Békés Megyei Népújság, 1987. augusztus (42. évfolyam, 180-204. szám)
1987-08-18 / 194. szám
1987. augusztus 18., kedd A II hulladékvas-hasznosítás alapja a begyűjtés I LAPSZEMLE Számítástechnikai nyár A Ferrotransfer, vagyis a Kohászati Alapanyag-előkészítő Közös Vállalat nevéből január 1-től hiányzik a „közös” szó. A csaknem három évtizede létrehozott alapanyag-előkészítő vállalatot a hazánkban működő négy legnagyobb kohászati üzem tartotta íenn. Az ez évtől állami fennhatóság alá került és nagyobb önállósághoz jutott vállalatnak azonban továbbra is a legfontosabb feladata maradt a különböző vashulladékok összegyűjtése és továbbítása az újrafeldolgozás színhelyére. Ma, amikor oly sok szó esik hazánk iparszerkezetének átalakításáról, melynek egyik neuralgikus pontja éppen a gazdaságtalanul üzemeltetett kohászat, vajon van-e jövője az alapanyagelőkészítő vállalatoknak. Ha nincs, akkor mi történik majd a kiselejtezett gépekkel, a vashulladékkal? E kételyek eloszlatásához kértünk eligazítást Beraczka Páltól, a Kohászati Alapanyag-előkészítő Vállalat békéscsabai telepének igazgatójától. — Feladatunk valóban nem változott. Elsődleges célunk továbbra is az, hogy a begyűjtött vashulladékot és a vállalatoknál keletkező gyártási hulladékot a lehető legrövidebb időn belül juttassuk vissza a kohókhoz. Ez népgazdasági érdek is, hogy a tudvalévőén gyorsan rozsdásodó vasanyagaink mihamarabb feldolgozásra kerüljenek, nehogy az idő4 vasfoga tegye azokat tönkre. Az elmúlt esztendőben begyűjtési tervünket sikerült túlteljesítenünk. 1987-ben 12 ezer 500 tonna vashulladékot szeretnénk átadni újrafeldolgozásra. Jelentős változás viszont vállalatunknál, hogy a korábbi mennyiség- centrikusságunkat ettől az évtől a minőség határozza meg. Ezt a váltást elsősorban az tette indokolttá, hogy egyes ócskavasfajták — így a betonacél, a drótkötél — csak rettentően nagy munka- és energiaráfordítás árán dolgozhatók fel, s így egyszerűen nem térül meg az előkészítésre fordított öszA mostani szűk esztendőkben az utakra is egyre kevesebb pénz jut. Jóval lassabban épülnek az autópályák, mint ahogy az szükséges volna, és bizony a ré- .gi utak felújítására, karbantartására se jut elég. És hát ma még sok kis településnek továbbra sincs szilárd burkolatú bekötő útja, s így ezeket legfeljebb kerülőúton lehet megközelíteni. Ez már- már tarthatatlan helyzet, ha nem kívánjuk, hogy ezek a falvak, tanyák végleg elnéptelenedjenek. Országos közúthálózat-fejlesztési terv készült 1985- ben, és azori belül a szakemberek meghatározták, hogy 2000-ig 440 kilométernyi összekötő utat kell építeni. Ám a beruházási költség a jelenlegi árakon számolva is meghaladja a 8 milliárd forintot. Márpedig a közlekedési tárcának amúgy is szűkös a kerete, s így ezt az egyébként feltétlenül indokolt programot aligha képes anyagilag támogatni. A VII. ötéves tervidőszakban, tehát 1985. és 1990. között előreláthatólag 300 millió forintot tud az összekötő utakra áldozni. Túl kevés, s ezt a Közlekedési Minisztérium vezetői éppúgy jól látták, mint a 19 megyében. A KEZDET: NYOLC TELEPÜLÉS A Közlekedési Értesítőben megjelent pályázati felhívás, miszerint a helyi tanácsok összekötő utak építésére támogatást kaphatnak a Közlekedési, továbbá a Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztériumtól. A két szeg. Korszerűbb, ilyen hulladékanyagot is feldolgozni képes kohókat viszont az ország a jelen gazdasági helyzetben nem tud üzembe állítani. A gondok megoldását látszanak szolgálni azok az exportkilátások, melyek során megszabadulhatunk az egyébként veszendőbe menő vagy csak nagyon gazdaságtalanul újrahasznosítható vashulladéktól. — Egy iparosodó, de alapjában véve mégis mezőgazdasági jellegű megyéből évente 125 vagon vashulladékot begyűjteni nem kis feladat. Honnan gyűlik ösz- sze ez a másra már nem, csak újraöntésre alkalmas vasanyag? — Két területről kapjuk a fémhulladékot. A legnagyobb üzlettársaink közé azok az iparvállalatok tartoznak, melyek vasanyaggal dolgoznak. Ezek közül is megemlíteném a Csepel Autó szeghalmi gyárát, a békéscsabai forgácsolót, a Halét, az Orosházi Alföldi Kőolaj- és Gépgyártó Vállalatot, valamint az Évig mező- kovácsházi gyáregységét. Némelyikük közvetlen beolvasztásra alkalmasan, tehát bálázottan szállítja a vashulladékot. Egyébként három nagy teljesítményű rakodógéppel és szintén három darab, egyenként 10-12 tonna teherbírású gépkocsival rendelkezünk. Az elszállítandó vasanyagot a megye területéről szinte egy órán belül vállaljuk. Egyre több a különböző gmk-nál keletkező fémhulladék, amelyért készpénzzel fizetünk. Végül tárca ugyanis az előzetes tárgyalásokon példamutató egyezséget kötött, s így várhatóan az a 300 millió forint megháromszorozódik, tehát jóval több bekötő út épülhet, ha mindenki részt vállal a költségekből. A mezőgazdasági tárcának is érdeke, hogy gyorsabban megvalósuljon ez a program, hiszen ezeken az elzárt településeken is sok mező- gazdasági üzem és szövetkezeti gazdálkodik. Ám. út híján nehezen tudják termékeiket eljuttatni a városokba. A tárca tehát úgy döntött, hogy amennyiben egy helybeli üzem vagy szövetkezet is támogatja az útépítést, akkor hasonló összeget juttat a pályázóknak, mint a Közlekedési Minisztérium. Az első pályázatok határideje április 15-e volt, s végül is 12 település indult a versenyben. A két minisztérium szakemberei 8 pályázatot fogadtak el. HA A TSZ NEM SEGlT Ebben a programban készült el a Békés—Bélme- gyer út, ami különösen a bélmegyeri tsz dolgát köny- nyíti meg. Bélmegyer, valamint Antalbokor közvetlen autóbuszjáratot kaphat. A jövőre épülő összekötő utak közül különösen a Kistolmács—Bázakerettye közötti érdemel említést, hiszen talán leginkább Zala megyében hátráltatja a kisebb települések fejlődését az, hogy nincs út. Ejtsünk szót azokról a pályázatokról is, melyeket a minisztériumok nem fogadnem elhanyagolandó az a mennyiség sem, amit közvetlenül a lakosságtól vásárolunk fel, hiszen ez a meny- nyiség havonta meghaladja a 40-50 tonnát. — Az önök vállalatán kívül a MÉH Vállalat is foglalkozik vasgyűjtéssel. Hogyan „férnek el” egymás mellett, nem jelentenek-e konkurrenciát egymásnak? — A korábbi években valóban volt ilyen probléma. A MÉH Vállalatnak sok más egyéb tevékenysége közt csupán egy részét képezi a vasgyűjtés. Nekünk alaptevékenységünk. Mostanra sikerült megegyezésre jutnunk, államilag meghatározott áron vásároljuk fel az ócskavasat. — A régi, Csorvási úti telepen a fém, és elsődlegesen a vashulladék begyűjtése, értékesítése mellett haszonvas- eladással is foglalkoznak. Miképp egyeztethető az ócskavasvásárlás az új vasárusítással? — Telepünkön olyan vasanyagokat forgalmazunk, melyek kohászati nagyüzemben készültek, ám valamilyen okból nem feleltek meg a minőségi igényeknek, vagy az érvényben levő szabványnak. Ilyen anyagokat árusítunk közületi és lakossági célokra. Ezen kereskedelmi tevékenységünkből naponta olykor 250 ezer forinttal is bővítjük vállalatunk bevételét. Vannak sajnos „elfekvő” idomacéljaink, lemezeink, melyeket most 5-30 százalékos árengedménnyel próbálunk eladni, s ha végképp nem sikerül gazdára találniuk, akkor ezeket is újraöntik majd a vaskohókban. Végezetül Beraczka Pál elmondta még, hogy az idei 2 millió 908 ezer 600 forintos bevételi tervük a megnövekedett minőségigény ellenére is elérhetőnek tűnik. Vashulladékra a jövőben is számítani kell, s mint ma annyi más hulladékot, ezt is gazdaságosan kell hasznosítani. Bacsa András tak el. Esetük nem minden tanulság nélkül való. Többségük a már meglévő szilárd burkolatú útját kívánta szélesíteni, márpedig ez egy később^ terv. A két tárca először azoknak akar segíteni, akik még mindig földúton járnak. Volt, ahol a tanács vagy a tsz nem ajánlott fel támogatást. Ha viszont a szövetkezetnek nem fontos, hogy a zöldség-gyümölcs hamarabb jusson a piacra, akkor a MÉM természetesen inkább másokat támogat. MILYEN ANYAGBÓL? Az idén még egy pályázatot kiírt a két tárca, s annak a határideje szeptember 30-án telik le. És ezután minden évben szeptember 30-a lesz a pályázatok beadásának határideje. Az elbíráláskor a szakemberek azt is megvizsgálják, hogy az építésben mennyire kívánnak a helyben találgató anyagokra alapozni. Tehát, azok a pályázatok már eleve előnyt élveznek, melyek számoltak a településen, vagy annak közelében található homokkal,' pernyével, bányameddővel, vagy más hulladékanyaggal. Tehát, ahol például nincs kőbánya, ott nem érdemes zúzottkőből tervezni az utat, hiszen akkor a szállítási költségek jelentősen megdrágíthatják az építkezést. És ami szintén fontos: az összekötő utakhoz nem kell olyan vastagságú pályaszerkezetet tervezni, mint az autópályánál. D. L. Egy műszaki szaklapban általában nemigen követhető nyomon az évszakok változása. Ez nem egy divatmagazin, ahol be lehet mutatni a legújabb fürdőruha- modelleket, nem napilap, ahol meg lehet írni, hogy nincs sör és jól halad az aratás, nem ifjúsági fórum, ahol fel lehet hívni a Bala- ton-parti csövezés veszélyeire a figyelmet. A Computer- world-Számítástechnika augusztus 12-i száma is olyan — nem éppen vízparti olvasmányokkal — kedveskedik a számítástechnika igé- | nyes alkalmazóinak és értő" i művelőinek, amilyen a mérnöki feladatok meg- : könnyítését szolgáló tervező programok összehasonlító tesztje. Aki rpég nem ismer■ né ezeket az úgynevezett í CAD—CAM programokat | (bár a CW—SZT-ben már i hosszú hónapok óta folyó j teljes oldalas sorozat segíti j az ismerkedést), az olyan alapvető információkat is í kaphat ettől a cikktől, hogy egy-egv ilyen szoftverter- ; méknél egyáltalán milyen tulajdonságokat érdemes vizsgálni, mit várhatunk el I tervezői segítség gyanánt, és I mit kérdezzünk, ha valaki nekünk ilyen programot kí- I nál. Tanácsadó jellegű az a ! kritikai szemrevételező cikk i is, amely a SZENZOR Vál- ; lalat hasonló nevű adatbáziskezelőjét mutatja be. Az j osztályozott taulajdonságok ; között az ár nem éppen jó jegyet kapott, de hát van : valami ezen a nyáron, amit j ne drágállanánk? Az, hogy végül is nyár ‘ van, a lap szerkesztőségi ol- í dalán derül ki, egy nyaralá- : si beszámolóból. Ilyenkor, : amikor a nagy meleg miatt a felesleges ruhadarabokat mindenki leveti, talán le- ' kerül az álarc is; és ha már , az ember szakmabeliekkel j akad össze az üdülőben, le- i hét egy kicsit olyasmiről be- ! szélgetni, ami zakóban, j nyakkendőben üzleti titok- \ nak vagy éppen illetlenség- ; nek számítana. A dolog ér■ dekessége, hogy egy megle- 1 hetősen szenzációsnak tűnő bejelentés — mégpedig az, hogy az egyik legismertebb ; amerikai szoftverháznak ; Magyarországon készítik az j új slágertermékét — nem- : csak ebben a vízparti csevegésben hangzik el, hanem ; egy kisszövetkezeti elnökhelyettessel készített hivatalos ! interjúban is, mégis, a für- j dőruhás isformáció a be- j gombolkozottabb, a zárkó- j zottabb. Hogy miért? Hát j talán, mert ilyenkor nyáron . is van, aki jobban és van, aki kevésbé érzékeny a frontra, vagy esetleg a konf- I rontációra. Szupervezető szobahőmérsékleten Egy amerikai tudós bejelentette, hogy sikerült olyan anyagot izolálnia, amely már szobahőmérsékleten ellenállás nélkül vezeti az áramot. Walajabad Sampath, a coloradói állami egyetem professzora 21 Celsius-fokon figyelte meg a jelenséget. Ha az ellenőrzések *s megerősítik a bejelentést, akkor alaposan felgyorsul „az elektronikai forradalom”. Az ellenállás nélküli áramvezetést korábban csak nagyon alacsony hőmérsékleten sikerült elérni. Főképp az utóbbi egy évben azonban rendkívül nagy előrelépéseket tettek a tudósok, sikerült egyre-másra magasabb hőmérsékleten is csökkenteni a vezetők ellenállását. Az ellenállás nélküli vezetés jelentőségét az adja, hogy a szuperkomputerek és egyéb műszerek újabb nemzedékét hívhatja életre a „21 Celsius-fokos" felfedezés. 2000-ig - pályázattal 440 kilométer összekötő út épül Szarvasi vasasok Valamennyi egy- és kétlapos rezsó műanyagból préselt lábakon áll a biztonságos üzemeltetés szavatolására. Tankó Gézáné a műanyagot préselő gépen ezeket az aprócska lábakat készíti Snajder Mihály marós, a Mokka és a Wigo kávéfőző víztartályát marógépen munkálja meg A szövetkezet nagy teljesítményű műanyagformázó gépein lámpaernyőket is préselnek. A világítótestek gyártása a másik erőssége a szarvasi szövetkezetnek. Balogh Kálmánné kiemeli a gépből a frissen öntött lámpaernyőt Fotó: D. K.
