Békés Megyei Népújság, 1987. július (42. évfolyam, 153-179. szám)
1987-07-11 / 162. szám
1987. július 11., szombat CSALÁD - OTTHON Folyékony kenyér-e a sör? A habzó ital kedvelői bizonyára örömmel figyelnek fel a kutatók azon megállapítására, hogy a sör az egyetlen szeszesital, amely- lyel a szervezet komplett táplálékhoz jut. Kiderült, hogy a maláta, amely a komló mellett a sörgyártás legfontosabb alapanyaga, több mint ezer fajta, a szervezet számára fontos táp- és építőanyagot tartalmaz. Megtalálható benne például a B-csoport hét vitaminja, amelyek nélkülözhetetlenek a szervezet számára, ugyanis hiányuk esetén a test legyengül, az ember képtelen összpontosítani, fáradt, ideges, és gyakran szív- meg érbántalmaktól szenved. Ez a megállapítás azért is fontos, mert napjainkban kevés B-vitamint kap szervezetünk, ugyanis a finomra őrölt fehér lisztben csak elenyésző mennyiség marad meg belőle. Bizonyos B-vi- taminokat maga a szervezet TUDOMÁNY termel, a belek baktériumaiban. Bélbántalmak idején azonban ezek a fontos jó baktériumok gyakran károsodást szenvednek. Az antibiotikumok is pusztítják őket, olyannyira, hogy már nem képesek előállítani a szervezet számára fontos vitaminokat. A sör pótolja ezeket a hiányzó vitaminokat, s ezért egyes orvosok egy-egy pohárral rendelnek betegeiknek az étel mellé. A sör azonban nemcsak vitaminokkal látja el a szervezetet, hanem olyan építőanyagokkal is, amelyekre a lájpadozó betegeknek és a szoptatós anyáknak van szükségük. Közülük a legfontosabbak: a foszfor, a kálium; a kálcium, a nátrium, továbbá néhány nyomelem, s mint legújabban megállapították, bizonyos hormonok is, amelyek az anyagcserét serkentik (több országban ezért kapnak például véradás után sört a donorok). Jó hatása van a szervezetre a sörben található kesernyés anyagnak, a komlónak is. Növeli az étvágyat, serkenti az emésztést, és fokozza a szervezet ellenállóképességét. A komlóban megtalálható keserű anyagok a növényi eredetű altatókban és nyugtátokban is előfordulnak. A sör ezért ideális altatószer. Sokan tapasztalhatták már, hogy vizelethajtó hatása is van a sörnek, tehát előnyösen befolyásolja a vese működését. Sőt az orvosok úgy vélik, jó hatással van a májra is, elősegíti, hogy megszabaduljon a mérgező anyagoktól. Való igaz, a sörben kalóriák is rejlenek, ha nem is annyi, mint a legtöbben gondoljuk. Két és fél deci sör 112 kalóriát tartalmaz, viszont ugyanennyi almaié 120-at. Aki naponta — fokozatosan — három üveg sört iszik, szervezetét annyi kalóriához juttatja, mintha egy szelet tejszínhabos tortát evett volna meg. A sör nem hizlal annyira, mint a bor. mert kevesebb alkoholt tartalmaz. Az orvosok néha még a fogyókúrázók számára sem tiltják a sört, éppen vizelethajtó hatása miatt. A napi egy liternél több azonban már természetesen hizlal. Csak hát van egy nagy baj: a sör alkoholtartalma. . . A sör tehát csak akkor tekinthető „folyékony kenyérnek”, ha szigorú mértékkel fogyasztjuk. Képünkön muzeális korú, ónfedeles söröskupákat láthatunk. KERT, HAZTAII Ilyenkor, július elején nemcsak a gyökérzöldségfélék, a borsó, a karfiol szedhető, hanem javában szedik a rebarbarát is. E zöldségfélét vidékünkön csak kis mértékben termesztik, jóllehet igen változatosan elkészíthető, emellett almasavtartalmú levélnyele igen értékes a szervezet számára, mert vér- és vesetisztitó hatásán kívül a nyári melegben üdít is. Azoknak, akik szeretnék termeszteni, elmondjuk, hogy évelő növény; egy helyen 6—7 évig maradhat. Ezért telepítés előtt a talajába fontos szerves trágyát is juttatni. A rebarbarát tőosztással és magvetéssel szaporítIsmerjük meg rebarbarái! juk. Magja július derekán érik, amikor azonnal elvethető a .szabadföldi palántaágyakba. A kifejlődött palántákat szeptemberben ültetjük ki állandó helyükre, előtte a talajt 50—60 cm mélyen megmunkáljuk. A palántákat 120X120 cm-es sor- és tőtávolságra ültetjük el, a töveket iszapolásszerűen szükséges öntözni. Tőosztás esetén az idős töveket szétvagdaljuk oly módon, hogy minden darabon egy vagy két hajtásrügy maradjon. Tövenként kb. 3—4 dugvány várható. A rebarbara szedésével és ápolásával kapcsolatos teendők most időszerűek. Az általában ilyenkor megjelenő virágszár^kat feltétlenül törjük ki, mert különben ha kifejlődnek a levélnyelek, nem érik el a kívánt vastagságot. A levélnyeleket mindig kézzel kell letörni a tövekről. A reggeli órákban szedjük, mert a napsütésben felmelegedett levélnyelek könnyen fonnyadnak. A letört levélnyelekről levágjuk a levéllemezt és csak a nyeleket rakjuk a szedőedénybe. Tövenként azok erőssége szerint egyszerre 3—4 levelet vehetünk le. Az egyes tövekről évente általában 2—3 kilogramm levélnyél szedhető le. Halász Bálint kertészmérnök Együtt nyaral a család DIVAT Micsoda öröm, ha együtt nyaralhat a család! De jól megkell fontolni, hogy a poggyászba mi mindent rakunk. Talán fő szempont az lehet; kevés, de egymással jól variálható ruhadarabokat igyekezzünk összeválogatni. Lássunk egy négy tagú családot! A nagylány ruhatára egy virágos anyagból készült nadrág és blúz együttes, egy vászon bermuda-sort, egy jersey miniruha, ujjatlan pulóver, és egy ingblúz. A rajz jól szemlélteti, hogyan lehet mindezt kombinálni. Kiegészítők: napszemüveg, vállszíjas kis táska. A fiú vihet magával: csíkos frottírgarbót, bermudanadrág- gal, kockás vászonsortot inggel, kantáros hosszúnadrágot, hozzá kapucnis felsőrészt, tornacipőt, szandált, és esős időre rövid gumicsizmát. No és az anya? Jersey szoknya, hosszú mellény, pettyes ingblúz és hosszúnadrág, hímzett vászonruha és pamutpulóver jöhet a bőröndbe. Napszemüveg, pettyes selyemkendő és nagyszélű szalmakalap kiegészítőként. Az apa gardróbja: egy hosszú vászonnadrág blézerrel, egy csíkos frottírpulóver sorttal, kord bermudanadrág, jersey garbó, pulóver és egy sportos ingkabát, valamint napszemüveg, vászoncipő és bőröv. Természetesen mindenki vigyen két fürdőruhát és egy tréningruhát is magával: általában üdüléskor ezek a legnépszerűbb ruhadarabok. B. K. Reggeli előtt 10 perces „agykocogás” Az agy-jogging tulajdonképpen a kocogáshoz hasonlóan, agytorna. Az egyik válfaja abból áll, hogy hosszú számsorból egy négyjegyű számot kell felismerni. A másik feladat pedig az, hogy egy hosz- szú, alapjában véve értelmetlen betűsorból, fordított sorrendben visszafelé olvasva fel kell ismerni egy értelmes szót. Az átlagos szellemi képességű felnőtt 5-6 másodpercnyi megfigyelés után képes 13 szóból álló mondatot áttekinteni és megérteni. Ha ezt a kísérletet reggeli előtt 10 percig gyakorolták az emberek, akkor nemcsak a megértés gyorsasága, hanem az elolvasott mondat hibátlan megismétlése is javult. Gyakorlás céljára elég egy ceruza és egy papíros. A különböző játékkártyákhoz használt kártyalapok is alkalmasak ilyen agy- tréninggyakorlatok végzésére. Dr. H. Glo- vaczki, az NSZK-beli - Nordach szanatóriumában 90 betegen vizsgálta két héten keresztül az ilyen agytorna hatását. Kiderült, hogy az agytornában részt nem vevők intelligencia-mutatója változatlan maradt, az agytornában részt vevőknél pedig 2 hét után 12-15 ponttal javult. De nemcsak az intelligencia-szintjük, hanem emlékezetük is javult, reflextevékenységük gyorsabb és pontosabb lett. Javult a logikai, a problémamegoldási készség és a kreativitás. Mindez pedig azt eredményezte, hogy az agy tornát rendszeresen művelők, mind otthon, mind munkahelyükön jobban szervezték a munkát, nőtt a magabiztosságuk és ezáltal javult- a helyzetük. Az NSZK-beli Erlangenben egy idősek számára berendezett szociális otthonban dr. S. Lehrl is hasonló eredményekről számolt be. Kísérleti alanyai mind 50 év felettiek voltak. 49 kísérleti személy közül 9 személy abbahagyta a tréninget, de a többiek, akik a 8* hetes programot végigcsinálták, fizikailag és szellemileg egyaránt jobban érezték magukat. Miután ezt a módszert szaksajtóban ismertették, 60 orvos magánpraxisa keretén belül több száz betegen végzett vizsgálatot s úgy, hogy idős betegeknek, akik feledé- kenységről és szellemi képességeik romlásáról panaszkodtak, az agy vérkeringését javító gyógyszerek mellett még csoportos agytornát is kellett végezniük. Az agytornát végzők szellemi teljesítőképessége és testi közérzete lényegesen jobbnak bizonyult, mint azoké, akik kizárólag csak a gyógyszerszedéstől várták agyműködésük javulását. (Szendéi) fontos könyv A békásmegyeri szülőknek, akiktől megtanultam, hogy a felnőtt ugyanolyan árva lehet, mint a gyerek — ajánlja Százszor megmondtam... című könyvét F. Várkonyi Zsuzsa, de nem kell hozzá lakótelep, hogy felfedezései, pszichológiai, pedagógiai esetei érvényesek legyenek, érvényesüljenek. A legtöbb felnőttel, gyerekkel megtörténik, megtörténhet, éljen családban, vagy magányosan, hogy egyszer csak azon kapja magát — jó esetben utóbb belátja —, hogy olyan játszmába kezdett, amely tudattalan érzelmi igényeit elégíti ki, és lefutásuk megjósolható. A játszma lényege, hogy valaki tesz valamit, amire a másik ember ellen lépéssel válaszol, miközben egyikük sincs lépése tudatában, holott az adott helyzetben akár ezerszer is ezt tették — írja F. Várkonyi Zsuzsa. Ennek szemléltetéséhez, jobb megértéséhez példák, játszmák sokasága sorjázik a könyvben. Aligha van közöttük olyan, amelyiknek olvastán az emberben meg ne születne a felismerés: ez vele is, az ő családjában is lejátszódott. Szemléletes címek — „Anyu fáj. . „Én nem tudok. . ", „Nem is én voltam!”, „Büntess meg”, „Kudarcgyerek” — vezetik be a „Gyerekjátszmák” című fejezetet. Hasonlóan sokat sejtetők az „örömtiltó felnőtt játszmák” alcímei: „Neked se legyen jobb!”, „Szorítsuk a gyeplőt!”. Az esetek leírását a pszichológus játszmaelemzései, válaszai követik, melyek a játszmák csendes leépítésének lehetőségeit mutatják be. Ehhez, mármint a játszmaveszély felismeréséhez, ami nélkül nem valósulhat meg a játszma feloldása, megelőzése véleménye szerint némi pszichológiai műveltség, vagy egyszerűen emberi éleslátás, esetleg amint e tájon tudták és mondták: józan paraszti ész is elég; bölcs belátás, annak felismerése, hogy aki játszmát kezd, ne játszma által legyen újra csak vesztes, sértett, sérült, hanem hogy bajban van. A segítségnek pedig a másik fél, a szülő a letéteményese az ő értő figyelme és türelme. A játszma leépítése — írja a szerző — sohasem indulhat másként, mint a mögötte húzódó igény felderítésével: mit akar elérni vele a gyerek? Szimplifikálva a kérdést: mi a baj? A pszichológusi tapasztalat szerint minden ép értelmű, egészséges személyiségű ember megtanítható saját érzelmei eleddig, rejtett, nem vállalt szándékai felismerésére, megfogalmazására és egyenes közlésére. Ehhez kíván gyakorlati segítséget nyújtani F. Várkonyi Zsuzsa a modern szociálpszichológia, kommunikációkutatás és pszichiátria módszereinek és eredményeinek alkotó felhasználásával, a lélektani iskolázottsággal nem rendelkező olvasó számára is érthető nyelvezeten. (Gondolat Könyvkiadó, 1986.) Csobai László A sörélesztö, mint Szépségápolás A természetes vitamin- arcpakolásként használt sörélesztő 50 százaléka fehérje. Tartalmazza a B-vi- tamin csoportját, A-, D-, E- és K-vitamint, továbbá nátriumot, káliumot, magnéziumot, foszfort, vasat és cinket; ezért igen kedvelt a kozmetikában. A szárított sörélesztő csak 4 százalék vizet tartalmaz és mint ilyen, nem aktív, nem élő. Nem veszi el tehát, hanem átadja a bőrnek a vitaminokat és a fehérjéket. A sütőélesztőtől, amit az üzletekben is megvásárolhatunk, abban különbözik, hogy természetes alapanyaga az árpa, ezen fejlődik ki, arcpakolás a sütőélesztő viszont szervetlen savak segítségével növekszik. Az aktív élesztő, amit sütéshez vásárolunk, több mint 4 százalék nedvességet tartalmaz, és élő hatásával ellentétes hatást válthat ki a bőrön. Vagyis lekötheti az arrrinósavakat, a vitaminokat. Sajnos, négy- százalékos élesztőt nem vásárolhatunk csak kozmetikusnál, az arcmasszázsokban alkalmazva találhatjuk meg. Az élesztőt éteres olajokkal keverve is alkalmazzák a szépségápolásban. Az arány: két kanál vízbe egy kanál élesztő. A pakolás összehúzza a bőr pórusait, a Bl-vitamin fokozza a bőr regenerálódását és segíti a hámréteg védelmét, a B2- vitamin pedig simítja a bőrt. TÖLTÖTT TÖK Két kis zsenge tököt meghámozunk, kettévágunk és kikaparjuk a belsejét. Sós ecetes vízben félpuhára főz- zü és a levét lecsurgatjuk, majd 40 deka sertéspörköltet vagy sült húst — lehet a maradék felhasználása — összevagdaltink, és 8 deka főtt rizzsel, egy tojással elkeverünk, s ízlés szerint még fűszerezzük borssal, sóval, s megtöltjük vele az üregeket. Majd a tököket eredeti formájukra összeállítjuk, tűzálló tálra tesszük, és az egy tojás sárgájával összekevert 2 deci tejfölt ráöntjük. Sütőben átsütjük. RÁNTOTT TÖK Két kicsi, vagy ' egy nagyobb zsenge tököt tisztítás után ujjnyi vastag kerek lapokra vágunk, ecetes sót vízben félpuhára főzünk, majd lecsurgatunk. Utána lisztben, tojásban, morzsában a szeleteket megforgatjuk, és bő, forró olajban ropogósra sütjük. TÖKLECSÓ Három evőkanál olajban megfonnyasztunk két nagy, karikára vágott vöröshagymát, hozzáadunk 75 deka meghámozott, kimagvalt, ujjnyi darabokra vágott tököt és megsózva, megborsozva fedő alatt saját levében olyan puhára pároljuk, mint a velő. A fedőt levéve zsírjára sütjük, és leöntjük 4 fölvert nyers sojással. Ke- vergetve addig sütjük, míg megkocsonyásodik. Pirított kenyérszeletekkel körülrakva tálaljuk. RAKOTT TÖK Két deci zabpelyhet leforrázunk 2 deci tejjel, és fél óra hosszat állni hagyjuk. Közben másfél-két kiló tököt meghámozunk, kimag- valunk, és ujjnyi szeletekre vágva ecetes sós vízben puhára főzünk. A zabpehely- hez hozzákeverünk 15—20 deka apróra vágott és sóval, borssal, majoránnával vagy bazsalikommal fűszerezett füstölt főtt húst és két fej apróra vágott, pirított vöröshagymát. A kiolajozott tűzálló tál aljára először a tök felét terítjük el, aztán a zabpehely felét, ezt beborítjuk 3-3 darab felszeletelt paradicsommal meg paprikával, és erre jön a maradék zabpehely. Letakarjuk a megmaradt tökmennyiséggel, 2 deci tejföllel leöntjük, és egy óra hosszat sütjük. Kiváló nyári egytálétel. TÖKKÁPOSZTAIÖZELÉK Egy közepes tököt tisztítás után legyalulunk, s enyhén sózva állni hagyjuk addig, míg a rántás elkészül egy kisebb fej felkockázott hagymából és két kanál lisztből, egy kicsiny piros paprikával, zsírral vagy olajjal. Ha a rántás kész, félrehúzzuk, beletesszük a kicsavart tököt, jól átkavargat- juk, és hideg vízzel felengedjük. Jól átforraljuk, hogy a tök megpuhuljon, ecettel és egy csipetnyi cukorral ízesítjük, legutoljára egy csokor apróra vágott kaprot teszünk hozzá. Ha valaki a kapor ízét ilyen erősen nem szereti, az szálason főzze bele, s mikor kész, kiteheti. A kész tökkáposztát jól meg- tej fölözve tesszük az asztalra sültekhez, de még rántott csirkéhez is adhatjuk. Vass Márta
