Békés Megyei Népújság, 1987. augusztus (42. évfolyam, 180-204. szám)
1987-08-25 / 199. szám
1S87. augusztus 25., kedd o SALAMANDER CIPŐK BONYHÁDRÓL. A Bonyhádi Cipőgyár 1985-ben kötött kooperációs szerződést a világhírű Salamander céggel. Az első évben napi 150 pár lábbelit készítettek, ma már 1100 pár cipő kerül le a szalagról. Ezt 1990- re 2000 párra szeretnék növelni (MTl-fotó: Gottvald Károly) HÍREK 0 VILÁGGAZDASÁGBÓL Az orosházi párt-vb tárgyalta Napirenden a gazdaság első féléves mérlege SZOVJET HALANDÓSÁG — ALKOHOLIZMUS. Hosz- szú évek óta első ízben javul a Szovjetunióban a népesség halandósági mutatója — közölte a szovjet statisztikai bizottság. A 100 ezer lakosra jutó halandósági mutató tavaly 20 százalékkal csökkent a megelőző évi szinthez képest. Szakértők szerint a kedvező változás legfőképpen az' alkoholizmusellenes kampány sikerének köszönhető. A statisztikák tanúsága szerint csökkentek a közúti balesetek, amelyek jelentős részben az ittas vezetés következményei: 100 ezer emberre tavaly 109 haláleset jutott, míg a megfelelő mutató 1985-ben 145, 1986-ban 168 volt. A szív- és érrendszeri megbetegedésekre viszszavezethető halálesetek száma is visszaesett, mégpedig 10 százalékkal. LIBANON — BENZIN- ADAGOLÁS. A libanoni hatóságok bevezették az üzemanyagok adagolását, mivel a polgárháború sújtotta ország készletei mindössze 45 napra elegendőek — közölte Victor Kasszir ipari és kőolajipari miniszter. Kasz- szir nem árult el további részleteket, annyit azonban közölt, hogy az intézkedéstől a csempészés letörését és a feketepiac megszűnését várják. A benzin hivatalos ára egy év alatt négyszeresére emelkedett, a feketepiaci ár viszont több mint kétszerese a hivatalos árnak. Az országban egyébként az évi drágulási ütem becsült mértéke 200 százalék. Az orosházi városi párt- bizottság az év elején a következő célkitűzéseket határozta meg az irányítási területén működő gazdasági egységeknek. A vállalatok, szövetkezetek, üzemek éves tervüket a VII. ötéves terv szellemében a Központi Bizottság 1986. novemberi határozatának figyelembe vételével dolgozták ki. Döntő jelentőségű a gazdaságban a növekedési ütem gyorsítása és a feltételek javítása. Az előrelépéshez szükséges a termelési és termékszerkezet módosítása, a tőkés export fokozása. A gazdasági egységeknél a bérek csak az elért eredmények alapján emelkedhetnek. Ezek alapján az ipari termelés 2,5—3 százalékos növekedését tűzték ki célul az idén. Fejlődd gépipar Az Orosházi Üveggyár féléves termelése az éves terv 47,2 százalékára teljesült. A lemaradás annak a következménye, hogy a húzott síkkemence felújítása miatt 156 napig állt a termelés. Elmaradt a várttól a szocialista és a tőkés exportterv teljesítése is. Az év hátralevő időszakában a tervek teljesítése végett tovább szigorítják a technológiai és munkafegyelmet. Az idén beruházásra és felújításra 440 millió forintot fordítanak az üveggyárban. A szénhidrogénkutatás és -feltárás, -bányászat területén kedvezőtlen jelenségekkel találkozunk. A Kőolaj- kutató Vállalat orosházi üzemének éves terve 75 ezer fúrt méter, s ebből az első félévben mintegy 34 ezer teljesült. Nehezítette a munkát a rendkívüli téli időjárás, valamint az alapanyagok hiánya. A Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat orosházi üzemében az olajtermelés 500 tonnával több, a földgáztermelés mintegy 100 millió köbméterrel kevesebb, mint az elmúlt év azonos időszakában. Az üzemben a félév során több mint 650 millió forintos beruházást valósítottak meg. A gépipari ágazat pozíciója kedvezőbb az elmúlt évinél, a termelés növekedése várhatóan éves szinten eléri a 7 százalékot. A gépiparban kedvező folyamat indult el. Az Orosházi Mezőgép Vállalat kiemelkedő félévet zárt. A félév során teljesítették időarányos exportjukat. Ez azért figyelemre méltó, mert az idén a konvertibilis elszámolású kivitelt 17 százalékkal kívánják emelni. A vállalatnál program szerint folytatódnak a beruházások. Az Alföldi Kőolajipari Gépgyár az idén 11 százalékos termelésnövekedést irányzott elő. Elsősorban az acélöntődé jobb kapacitáslekötésével számoltak a vállalatnál. Az első félévben 9 százalékkal haladták meg az időarányos terv teljesítését. A Kazép és a vas-műanyag- ipari szövetkezet mintegy 3-4 százalékos bővítést tervezett. Kiegyensúlyozott a szövetkezetek gazdálkodása, a féléves terveket túlteljesítették. Továbbra is nehéz helyzetben vannak a könnyűipari üzemek. Ennek oka elsősorban a fizetőképes kereslet csökkenése. A felmérések szerint az év hátralevő időszakában a helyzetük további romlása várható. Az élelmiszeripari ágazatban az Orosházi Baromfifeldolgozó Vállalat gazdálkodását szinten tartják. Az első félévben időarányosan túlteljesítették a tervet, és tovább folytatják exportbővítő beruházásukat. Az Orosházi Sütőipari Vállalat a fogyasztási igényekm hez igazítja termelését. Éves szinten 5 százalékos termeléscsökkenéssel számolnak. Az első félévben kenyérből és pékáruból mintegy 10 százalékkal csökkent a kereslet. Kiesést okozott az aszály A mezőgazdaságban az idén az adottságok figyelembe vételével 6-7 százalékos termelésiérték-növekedést irányoztak elő. A mezőgazdasági üzemek idei termelése több mint hárommilli- árd forintos termelési értékkel számol, ami háromszázalékos emelkedést jelent 1986-hoz képest. Őszi búzából csaknem 16 ezer hektárt vetettek a gazdaságok, a betakarított terület 14 és fél ezer hektár volt. Az átlagtermés meghaladja az 5,5 tonnát, mindez 340 kilogrammal kevesebb a tavalyinál. Emelkedett a kukorica vetésterülete a gazdaságokban, és elérte a 15 ezer 200 hektárt. Az elmúlt hetekben tapasztalható szárazság különösen a kukoricánál okozott terméskiesést. Az állattenyésztésben a tervek mintegy 3 százalékos növekedéssel számolnak. Emelkedett a sertésállomány, ugyanakkor az eddigi intézkedések nem tudták megállítani a juhállomány csökkenését. Az első félévben értékesített sertéshús mennyisége jelentősen meg- haladia az elmúlt évit, míg a marhahús-értékesítés hasonló a tavalyihoz. Tovább nőtt a baromfitenyésztési kedv, ezt mutatják az értékesítési adatok. A mezőgazdaságban az első félévben mintegy 160 millió forintot fordítottak beruházásra a térség nagyüzemei. Ebből 70 százalékot gépvásárlásra, 20 százalékot épületre és 10 százalékot egyéb beruházásokra költöttek a gazdaságok. A termelőszövetkezetekben kiegyensúlyozott és takarékos pénzgazdálkodásra törekszenek, hiszen csak így tudják teljesíteni a célkitűzéseket. Várhatóan 3-5 százalékos bérfejlesztés valósul meg átlagosan az idén az egyes gazdaságokban. Kiegyensúlyozott alapellátás Az év első hat hónapjában folyó áron számolva 4 százalékkal növelték forgalmukat a kereskedelmi szervezetek. Az első félévben kiegyensúlyozott alapellátás volt élelmiszerekből. Jó árukínálatot és megfelelő választékot tudtak biztosítani vegyes iparcikkekből. A cserép kivételével építőanyagokból is ki tudták elégíteni a jelentkező igényeket. Az utóbbi évek legnagyobb munkálatait folytatják az idén a Közútépítő Vállalat és a Szolnoki Közúti Igazgatóság szakemberei. Megkezdődött a Szőlő körút építése, jól halad a Shell üzemanyagtöltő-állomás csomópontjának kialakítása. A személyi és javító szolgáltatások területén alapvetően ki tudták elégíteni az igényeket. Elsősorban az alkatrészek beszerzésénél jelentkeztek gondök. Összességében megállapítható, hogy Orosházán és környékén a nehezedő köz- gazdasági hatásokat felismerték. A dolgozó kollektívák széles körben megértették a feladatokat. A párt- szervezetek munkájuk középpontjába a gazdaságpolitikai célok teljesítésére irányuló szervező, ellenőrző munkát állították. A Központi Bizottság kibontakozási programjának végrehajtására hozandó állami döntéseket nagy várakozás előzi meg. A városi párt végrehajtó bizottsága megállapította, hogy az első féléves gazdálkodás alapján az éves tervben megfogalmazottak további fegyelmezett, következetes munkával, jó piac- politikával megvalósíthatók. (Verasztó) Lesz-e vegyes vállalat? Rossz „formában” a harisnyagyár A GYULAI HARISNYAGYÁR 1985 ÓTA LEÁNYVÁLLALATI FORMÁBAN TERMEL, DOBOZI ÜZEMÉVEL EGYÜTT. S HOGY AZ EREDMÉNYEK MELLETT GONDOK IS VANNAK, AZT JELZI AZ IS, HOGY A DOBOZI MUNKAHELYTŐL — AHOL AZ ÉVES BÉRSZÍNVONAL AZ 50 EZER FORINTOT SEM ÉRI EL — AZ IDÉN MÁR 16 DOLGOZÓ VÁLT MEG. Dobozon a Gyulai Harisnyagyár telepén gyermek-, női és férfi-harisnyanadrágokat konfekcionálnak, azaz varrnak össze. Az úgynevezett nyersáru Gyuláról érkezik. Július havi termelésüket fonalhiány miatt csak 77,2 százalékra tudták teljesíteni. — Igen rossz a fonal minősége — mondja Szabó Lajos, a dobozi telep megbízott vezetője. — A hiányos csomagolás és a gondatlan szállítás miatt az orsókról gyakran egy-két centiméter vastagon le kell fejteni a fonalat, mert az szállításkor összedörzsölődik, foszlik. Ez természetesen kihat a késztermék minőségére is. Ily módon az idei első féléves termelésünknek 77,4 százaléka lett csak első osztályú... „Máshol keresek munkát...” A dobozi üzem 163 dolgozójából 117-en darabbéresek. A szabászok alapbére például 15 forint óránként, s ha „ráhajtanak” sem keresnek 60 perc alatt 17 forintnál többet. — Nálunk az idén nem volt béremelés — panaszkodik tovább a telep vezetője. Két és fél éve leányvállalati formában üzemelünk, de a várakozásainkkal ellentétben ez eddig még semmi jót nem hozott számunkra. A dobozi üzem 1969-ben alakult, akkor kaptunk új varrógépeket. Ezek még ma is működnek ugyan, de egyre több a meghibásodás. Dolgozóink pedig kilátástalan helyzetben vannak, hiába dolgoznak erejükön felül, nem kapnak több fizetést. Így aztán szedik a sátorfájukat, s van aki most bejár Csabára az Iskolacentrumba napi 6 órát takarítani, s hazavisz havi 3 ezer 800 forintot, itt meg nyolc órán át 3 ezer 200 forintért nyomta a gép pedálját. Hát hogy van ez, mit mondjak erre a dolgozóimnak? — tárja szét karját Szabó Lajos. Zsigmond Károlyné a javítórészlegben dolgozik, s a szemszedés és a szálazás hibáit javítja. — Már négy éve dolgozom itt, s nem vagyok meg„n dolgozó ideges Rácz Istvánná szakszervezeti bizalmi 1969 óta dolgozik az üzemben. — Nálunk évek óta se bér- fejlesztés, se prémium nem volt. Az emberek panaszkodnak, hogy kevés a kereset. A gmk-nak sincs munkája. Csoportgyűléseken többször elmondtuk, hogy a főmunkaidőt fizessék meg, hisz az árak nőnek, s itt nagyon sokat kell dolgozni, hogy valaki négyezer forintot vihessen haza. A gépek elavultak, gyakran elromlanák, a dolgozó ideges lesz. mert darabbérre fizetik és sűrűbben hibázik. A boríték pedig lapos marad. Azt rebesgetik, hogy a leányvállalat a közeljövőben vegyes elégedve, mert nem úgy keresek, ahogy szeretnék. Most legutóbb 4 ezer 500 forint volt a borítékomban. Férjem havi 7 ezer 400 forintot hoz haza. Négy gyermekünk van, mind iskolás. Nagyon kell a pénz. Egy nadrág manapság ezer forintba kerül és a cipők sem . olcsóbbak. Mi itt az üzemben azt szeretnénk, hogy folyamatosan, jó anyagból tudjunk dolgozni, mert csinálnánk mi rendesen, de hát ez a helyzet. Pedig szeretek itt lenni, kiváló dolgozó vagyok és mostanában mégis azon gondolkozom, hogy máshol keresek munkát. . . »» vállalattá alakul, s akkor talán valami változás lesz majd. — Az idén az első félév mintegy 23 milliós nyeresége 3,5 százalékos bérfejlesztést tesz lehetővé — tájékoztat Vidó Miklós, a Gyulai Harisnyagyár Leányvállalat igazgatója. — Dobozon egyébként 49 ezer 180 forint, Gyulán pedig 61 ezer forint az éves bérszínvonal. A vállalati átlag 59 ezer 297 forint évente. Mindehhez tudni kell azonban, hogy a gyulai gyárban három műszakos termelés folyik, Dobozon pedig csak két műszakos, sőt itt összesen csak két szakmunkás dolgozik, a többiek betanított munkások. A dobozi dolgozóinknak egyébként többször próbáltunk iskolát szervezni, de mindannyiszor érdektelenségbe ütköztünk. A bérek összehasonlítása pedig csak akkor lenne reális, ha egy, a dobozihoz hasonló konfekcióüzem béreit is megnéznénk. Kiderülne, hogy Dobozon nem is olyan rossz a fizetés. Bért fejleszteni csak a hatékonyság növelése után lehet, s csak azért, mert az árak is nőnek, nem emelhetjük a fizetést. Korszerűbb technológiát — S mi a helyzet a fonalügyben? — Mennyiségi és minőségi gondjaink is vannak, ennek ellenére az első félévet a terv fölött, 101,5 százalékra teljesítettük. Ez pedig alapanyag nélkül ugye elképzelhetetlen. Az más kérdés azonban, hogy többet is tudtunk volna dolgozni, ha az alapanyag-ellátás folyamatos. A fonalhiányt elsősorban a vgmk-k érzik meg, hiszen mi elsősorban a főmunkaidőre igyekszünk alapanyagot biztosítani. — Valóban szó van a leányvállalat vegyes vállalattá alakításáról, a külföldi tőke bevonásáról? — A két és fél éve működő leányvállalati formának előnyei mellett több hátránya is van. Az egyik leglényegesebb, hogy vagyonúnkkal több tulajdonos rendelkezik. Nyereségünkből adózunk az államnak, s fizetünk a fővárosi anyavállalatnak. Tehát míg más cégek egyszer, mi kétszer fizetünk. S ez elviszi a fejlesztési lehetőségeinket. Gyakorlatilag az elmúlt két és fél évben, a leányvállalat ideje alatt korszerűsítésre egyáltalán nem maradt pénzünk. Ezért is gondolkodik a Budapesti Harisnyagyár mint anyavállalat egy vegyes vállalat létrehozásán. Ennek megvalósulása esetén — a megfelelő partner anyagi segítségével — pótolni lehetne fejlesztési lemaradásunkat. Termelékenyebb, korszerűbb technológiát valósíthatnánk meg, mely az itt dolgozó több mint ezer ember jövedelmének növelését is lehetővé tenné. Az ehhez szükséges tervek egyébként már elkészültek, s ebben többek közt a dobozi géppark teljes cseréje is benne foglaltatik. Én személy szerint megértem a dolgozók panaszát, de tudomásul kell venni, hogy az ország jelenlegi gazdasági helyzetében „elosztani csak azt lehet, amit megtermeltünk” — mondja végül Vidó Miklós. Hornok Ernő
