Békés Megyei Népújság, 1987. augusztus (42. évfolyam, 180-204. szám)

1987-08-24 / 198. szám

1987. augusztus 24., hétfő Petrovszkij-interjú Szovjetellenes megmozdulás (1EH3EHCKA5I £t ^pj SlS.ffurteraHom^ -Wr — Hj^yarSió Ettek, ittak, fürödtek, aludtak... Hívatlan vendégek a királyi palotában Két holland egyetemista behatolt Amszterdamban a királyi palotába, és csak 20 órai ott-tartózkodásuk után csípték el őket. * Furcsa magánlaksértésről számolt be a hét végén a De Volkskrant című holland újság. A képzőművészeti aka­démia két hallgatója behatolt az Amszterdam központ­jában levő királyi palotába, 20 órán át ott tartózkodtak, ittak, lakmároztak, fürdödtek, aludtak, telefonálgattak ismerőseiknek, hogy kalandjukról hitelesen beszámolja­nak, és amikor az ,.emlékbe” elemeit tíz festménnyel tá­vozni készültek, égy alkalmazott elcsípte és átadta őket a palotaőrségnek. A bíróság 900 holland forint bírságot szabott ki rájuk. A lapok emlékeztetnek rá: nemrég a holland minisz­terelnök lakásába az utcáról gyújtóbombát hajítottak be. Ez a mostani eset érhető megdöbbenést keltett az ország közvéleményében még akkor is, ha mindenki tudja: a királyi család nem az amszterdami palotában lakik, ez „csak” külföldi államfők és más magas rangú vendégek számára van fenntartva. Az augusztus 24-e és szeptember 11-e között New Yorkban megtartandó, a le­szerelés és a fejlődés kérdé­seivel foglalkozó konferencia összehívása az új politikai gondolkodásmód gyakorlati megnyilvánulása, annak fel­ismerése, hogy a nukleáris és űrkorszakban csak kol­lektív bölcsességgel oldha­tók meg a globális problé­mák — mondotta a Pravda vasárnapi számában megje- 4ent interjújában Vlagyimir Petrovszkij külügyminiszter­helyettes, a konferencián résztvevő szovjet küldöttség vezetője. Az ENSZ döntése alapján összehívott tanácskozás meg­vitatja a leszerelés és a fej­lődés összefüggéseit azzal a céllal, hogy ezekből gyakor­lati következtetéseket vonjon le. A világgazdaság szem­pontjából felméri a fegyver­kezési hajsza, elsősorban a nukleáris fegyverkezési haj­sza következményeit — mondotta a fórumot ismer­tetve a szovjet diplomata. Hangot adott annak a vé­leményének, hogy a részt­vevő államok — 125 ország és 200 nem kormányszintű szervezet jelezte részvételét — politikai és ideológiai orientációjuktól függetlenül teljes felelősséggel működ­Az Observer című londoni hetilap értesülése szerint Iz­rael nukleáris robbanótölte­tet fejleszt ki egy olyan ra­kétája számára, amellyel ké­pes arab fővárosokat is el­érni. Az Observer washingtoni hírszerzési forrásokra hivat­kozva közli, hogy a Jerikó elnevezésű rakétát robbba- nótöltet-utánzattal együtt próbálták ki májusban: a Negev-sivatagból indították a Földközi-tenger felé. A ra­kéta közel 950 kilométeres utat tett meg, de potenciáli­san 1450 kilométer a hatótá­volsága. A lap szerint Izraelnek nincs szüksége arra, hogy robbantással próbálja ki a töltetet, mivel a folyamatot li a közösség alapokmánya, a Római Szerződés aláírásá­nak 30. évfordulóját. Az ün­nepi megemlékezések és al­kalmi kiadványok visszapil­lantanak az eddig megtett útra. 1957-ben hat ország (Franciaország, NSZK, Olasz­ország, Belgium, Hollandia és Luxemburg) hozta létre a gazdasági tömörülést, messze tekintő integrációs céllal. 1972-ben Dánia, Nagy-Bri- tannia és Írország csatlako­zásával kilencre, 1979-ben Görögországgal tízre, majd 1986-ban Spanyolország és Portugália belépésével tizen­kettőre bővült a tagországok száma. Mára a 321 millió lé­lekszámú közösség ipari-gaz­dasági világhatalom, a világ­kereskedelem legnagyobb résztvevője (mintegy 20 szá­zalékos részesedéssel). S fel­vetődik a kérdés: hogyan to­vább? A kérdés annál is idősze,- rűbb, mivel Brüsszelben, az EGK-főbizottság előtt ott fekszik Törökország és Ma­rokkó csatlakozási kérelme, és sok szó esik Norvégia, Svájc és Ausztria lehető leg­szorosabb együttműködésé­ről a közösséggel, sőt esetle­ges csatlakozásáról is. Nor­végia 1972-ben népszavazás után utasította el a felkínált csatlakozási lehetőséget, ma egyes hírek szerint a kor­mányzat bánja már ezt, s fontolgatja újabb népszava­zás kiírását. Törökország felvételi ké­relme igen vegyes fogadta­tásra talált. A görög kor­mány azonnal kinyilvánítot­nek közre ezen a konferenci­án. Az el nem kötelezett or­szágok a hararei értekezletü­kön egyeztetett platformon állnak, elismerik: szerves kapcsolat van a leszerelés és a fejlődés között. A szocia­lista országok teljességgel egyetértenek az el nem köte­lezettekkel abban, hogy e probléma megoldása elsőren­dű fontosságú. Már benyúj­totta a tanácskozás elé szánt dokumentumait az afrikai országok csoportja, Francia- ország, Észak-Európa, a szo­cialista országok csoportja és Kína. Mindezek tükrében csak sajnálni lehet, hogy az Egye­sült Államok, a Biztonsági Tanács egyik állandó tagja nem vesz részt a tanácskozás munkájában, arra hivatkoz-’ va, hogy nem lát szerves kapcsolatot a leszerelés és a fejlődés között. Ma már nem elég csak deklarációkat, ha­tározatokat elfogadni, gya­korlati lépésekre van szük­ség. A nukleáris fegyverzet teljes felszámolásának szov­jet programja előirányozza az ily módon megtakarítható eszközök egy részének szo­ciális és gazdasági feladatok megoldására történő felhasz­nálását — mutatott rá Pet­rovszkij. komputeren szimulálják. Az Observer megállapítja, hogy a kísérleti robbantások nél­küli fejlesztés a titkosság megtartásának lehetőségét biztosítja egy kormány szá­mára. A hetilap az Amerikai Nemzetbiztonsági Ügynök­ségre (NSA) hivatkozva je­lenti hogy Izraelnek már mintegy 45—65 'Jerikó raké­tája van. Az amerikai kor­mányzat pedig „aggódik a legutóbbi kísérlet miatt, mi­vel Izrael nem írta alá az 1968-as atomsorompó-szerző- dést” — írja az Observer. Izrael lényegében eddig semmit nem közölt a Jerikó rakétáról és soha nem erősí­tette meg, hogy rendelkezik nukleáris fegyverrel. ta: ellenzi Törökország fel­vételét, „amíg az nem hagy fel a katonai fenyegetőzés­sel az Égei-tenger térségé­ben” és nem szünteti meg Ciprus északi részének kato­nai megszállását. Ha nem is ennyire határozottan, de fenntartásokat hangoztat — eltérő okokból — a törökök felvételével szemben az NSZK, Dánia és Spanyolor­szág is. A nyugat-európai parlamentben, a közösség képviselőházában a baloldali pártcsoportok még azt is el­lenzik, hogy az EGK szerző­déses kapcsolatot tartson fenn Törökországgal. Úgy látják, hogy azok az okok, amelyek miatt a törökországi katonai hatalomátvétel ide­jén az EGK befagyasztotta a Törökországgal való kapcso­latokat, köztük a pénzügyi segély folyósítását, nagyrészt még mindig fennállnak. Nem értenek egyet azzal sem, hogy török vendégmunkások szabad munkavállalási jo­got kapjanak az EGK tag­országaiban akkor, amikor a már belépett Spanyolország­nak és Portugáliának erre még hét évet kell várnia. A közösség ügyrendje sze­rint új tagállamok felvételét a külügyminiszterek tanácsá­nak kell megtárgyalnia, vé­leményeznie kell azt a parla­menti testületnek, végső so­ron azonban a kormányfők nem hivatalos csúcsértekez­letei egyikén kell az egyetér­tést kialakítani. Leo Tinde- mans belga külügyminiszter 1987 első felében a minisz­teri tanács soros elnökeként nem tűzte napirendre Tö­Vilniusban Szélsőséges elemek egy csoportja vasárnap szovjet­ellenes tüntetést kezdemé­nyezett litvánia fővárosában, Vilniusban, de a megmoz­dulás kudarcba fűlt — köz­li a TASZSZ-iroda. Különböző nyugati rádió­adók többször is közölték a tüntetés tervezett helyét és idejét, de mindössze 250— 300 ember jelent meg a pro­pagált időpontban. Ebben a csoportosulásban is sok \ olt a járókelő, akinek a provo­kációhoz semmi köze nem volt. A megmozdulás szín­helyéül ugyanis az óváros egyik turisták látogatta pontját, Adam Mickiewicz lengyel költő emlékművét választották. A csoport azt a történel­mi döntést akarta vitatni, Állami díjra jelölték a Ju- rij Andropov életéről szóló szovjet dokumentumfilmet, amely sajátosan emberi szemszögből mutatja be a kimagasló politikust, az SZKP KB volt főtitkárát. A jelölés alkalmából vitát ren­deztek a szovjet filmművé­szek szövetségének székházá­ban. A szakemberek mellett a Moszkvai 2-es Számú Óra­gyár dolgozói is részt vettek az eszmecserében. Erről szá­mol be vasárnapi számában a Szovjetszkaja Rosszija. Oleg Uralov, a film rende­zője elmondta, hogyan szü­lettek a film különböző em­lékezetes kockái. Mivel az archívumokban nagyon ke­vés felvétel maradt a sze­rény politikusról, a harcos­társak, ismerősök, rokonok, munkatársak körében is ku­tatott a forgatócsoport. így fedezték fel például Andro­pov költői tehetségét: két valóban színvonalas, művé­szi szempontból is értékes verse is elhangzik a filmben. A főhősről szólva Oleg Uralov felidézte a korán ár­ván maradt fiú munkáséle­tének kezdetét, a volgai Ri­rökország felvételi kérelmét, hogy elkerülje az ennek nyo­mán várhatóan kiéleződő vi­tát. Nagyjából ez a sors vár Marokkó felvételi kérelmé­re is. Az ellenzők gazdasági és politikai okokra hivat­koznak, s a leginkább ké­zenfekvőként azt említik: a Római Szerződés csak euró­pai országok csatlakozását rögzíti, Marokkó pedig «fri- kai ország. A külügyminisz­teri tanács így visszautalta a kérelmet „jogi tanulmá­nyozásra”, ami magyarul in­kább elfektetést jelent. A brüsszeli központban valószínűnek tartják, hogy az EGK kitér a két felvéte­li kérelem elől, s hangsú­lyozva a kölcsönösen elő­nyös kapcsolatok jelentősé­gét, kedvezményeket tartal­mazó egyezményt fog fel­ajánlani a két belépésre pá­lyázó, de gazdaságilag elma­radott országnak. Norvégiát illetően termé­szetesen nincsenek ilyen fenntartások. 1972 óta ala­posan megváltoztak a körül­mények. Az a terv, hogy az EGK 1992-re kialakítja a tagországok vámhatárok nélküli egységes belső pia­cát, nyugtalansággal tölti el Norvégiát és az Európai Szabadkereskedelmi Társu­lás (EFTA) többi országát, mert veszélyeztetve látják kereskedelmi lehetőségeiket. Gro Harlem Brundtland nor­vég miniszterelnök a nyár elején Brüsszelben az EGK- főbizottság vezetőivel folyta­tott tanácskozásán kifejtet­hogy Litvániában 1940-ben kikiáltották a szovjethatal­mat és a köztársaság csat­lakozott a Szovjetunióhoz. A provokátorok azt ter­vezték, hogy bevonják a kö­zeli Szent Anna templom is­tentiszteletén részt vevő hí­vőket. A vasárnapi mise azonban zavartalanul foly­tatódott. Az emlékmű körüL végül csak harmincfős csoport gyűlt össze. Egyesek rövid beszédeket mondtak, és azo­kat a litván háborús bűnö­söket próbálták rehabilitál­ni, akik a II. világháború idején a német megszállók­kal együtt 700 ezer ember meggyilkolásában vettek részt. A gyűlés, amelyre kül­földi újságírók is kivonul­tak, incidens nélkül ért vé­get. binszkben 15 évesen végzett nehéz rakodómunkát, a ta­nulás, a komszomolmunka időszakában. — 39 évesen, a magyaror­szági szocializmus szempont­jából kritikus pillanatban Jurij Vlagyimirovics a szov­jet nagykövetséget vezette Budapesten. Amikor felszá­molták az ellenforradalmat, Moszkvába hívták és Anasz- tasz Mikojan átnyújtotta ne­ki a Lenin-rendet — mon­dotta a rendező. Véleménye szerint már az akkori And- ropovban látható volt az or­szág későbbi nagyhatású ve­zetője, aki nem félt a fele­lősség nehéz terhét magára venni. — Nem volt minden egy­szerű Jurij Vlagyimirovics számára a hetvenes években, de képes volt hatalmas te­kintélyt kivívni a pártban. Ügye ma is él — jelentette ki Oleg Uralov . A beszélgetésben résztve­vő egyik mérnöknő így fo­galmazott: „Az ország életé­ben történt nagyon fontos lépéseket kapcsolunk Andro­pov nevéhez”. te: szervezeti változás Nor­végia viszonyában az EGK- val egyelőre nem valószínű, de kormánya szorosabb kap­csolatokra törekszik. Hasonló ehhez Svájc ál­láspontja. Kurt Furgler svájci gazdasági miniszter kifejtette: országa importjá­nak kétharmada az EGK- ból származik, exportjának pedig 55 százaléka oda irá­nyul. Ha a belépés egyelőre nincs is napirenden, az igen jelentős kereskedelmi forga­lom indokolttá teszi a kö­zeledést és a szorosabb együttműködést. Az ugyancsak semleges Ausztriában viszont a gyár­iparosok szövetsége a nyár elején feljegyzéssel fordult a kormányhoz: készítse elő haladéktalanul Ausztria fel­vételi kérelmét az EGK-ba. Ha vár ezzel 1992-ig — fej­tik ki a feljegyzés készítői —, akkor Ausztria végleg ki­maradhat, mert az EGK megvalósítja a tagországok teljes kereskedelmi-gazdasá­gi integrációját. Tárgyalt a kérdésről Bécsben Alois Mock osztrák és Leo Tinde- mans belga külügyminiszter, aki szerint Ausztria alkot­mánya, amely kinyilvánítja az ország semlegességét, akadálya lehet a belépés­nek. Mindent összevetve: a leg­közelebbi jövőben nincs ki­látás az EGK bővülésére újabb tagországokkal, arra azonban igen, hogy a közös­ség bővíti kapcsolatait má­sokkal, köztük a KGST-or- szágokkal. Fábián Ferenc OSZTRÁK BŰNCSELEKMÉNYEK Tavaly csaknem 400 ezer bűncselekményt követtek el Ausztriában. Kari Blecha belügyminiszter szerint az el­múlt évben csökkent a bűn­esetek száma. A statisztika több mint 43 ezer közúti bal­esetet tart nyilván, melyek során személyi sérülés tör­tént. A rendőrség a bűncse­lekményeknek körülbelül 54 százalékát tudja csak felde­ríteni. KÁRTÉRÍTÉST KELLETT FIZETNIÜK A NÁSZUTASOKNAK Egy japán nászutas pár­nak nem volt szerencséje: amikor vonaton utaztak, bő­röndjük egy fogász fejére esett. A párnak emiatt 32 millió yen (207 ezer dollár) kártérítést kellett fizetnie. A fogász a bíróságon át­adott kártérítési követelésé­ben bebizonyította, hogy a sérülés miatt négy hónapig nem tudott dolgozni. TELJESÍTMÉNY A 100 éves japán Szadaiki Igarasi néhány nappal ez­előtt megmászta a Japán szimbólumának tekintett 3776 méter magas Fudzsija- ma hegycsúcsot, s így a vi­lág legidősebb embere lett, aki ilyen teljesítményre vál­lalkozott. Nemrég ugyan­csak ezt a hegycsúcsot mász- ta meg a 91 éves amerikai Hulda Crooks is. Szadaiki három nap és két éjjel után jutott a Fudzsijamára 63 éves fia, 20 rokona és barát­ja kíséretében. PALACKPOSTA Harminchárom évvel ez­előtt dobott palackban elhe­lyezett üzenetet a tengerbe egy kétgyermekes anya, az angol Beryl Edwards _ asz- szony, aki akkor 14 éves volt. A több mint három év­tized elteltével az üzenetet egy holland család találta meg, és ugyanilyen levélben válaszolt rá. A két család most már alig várja, hogy személyesen is találkozhas­son. Az Orosházi Városi Tanács Orosháza kötvényt bocsát ki a lakosság részére fejlesztési célkitűzéseinek megvalósításához 49 millió Ft névértékben, 10 és 50 ezer Ft-os címletekben. A kötvény kamata évi 11%y melynek megfizetése 1988-tól 1993-ig minden év szeptember 1-jén esedékes. A kötvény 6 éves lejáratú, törlesztése 1992. és 1993. szeptember 1-jén válik esedékessé. A kötvények megvásárolhatók: 1987. szeptember l-jétől, — az Országos Kereskedelmi és Hitelbank Rt. pénztárainál (Békés megyében Gyulán, Mezőkovácsházán, Orosházán, Szeghalmon) — a Magyar Nemzeti Bank Főpénztáránál (Budapest V., Rosenberg házaspár u. 4. sz.), valamint az MNB Békés Megyei Igazgatóságán (Békéscsaba, Dózsa Gy. u. 1. sz.). E kötvény névértéke és kamata lejártáig mindennemű adó és illeték alól mentes. Országos Kereskedelmi és Hitelbank Rt. | ’ B ;| Orosháza, Szabadság tér 1. sz. Izrael rendelkezik nukleáris robbanótöltettel? Közös Piac: hogyan tovább? A Közös Piac idén ünnep­Film flndropovrél és arról a vélemények

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents