Békés Megyei Népújság, 1987. augusztus (42. évfolyam, 180-204. szám)

1987-08-15 / 192. szám

1987. augusztus 15., szombat NÉPÚJSÁG CSALAD - OTTHON Veszélyben a szabadidő?! Veszélyben van a szabadidő!? Gyorsan, sokat dolgozni, keresni, teljesíteni, még ak­kor is, ha nem olyan nagyon lenne szük­séges, ha nem létkérdés a pluszmunka, a pluszkereset. A szabadidő veszélyeztetésé­vel veszélybe került egészségünk is, élet­módunk változtatásra szorul: nem hiába mondjuk, „első az egészség”. Egészség nél­kül élvezhetjük-e munkánk, munkáink gyü­mölcsét? Nem olyan messze az az idő, ami­kor a „három nyolcas” a népek, nemzetek, a munkásmozgalom egyik alapvető jelsza­va volt. Már Marx utalt arra, hogy egyszer majd a társadalmi gazdaságnak a mértéke már nem a munkaidő, hanem a szabadidő lesz. Az a szabadidő ugyanis, amelyet az ember saját személyisége sokoldalú fejlesztésére, képességei kibontakoztatására, megismerési vágyai kielégítésére, általános műveltsége növelésére, pihenésre fordíthat. E helyett eluralkodik a mellékes keresetszerzési haj­sza, nem pótlódik az alvás hiánya, véget nem ér a háztartási munka, mivel otthon mindent magunknak kell elvégeznünk. Fő­leg mi, felnőttek, felmentve gyermekeinket a közös munka felelőssége — és öröme — alól. A szabadidő újszerű kérdéskört hozott a XX. századi ember életébe, egész társa­dalmunk számára. A szabadidő szorosan kapcsolódik az egyéni és közösségi műve­lődéshez, a nevelés sokrétű formáival — a kultúra egészéhez, Bertrand Russel angol fizikus és filozófus azt mondta, hogy az a képesség, hogy a szabadidőt okosan töltsük el, a személyes kultúra legmagasabb lép­csőfokát jelenti. Elvben megnőtt korunkban a szabad­időnk — a kérdést tehát fel kell tennünk: mire „költsük”, hogyan lehet értelmesen el- töltenünk szabadidőnket? Vagy áruba bo­csássuk újabb terheket vállalva magunkra? Aki legalábbis baráti viszonyban él mun­kájával — legyen az testi, vagy szellemi munka —, annak a hét végén sem a tét­lenség az ideálja. Edzi testét, csiszolja szellemét, keresi az önmegvalósítás útját- módját. Tanul, olvas, zenét hallgat, nem válik a televízió foglyává, de nem is lesz ellenapostola a tévének. Válogat, nem adja meg magát a készen kapott kulturális pa­nelek befogadásának. Sportol, hiszen tud­ja, hogy izmai, egész testi kondíciója fris­sessége, épsége tervszerű testmozgás nél­kül csökken, renyhül. Nem helyettesíti a testi munka, a háztartási teendők sokféle­sége a sportot! Ki kell mozdulnia abból a bűvös körből, amely a lakása és a munka­helye közötti út megtételéből záródik köré. Kitekint szűkebb pátriája határain túlra, felfedez új részeket, tereket, utcákat váro­sában, falvában rá-rácsodálkozik a termé­szet és az emberi kéz és tudás alkotta szépségekre. Mindnyájan többféle közösséghez tarto­zunk, a munkahelyi mellett a baráti, szom­szédsági körhöz, de alapvetően kötődni mégiscsak a családunkhoz tudunk igazán. A növekvő szabadidő az egymás iránti tü­relem fejlesztésének iskoláját nyújthatja számunkra. A vasárnapi, szünidei, szabad­ságidőre eső idegesség is kimondva vagy kimondatlanul a szabadidő felhasználásá­nak nem megfelelő módjára utal. Nőnek választási lehetőségeink, megannyi döntési feladat elé kerülünk, a programok között nem dönthetünk ötletszerűen, a tervszerű­ség segít az időbeosztás begyakorlásában. A helyes döntéshozatal az önállóság, a véle­ménynyilvánítás szabadságára épülhet szü­lők és gyermekek között egyaránt. Ebbe belefér az is, hogy joga van minden csa­ládtagnak az időszakos egyedülléthez is, nem lazul a családi összetartozás, ha egy- szer-egyszer egyik-másik családtag magá­nyosan sétál egy jókorát. A hétvégek, a nyaralás, az ünnepnapok a családtagok egymással történő közlései­nek, kommunikációinak több lehetőséget nyújtanak, mint a dolgos hétköznapok — reggeleikkel és estéikkel. Ez utóbbiaknál ugyanis sok panasz, sérelem, negatív érze­lem csapódik le egymás között. Nehéz néha ráfigyelni a másikra, a fi­gyelmetlenség bántóvá válhat, a megbán- tódás agresszióba torkollhat. Egész hét­végünkre, sok ünnepnapunkra rátelepszik olykor egy-egy kiadós veszekedés. Az ünnepnap néha önmaga torzképévé válik, számonkérések, elszámoltatások és új és régi mulasztások bűnei kerülnek te­rítékre. A több szabadidő, a sűrített neve­lés alkalmát jelentheti, a szülők lelkiisme­retének megerősítését szolgálva: kihasznál­tam minden percet, foglalkoztam a gyere­kemmel. A több szabadidő — ha megmarad sza­badidőnek — nem ejtheti rabul az embert. Családban és barátok között egyaránt azzá kell váljon, amit neve jelez: szabadon el­töltött idővé, szabadidővé. M. M. Védekezés a darazsak és a madarak ellen Az érés időszakában a há­zikertek gazdáinak évről évre megújuló bosszúságot okoznak a darazsak, de a madarak is, főleg a rigó és a seregély. Nemegyszer tete­mesebb pusztítást okozhat­nak, mint a gombabetegsé­gek és más kártevők együt­tesen. A kártételt nemegy­szer az is fokozza, hogy a megrágott termések rotha­dásnak indulnak, ami gyor­san átterjed az egészséges, még nem károsított termé­sekre is. Különösen sok ter­més rothad el, ha ráadásul az időjárás kedvez a gomba­betegségek gyors terjedésé­nek. A darazsakat jól gyérít- hetjük a különféle csapdák­kal. Hogy miért van erre szükség, s miért érdemes vele bajlódni? Azért, mert a kellemetlen kártevők elleni védekezés nehéz feladat. A mérgezések elkerülése mi­att ugyanis az érés idején már nem védekezhetünk ro­varölő szerekkel. Csapdák­kal viszont megritkíthatjuk a darazsakat, távoltarthatjuk a gyümölcsöktől. A darázsfogás legegysze­rűbb módja, ha befőttes üvegbe félig cukros-ecetes vizet öntünk, vastag zsírpa­pírral vagy fóliával lekötjük, és ennek közepébe egy nyí­lást szakítunk. Az így elké­szített üvegeket a veszélyez­tetett növények közelében helyezzük el a földön, vagy kössük a szőlőkaróhoz,, a gyümölcsfák ágaira. A dara­zsak a cukros vízbe bele­másznak a nyíláson, kijönni nem tudnak és elpusztulnak a vízben. A hasznos méhe- ket könnyen távoltarthatjuk, ha a csapdának használt fo­lyadékba néhány csepp ece­tet öntünk. A nagyobb szőlőfürtöket, a rekordméretű gyümölcsöket zacskózással is megvédhet­KERT, HÓZTÓII jük. Az eljárásra legjobb a tiszta, minden idegen szag­tól mentes tüli és vízhatlan papír. Ejrre ügyelni kell, mert a gyümölcsök többsége könnyen átveszi a kellemet­len, erős illatokat, s rossz lesz az ízük. Kitűnően bevált a tiszta műanyagfólia zacskó. Több évig is felhasználható. Fel­kötés előtt irodai lyukasztó­géppel készítsünk nyílásokat rajtuk. Kizárólag csak ala­posan permetezett, egészsé­ges, ép szőlőfürtöket és gyü­mölcsöket érdemes zacskóz­nunk. A fürtökre, gyümöl­csökre a zacskókat raffiá- val, műanyag kötözőszállal úgy erősítsük fel, hogy a zacskó szája mindig a gyü­mölcstartó ágon, a szőlőnél a fürtöt tartó vesszőn, és ne a gyümölcs kocsányánál le­gyen. A suhogó, zizegő, mozgó, fénylő zacskók nemcsak a darazsakat, madarakat ri­asztják el, de erős, rugalmas anyaguknál fogva megóvják a jégeső ellen is a termést. Nagyon fontos, hogy a zacs­kó alján is legyenek nyílá­sok, mert ha az esővíz nem tud kifolyni, a bogyók köny- nyen rothadásnak indulhat­nak.^ Nagyobb kertekben a sző­lőtőkéket felesleges, lyukak­kal ellátott műanyag fóliá­val is letakarhatjuk. A ka­rós művelésű tőkékre fólia­zsákot húzhatunk, hogy ter­mésüket megvédjük. Még alkalmasabb erre a kizárólag madarak elleni védelemre gyártott Netlon-háló. Ha több tőkét, nagyobb területet borítunk le mű­anyag fóliával, védőhálóval, feltétlenül rögzíteni kell 'ezeket a támberendezéshez, a fák ágaihoz, mert különben egy erősebb szél elviszi, le­tépi. A védekezés csak ak­kor sikeres, ha a fólia, a vé­dőháló a földig ér, s ott pél­dául földdel vagy kampók­kal rögzítjük. Ha ezt elmu­lasztjuk, a madarak, főként a tanulékony seregélyek, az élelmes rigók rövid idő alatt felfedezik a nyílásokat, és még a védőháló alá is beme­részkednek. A madarakat ne pusztítsuk, mert igen sok rovart fognak össze a kert­ben. Dr. Szent-Miklóssy Ferenc SAJTKRÉMLEVES Hozzávalók: 3 dkg vaj, 2 evőkanál liszt, másfél liter víz, só, bors, 8 dkg Trappis­ta sajt, 8 dkg füstölt sajt, 1 pohár tejföl, 1 db tojássár­gája. A vajból, lisztből világos rántást készítünk. A leves­nek szánt vízmennyiséggel (kb. málfél liter) felenged­jük, fűszerezzük sóval, bors­sal. Felforraljuk. A kétféle sajtot megreszeljük, összeke- vejük a tejföllel, levesestál- ba tesszük, és rámerjük a Sajt hidegen, melegen forró levest. Ha tartalma­sabbnak akarjuk, akkor to­jássárgát is adunk hozzá. Mindezt folytonos keverés közben, nehogy összekapjon. SERTÉSSZELET SAJTTAL Hozzávalók: személyenként 1-1 szelet hús, 1 szelet füs­tölt szalonná, reszelt sajt, só, bors. Panírozáshoz: liszt, to­jás, zsemlemorzsa, olaj. A sertésszeleteket kiver­jük, ráhelyezünk egy vékony szelet szalonnát, és reszelt sajtot szórunk rá. Felgön­gyöljük és kívülről sózzuk, borsozzuk, majd lisztbe, to­jásba, zsemlemorzsába for­gatjuk, és bő olajban kisüt­jük. SAJTFELFÜJT Hozzávalók: személyenként 2 db tojás, 2 dkg reszelt sajt, só, bors, pirospaprika, kevés olaj. A tojásokat felverjük, hozzáadjuk a reszelt sajtot, sózzuk. Olajozott serpenyő­be öntjük. Hamar felpúpo- sodik, lehetőleg ne törjük össze a keveréssel. Tetejére borsot, paprikát szórunk. Idénysalátával tálaljuk. Gyors vacsora. m. M. Nyári veszedelem: a kullancs Kánikulablúz A rajzon hat vállpántos hengerblúz látható. Elkészí­tése egyszerű. Huszonöt cen­DIVAT ti széles, mellbőségnyi hosz- szú csíkot oldalt egy cipzár beállításával összevarrunk. Hat egycentis pántot készí­tünk, amelyet vállszélesség- ben osztunk el — három­három felé. A hátán hozzá- varrjuk a blúzhoz, az elején nagy, színes gombokkal rög­zítjük. Akkor szép, ha a gombok színe a blúz anya­gától elüt. Lesült bőrhöz jól illik az égkék — sárgával, a piros — naraccsal, a fe­hér — türkizzel. Nem kell a szoknyába betűrni, úgy sik­kes. ha deréknál eláll. Nyáron az ember sokkal többet tartózkodik a sza­badban. Sokan keresik fel az erdős, dimbes-dombos tá­jakat, ahol a meleg is elvi­selhetőbb, és a levegő sem szennyezett. Mindez egész­ségünk érdekében helyes, kívánatos. Azonban a sza­badban való tartózkodás minden hasznát tönkretehe­ti egy kullancs csípése. Kullancsok évtizedekkel ezelőtt is kínozták az em­bert, de akkoriban ez ritkán járt komoly következmény­nyel. Ma azonban már köz­tudott: egyes kullancsok sú­lyos betegséget okozó víru­sok hordozói, például az agyvelőgyulladást terjesztik. Bár a kullancsoknak csak töredéke fertőzött (az arány csak tízezrelékekben fejez­hető ki), mégsem tudhatja senki, hogy ha kullancsot ta­lál a bőrén, az fertőzött-e vagy sem. Mivel pedig az agyvelőgyulladás igen sú­lyos, nem egyszer halálos betegség, nagyon fontos, hogy a szabadba kirándulók, ott tartózkodók jól tudják: mit kell tenni, ha kullancs furakodott a bőrökbe. A kullancs csípése nem­csak az agyvelőgyulladás ví­rusait terjeszti, hanem más súlyos betegségek kórokozóit is, például néhány úgyne­vezett rikettsiás megbetege­dést (mely hasonló a kiüté­ses tífuszhoz), a vérzéses ve­segyulladást, a visszatérő lázat. A kullancs sokáig vár ar­ra, hogy élőlényből vért tud­jon szívni. Ha viszont ehhez hozzájut, annyi vért szív, hogy eközben teste eredeti térfogatának a többszörösé­re is megduzzad. Azt, hogy a kullancs megcsípte az em­bert, azért nem érezzük meg, mert az állatka nyálá­ban érzéstelenítő anyag van. Amellett a kullancs addig furakszik a bőrünkbe, amíg egy hajszáleret el nem ér. Ekkor az ilyen hajszálér fa­lát rágószerveivel elvágja, és a sebbe alvadásgátló anyagot juttat. (Ilyen gyógy­szert ma már mesterségesen is gyártanak és alkalmaznak egyes betegségeknél.) Ezzel a folyamattal juttatja be (ha van benne) a kórokozókat is testünkbe. Általában a nős­tények a falánkabbak, azok szívnak a legtöbbet az egy­szer megtalált vérből, ezért 2-3 óránként át kell vizs­gálnunk a testünket abból a szempontból, hogy nem tapadt-e meg rajta kullancs. Nyilvánvaló, hogy ha kéz­nél, nyaknál, lábnál zárt ru­hát visel valaki, akkor a kullancscsípésre sokkal ki­sebb a lehetőség, ez azon­ban éppen a nyári meleg­ben aligha valósítható meg. Az azonban nem lehetetlen, hogy az idejében felfedezett kullancstól megszabadul­junk. Régebben erre azt ja­vasolták, hogy levegőt elzá­ró módon kenjük be a csí­pés helyét (például vazelin­nal, de akár vajjal, zsírral, sőt, még vízzel, de akár nyállal is), mert levegő hiá­nyában a kullancs önmagá­tól kimászik. Nem ajánlot­ták az erőszakkal való ki­szakítást, mert akkor a bennmaradt, leszakadt feje elgennyedhet. Ez persze igaz, de ez a seb sokkal kisebb baj, mint ha a fertőző EGÉSZSÉG anyagot már bejuttatta vol­na. Ezért ma azt ajánlják, hogy ha 10-20 perc alatt a zsiradék hatására nem má­szik ki magától, akkor tép­jük ki csipesszel, hiszen a fontos az, hogy az — esetleg fertőzött — nyálmirigytől megszabaduljunk. Mivel pe­dig ezek a potrohában van­nak, a kitépéssel eltávolít- hatók. Persze, azért ilyen ecet­ben sem árt, ha a sebet ad­dig tisztítjuk (tűvel, csi­pesszel, amit előzetesen akár egy gyufa lángjánál fertői- lenítettünk), amíg a fekete nyomoktól megszabadítjuk és egyben fertőtlenítjük. Ha mégsem vennénk észre idejében a kullancsot, fi­gyeljünk azokra a tünetek­re, amelyek a Vírusfertőzés­re utalnak: egy-két hetes lappangási idő után a fej- és végtagfájdalom, levert­ség, mely váltakozó erejű, de rövidesen lázas, tarkóme­revséggel, hányással járó súlyos állapotba torkollik. Ha az ilyen beteg nem ke­rül rövidesen e célra kije­lölt intézetbe, eszméletvesz­téssel, légzésbénulással ha­lálra vezető kór támad. De a meggyógyított betegek egyrésze is maradandó ká­rosodást (bénulást, értelmi zavart stb.) szenvedhet. Az agyvelőgyulladás ellen létezik megelőző oltóanyag. Azokat, akik fokozottan ki vannak téve a veszélynek, ezért oltani is szokták. Ez az oltás azonban nem nyújt vé­delmet a kullancs által ter­jesztett egyéb — szerencsé­re ritkább — betegségek el­len. Dr. Kempler Kurt TÖPRENGETÖ Nő és férfi Ha egyedül vagyok a szo­bában, akkor ember vagyok. Ha bejön egy nő, férfi let­tem. És annyira vagyok fér­fi, amennyire nő az, aki be­jött. (Karinthy Frigyes) * * * Egy szerelmes párban az egyik mindig szeret, a má­sik mindig hagyja, hogy sze­ressék. Keserű igazság ez, amelybe legtöbbünknek be­le kell nyugodni. (Somnjprsct Maugham) * * * Több olyan nő van; akit az ember feleségül tud ven­ni, mint ahány férfi, akit az ember barátjának fogad: olyan nő, akivel az ember imitt-amott szívesen hálna, olyan van töméntelen sok. (Heinrich Böll) * * * Amióta nem érezte azt, amit mondott, sokkal több sikere volt az asszonyoknál, mint amikor még az igazat mondta nekik. (Ernest Hemingway) * * * Mint ahogy a méh min­den zsákmányával a kast gazdagítja, á szerelmes min­den vággyal, mely az utcán tör rá, szerelmét gazdagítja. Kedvese elé rakja minden kincsét. (Raymond Radiquet) * * * A szerelemben formák és színek kellenek a férfiak­nak: képeket akarnak. A nők csak érzéseket akarnak. (Anatole France) (Gyűjtötte: Havasházi László) A Szabadidő Magazin című lap immár hatodik éve rendez kellemes időtöltést, jó szórakozást nyújtó divatbemutatót a Hunyadi sétahajón, a nyári hónapokban. A divathajó a bu­dapesti Vigadó térről indul, és a Lupa-szigetnél visszafor­dulva közel négyórás út végén oda tér vissza. A résztvevők megismerhetik az idei nyári divatot, a fürdőruháktól a ké- njelmes szabadidő-ruhákon át egészen az elegáns, könnyű nyári estélyi ruhákig. Képünkön: a manekenek a nyári es­télyi ruhákat mutatják be (KS-fotó: Hegoczki Ferenc)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents