Békés Megyei Népújság, 1987. augusztus (42. évfolyam, 180-204. szám)
1987-08-26 / 200. szám
1987. augusztus 26., szerda Csúcstalálkozó előtt ENSZ-tanácskozás a leszerelésről és fejlesztésről A leszerelés, a fejlesztés és a biztonság szorosan ösz- szefügg — jelentette ki Javier Pérez de Cuellar, az ENSZ főtitkára hétfőn New Yorkban, a leszerelés és a fejlesztés összefüggésének kérdéseivel foglalkozó nemzetközi tanácskozás megnyitó ülésén. A szeptember 11-ig tartó tanácskozáson a világszervezet mintegy 130 tagállama, sok nem-kormányszintű szervezet képviselője, az ENSZ-nek és szakosított szervezeteinek több vezetője vesz részt. Nem képviselteti magát viszont az Egyesült Államok. Az egyetlen távolmaradó nagyhatalom azzal érvelt, hogy nem lát összefüggést a leszerelés és a fejlesztés kérdései között. Pérez de Cuellar beszédében közvetve bírálta ezt az álláspontot. A főtitkár aláhúzta, hogy a közgyűlés korábbi határozatai alapján összehívott tanácskozásnak meg kell jelölnie azokat a módokat, amelyek további erőforrásokat juttatnak fejlesztésre a leszerelés felszabadította alapokból. „Sok százmillió ember van még megfosztva a legalapvetőbb szükségletek kielégítésének lehetőségétől — hangoztatta. A leszerelést, a fejlesztést és a biztonságot úgy kapcsolta össze, hogy a jelenlegi helyzet az adott országok biztonságát sodorja veszélybe, ami viszont a világ biztonságára hat ki. A konferencia munkáját az előkészítő bizottság megbízásából Joe Clark kanadai külügyminiszter nyitotta meg. Clark korábban egy sajtókonferencián maga is „elsietettnek” mondotta azt, hogy az Egyesült Államoka távolmaradás mellett döntött. Most beszédében rámutatott arra, hogy a fegyverkezés költségei évente egybillió dollárt emésztenek fel a világon; ez az országok összesített nemzeti jövedelmének több mint hat százaléka. A tanácskozás résztvevői a tervek szerint nemcsak záródokumentumot fogadnak el, hanem ajánlásokat is tesznek arra, hogyan lehet a jövőben az esetleges leszerelési intézkedések révén felszabaduló összegeket a fejlesztés szolgálatába állítani, mind az érintett országokban, mind a fejlődő államokban. Erről számos ország, országcsoport terjesztett javaslatot, munkaokmányokat a tanácskozás elé. A Fehér Ház szerint az idén rendezhetnek ugyan szovjet—amerikai csúcstalálkozót, de talán csak később, és így nem helytállóak azok a jelentések, hogy Mihail Gorbacsov főtitkár még szeptemberben elutazik az Egyesült Államokba. Mariin Fitzwater, Reagan elnök szóvivője az újságírók kérdéseire válaszolva a Los Angeles Times értesülését cáfolta meg. Azt mondotta, hogy a csúcstalálkozók ideje akkor jöhet el, ha szovjet—amerikai megállapodás születik a közepes hatótávolságú európai nukleáris eszközökről. Nem zárta ki, hogy a két vezető enélkül is találkozhat munkamegbeszélésen, de többször is aláhúzta, hogy a megállapodásról még folynak a tárgyalások, és a közeljövőben ezek még aligha fejeződnek be. Szovjet hajók az öbölben Húsvét-szigetek A Perzsa (Arab)-öbölben kialakult nagyfokú katonai és politikai feszültség megnehezíti a szovjet hajók tevékenységét — mondotta a Krasznaja Zvezdának rádión adott, a lap keddi számában közölt interjújában az Indiai-óceánon tevékenykedő szovjet hajócsoport parancsnoka. Közölte: a szovjet hajóknak néha az amerikai, az angol és a francia hadihajók közvetlen közelében kell eleget tenniük feladataiknak, s a külföldi hajók mind tevékenyebben használják a fedélzeti légierőt. A szovjet tengerészek gyakorta látnak felségjel nélküli repülőgépeket, gyorsnaszádokat, más kisebb úszó objektumokat. Ehhez járul még az aknák telepítése következtében keletkezett veszély. Az amerikai zászló alatt hajózó kuvaiti olajszállítók kísérete a háborús idők konvojaira emlékeztet. Az amerikai kísérőhajók maguk szabják meg a feltételeket, s a nyílt rádiócsatornákon állandóan közük: bizonyos távolsághatáron belülre nem engednek hajót a konvoj közelébe. Ilyen körülmények között nem tudnának megfelelően közlekedni a szovjet szállítóhajók, ha nem kapnának hadihajó-kíséretet. A napokban a „Zarjad” jelzőmatróza úszó aknát észlelt. A különleges robbantócsoport percek alatt hatástalanította a veszélyes szerkezetet. Egy másik esetben a „Szpaszob- nij” tengeralattjáró-elhárító kapitánya határozott intézkedéseinek volt köszönhető a veszély elkerülése. A hajó két szovjet teherhajót kísért — mondotta a lap számára adott beszámolójában a parancsnok. A Húsvét-szigetek milita- rizálását és amerikai katonai támaszponttá való átalakítását bírálta a chilei Egyesült Baloldal (IU) koalíció. Az antifasiszta tömörülésbe tartozik a Chilei Kommunista Párt és több más, a katonai diktatúra által betiltott párt. Az Egyesült Baloldal közleménye szerint, ha az Egyesült Államok a Hús- vét-szigeteken katonai támaszpontot létesít, akkor Chile egy globális katonai konfliktus esetén atomcsapás célpontjává válhat. Özönvíz Itáliában Ítéletidő okoz gondokat Észak-Olaszországban. A svájci határ közelében, az Adda folyó völgyében árvíz pusztít: 18 településről mintegy 20 ezer embert telepítettek ki. A tengerparton, Genovánál a viharban elA csendes-óceáni Húsvét- szigeteken a Pentagon és az amerikai Országos Űrhajózási és Űrkutatási Hivatal (NASA) hatalmas katonai repülőteret és radarközpontot épített ki. Hivatalos közlés szerint a repülőteret elsősorban a többször felhasználható amerikai űrhajók „kényszerleszállására” használnák. A Chilei Békebizottságnak nemrégen nyilvánosságra hozott tájékoztatója szerint azonban a repülőtéren felszerelt legkorszerűbb radioelektronikus berendezéseket egy atomháború esetén rakéták irányítására is fel lehet használni. süllyedt két őrhajó, amikor menteni próbált. A legénységet kimentették. Milánóban víz árasztotta el a pincéket, és forgalmi dugókat okozott. A felhőszakadás miatt lezárták a város repülőterét. Brescia közelében földcsuszamlás sodort el egy házat, egy ember meghalt, ketten eltűntek. * Magyar Sió Nyári furcsaságok-ban. olvastuk Ez a bolond világ Hol volt tikkasztóbb a kánikula az idén nyáron? A kérdés nemcsak a meteorológusokra és a nyaralókra tartozik: olykor a politikusok is beleártják magukat az időjárásba, mint például a görög idegenforgalmi miniszter. A napokban felrótta hazája újságíróinak, hogy eldramatizálták az idei példátlan hőhullám következményeit. Szerinte úgy állították be a dolgot, hogy náluk elviselhetetlenebb a helyzet, mint például Törökországban — abban a szomszéd országban, amellyel köztudomásúan nem éppen jószomszédi viszonyban vannak. A miniszter szerint a túlbuzgó sajtó jóvoltából sok külföldi turista, enyhébb időjárás reményében, a török partokat kereste fel. Amióta a turizmus jól jövedelmező iparággá fejlődött, a piaci törvények itt is meghonosodtak. Kíméletlen propagandaharc folyik őfelsége, a Nagybukszáju kegyeiért. A sajtónak pedig ebben az ádáz küzdelemben azt a hazafias szerepet szánják, hogy elriassza a turistát a szomszédból. Ennek megfelelően az idén nyáron is sok szenzációhajhász tudósítás látott napvilágot az itt-ott észlelt égbekiáltó fogyatékosságokról, nem kímélve természetesen a jugoszláv vendéglátókat sem. Az olasz strandok ellen azt a vádat hozták fel a német lapok, hogy ott még mindig tilos a meztelenkedés. A kijelölt szakaszokon elnézik ugyan a nőknek a „felül semmi” viseletét, de egyebütt kötelező némi textília. A nudizmust változatlanul csaknem bűncselekményként kezelik az olasz hatóságok. A carabinierik megtévesztés céljából fürdőnagrágra vetkőzve ellenőrzik a strandokat, és akár 80 000 líra bírsággal is sújthatják a pőre kihágókat. Ha a vetközés tömeges méreteket ölt, razziát tartanak, és bekísérik a jobb sorsra érdemes delikvenseket. A svájci szállodások viszont arra panaszkodnak, hogy az utóbbi időben elszaporodtak a szállodai szarkák. Azok a vendégek, akik valamilyen emléktárgyat visznek magukkal elutazáskor a szobájukból. A bevétel 2-5 százalékát teszik ki ezek a lopások. Mi kerül a leggyakrabban az udvariasan elköszönő vendég bőröndjébe? Törölközők, ágynemű, a falról leakasztott festmények, antik vázák, ezüsttálcák, kávéscsészék ... Egy előkelő szállóból a 20 kilós cipőkefélő gépet is ellopták. Feljegyezték annak az enyveskezű vendégnek az esetét is, aki a fürdőszobaablakot szerelte ki, becsomagolta, majd hívta a portást, hogy vigye a kocsijába. Ügy bukott le, hogy a szobáját is „elfelejtette” kifizetni. Még mindig turizmus: a vendéglátó országokhoz Kuba is igyekszik felzárkózni. Bár a turizmus fejlesztését — mint havannai illetékesek mondják — „nem akarják eltúlozni”, mégis évi 5 százalékos növekedést irányoznak elő. A mono- és bikininagyhatalmakhoz képest Castro szigetországa még nagyon szerény: tavaly mintegy 70 000 külföldit látott vendégül. A hazatérők azonban nem győzik dicsérni a gyönyörű azúrkék tengert, a kilométeres hosszúságú, még meghódítatlan homokstrandokat. Csupán a vendéglői kiszolgálásra van némi panasz. A pincér (ott is) levegőnek nézi a vendéget, sör helyett üdítőt hoz, azt is langyosat. Nemcsak a napimádók utazgatnak ilyenkor nyáron. A szerelmesek is felkeresik egymást, akár a világ végén is, mint az alábbi történet hősei. Igaz, az észak-svédországi szőke Margarétát és a dél-svédországi barna Jörnt alig 800 kilométer választotta el egymástól, de ők ezt a távolságot is nyomasztóan soknak érezték. így aztán naponta felváltva repültek egymáshoz a honi légitársaság gépeivel. Mi van ebben különös?, kérdezhetné a mindenféle furcsaságra szoktatott olvasó. Az, hogy mindketten a svéd parlament érdemes tagjai, és az utazáshoz képviselői hitelkártyájukat használták. Gyengéd viszonyuk néhány hónap alatt csaknem 29 ezer koronájába került a tékozlásra nemigen hajlamos svéd adófizetőknek. Amikor a napokban felelősségre vonták Őket, a szerelmes honatya és a piruló honanya kissé zavartan azzal védekezett, hogy a képviselőház napirendjén szereplő közös érdekű kérdéseket vitatták meg. Kérték, vegyék enyhítő körülménynek, hogy mindig egymásnál töltötték az éjszakát, és így megtakarították az államnak a szálloda- költségeket. Végül egy kis külgazdasági mazsola. Hogyan lehet támogatni a hazai ipart — behozatallal? A japánok ezt is megoldották. Miután nemrég jelentősen felértékelték a jent az amerikai dollárral szemben, leleményes kereskedők a japán cégek külföldi leányvállalatainak termékeit importálják és árusítják a hazai piacon. Nem minden számítás nélkül: például az VSA-ban összeállított Honda motorkerékpár a szállítási költséggel is olcsóbb, mint a hazai. Ugyanez vonatkozik a Kaliforniában gyártott Sony tévékészülékre is. így most az a furcsa helyzet alakult ki, hogy japán árut hoznak be Japánba — és még jól is járnak! (jgb) ÍIEH3EHCKAH SpJJPABflA ^Presse SpUnhrlílir» ^—Mjkymrüó~ Európa első élelmiszerbankja Mélyhűtők és több ezer üveg naracs juice: többek között ez található egy elhagyatott párizsi templomban, ami nemrégen lett Európa első élelmiszerbankja. Az élelmiszerbankot, amelyet „Minden száz francia közül egynek nincs mit ennie” feliratú plakátokon hirdetnek, közel két évvel ezelőtt hozták létre azzal a céllal, hogy legalább így tudjanak élelmiszert juttatni a párizsi éhezőknek. A bank működési alapelve nagyon egyszerű: a bank összegyűjti azokat a termékeket, amelyeket már valami (de nem egészségügyi) oknál fogva nem lehet eladni, és ingyen szétosztja azokat. Az összegyűjtött élelmiszer teljesen megfelel az egészségügyi követelményeknek. A párizsi templomban például 100 ezer üveg narancs juice-surítmény van, amelyeket azért selejteztek ki, mert a rájuk nyomott címkék szövege hibásan tájékoztatott a tartalomról. A gyártók pedig ahelyett, hogy összetörték volna őket —, ami sokkal olcsóbb lenne, mint átcímkézni — az üvegeket átadták a banknak. A templom-bankban van még ezer karton joghurt, amire túlságosan rövid szavatossági határidőt írtak, és ötezer doboz kétszersült, amit a túlkínálat miatt egyszerűen nem lehet eladni. Mióta két éve Párizs Arcúéi nevű elővárosában létrehozták ezt az élelmiszerbankot, Franciaország többi részén kialakítottak további 34, Belgiumban pedig három ilyen bankot. Az élelmiszerbankok „utánpótlása” biztosítottnak látszik, mivel a vállalatok évente több ezer tonna árut semmisítenek meg, mert nem tudják őket eladni. A francia élelmiszerbankoktól évente mintegy 200 ezer francia kap csomagot, ami körülbelül hatezer tonna élelmiszert jelent. A bankok élelmiszert már nemcsak Franciaországból, hanem az Európai Közösség hatalmas tartalékaiból is beszereznek. Amióta a közösség programot indított el a szegények élelmezésére, az utóbbi évek egyik leghidegebb telén a Franciaországban szétosztott 10 ezer tonna élelmiszerből négyezret már a bankok továbbítottak. „HASZNÁLAT ELŐTT FÖLRÁZANDÓ” Az ausztráliai Quantas légitársaság utasszállító repülőgépe, amely Tokióból szállt fel, nem sokkal ezután légörvénybe került. Az a néhány bukfenc, amit a 326 utasnak és a repülőgép személyzetének el kellett viselnie, szerencsére nem tett különösebb kárt a repülőgépben. Huszonegy utas sérült meg, főképp japán turisták, akiket a leszállás után azonnal elsősegélyben részesítettek. A repülőgép kapitánya kijelentette, hogy sem a radarkészülék, sem más műszer nem jelezte a veszélyt. VADHÁZASSÁGÉRT TIZENÖT KORBÁCSÜTÉS Mielőtt elhagyta a ka- rachi börtönt büntetésének letöltése után, a 30 éves fegyencnőre ráadásul még 15 korbácsütést is mértek. Így hangzott ugyanis a bíróság öt évvel ezelőtti döntése abban a perben, amelyben az illető hölgyet vadházasság vétségével vádolták. Mivel az asszony semmiféle dokumentumot sem tudott felmutatni arról, hogy anyakönyvvezető előtt kötött házasságot azzal a férfival, akivel együtt élt, a bíróság börtönbüntetésre és 15 korbácsütésre ítélte. 800 EZER NARKÖS Franciaországban ma az egyik legégetőbb megoldatlan társadalmi kérdés a nar- kománia. Júliusban tizen- ketten vesztették életüket kábítószer-fogyasztás következtében, többnyire 13 évesnél fiatalabb gyermekek. Az országban évente legalább 200 a drogok halálos áldozata a nyilvántartott kábítószer-fogyasztóké pedig 800 ezer. AUSZTRÁLIÁBAN A CSALÁDI ÉLET KIMEGY A DIVATBÓL Az ötödik kontinensen aggasztóan csökken a családok száma. Az 1931—36-os időszakhoz viszonyítva, amikor az ausztrálok 72 százaléka élt házastársi közösségben, 1951—56-ban ez az arány már 56 százalékra csökkent, és az utóbbi két évtizedben is csökkenő tendenciát mutat. Ezzel egy időben növekszik a gyermektelen ausztrál családok száma is. Az ötvenes években, a sajátságos ba- by-bum idejében született sok-sok gyerek — akik ma már harmincas éveiket tapossák — szüleikkel ellentétben nehezen vállalkoznak családalapításra. HOGYAN KELETKEZETT AZ INDIAI FÉLSZIGET? Az Indiai félsziget keletkezésének története újabb adatokkal bővült, amely két kutatócsoport munkájának eredménye. A csoport geológusai, geofizikusai mintegy 3700 kilométeres utat tettek meg, tanulmányozták az indiai félszigetet. Ausztrália mintegy 90 millió évvel ezelőtt szakadt el a szigettől, és évente 15 cm-t távolodik. Az Indiai félsziget ötvenmillió évvel ezelőtt kapcsolódott a ázsiai kontinenshez egy kisebb földrengés következtében. I K&H Mi ll ükar-e üzlettársunk lenni? Ha váltóját nálunk számítoltatja le, ha követelését nekünk adja el, OLCSÓN JUTHAT HITELHEZ! Keresse fel bankunkat, meggyőződhet kedvező feltételeinkről. ORSZÁGOS KERESKEDELMI ÉS HITELBANK RT., KECSKEMÉT.