerikai, az an­gol és a francia hadihajók közvetlen közelében kell ele­get tenniük feladataiknak, s a külföldi hajók mind tevé­kenyebben használják a fe­délzeti légierőt. A szovjet tengerészek gyakorta látnak felségjel nélküli repülőgé­peket, gyorsnaszádokat, más kisebb úszó objektumokat. Ehhez járul még az aknák telepítése következtében ke­letkezett veszély. Az amerikai zászló alatt hajózó kuvaiti olajszállítók kísérete a háborús idők kon­vojaira emlékeztet. Az ame­rikai kísérőhajók maguk szabják meg a feltételeket, s a nyílt rádiócsatornákon ál­landóan közük: bizonyos tá­volsághatáron belülre nem engednek hajót a konvoj kö­zelébe. Ilyen körülmények között nem tudnának megfelelően közlekedni a szovjet szállí­tóhajók, ha nem kapnának hadihajó-kíséretet. A napok­ban a „Zarjad” jelzőmatró­za úszó aknát észlelt. A kü­lönleges robbantócsoport percek alatt hatástalanította a veszélyes szerkezetet. Egy másik esetben a „Szpaszob- nij” tengeralattjáró-elhárító kapitánya határozott intéz­kedéseinek volt köszönhető a veszély elkerülése. A hajó két szovjet teherhajót kísért — mondotta a lap számára adott beszámolójában a pa­rancsnok. A Húsvét-szigetek milita- rizálását és amerikai kato­nai támaszponttá való átala­kítását bírálta a chilei Egye­sült Baloldal (IU) koalíció. Az antifasiszta tömörülésbe tartozik a Chilei Kommu­nista Párt és több más, a katonai diktatúra által be­tiltott párt. Az Egyesült Bal­oldal közleménye szerint, ha az Egyesült Államok a Hús- vét-szigeteken katonai tá­maszpontot létesít, akkor Chile egy globális katonai konfliktus esetén atomcsa­pás célpontjává válhat. Özönvíz Itáliában Ítéletidő okoz gondokat Észak-Olaszországban. A svájci határ közelében, az Adda folyó völgyében árvíz pusztít: 18 településről mint­egy 20 ezer embert telepí­tettek ki. A tengerparton, Genovánál a viharban el­A csendes-óceáni Húsvét- szigeteken a Pentagon és az amerikai Országos Űrhajó­zási és Űrkutatási Hivatal (NASA) hatalmas katonai repülőteret és radarközpon­tot épített ki. Hivatalos köz­lés szerint a repülőteret el­sősorban a többször fel­használható amerikai űrha­jók „kényszerleszállására” használnák. A Chilei Béke­bizottságnak nemrégen nyil­vánosságra hozott tájékozta­tója szerint azonban a repü­lőtéren felszerelt legkorsze­rűbb radioelektronikus be­rendezéseket egy atomhábo­rú esetén rakéták irányítá­sára is fel lehet használni. süllyedt két őrhajó, amikor menteni próbált. A legény­séget kimentették. Milánó­ban víz árasztotta el a pin­céket, és forgalmi dugókat okozott. A felhőszakadás miatt lezárták a város re­pülőterét. Brescia közelében földcsuszamlás sodort el egy házat, egy ember meghalt, ketten eltűntek. * Magyar Sió Nyári furcsaságok-ban. olvastuk Ez a bolond világ Hol volt tikkasztóbb a ká­nikula az idén nyáron? A kérdés nemcsak a meteoroló­gusokra és a nyaralókra tar­tozik: olykor a politikusok is beleártják magukat az idő­járásba, mint például a gö­rög idegenforgalmi minisz­ter. A napokban felrótta ha­zája újságíróinak, hogy el­dramatizálták az idei példát­lan hőhullám következmé­nyeit. Szerinte úgy állították be a dolgot, hogy náluk el­viselhetetlenebb a helyzet, mint például Törökország­ban — abban a szomszéd or­szágban, amellyel köztudo­másúan nem éppen jószom­szédi viszonyban vannak. A miniszter szerint a túlbuzgó sajtó jóvoltából sok külföldi turista, enyhébb időjárás re­ményében, a török partokat kereste fel. Amióta a turizmus jól jö­vedelmező iparággá fejlő­dött, a piaci törvények itt is meghonosodtak. Kíméletlen propagandaharc folyik őfel­sége, a Nagybukszáju ke­gyeiért. A sajtónak pedig ebben az ádáz küzdelemben azt a hazafias szerepet szán­ják, hogy elriassza a turis­tát a szomszédból. Ennek megfelelően az idén nyáron is sok szenzációhajhász tu­dósítás látott napvilágot az itt-ott észlelt égbekiáltó fo­gyatékosságokról, nem kí­mélve természetesen a jugo­szláv vendéglátókat sem. Az olasz strandok ellen azt a vádat hozták fel a német lapok, hogy ott még mindig tilos a meztelenkedés. A ki­jelölt szakaszokon elnézik ugyan a nőknek a „felül semmi” viseletét, de egye­bütt kötelező némi textília. A nudizmust változatlanul csaknem bűncselekményként kezelik az olasz hatóságok. A carabinierik megtévesztés céljából fürdőnagrágra vet­kőzve ellenőrzik a strando­kat, és akár 80 000 líra bír­sággal is sújthatják a pőre kihágókat. Ha a vetközés tö­meges méreteket ölt, razziát tartanak, és bekísérik a jobb sorsra érdemes delikvense­ket. A svájci szállodások vi­szont arra panaszkodnak, hogy az utóbbi időben elsza­porodtak a szállodai szar­kák. Azok a vendégek, akik valamilyen emléktárgyat visznek magukkal elutazás­kor a szobájukból. A bevé­tel 2-5 százalékát teszik ki ezek a lopások. Mi kerül a leggyakrabban az udvaria­san elköszönő vendég bő­röndjébe? Törölközők, ágy­nemű, a falról leakasztott festmények, antik vázák, ezüsttálcák, kávéscsészék ... Egy előkelő szállóból a 20 kilós cipőkefélő gépet is el­lopták. Feljegyezték annak az enyveskezű vendégnek az esetét is, aki a fürdőszoba­ablakot szerelte ki, becsoma­golta, majd hívta a portást, hogy vigye a kocsijába. Ügy bukott le, hogy a szobáját is „elfelejtette” kifizetni. Még mindig turizmus: a vendéglátó országokhoz Ku­ba is igyekszik felzárkózni. Bár a turizmus fejlesztését — mint havannai illetékesek mondják — „nem akarják eltúlozni”, mégis évi 5 szá­zalékos növekedést irányoz­nak elő. A mono- és bikini­nagyhatalmakhoz képest Castro szigetországa még na­gyon szerény: tavaly mint­egy 70 000 külföldit látott vendégül. A hazatérők azon­ban nem győzik dicsérni a gyönyörű azúrkék tengert, a kilométeres hosszúságú, még meghódítatlan homokstran­dokat. Csupán a vendéglői kiszolgálásra van némi pa­nasz. A pincér (ott is) leve­gőnek nézi a vendéget, sör helyett üdítőt hoz, azt is langyosat. Nemcsak a napimádók utazgatnak ilyenkor nyáron. A szerelmesek is felkeresik egymást, akár a világ végén is, mint az alábbi történet hősei. Igaz, az észak-svéd­országi szőke Margarétát és a dél-svédországi barna Jörnt alig 800 kilométer vá­lasztotta el egymástól, de ők ezt a távolságot is nyomasz­tóan soknak érezték. így az­tán naponta felváltva re­pültek egymáshoz a honi lé­gitársaság gépeivel. Mi van ebben különös?, kérdezhetné a mindenféle furcsaságra szoktatott olvasó. Az, hogy mindketten a svéd parla­ment érdemes tagjai, és az utazáshoz képviselői hitel­kártyájukat használták. Gyengéd viszonyuk néhány hónap alatt csaknem 29 ezer koronájába került a tékoz­lásra nemigen hajlamos svéd adófizetőknek. Amikor a na­pokban felelősségre vonták Őket, a szerelmes honatya és a piruló honanya kissé za­vartan azzal védekezett, hogy a képviselőház napi­rendjén szereplő közös érde­kű kérdéseket vitatták meg. Kérték, vegyék enyhítő kö­rülménynek, hogy mindig egymásnál töltötték az éj­szakát, és így megtakarítot­ták az államnak a szálloda- költségeket. Végül egy kis külgazdasá­gi mazsola. Hogyan lehet tá­mogatni a hazai ipart — be­hozatallal? A japánok ezt is megoldották. Miután nemrég jelentősen felértékelték a jent az amerikai dollárral szemben, leleményes keres­kedők a japán cégek külföl­di leányvállalatainak termé­keit importálják és árusít­ják a hazai piacon. Nem minden számítás nélkül: pél­dául az VSA-ban összeállí­tott Honda motorkerékpár a szállítási költséggel is ol­csóbb, mint a hazai. Ugyan­ez vonatkozik a Kaliforniá­ban gyártott Sony tévékészü­lékre is. így most az a fur­csa helyzet alakult ki, hogy japán árut hoznak be Ja­pánba — és még jól is jár­nak! (jgb) ÍIEH3EHCKAH SpJJPABflA ^Presse SpUnhrlílir» ^—Mjkymrüó~ Európa első élelmiszerbankja Mélyhűtők és több ezer üveg naracs juice: többek között ez található egy elhagyatott párizsi templomban, ami nemrégen lett Európa első élelmiszerbankja. Az élelmiszerbankot, amelyet „Minden száz francia közül egynek nincs mit ennie” feliratú plakátokon hirdetnek, közel két évvel ezelőtt hozták létre azzal a céllal, hogy legalább így tudjanak élelmiszert juttatni a párizsi éhezőknek. A bank mű­ködési alapelve nagyon egyszerű: a bank összegyűjti azokat a termékeket, amelyeket már valami (de nem egészségügyi) ok­nál fogva nem lehet eladni, és ingyen szétosztja azokat. Az összegyűjtött élelmiszer teljesen megfelel az egészségügyi követelményeknek. A párizsi templomban például 100 ezer üveg narancs juice-surítmény van, amelyeket azért selejteztek ki, mert a rájuk nyomott címkék szövege hibásan tájékoztatott a tartalomról. A gyártók pedig ahelyett, hogy összetörték volna őket —, ami sokkal olcsóbb lenne, mint átcímkézni — az üve­geket átadták a banknak. A templom-bankban van még ezer karton joghurt, amire túlságosan rövid szavatossági határidőt írtak, és ötezer doboz kétszersült, amit a túlkínálat miatt egy­szerűen nem lehet eladni. Mióta két éve Párizs Arcúéi nevű elővárosában létrehozták ezt az élelmiszerbankot, Franciaország többi részén kialakítot­tak további 34, Belgiumban pedig három ilyen bankot. Az élelmiszerbankok „utánpótlása” biztosítottnak látszik, mivel a vállalatok évente több ezer tonna árut semmisítenek meg, mert nem tudják őket eladni. A francia élelmiszerbankoktól évente mintegy 200 ezer francia kap csomagot, ami körülbelül hatezer tonna élelmiszert jelent. A bankok élelmiszert már nemcsak Franciaországból, hanem az Európai Közösség hatalmas tartalékaiból is beszereznek. Amióta a közösség programot indított el a szegények élelme­zésére, az utóbbi évek egyik leghidegebb telén a Franciaor­szágban szétosztott 10 ezer tonna élelmiszerből négyezret már a bankok továbbítottak. „HASZNÁLAT ELŐTT FÖLRÁZANDÓ” Az ausztráliai Quantas lé­gitársaság utasszállító repü­lőgépe, amely Tokióból szállt fel, nem sokkal ez­után légörvénybe került. Az a néhány bukfenc, amit a 326 utasnak és a repülőgép személyzetének el kellett vi­selnie, szerencsére nem tett különösebb kárt a repülő­gépben. Huszonegy utas sé­rült meg, főképp japán tu­risták, akiket a leszállás után azonnal elsősegélyben részesítettek. A repülőgép kapitánya kijelentette, hogy sem a radarkészülék, sem más műszer nem jelezte a veszélyt. VADHÁZASSÁGÉRT TIZENÖT KORBÁCSÜTÉS Mielőtt elhagyta a ka- rachi börtönt büntetésé­nek letöltése után, a 30 éves fegyencnőre ráadásul még 15 korbácsütést is mértek. Így hangzott ugyanis a bíróság öt évvel ezelőtti döntése ab­ban a perben, amelyben az illető hölgyet vadházasság vétségével vádolták. Mivel az asszony semmiféle doku­mentumot sem tudott fel­mutatni arról, hogy anya­könyvvezető előtt kötött há­zasságot azzal a férfival, akivel együtt élt, a bíróság börtönbüntetésre és 15 kor­bácsütésre ítélte. 800 EZER NARKÖS Franciaországban ma az egyik legégetőbb megoldat­lan társadalmi kérdés a nar- kománia. Júliusban tizen- ketten vesztették életüket kábítószer-fogyasztás követ­keztében, többnyire 13 éves­nél fiatalabb gyermekek. Az országban évente legalább 200 a drogok halálos áldoza­ta a nyilvántartott kábító­szer-fogyasztóké pedig 800 ezer. AUSZTRÁLIÁBAN A CSALÁDI ÉLET KIMEGY A DIVATBÓL Az ötödik kontinensen ag­gasztóan csökken a családok száma. Az 1931—36-os idő­szakhoz viszonyítva, amikor az ausztrálok 72 százaléka élt házastársi közösségben, 1951—56-ban ez az arány már 56 százalékra csökkent, és az utóbbi két évtizedben is csökkenő tendenciát mu­tat. Ezzel egy időben növek­szik a gyermektelen ausztrál családok száma is. Az ötve­nes években, a sajátságos ba- by-bum idejében született sok-sok gyerek — akik ma már harmincas éveiket ta­possák — szüleikkel ellen­tétben nehezen vállalkoznak családalapításra. HOGYAN KELETKEZETT AZ INDIAI FÉLSZIGET? Az Indiai félsziget kelet­kezésének története újabb adatokkal bővült, amely két kutatócsoport munkájának eredménye. A csoport geoló­gusai, geofizikusai mintegy 3700 kilométeres utat tettek meg, tanulmányozták az in­diai félszigetet. Ausztrália mintegy 90 millió évvel eze­lőtt szakadt el a szigettől, és évente 15 cm-t távolodik. Az Indiai félsziget ötvenmillió évvel ezelőtt kapcsolódott a ázsiai kontinenshez egy kisebb földrengés következ­tében. I K&H Mi ll ükar-e üzlettársunk lenni? Ha váltóját nálunk számítoltatja le, ha követelését nekünk adja el, OLCSÓN JUTHAT HITELHEZ! Keresse fel bankunkat, meggyőződhet kedvező feltételeinkről. ORSZÁGOS KERESKEDELMI ÉS HITELBANK RT., KECSKEMÉT.

Next

/
Thumbnails
Contents