Békés Megyei Népújság, 1987. július (42. évfolyam, 153-179. szám)
1987-07-08 / 159. szám
lEH-WE^c} 1987. július 8., szerda Kutatók fóruma Munkásarcok flz ésszerű tápanyag-gazdálkodás érdekében Krampácsolástól az ellenőrző bizottság vezetéséig Az öntözéses gazdálkodás agrokémiai, talajtani és bizonyos mértékben a mező- gazdasági területek és termékek egyes környezetvédelmi kérdéseinek kutatása napjaink lényeges problémáinak megoldására irányul. A vizsgálatok elsősorban az alapösszefüggések megállapításával foglalkoznak a talaj-trágya-növény és vízrendszerben. A kutatás számos területén a radiológiai módszereket használjuk. A növénytáplálkozási kísérletekben izotópokkal jelzett műtrágyákkal növényházi és szabadföldi kísérleteket folytatunk. A kutatás tárgyát képezi a különböző típusú és összetételű műtrágyák, szervestrágyák és egyéb kemikáliák, inhibitorok hatékonyságának megállapítása. A vizsgálatok kiterjednek a talaj tápanyagtartalmának időszakos változásaira, a kiadott trágyaszerek mozgásának és növényi hasznosításuk, valamint a befolyásoló tényezők, úgymint a vízellátottság, növényi faj, fajta szerepének meghatározására a termés kialakításában. A vízellátottság és a trágyaszeA Magyar Alumíniumipari Tröszt vállalatai túlteljesítették időarányos első félévi termelési tervüket. Ezen belül a korábbinál ütemesebb szállításokkal, kiemelkedő eredményt értek el a konvertibilis exportban is. Töob mint 90 millió dollár értékű Hungalu márkájú terméket exportáltak az első félévben, s ezzel az éves előirányzatuk 53,2 százalékának tettek rek számottevően befolyásolják a növények termésének minőségét, mely egyre inkább előtérbe kerül az értékesítés során is. A minőség alakulásának vizsgálatával a kedvező paraméterek kialakítását kívánjuk segíteni. Fontos feladatunk vizsgálni az irányított vízgazdálkodás hatását a talajok fizikai és kémiai tulajdonságaira. Ezzel nemcsak öntözött talajaink termékenységének megőrzését, hanem annak fokozását kívánjuk elérni. Azáltal, hogy megállapítjuk az egyes öntözéses termesztési technológiák okozta anyag-elem mozgást, az indokolt" beavatkozás — például a tápanyagok bemosásának csökkentésére — bármikor idejében elvégezhető. A kutatás fő tárgyát képező tápanyag-gazdálkodás területéről az alábbi eredményeket szükséges kiemelni. Szakszerű műtrágyázással és öntözéssel a kukorica 3,5 —3,8 t ha többlettermést biztosíthat. Az öntözés hatása természetesen az évjárattól függ, szakszerű tápanyaggazdálkodással párosulva Ti- szont kiegyenlített és biztoneleget. Ugyanilyen számítás szerint a múlt év azonos időszakában még csak 45 2 százaléknál tartottak, s ez a késés az évvégi szállításokban okozott torlódást. A múlt évinél egyenletesebb ütemű termelést gondos piacszervezéssel készítették elő. A teljes idei exportfeladatot már az első negyedév végéig tisztázták és ütemezték. Eszerint a taságos termésnövelő hatással számolhatunk. Öntözött kukorica termesztésében kiemelkedő eredmény érhető el a gyengén savanyú réti talajokon, komplex trágyázás (mésztrá- gyázás, szerves és műtrágyázás) hatására. Az elérhető terméstöbblet 41—67 százalékos lehet! A légköri nitrogén biológiai megkötése pillangós növényekkel (szója, lóbab) megfelelő termesztéstechnológia alkalmazása esetén 80—120 kg N ha meny- nyiségű lehet, amit a következő évi nitrogénműtrágyaszükséglet számításához mint forrás figyelembe vehető. Tapasztalataink szerint az öntözött területeken folyó tápanyag-gazdálkodás alapját továbbra is a tervezett termés és a talaj termelékenysége közötti szoros ösz- szefüggés tisztázása képezheti. A talajokban • végbemenő biológiai, fizikai és kémiai átalakulások függvényei a környezeti tényezőknek, ezért ezeket a talajtermékenység megőrzésére, fokozására szakszerű beavatkozással alakítani lehet. Dr. Dombóvári János tudományos osztályvezető valyinál mintegy 20 millió dollárral nagyobb, összesen 170 millió dollár értékű konvertibilis export teljesítésére kötöttek szerződéseket. Az eredményes első félévi munka kellő garanciát nyújt a második félévire maradt feladat egyenletes ütemű, torlódás nélküli teljesítésére is. Maradéktalanul eleget tett a tröszt az esedékes rubelér- tékesítésű szállítási kötelezettségeinek, s biztatóan alakul dollárelszámolású importjának és exportjának egyenlege is. Bővült az alumíniumipar expurtja ízelítő a buziásfürdői hangulatból mondója is elköszön lelkes nézőitől. A parkolóban nyugati rendszámú gépkocsik nyújtózkodnak. Reggel a Villamosági Mérőműszer Vállalat portáján magas, szőke protokollfőnöknő vár fehér nadrágban. Tö- rökös kávéval kínál, és bemutatja Savin Dragoliub mérnököt, aki elmondja, hogy az üzem 1962-ben épült, és hasonló a magyar- országi Ganz Villamossági Művekhez. Mérőműszereket, távvezérlésű berendezéseket készítenék. A termékük 28 százalékát elsősorban Magyarországra, Lengyelországba és Csehszlovákiába exportálják. Külön tervezőközpontjuk van, hiszen elsődleges céljuk a gyártmányfejlesztés. A 300 mérnök 40 százaléka nő, ezért nagy hangsúlyt helyeznek a szociális ellátásra, a művelődésre, a sportra. A környező településekről 200-an ingáznak a gyárba. Ugyanakkor nem mindenki bejáró. Helyben is akad munkalehetőség, mint Réká- son, az állami gazdaságban. Temesvártól 25 kilométernyire vagyunk, a 11 ezer lelket számláló településen. Járjuk a határt, amerre szem ellát szőlő és szőlő. A farmok munkásszállásai frissen meszeltek, tiszták. Dughiv Constantin közgazdász az emberek szorgalmát és a rékási bort dicséri. A házak előtt .zöldségeskert, amott kecske bóklászik. A városban jó az ellátás — hangoztatja kísérőnk. Van étterem, tágas élelmiszer- bolt. De nincs szerencsénk az üzletet. megtekinteni, mert délben bepár. Az ebéd viszont fenséges a gazdaság központjában. Előétel, csor- baleveS, Sült kolbász, palacsinta, fehér és vörös bor. Felszolgálónk, a magyar származású Irina Block mosolygós asszony. —■ Jól megvagyunk itt románok, szerbek, magyarok, németek és bolgárok. Az én férjem német, nincs szándékunkban kivándorolni, bár lenne rá lehetőség. Van egy szép templomunk, a plébános ott misézik vasárnaponként, tudja az itt élők nyelvét. Vasárnap délelőtt. Nagy nap a mai. A Politechnika Timisoara labdarúgócsapata szerepel az első osztályba való feljutás fontos mérkőzésén az FC Bihor, azaz a Nagyvárad csapata ellen. Zsúfolásig teli a stadion, óriási a hangzavar. A sajtópáholyban ott ül Teodor Bulza a városi vezetők társaságban, és ^ lila színű brosúrát szorongatja, amely erre az alkalomra készült. Hogyne izgulna, hiszen előre megjósolta a „Poli” győzelmét. Az utolsó oldalon hétszakaszos vers buzdítja a lilákat. De hiába! Félidőnként egy-egy gól táncol a temesváriak hálójában. — Tragédia — ismételgeti a főszerkesztő és elsötétül az arca. Délután Buziásfürdbn, kellemes környezetben vigasztalódunk. Az országos jelentőségű gyógyhelynek szénsavas, vasas és kalciumkarbonátos vizét számos betegség gyógyítására használják — magyarázza Lakatos Tiberiu Gabriel, a szimpatikus, fiatal orvos. Búcsúest. A vár éttermében hangos a zene, népviseletbe öltözött lányok ropják az asztalok között. Román, szerb és orosz népdalokat kísér a taps. Majd felcsendül a magyar csárdás. Az a szép, az a szép ... A Kijevből érkezett szovjet turisták hölgytagjaival táncra perdülünk, és véletlenül sem gondolunk a hazautazásra. (Vége) Seres Sándor j Életútja tipikus. A ma- gyarbánhegyesi Vajdon-bir- tokon született. Nagy család volt az övék, mint akkor sok szegény emberé. Földje később sem volt. Amikor felserdült, a MÁV- hoz került pályamunkásnak. Krampácsoló volt. A sínek alatti köveket verték tö- mörré, hogy a vonat simán járhasson. Akkoriban a vasút külön világ volt. Aki itt vállalt munkát, nem hívták be katonai szolgálatra, ö kivétel volt. mivel 1953-ban töltötte a tényleges éveit. A katonaságnál nyitott szemmel járt. A politikai foglalkozások anyagát, mint vidéki gyerek, szivacsként szívta magába. Amikor leszerelt, csak 1957-ig kram- pácsolt, mert Magyarbánhe- gyesen megalakult a Béke Tsz és ő oda kérte a felvételét. Végigjárta a szövetkezeti munkabeosztásokat. Volt növénytermesztő, tehenész, majd raktáros, üzemegység- és ágazatvezető. Mindenütt becsülettel szolgált, állta meg a helyét, úgy, ahogyan a szülei nevelték. Odaadó munkájára, a szövetkezet iránti hűségre mások is felfigyeltek és 1961- ben, mielőtt párttitkárrá választották, három hónapos pártiskolára küldték. Ezt egy újabb, de már egyéves pártiskola követte Debrecenben. Amíg ő tanult, egyesültek a magyarbánhegyesi tsz-ek, s amikor visszajött, neki csak egy raktárosi beosztás jutott. Az otthonmaradottak egymás között felosztották a funkciókat, s róla megfeledkeztek. De nem sokáig tartott ez az állapot, mert az akkori irányítás az egyesült szövetkezetekben és a nagyobb gazdaságokban üzemegységek létrejöttét javasolta. A gazdaság akkori fejlettsége ezzel a vezetési szervezettel dolgozott éveken át. Az üzemegység a terület gazdája volt. Így lett Asztalos Jánosból a Magyarbánhegyesi Béke Tsz volt területén az Egyetértés Termelőszövetkezet üzemegységvezetője. Akkoriban nap mint nap 300 ember munkába állításáért felelt. Olyan sorstársai voltak, mint amilyen ő maga is: nincstelenek, egykori cselédek. Lehetséges, a munkában ezért nem válogattak. Mindent megcsináltak, s boldogultak is, gyűlt a munkaegység. az évvégi részesedés elszámolásához. A szövetkezet déli, a kovácsházi határhoz simuló üzemegységében nem mentek ilyen jól a dolgok. Az egykori dózsások széthúztak. Gyakori volt közöttük a minden alapot nélkülöző vita. Ez annyi energiát emésztett fel. hogy az időszerű munkákkal folyton megkéstek. Szoftverház Pécsett Szoftverházat hozott létre Pécsett a Számítástechnikai és Ügyvitelszervező Vállalat, hogy jobban hasznosítsa a városban működő számító- központjának szellemi és technikai adottságait. A szoftverház rendszerszervezéssel és programozással foglalkozó számítástechnikai szakemberei négy fő területen dolgoznak. Programcsomagokat készítenek és fejlesztenek tovább a népességnyilvántartással kapcsolatos munka gépesítéséhez, információs rendszereket dolgoznak ki a hazai iparvállalatok fejlesztési programjaihoz, ellátják a központi fizikai kutatóintézetben készült tpa-számítógépek rendszergazdai teendőit, és külföldi szoftver-megrendeléseket is teljesítenek. A pécsi szoftvereket az NSZK-ba és Ausztriába exportálják. Asztalos János Egyik napról a másikra ilyen darázsfészekbe küldték Asztalos Jánost azzal, hogy tegyen rendet. Néhány hét alatt itt is rendeződtek a dolgok. Az egész falu meglepődve tapasztalhatta, hogy Asztalos János a legkonokabb erőket is a szövetkezet szolgálatába állította. — Visszaemlékezve ezekre a viharos időkre, mi volt a siker titka? — Az emberek közvetlen közelében úgy megélni az életet, mint a többiek, s közben megtalálni azokat a szálakat, melyek előrevisznek és összetartanak. Ott éltem az emberek között, s mint pártiskolát végzett ember szinte naponta agitáltam a párt szövetkezeti politikája mellett. Magatartásom, tetteim egybeestek. És ez akkor döntő volt, mint ahogyan ma is az: úgy éljünk, mint ahogyan arról beszélünk. A krampácsolás nagy iskola volt ehhez. Amit a párt adott hozzá, az csak erősítette az embert abban a tudatban, hogy szerénységét, becsületességét őrizze meg úgy, hogy közben az ügyet szolgálja. Azután ismét változás történt. A gépesítés folytán az üzemegység-szervezetet megszüntették Bánhegyesen is és áttértek a különböző ágazatok létrehozására. Az üzemegység-vezetőből is ágazatvezetőt csináltak, mégpedig az ipari növények termelésének nagyüzemi szervezése és a háztáji termelés koordinálása, integrálása tartozott hozzá. A munka fogós része tehát ismét rá várt. Erre ebben az időben egyszerűen nem voltak tapasztalatok, ugyanakkor a Zöldért várta a vöröshagymát és a mákot Magyarbánhegyestől. Asztalos Jánosban ismét felülkerekedett a józan paraszti ész. Politikai felkészültsége olyan alapokat adott kezdeményezéseihez, melyek csakhamar megmutatták az eredményt, a járható utat. Nagy feladatot jelentett akkoriban 500-540 hektáron 900 tsz-tag háztáji termelését szervezni, irányítani. De ő nem ismert megoldhatatlan problémát, mert ha adódott néhány vitás ügy, mindjárt az emberek elé vitte: mondjanak róla véleményt, döntsenek ők benne és azután közösen végrehajtják a határozatot. Amikor ez az ágazat is rendbe jött, a legkényesebb feladattal bízta meg a közgyűlés. Vezesse az ellenőrző bizottságot Asztalos János. Ellenszavazat nélkül állította a tagság erre a posztra. Lényegében a szövetkezeti demokrácia kiteljesítésével bízták meg. Most az élet- és a munkakörülmények alakulásához gyűjti a megoldásra váró feladatokat. Keresi annak módját, hogyan lehet segíteni az embereken, hogy a törvényes rendet, fegyelmet mindenki megtartsa, s közben a szövetkezeti javakból mindenkinek annyi jusson, amekkorát megszolgált, megérdemelt. Éleslátásán, lényegre tapintó gondolatán valósággal átsüt embersége, mely Ma- gvarbánhegyes népszerű vezetői közé emelte. Ö mindenki Jani bácsija, Jánosa és az emberek legfőbb segítője. Operatív, gyorsan intézkedő vezető, talán ezért is szeretik, tisztelik. Őszintesége, nyílt beszéde még egy-egy fegyelmi tárgyaláson is köztiszteletet ébreszt a szövetkezet dolgai iránt. Nagy kár, hogy deresedik a haja, s hogy fiatalon a veleszületett képességeit valamelyik egyetemünk katedráján nem „áldották” meg. Bár Bánhegyes vele így járt jól. De a megye vagy valamelyik terület tág teret adhatott volna tehetsége teljesebb kibontakoztatására. De minderről ma már késő beszélni, hiszen Asztalos János megélte * élete javát, fiai, unokái vannak, akikkel a legnagyobb megértésben, békességben él, akikért dolgozik, s vállal széles körű társadalmi munkát a tanácsban, a tsz-ben, a pártban az emberi sorsok és Magyarbánhegyes alakításáért. — Sohasem felejtem, hogy honnan nőttem emberré. Cselédek voltunk mindahá- nyan, most pedig embertársaimat szolgálom a szövetkezet révén. Ez tartalmában, minőségében lényegesen több, másabb, mint a Vajdo- néknál töltött cselédévek voltak. „ tt ff rfKifes Értesítjük O □ W MWÍ t,szíe^ partnereinket, □ □ hogy D □ □ □ □ □ □ □ □ központunk r • uj címe: Budapest, Gyáli út 37. 1097 Telefon: 277-880 ^ Telex: 22-3456 _ □ □ □ □ □ □ □ □ □ D
