Békés Megyei Népújság, 1987. július (42. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-11 / 162. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG g MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES D MEGYEI TANÁCS LBPJA 1987. JÜLIUS 11., SZOMBAT Ára: 2,20 forint XLI1. ÉVFOLYAM, 162. SZÁM BÉKÉS MEGYEI Bezárta kapuit a felnöttnevelök nyári akadémiája Békéscsabán Kadics Katalin a művelődéspolitika időszerű kérdéseiről tartott előadást Az iskolai és munkahelyi felnőttnevelők nyári akadé­miájának egyhetes prog­ramja tegnap délben zá­rult. A délelőtt azonban még komoly munkával telt. A résztvevők először Gálos Júlia, az OPI osztályvezető­jének előadását hallgatták meg, amely a felnőttokta­tás szerepét vizsgálta kultu­rális értékeink megőrzésé­ben és fejlesztésében. Az akadémia záró rendez­vényén Szeljak György, az SZMT titkára a megye párt- és állami vezetői között kö­szöntötte Szabó -Miklóst, a megyei pártbizottság első titkárát, s az előadót, Ra­dies Katalint, az MSZMP KB tudományos, közoktatá­si és művelődési osztályá­nak vezetőjét. Nagy érdeklődéssel várt előadásában Radics Katalin az MSZMP KB 1987. július 2-i állásfoglalása szellemé­ben foglalkozott a művelő­déspolitika időszerű kérdé­seivel, ezen belül az értel­miség- és oktatáspolitikával. Hangsúlyozta, hogy a gazda­sági-társadalmi kibontakozás programjának megvalósítá­sában elsősorban az emberi munkára, mint erőforrásra kell alapozni. Ez pedig meg­követeli a szakképzés mi­nőségének, de struktúrájá­nak is a módosítását. Erő­síteni kell a szakképzés alapozó jellegét, csökkente­ni az oktatott szakmák szá­mát, hogy konvertálhatóbbá válhasson a megszerzett szakmai, elméleti tudás. Nem vállalható fel, hogy a szakképző iskolák kapuit kész szakmunkások hagyják el, a speciális, egy-egy mun­kahelyen szükséges ismere­tek átadása már a fogadó üzem, vállalat feladata lesz. Minderre azért van szükség, mert a jelenlegi szakmun­kásképzésben oktatott elmé­leti, s főként gyakorlati is­meretanyag még a hazai gazdasági, technológiai szín­vonaltól is tíz évvel le van maradva. . A foglalkoztatáspolitika, gazdaságpolitika, oktatáspo­litika összefüggéseit elemez­ve az előadó rámutatott, hogy növelni kell a felső­fokú képzésbe beiskolázot­tak arányát. Tekintve, hogy a felvett fiatalok többsége a gimnáziumokból pályáz­hat a legnagyobb eséllyel, a gimnáziumi képzésben, az érettségit adó intézmények­ben végzők számát is gya­rapítani kell, de úgy, hogy ezen belül a nemek közötti arány megváltozása is vég­bemenjen. Ehhez viszont olyan feltételeket kell te­remteni, hogy a fiatal érez­ze; érdemes tanulni. Az értelmiség helyzetét történetiségében vizsgálta az előadó, majd kiemelte: a belső politikai munka irá­nya lehetőséget ad arra, hogy ismerve és tudva a történelmi örökséget, csök­kentse és megszüntesse az anomáliákat. Az ország előtt álló gazdasági, társadalmi munkába az eddiginél job­ban be kell kapcsolni az ér­telmiséget. Az előadást kérdések kö­vették, amelyek elsősorban az értelmiség anyagi és er­kölcsi megbecsüléséről, a szakmai képzés gondjairól szóltak. Az előadás után az egy­hetes. kemény munkatem­pót diktáló nyári akadémia zárására került sor, amelyen Gálos Júlia köszönte meg a házigazdáknak a szervezés­ben, tartalmi munkában nyújtott kitűnő munkáját. A kétévesre tervezett aka­démia résztvevői jövőre ugyanitt, Békéscsabán foly- tartják munkájukat. bse Ülést tartott a SZOT A Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsa tegnap ülést tartott, amelyen tájékoztatót hallgatott meg az MSZMP KB 1987. július 2-i üléséről, továbbá megvitatta a Köz­ponti Bizottság gazdasági­társadalmi kibontakozást se­gítő programját és az annak megvalósítását szolgáló szak- szervezeti feladatokat. Gáspár Sándor, a SZOT elnöke a Központi Bizottság üléséről szóló tájékoztatójá­ban rámutatott, hogy a do­kumentum a gazdasági-tár­sadalmi életünkben felme­rült problémák megoldásá­ra, szocialista viszonyaink sajátosságait figyelembe vé­ve vázolja fel a kibontako­zás útját. A problémák hal­mozódásakor többször érte kritika . az ország vezetését, hogy határozatlan a gondok felszámolásában, késlekedik a szükséges intézkedések meghozatalában. Valójában nem határozatlanságról, ha­nem éppen a felelősségtel­jes döntés körültekintő elő­készítéséről volt szó. A kibontakozási program közvetlen feladata most a gazdasági romlás megállítá­sa. Ez felveti annak a kér­dését, hogyan kezeljük szo­cialista módon a gazdaság­talan termelés visszaszorítá­sát. A gazdaságot irányítha- tóbbá kell tenni, mert ezen a területen is voltak olyan elképzeléseink, például a piaci viszonyok korlátlan gazdaságirányító szerepéről, amit az élet nem igazolt. Tény, hogy a piaci viszo­nyoktól nem lehet eltekin­teni, de azt is figyelembe kell venni, hogy szocialista viszonyok között a gazdasá­got nem szabályozhatja csak önmagában a piac. Ezt követően Nagy Sán­dor, a SZOT titkára el­mondta, hogy a szakszerve­zetek támogatják a kibonta­kozás programját, s részt vállalnak a benne foglaltak megvalósításából. Széles körű vita után a tanácsülés egyhangúlag el­fogadta az elnökség által előterjesztett állásfoglalás­tervezetet. Szemle a megyeszékhely nagyberuházásain A megyeszékhely legna­gyobb megkezdett vagy be­fejezéséhez közeledő beru­házásait tekintette meg teg­nap délután Gyulavári Pál megyei tanácselnök, Kutas Gyula, az MSZMP Békés­csabai Városi Bizottságának — nemrég választott — első titkára és Sasala János,'Bé­késcsaba tanácselnöke. Meg­vitatták a tennivalókat, hogy minél gyorsabban és jobb minőségben készüljenek el a létesítmények, ki-ki a maga posztján mit tehet ezért. Természetesen a korlátozott anyagi lehetőségek fékezik a beruházások megvalósítását is. Első útjuk a Debreceni Tanítóképző Főiskola Békés­csabai Kihelyezett Tagoza­tának épületéhez vezetett, ahol Virág Ferenc gazdasá­gi igazgató kalauzolta a ven­dégeket. Az impozáns épüle­tet a Békés Megyei Tervező­vállalat építésze, Fajzi Ta­más tervezte. A környezet további alakításánál is ügyelnek a harmóniára, az egymáshoz illő épületegysé­gek, park és udvar formá­lására. A hónap végére kel­lene ■ elkészülnie a Békés Megyei Állami Építőipari Vállalat kivitelezésében az épületnek, hogy szeptember elejére berendezve fogad­hassák a főiskolás diákokat. A megye és a város ve­zetői ellátogattak a sport- csarnokba, a belvárosi is­kolába (itt ugyancsak szep­tember a nyitás ideje), az autóbusz-pályaudvarra és az V. kerületi idősek klubjába. A békéscsabai lakosok egy részének régi vágya is tel­jesül; hamarosan aszfalto­zott úton közlekedhetnek a fényesi tanyák felé. A megye és a város vezetői az utat is megnézték. Mint Kutas Gyula, a vá­rosi pártbizottság első tit­kára elmondta: a látottak arról győzték meg. hogy va­lamennyi beruházás mielőb­bi megvalósításához az ér­dekeltek jobb együttműkö­désére, további erőfeszíté­sekre van szükség B. Zs. Szemle a tanítóképző főiskolán: Kutas Gyula, Gyulavári Pál, Virág Ferenc és Sasala János Fotó: Fazekas Ferenc Vasutasnap ’87 Harminchetedik éve július második vasárnapja a vas­utasok napja, ünnepe Ma­gyarországon. Ezt azonban — az érintetteken kívül — kevesen tudják. Ezt jelezte az is, hogy tegnap délután Békéscsabán a MÁV műve­lődési háza környékén az emberek értetlenül álltak, kérdezgették egymást, mi­lyen ünnep is van? Ugyanis a vasutas fúvószenekar fél háromkor rázendített, s térzenét adott a művelődési ház előtt. Az ünnepségre ér­kező vasutasoknak szólt ez a zene most: a MÁV Békés­csabai Körzeti Üzemfőnök­sége ezen a délutánon tar­totta meg a vasutasnapi rendezvényét. * * * A művelődési ház nagy­termében három órakor Vajda János, a körzeti üzemfőnökség szakszervezeti bizottságának titkára kö­szöntötte a megjelenteket, közöttük Zsilinszki Andrást, a Békéscsabai Városi Párt- bizottság titkárát, dr. Hankó Mihály országgyűlési képvi­selőt, Cs. Nagy Lajost, a Szakszervezetek Megyei Ta­nácsának titkárát, valamint a Békéscsabán tartózkodó lengyel vasutasküldöttség tagjait. Ezt követően Pintér La­jos, a megyei pártbizottság munkatársa tartott ünnepi beszédet. Többek között eze­ket mondotta: — A vasútról — a legtöbb esetben — az embereknek a személyszál­lítás jut az eszébe. A vas­utasok munkáját ez alapján minősítik, s csak akkor mondanak véleményt, ha valamilyen gond van. A megelégedett utas nem megy panaszkodni. Arra kell a továbbiakban is törekedni, hogy minél kevesebb „szót- lan” utas legyen A vasutasok munkája rendkívül felelősségteljes, hiszen emberek sokasága ve­szi igénybe nap mint nap szolgáltatásaikat, s több ezer tonna áru megfelelő, időben való továbbítása is rajtuk múlik. Idegileg is megter­helő ez a feladat, a szigorú szervezeti keretekben való munkán túl. Az elmúlt 15-20 évben rendkívül sokat fejlődött a MÁV, mind szolgáltatásai­ban, mind pontosságában. Ezzel együtt nem emelke­dett az itt dolgozók presztí­zse, legalábbis nem kellő arányban. Törekedni kell a továbbiakban, hogy a vas­utasok tevékenysége kellő megbecsülésre találjon tár­sadalmunkban. Pintér Lajos a továbbiak­ban az MSZMP KB július 2-i, a gazdasági-társadalmi kibontakozás programjával kapcsolatos állásfoglalásából adódó feladatokról beszélt. Végezetül jó munkát, erőt, egészséget kívánt mind a jelenlevőknek, mind azok­nak, akik — szolgálatteljesí­tésük miatt — nem vehet­tek részt az ünnepségen. Ezt követően az eddig végzett odaadó, becsületes szakmai és társadalmi mun­kájuk elismeréseként sokan vehették át megérdemelt ki­tüntetésüket. Többen része­sültek igazgatói dicséret, Kiváló Dolgozó, a Szakma Ifjú Mestere, Élenjáró Dol­gozó kitüntetésben. Mások a Szolgálati Emlékérem, va­lamint a MÁV Szolgálatáért elismerés különböző fokoza­tait vehették át az ünnepsé­gen, melynek végén a vas­utas fúvószenekar adott hangulatos műsort. * * * A 37. vasutasnap alkal­mából a vasútüzem érdeké­ben végzett kiemelkedő szakmai munkájuk és köz­életi tevékenységük elisme­réseként Budapesten, a MÁV Bevételellenőrzési Igazgatósága konferenciater­mében a Kiváló Vasutas ki­tüntetést veheti ma át Far­kas Ferenc üzemfőnökhe- lyettes, Matkócsik István, az orosházi állomás vonatveze­tője és Oláh István, a pá­lyafenntartási főnökség la­katos szakmunkása. P. F. Magyarbánhegyesi hét BÉKÉS MEGYEI a imanrara -han Lassan befejezéshez közeledik magyarbánhegyesi vál­lalkozásunk. Mai, szombati számunkban a Szülőföldünk című oldalon háromhasábos képriportot közlünk a tele­pülésről. A hatodik oldalon a Mezőkovácsháza és Vidéke* Afész Alabárdos, magyarbánhegyesi étterméből hozzuk az Étlapozót. Különösebben nem akarunk reklámot csi­nálni az itt készült és tálalt ételeknek, csupán a szomba­ti és a vasárnapi kirándulók figyelmébe ajánljuk; ha er­re járnak, ezt a lehetőséget ne hagyják ki. Itt olyan ízű az étel, mint amelyiket édesanya készít. Az ötös oldalon Tóth Máté, az Egyetértés Tsz elnöke válaszol az újság­író kérdésére a szövetkezet szerepéről a népességmegtar­tásban.

Next

/
Thumbnails
Contents