Békés Megyei Népújság, 1987. július (42. évfolyam, 153-179. szám)
1987-07-11 / 162. szám
1987. július 11., szombat o IgHsWkfcM Kvarcvezérlésű elektromos kapcsolóórák Battonyáról Ez év január elsejétől átvette a Ganz a MOM battonyai gyárát. Ezután a Ganz Árammérő Gyár battonyai gyáregységében horgászorsók helyett QNK típusú kvarcvezérlésű elektromos kapcsolóórát készítenek. Az átállást fél év alatt sikerült megoldaniuk, és most már zökkenőmentesen folyhat a termelés. Ebből, a többnyire háztartásokban használatos kapcsolóórákból évente 80-90 ezret szerelnek össze Fotó: sarkadi László i___________________________ _______________________________________________________________ M ezőkovácsháza és Vidéke Úfész: Zöldségtermelő szakcsoportok a lakossági áruellátásban A tavaszi zord időjárás nem kedvezett a szabadföldi, konyhakerti növények termesztésének. A kisáruterme- lők sok gonddal küszködve próbálták megmenteni, megvédeni áruikat a hideg és a betegségek ellen. Jó módszerek, jó hagyományok folytatói és továbbvivői a szervezett szakcsoportok. Több éves tapasztalatokra alapozva kérdeztük a zöldségtermelő szakcsoport ez évi eredményeiről a Mezőkovácsháza és Vidéke Áfész felvásárlási osztályán Méreg Tibort, a szakcsoportok irányítóját. — Milyen feladatokat oldanak meg a szakcsoportokkal? — Az áfésznek hat zöldségtermelő szakcsoportja van 175 taggal. Az árut szabadföldben, valamint fűtött és fűtetlen fóliasátrakban állítják elő. A tagok a legkülönfélébb árucikkeket termesztik, de a legelterjedtebb a környéken a paprika, a paradicsom és az uborka. Mivel a szövetkezet körzetéhez , tíz község tartozik, így elsődlegesen a bolti áruellátást kívánjuk a szakcsoportokon keresztül megoldani. Az árubeszerzésnél, -felvásárlásnál előnyben részesítjük a tagokat. Az ABC-áruházainknál jelentkező kiskosaras felvásárlást is nagyrészt a szakcsoporti tagok áruinak átvétele adja. — Mit csinálnak a többletterméssel? — A felesleges, azaz a környezetünkben eladhatatlan mennyiséget a Szentesi Koraizöldség-termelő Rendszeren (KZR-en) keresztül értékesítjük már öt éve. Ez az értékesítési forma nekünk nagyon megfelelő, hiszen a vállalat mindössze 5 százalék lebonyolítási díjat számol el szövetkezetünknek. Az árak megállapításában is kedvezőbbek számunkra, mint akikkel eddig kapcsolataink voltak. Az éves zöldség-, gyümölcsfelvásárlási forgalmunk 6 millió forint. — Hogyan segítik a szakcsoportok munkáját? — A szakcsoporti formában üzemelő termelésnél a leadott áru értéke után egy százalék alapot képezünk, melyhez a szövetkezet is hozzájárul egy százalékkal. Ezt az összeget gépvásárlásra, permetezőszerekre fordítják, illetve az év végén részesedést fizetnek a tagoknak. Az utóbbi évben a tagérdekeltségi alapból két szakcsoport kapott 15 ezer forintot kisgépvásárlásra. — További tervek? Gondok? — A kisfelvásárlás mellett szakcsoportjaink két éve kapcsolatban állnak a Békéscsabai Konzervgyárral konzervparadicsom szállítására is. Az első évben 18 vagonnal vásároltunk fel, míg 1987-re 30 vagonra szerződtünk. Az áruválasztékot is bővíteni kívánjuk, így például a tavasszal vetőburgonyából is 131 mázsát adtunk el. Gondként a zöldségfronton azt említhetném, hogy rendkívül ingadozó a piac, amit csak némi veszteséggel tudunk áthidalni. Mikulán János mezőhegyesi kistermelő az egyik legnagyobb szállítók közé tartozik. Több mint 10 éve foglalkozik kisárutermeléssel, és az itteni szakcsoportból egyedül ő foglalkozik szabadföldi termesztéssel is. — Mit termel és milyen mennyiségben? — Fólia alatt állandósítottam a kora tavaszi primőröket: saláta, retek, zöldhagyma, paprika, paradicsom és uborka. Szabadföldön foglalkozom újburgonya-, hagyma-, sárgarépa-, petrezselyem, káposzta- félék- és paprikatermesztéssel. Általában 30 ezer darab, illetve 70-80 mázsa paprikát adok le évente, az ösz- szes termelésem fólia alatt 100 mázsa, szabadföldről pedig 200 mázsa. Itt, Mezőhegyesen 10-15 szakcsoporti tag tevékenykedik, így önellátásra rendezkedtünk be. A palánták előállítását mi végezzük, amivel a fajtajelleget próbáljuk tartani és ezáltal a termelés irányát is befolyásoljuk. Számomra a sokféle növény biztosítja az egész évi lekötöttséget, a téli-nyári elfoglaltságot. — Mi a' véleménye a v. ikesoporti munkáról? Hogy van megelégedve a felvásárlással? — Szerződés útján történik az értékesítés, így mi, kistermelők biztonságban vagyunk. Az árakkal volt némi gondunk, mivel tavaly az árrés 33 százalékos volt, de szerencsére a szövetkezet vezetősége — felismerve a maszek zöldségesek konkurenciáját — ez évben 10 százalékban állapította meg az árrést. Az alacsonyabb fogyasztói árakkal már mi is folyamatos áruellátást tudunk biztosítani az üzleteknek, vendéglátó egységeknek. Fokozódnak a követelmények a minőséggel szemben. Ügy a termeltetők, mint a termelők is igényesebbek lettek, jobban megválogatják az árut, hisz’ csak így lehet a versenyképességet tartani és a vevők igényeit is kielégíteni. Helytelenítem, hogy a viszonylag alacsony előállítási költségek a fogyasztói árakban már nem nyilvánulnak meg egyértelműen. Elismerjük, hogy kell a tisztességes haszon, de néha túl nagyok az árkülönbségek a termelői és értékesítési árak között. A kisgépek ellátása tavaly óta javult, viszont a vegyszerek egyre drágábbak. Szerencsére, ez a szakcsoporti forma lehetőséget biztosít a problémák áthidalására. Érdeklődésünket Mezőko- vácsházán, a Mozaik áruház zöldségosztályán fejeztük be, ahol éppen kiskosaras felvásárlás volt. A mezőkovácsházi Turóczki Béla és Lukács János paradicsomot, Szekeres Lajos pedig pati- szont és tököt adott el az üzletnek. Mindannyian meg voltak elégedve az árakkal, a feltételekkel. Elmondták, hogy ők is szakcsoporti tagok. Jónak tartják azt, hogy előre szabályozott megállapodás szerint, az igényeknek megfelelően szállíthatnak árut. Nekik jó az, hogy nem kell messzire utazniuk, míg a vevőknek is jó, hogy mindig friss áru áll rendelkezésére, a boltnak pedig már nem kell áruszállítással növelnie az értékesítés költségeit. Utunk során ismét bebizonyosodott, hogy a kistermelők munkája fontos a helyi ellátásban, a megye, de az ország gazdasági fejlődése szempontjából is. Érdemes a vállalatoknak, szövetkezeteknek felkarolni ezt a tevékenységet. Ahogyan ez a kovácsházi áfésznál is történik. Halasi Mária Magyarbánhegyesi törekvések Ismerve a Magyarbánhegyesi Egyetértés Termelőszövetkezet múltját, azt a három kis szövetkezetét, melyből létrejött, gondolom, nem meglepő a kérdés, melyet Tóth Máténak, a szövetkezet elnökének beszélgetésünk kezdetén mindjárt megfogalmaztam: — Egyetértés van-e az Egyetértés Tsz-ben? — A két évtizeddel ezelőtti indulatok kisimultak. Ma a munkának, a szövetkezet erősítésének szenteljük legértékesebb erőinket. Nem kis célokat állítottunk magunk elé. Szeretnénk hozzájárulni a teljes és eredményes, a közösség számára jövedelmet termelő foglalkoztatáshoz. — Ebben a nem kis feladatban könnyű, vagy nehéz helyzetben van-e a szö- vetkezet? — A Magyarbánhegyesi Egyetértés Tsz-nek sajátos a helyzete. Kevés a földünk, sok a tagunk. A közös szántó 2800 hektár, az összes taglétszám 880, ebből az aktív korú 460. Ha az aktív tagság átlag életkörát, mint a vezetést sarkalló tényezőt vizsgáljuk ebben a teljes foglalkoztatási törekvésben, ami nálunk 36 évnek felel meg, egyből érthetővé válik mindenki számára, milyen nagy értékekkel rendelkezünk, mire kell becsülettel vigyáznunk. Erőnktől tellő- en eddig is sokat tettünk a község népességmegtartó szerepének növelésére. Ennek kézzelfogható eredménye: az utóbbi évtizedben megújult a szövetkezet. Nyugdíjasaink helyébe új, fiatal erők álltak, de hadd jegyezzem meg, a munkában megfáradt, nyugdíjba vonult tagjaink is segítenek bennünket. Ki-ki erejéhez képest vállal részt, aki pedig megromlott egészségi állapota miatt nem tud közénk jönni, annak mi viseljük gondját, hogy ne szenvedjen hiányt. — A szövetkezet teljesítményén mérhető-e a tagság tettrekészsége? — A mai kor parancsa minden közösség és vezető számára: a termelési teljesítmény növelése, a munka hatékonyságának emelése, a jövedelmezőség fokozása, az áru, a piac és a pénz szerepének komplex megítélése. Szövetkezeti eszközeinket eddig is úgy igyekeztünk a termelés szolgálatába állítani, hogy tevékenységünkből Magyarbánhegyesen elfogadható szinten megélhessünk. A termelőmunka hatékonyságának feltételeit a gépesítés színvonalának emelésében láttuk megvalósíthatónak. Igen ám, de ehhez elengedhetetlen volt a vetés- szerkezet egyszerűsítése. Korábban 15—20 féle növényt is termeltünk. Ma a gabona — búza, kukorica —, cukorrépa és a lucerna díszük határunkban. A munka- igényes növények termesztését átengedjük a háztájinak. Fűszerpaprikát, mákot, cirkot, köményt, sőt hibridkukorica-vetőmagot ez a főágazat termeltet. A termelést mi integráljuk, az értékesítést is mi • szervezzük. — A vetésszerkezet egyszerűsítésével milyen eredményeket értek el a gépesí- tésben, a hozamokban és a jövedelmezőségben? — Bizonyára mindenki számára érthetővé válnak erőfeszítéseink, ha azt mondom, hogy a Nádudvari KITE termelési rendszer taggazdaságai vagyunk. Az általuk javasolt technológiát alkalmazzuk, követjük igen jó eredménnyel. Búzából évek óta 1000—1200 hektárt termesztünk, a hároméves átlagunk 6500 kiló hektáronként. Ezzel az eredményünkkel a megye első öt gazdasága közé tartozunk. A búza ágazati eredménye ló —11 millió forint. Kukoricát a búzához hasonló nagyságú területen termesztünk, hektáronkénti átlagtermésünk 90—95 mázsa. Tavaly a termelési rendszer harmadik legjobb kukoricatermelő szövetkezete voltunk 17 millió forint ágazati eredménnyel. 1985-ben a Békés megyei termelőszövetkezetek közül nálunk termett a hozam, és a költség összefüggésében a legértékesebb termés. A cukorrépa hektáronkénti 50 tonna terméssel és a 7-8 millió forint ágazati jövedelemmel jól fizető növényünkké vált. A lucernát nagy létszámú állatállományunknak termesztjük, tehenészetünkben 6200 liter tejet termelünk átlagosan. Ennyi tejhez kell a jó takarmány. Marhahízlalásunk is számottevő. Sertéstelepünkről évente 3000 hízottsertést és 500—600 tenyész- kocát adunk a húsiparnak. — A háztáji ágazatra mi jellemző Bánhegyesen? — Az utóbbi években átlagosan évi 50 millió forint értékű árut állít elő az ágazat. Ebből 30—35 milliót a növénytermesztés, 15—20 milliót az állattenyésztés hoz. Hízottsertésből 4000-et nevelnek a háztájiban. A szövetkezeti kocakihelyezések ezt a számot jó irányba mozdították gl. — Folytat-e valamilyen ipari tevékenységet a szövet- kezet? — A vetésszerkezet egyszerűsítésével 100—110 tsz- tag folyamatos foglalkoztatásáról kellett gondoskodnunk. A női munkaerőnek varrodát szerveztünk a Békéscsabai Kötöttárugyár segítségével. Nekik varrunk, már 50 fős a létszám. Amíg az ÉTI kazánok slágerek voltak, mi is segítettük a Körös Kazángyártót. Égőteret készítettünk. Ennek helyén ma már serleges felvonókat gyártunk a tatabányai Delta Szövetkezetnek a gyulai kisszövetkezet közve- tísésével. A Bartöv jogutódjának, a Bakéinak baromfirácsokat javítunk, a Mezőkovácsházi Mezőgépnek esztergályos munkákat csinálunk. Ebben az évben újabb segédüzemet szerveztünk. Faipari tevékenységre álltunk rá. Korábbi nyártelepítéseink vágásra érettek. Feldolgozva értékesítjük. Ládákat, raklapokat készítünk. Valamennyi ipari üzemünkben teljesítménybérben dolgoznak. Ha a megrendelő átveszi az árut és átutalja az érte járó pénzt, akkor a darabbért a teljesítmények arányában kifizetjük. Az az elvünk, hogy csak olyan ipari tevékenységet folytatunk, amely jövedelmet termel. — Évente mennyi árbevételt és nyereséget produkál ez a 3300 hektár össz- területfi szövetkezet? — A tsz termelési értéke 130—140 millió forint. Az ösz- szes árbevétel 180—190 millió forint körüli. A nyereség — szövetkezeti szinten — 14- 15 millió forint. Az 1986-os évben ismét képeztünk nyereségtartalékot a gazdálkodás biztonságos megvalósítására. A személyes jövedelem 69 700 forint. Ez az ösz- szeg csak akkor mond valamit, ha a korábbit melléírjuk: 41 ezer forintról indultunk 1981-ben. Növeli ennek a 69 ezer 700 forintnak az értékét, ha elmondom : a gázprogramot a szövetkezet segítségével valósítottuk meg Magyarbánhegyesen. Csak a sütőüzem gázenergiára történő átállítását kétszázezer forinttal segítettük. Az öregek napközi otthonát a mi építőbrigádunk újította fel gázbevezetéssel együtt. A háztáji termelést takarmánybiztosítással segítjük.- Miben látja eredmé- nyeik forrását? — Az egyetértésben. Bán- hegyesiek vagyunk, s tudjuk, abban a tudatban élünk és dolgozunk, hogy ennek a területnek el kell tartania bennünket. De nemcsak erről van szó, hanem arról ,s, hogy munkánkkal, tevékenységünkkel nyereséget érjünk el, mert a jövőre vonatkozóan elképzeléseink vannak, a falu népesség- megtartó és -eltartó szerepét, tagságunk életszínvonalát másként nem biztosíthatjuk. A szövetkezet párt- és gazdaságvezetése szakembereink bevonásával azon munkálkodik, hogy elért eredményeink minőségileg még tovább növekedjenek. Nyolc egyetemet, főiskolát végzett szakemberünk van, akik ide, Bánhegyesre települtek, akik bérezési rendszerünk szerint csak akkor számíthatnak nagyobb keresetre, jövedelemre, ha a szövetkezet többet is teljesít. Ügy érzem, velünk vannak, vállalják és vállalták a közös munkát. Ez a vezetői gárda a közéjük tartozó 15-16 középfokon képzett technikussal és a sok, jól képzett szakmunkással már letette névjegyét Magyarbánhegyesen. Eredményesen váltottunk, kezdeményeztünk a szövetkezet, a község, a tagság javára. — Köszönjük a beszélgeTöbb római cserép Dunakesziről A tavaly átadott Dunakeszi Cserépgyár megtöbbszörözi a római betoncserép termelését. A tavalyi 3,6 millióval szemben az idén csaknem tízmillió darab készül az Olaszországból vásárolt két korszerű gépsoron. A gyár most kedvezményt is nyújt vevőinek: a Budapest Környéki Tüzép Vállalat forgalmazásában 15 százalékkal kínálja olcsóbban bizonyos termékeit. Ezzel az akcióval egyrészt az üzem tárolási gondjain kívánnak enyhíteni, ugyanakkor elősegítik a felkészülést az őszi építkezési csúcsszezonra. A napokban megérkeznek Olaszországból Dunakeszire azok a gyártóeszközök is, amelyekkel nagyobb meny- nyiségben készíthetik az eddig gyakran hiányzó, különleges szellőző, szélső- és antennarögzítő cserepeket.
