Békés Megyei Népújság, 1987. augusztus (42. évfolyam, 180-204. szám)

1987-08-20 / 196. szám

NÉPÚJSÁG 2987;_augusztus_20;;_csütörtiyE Kulcsszó: a minőség Változó élelmiszer-gazdaság Külföldre utazóknak Interjú dr. Villányi Miklóssal, a MÉM államtitkárával Átalakulóban van a magyar gazdaság. Az MSZMP Központi Bizottsága július 2-i ülésén a társadalmi-gazdasági kibon­takozásról foglalt állást, az Országgyűlés őszi ülésszakán terjesztik a képviselők elé a kormány társadalmi-gazdasági stabili­zációs programját, s ekkor vitatják meg az adóreform-tervezetet is. Dr. Villányi Miklóst, a Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztérium államtitkárát az élel­miszergazdaság helyzetéről, a készülő programok ágazati hatásairól kérdeztük. — A gabona betakarítása, az új kenyér mindig közfigyelmet érdemlő, hangulatot befolyá­soló dolga a mezőgazdaságnak. Mekkora termésre, milyen mi­nőségű lisztre, kenyérre szá­míthatunk az idén? — Az aszály miatt az ara­tás egy héttel korábban kez­dődött, mint azt a felkészü­lés idején számítottuk. A sokéves átlaghoz képest csu­pán háromnapos a lemara­dás, s az új kenyér ünnepé­re befejezik az aratást. A termés közepes, a búza mi­nősége átlagos — sikértar­talma 27 százalék feletti —, belőle a múlt évekhez ha­sonló minőségű lisztet és ke­nyeret lehet készíteni. A bú­za hektáronkénti hozama mintegy 15 százalékkal ma­rad el a tervezettől. A kalá­szosok összes termése 17-18 százalékkal kevesebb az elő­irányzottnál, részben a 4,5 százalékkal kisebb vetéste­rület, másrészt az alacso­nyabb termésátlagok miatt. — A kistermelők körében el­terjedt a hir, hogy a készülő adóreform hátrányosan érinti őket. Milyen intézkedések vár­hatók a kistermelés ösztönzé­sére, illetőleg miként érinti őket az adóreform? — Az egyre szélesebb kör­ben elterjedt aggályok az is­meretek hiányára, s az ezek­ből fakadó félreértésekre ve­zethetők vissza. A gazdaság- irányításnak alapvető érde­ke és törekvése, hogy az adóreform másfél millió kis­termelő család termelői ked­vét megtartsa, javítsa. A kistermelőket az adóz­tatás szempontjából három kategóriába soroljuk: az el­sőbe azok kerülnek, akiknek a mezőgazdasági tevékeny­ségből származó bruttó ár­bevételük évente nem ha­ladja meg az 500 ezer fo­rintot; a másodikba, akiknél ez az összeg 500 ezer és két­millió forint között van; a harmadikba, akik túllépik a kétmillió forintos árbevételi határt. Az első csoportba tartozik a kistermelők mint­egy 98 százaléka, ők a föld- használat után előírt adót fi­zetik ezután is, amely rend­szerében és mértékében azo­nos az eddigi kiadásokkal. A kistermelők túlnyomó több­ségének tehát nem változik az adója. A második csoportba az 500 ezer forintot meghaladó árbevétel után kell kiszámí­tani az adóalapot képező jö­vedelmet úgy, hogy a nö­vénytermesztésben az árbe­vételnek 30, az állattenyész­tésben a 10 százaléka az adóalap. Ezt az öszeget egyenlő arányban kell fel­osztani a termelésben részt vevő, 16 éven felüli család­tagok között. A felosztott összeget viszont hozzáadják a más forrásból származó jövedelmekhez, s ezután a személyi jövedelemadó ál­talános szabályai szerint adóznak a termelők. A har­madik csoportba tartozó ter­melők az adózás szempont­jából vállalkozónak minő­sülnek, rájuk a vállalkozói adózás előírásait kell alkal­mazni. — Az általános forgalmi adó a költségvetési támogatások mérséklésével, s ebből követ­kezően az élelmiszerárak nö­vekedésével jár együtt. A drá­guló élelmiszerek a fogyasztók szerint jobb minőséget is fel­tételeznek. Érvényesül ez az összefüggés a jövőben? — A készülő adó- és ár­rendszer bevezetésével együtt várhatóan emelked­nek egyes élelmiszerek árai. A változások az általános forgalmi adó bevezetése, és elsősorban a fogyasztói ár­támogatások mérséklése, il­letve megszüntetése miatt következnek be. Az árak változását tehát nem olyan tényezők idézik elő. ame­lyek a minőség javításával szoros összefüggésben len­nének. Ettől függetlenül a jövőben jobban kell töre­kedni a termékek árának és minőségének! összhangjá­ra, vagyis az árnak mindig egy adott minőséghez kell kapcsolódnia. Erre új lehe­tőséget kínál a felvásárlási és az élelmiszerárak eddigi­nél lényegesen rugalmasabb rendszere, az államilag rög­zített hatósági árak lényeges visszaszorulása. Jogos a fo­gyasztói kívánság, hogy a termékek minősége állandó, illetőleg javuló legyen. — A gazdaságtalan termelés és export támogatásának a leépítését határozottabban kell folytatnunk *- fogalmaz az MSZMP KB július 2-i állás- foglalása. Az élelmiszerek te­kintélyes hányadának export­ja viszont szubvenciót feltéte­lez. Mindezek ismeretében ho­gyan változik az élelmiszer- export? — A gazdaságosság önma­gában is fontos követel­mény, erre kötelez bennün­ket a GATT-tagságunk is. A gazdaságtalan termelést és az exportot az élelmiszer- gazdaságban is folyamatosan és számottevően csökkenteni kell. A világ legnagyobb agrárexportőreinek a saját belföldi termelésük védel­mében hozott intézkedései azonban nem hagyják ér­vényre jutni a valóságos ár- és költségarányokat. A világ élelmiszerpiacán nem a ter­mékek, hanem a támogatá­sok versenyeznek. Ez ma­gyarázza az alacsony világ­piaci árakat, s azt is, hogy a magyar élelmiszerexport nem kis része gazdaságta­lanná vált. Határozott törekvésünk olyan exportszerkezet kiala­kítása, amely feltételezi a jövedelmezőbb exportáru- alapot,1 de az élelmiszerek kivitelének továbbra is na­gyon jelentős szerepe marad az ország adósságszolgálati terheinek teljesítésében. Világossá vált, hogy a kö­zepesen feldolgozott és kö­zepes minőségű termékekkel nem vagyunk versenyképe­sek. A minőség javításán kí­vül a vertikális integráció erősítése is az exportképes­séget fokozza. De a marke­tingszemléletet és gyakorla­tot is erősíteni kell1 az ag­rárágazatban. — Következetesen hangoz­tatott gazdaságpolitikai elv, hogy a fizetésképtelen válla­latokat, szövetkezeteket szi­gorúbban, a felszámolási és szanálási jogszabályok sze­rint kell megítélni. A fo­gyasztási szövetkezetek egy- egy térségben meghatározói az ellátásnak, a nehéz pénz­ügyi helyzetben lévő termelő- szövetkezetek földje, vagyona is nehezen hasznosítható más­ként, mint agrártermeléssel. Milyennek ítéli helyzetüket, a felszámolás esélyeit e térsé­gekben? — Az áfészek és a mező- gazdasági szövetkezetek a falusi lakosság ellátásában és a kistermelők által előál­lított termékek felvásárlásá­ban, a termelőszövetkezetek a lakosság foglalkoztatásá­ban meghatározó szerepet töltenek be. Nagy többsé­gük eredményesen gazdálko­dik, de a legutóbbi években a termelőszövetkezetek 8-10 százaléka az újratermelés gondjaival küszködik. A kormány pályázathoz kötött programot hirdetett meg az adósságok mérséklésére, ez mintegy 5 milliárd forint hi­tel újrarendezését jelenti. Előrehaladott a tervező- munka abban is, hogy ahol a nagyüzemi mezőgazdaság helyett a családi művelésre alapozott tagi gazdaságok a takarékosabb ráfordításokat, a veszteségforrások csökken­tését teszik lehetővé, ott mezőgazdasági kistermelői szövetkezetek alakuljanak, a meglévő nagyüzemek szak- szövetkezetként működhes­senek. Lehetőség lesz a me­zőgazdaságban is kisszövet­kezetek megalakítására. Azzal számolunk, hogy az állami szanálások keretében a költségvetés csak a leg­indokoltabb esetben avatko­zik be, a rossz szakmai munkából következő veszte­ségeket nem téríti meg. Alapvetőnek tartjuk azt is,, hogy a központi támogatá­sokhoz az üzemek kezdemé­nyezései is párosuljanak, s támogatást csak azok a gazdaságok kapjanak, ahol reális feltételei vannak a kibontakozásnak. E gazdasá­gok felszámolását meg lehet és meg is kell előzni! — A szövetkezeti ipar jöve­delmezőbb az alaptevékeny­ségnél, ezért a mezőgazdasági és a fogyasztási szövetkeze­tek Is felkarolták ezt az ága­zatot. A legutóbbi években azonban fékeződött az ipari és a szolgáltatási tevékenysé­gekben a vállalkozás lehető­sége. Milyen jövője van a szövetkezeti iparnak? — Arra törekszünk, hogy a szövetkezeti ipar fejleszté­se elsősorban a halmozot­tan hátrányos helyzetű gaz­daságok felzárkóztatási programjának legyen a szerves része. Indokolt a meglévő kapacitásokat a mostaninál jobban kihasz­nálni, az export növelését, az import kiváltását szol­gáló, jórészt bérmunkán ala­puló tevékenységeket fej­leszteni. Ennek egyik, a sza­bályozással is támogatott út­ja a közös érdekeltségre alapozott kooperációk kiala­kítása, illetőleg továbbfej­lesztése. A mezőgazdasági nagyüzemekben az adóre­form bevezetésével megszű­nik a sokat bírált, ipari te­vékenységet terhelő termelé­si adó, mindenkire egysé­ges árképzési és adózási fel­tételek lesznek. A kedvezőt­len adottságú nagyüzemek eddigi adókedvezményei nyereségadó-kedvezménnyé alakulnak át. Remélhetően a gazdaságok képesek) lesznek élni az új lehetőségekkel. V. Farkas József fl felkelés múzeuma Besztercebányán A Szlovák Nemzeti Felke­lés Múzeuma egyike azok­nak a helyeknek, ahol az ember eszével és szívével a múltat idézi. A Szlovákia szívében fekvő Besztercebá­nya 1944 végén a szlovák nép felszabadító harcainak központjává vált. A múze­um már három évtizede mű­ködik a városban. A mauzó­leum monumentális épülete az egykori városfal helyén épült, ott, ahol a múlt és a jelen adott kezet egymás­nak. S ahogy a közelben fo­lyó Garam vize, úgy folyik itt a múlt és a jelen a jö­vőbe. A múzeum évente sok ezer külföldi látogatót és hazai vendéget fogad. Az érdekes, modern épületben a látogatót az emlékterem fogadja, az ismeretlen har­cos szimbolikus sírjával és az öröktűzzel. Innen a láto­gatók a legádázabb harcok színhelyéről származó föld­darabot tartalmazó urnákat tekintik meg — kilencven felégetett szlovák falu és te­lepülés, s több mint kétszáz tömegsír földjét hozták : el ide. A vitrinekben és a pane­leken látszólag halott tár­gyak vannak elhelyezve, amelyek azonban beszédesen vallanak azok életéről, sor­sáról, akik használták azo­kat. Ott van Alexander Markus kommunista harcos rabruhája, sűrűn „teleírva” öltésekkel, amelyekkel az ilavai börtönben naplóját je­gyezte fel. Jozef Adamov viseltes bekecse és bárány­bőr süvege a fasiszták által felégetett Klak községből. Egy kis gyermekcipőcske a kremnickai tömegsírból, ahol a nácik több mint hét­száz embert gyilkőltak meg, közülük kétszáztíz nőt és ötvennyolc gyermeket. Amikor 1944 augusztusá­ban kirobbant az országos felkelés, nem csupán a fel­kelő hadsereg tagjai és a szlovák partizánok harcol­tak. hanem háromezer szov­jet állampolgár, a baráti cseh nemzet kétezer képvi­selője. s csatlakozott a fel­Romániát tavaly 5 millió kül­földi turista kereste fel, közöt­tük 900 ezer magyar. Ezt a nem­régiben hazánkban tárgyaló tu­risztikai miniszter közölte saj­tótájékoztatójában. Elmondta azt is, hogy a turizmus fej­lesztésére, szállodák, szálláshe­lyek építésére jelentős energiát fordítanak. A magyar turisták a rokon­látogatásokon kívül mindenek­előtt a tengerparti üdülőket, Mamaiát, Neptunt és Efóliát keresik fel, a hegyek szerelme­sei, a túrák és a téli sportok kedvelői pedig Sinaiát, Prede- alt és Brassó-Poianát. Kevésbé látogatják a nagy gyógyhatású fürdőket, amelyek pedig egész­ségjavító hatásukon túl szép természeti környezetükkel is megérdemelnék ezt. Az ország több mint 160 gyógyhelyén a legkülönbözőbb bántalmakra kaphatnak gyógyulást. ízelítő­ül: Herkulesfürdő. Sokan ismerik a Herkulesfürdöi emlék című régi, andalító dalt. (Film is ké­szült ezzel a címmel.) Csodá­latos fekvésű, kellemes éghaj­latú üdülőhely, amelynek nagy hatású gyógyvize sok-sok ezer betegnek adta vissza egészsé­gét. Reuma, foglalkozási és női betegségek, valamint a perifé­rikus idegrendszeri, légző- és mozgásszervi megbetegedések gyógyítására alkalmas. Ivókúrát az emésztőszervi zavarokban, továbbá vese- és hólyagbántal- makban szenvedőknek ajánla­nak a szakorvosok. Herkulesfürdőt már a római­ak is kedvelték, majd a múlt században több történelmi ta­lálkozó színhelye is volt. 1848- ban itt kellett volna találkoz­nia Balczescunak Bem tábor­nokkal, hogy megbeszéljék a román légió létrehozását. Ké­Az emlékmúzeum keléshez négyszáz francia, jugoszláv, bolgár, lengyel, német és magyar antifasisz­ta is. A múzeum egyik vit­rinében a látogatók megte­kinthetik például egy fiatal francia partizánlány, Ma­deleine Petit ruháját. Sze­repelnek itt dokumentumok csehszlovák hazafiak külföl­di fasisztaellenes harcokban való részvételéről is. Hiszen csupán 1944 március végéig több mint háromezer szlo­vák katona állt be a szov­jet hadseregbe. Tőlük szár­mazik például az odesszai katakombák tervrajzát őrző kőtábla, s számos szovjet kitüntetés is, amelyeket a Herkulesfürdő — egykori uralkodók találkozóhelye sőbb diplomaták találkozó- és tanácskozóhelye lett. A közeli Vaskapu felavatásakor itt ta­lálkozott Ferenc József Szerbia és Románia uralkodójával. A Kárpátok déli, erdős lej­tőitől övezve, különleges nö­vényvilága miatt természetvé­delmi területté nyilvánított Her­kulesfürdő élményt jelent min­den látogatónak. Félixfürdő. Közel a magyar határhoz, Nagyvárad mellett. Ásványi kincsekben gazdag hő­forrásai, nagy gyógyhatású iszapja segíti a szervezet rend- behozását. Szükség esetén a leg­korszerűbb orvosi kezelésben is részesülhetnek itt a gyógyulás­ra várók. (ORBIS—KS) nagy honvédő háborúban tanúsított vitézségükért kap­tak. Az érdekes dokumentu­mok közé tartoznak azok a kitüntetések is, amelyekkel Josef Stehlik főhadnagyot, a Franciaországban és Angliá­ban harcoló csehszlovák re­pülőegység tagját tüntette ki a francia és az angol kor­mány a hitleri fasizmus el­leni) harcokban szerzett ér­demeiért. * Harminc év alatt majd­nem 140 ezer tárgy és do­kumentumanyag gyűlt itt össze. Sokat közülük aján­dékoztak, másokat fel kellett kutatni. G. C. Székelyföldön találjuk Szová- tát, a Keleti-Kárpátok tövében. Évmilliókkal ezelőtt ide benyúlt a tenger, s ahogy visszahúzó­dott, vastag sóréteget hagyott hátra. A szovátai tó sós vize és iszapja kiválóan alkalmas a legkülönbözőbb betegségek gyó­gyítására. Érdekes, hogy a sós talaj ellenére a tájat mégis gaz­dag, szemet gyönyörködtető nö­vényzet, erdők borítják. Tusnád, Kovászna, Stanic- Moldava, és ki győzné még fel­sorolni a szebbnél-szebb és fel­keresésre érdemes gyógyhelye­ket. A turizmus megkönnyítésére a román miniszter ígéretet tett. Mindenekelőtt annak az évek óta visszatérő panasznak az or­voslását ígérte, hogy a határ­átkelőhelyeken nagy a sorbán- állás, néha órákig kell vára­kozni. A sorbanállás csökken­tése érdekében május közepé­től felemelik a határellenőrző személyzet létszámát, s ahol le­hetséges, újabb sávokkal bőví­tik az átkelőhelyet. A főbb au­tóutak mentén növelik azoknak a benzinkutaknak a számát» ahol a külföldiek üzemanyagot vásárolhatnak. A belépő autós turistákat olyan térképpel lát­ják el, amely feltünteti ezeket a benzinkutakat. — g. i. — A MAGYAR NEMZETI BANK Árfolyamai: Valuta- (bankjegy- és csekk-) árfolyamok. Érvényben: 1987. augusztus 24-ig Pénznem vételi eladási árf. 100 egys. Ft-ban Angol font 748135 7944,75 Ausztrál dollár 334439 355137 Belga frank 12033 12831 Dán korona 65349 693 59 Finn márka 1038,06 110238 Francia frank 75140 797,78 Görög drachma a) 33,01 35.05 Holland íorint 222646 236438 Ír font 6718,48 713436 Japán yen (1000) 31333 333.03 Jugoszláv dinár 630 732 Kanadai dollár 353935 375831 Kuvaiti dinár 16 535,45 17 55837 Norvég korona 688,40 73038 NSZK márka 251037 266533 Olasz líra (1000) 3433 36,77 Osztrák schilling 35638 37936 Portugál escudo 3238 3436 Spanyol peseta 3638 3936 Svájci frank 302334 321036 Svéd korona 72032 765.40 USA dollár 470734 499834 Ecu (Közös Piac) 520442 552632 a) Vásárolható legmagasabb bankjegycím­A külföldre utazóknak ez évben is, a főszezon kezdetétől igyekszünk segítségükre lenni. Rovatunkban olyan hasznos információk közreadására törekedtünk, melyek a határainkon túli utazást, nyaralást könnyítették, segítették a programok kialakítását. Az idei utazási idény vége felé közeledve most rovatunk utolsó számát közöljük. Jövőre, a nyár elejétől he­tente egyszer, a külföldre utazóknak szeretnénk ismét segít­ségükre' lenni. Herkulesfiirdííi emlék

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents