Békés Megyei Népújság, 1987. július (42. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-08 / 159. szám

Reneszánsz-barokk olvasótábor Reneszánsz korabeli diákdalokat énekelnek a diákok 1987. július 8., szerda Ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága A magyar literatúra nyi- ladozásának kora az, amikor Janus Pannonius úgy éne­kel, hogy „most Pannónia is ontja a szép dalokat”, ami­kor Balassi Bálint ciklusok­ba rendezve ontja a szép vi­tézi élet nehézségeit eldaloló, a szerelmes, istenes és búj- dosó verseit. Balassi kény­szerű erdélyi tartózkodása alatt éppen ez idő tájt költ magyarrá egy itáliai pásztor­drámát, de megszületik a vizsolyi biblia is, s nem sokkal később Zrínyi Miklós örökbecsű eposza, a Szigeti veszedelem is elkészül. Ez a magyar reneszánsz és ba­rokk korszaka, amely nem ' szakítható el az európai ha­tásoktól, amikor Mátyás uralkodásának dicsősége ra­gyogja be a hont. Ez az a korszak, amely az Orosházán megrendezett kö­A nyár a felnőtteknek is a kikapcsolódás, a pihenés, a szórakozás heteit jelenti. A gyermekek számára ennél jóval többet, hiszen az isko­laév befejezésével jöhet a gondtalan, várva várt, nagy­betűs vakáció. Minden gyer­mek ekkor érzi azt a lehető­séget, hogy megvalósíthatja féltve őrzött álmait; reméli, talán most jön el az igazi nagy kaland, a nem várt, a titokzatos; ezen a nyáron ta­lán történik vele is olyan élmény, amelyet aztán szep­temberben büszkén, örömmel mesélhet társainak. A szü­lőknek, nevelőknek gondolni kell arra, hogy nem is az izgalmak és kalandok soro­zatát, de okosan élményt adó, tartalmas kikapcsoló­dási lehetőségeket kell a gyermekeknek biztosítani. A kistelepülések közül Nagybánhegyesen, Magyar- bánhegyesen és Nagykama­ráson érdeklődtünk, hogyan oldották meg az iskolások nyári foglalkoztatását, mi­lyen szórakoztató programo­kat szerveztek számukra. A három községben elöljá­róban elmondták, hogy nyá­ri napközi, illetve napközis tábor nem működik. A lehe­tőségek ugyan biztosítottak lennének, de sem a szülők, sem a gyerekek nem igény­lik. Az általános iskolák megpróbáltak néhány szer­vezett programot, feladatot adni a tanulóknak, leg­gyakrabban ez a gyakorló­kerti fóliasátrak fenntartá­sát és az iskola környezeté­nek rendezését jelenti. Kul­turális kikapcsolódásra nem sok alkalom kínálkozik. A klubok, szakkörök tevékeny­ségeikben zömmel a sporto­lási lehetőségeket biztosít­ják. Nagy- és Magyarbán- hegyesen modellezőszakkör működik, valamint a tini­klub, ezenkívül különböző túrázási lehetőségeket tud­zépiskolás olvasótábor té­mavilága volt, amelyet átél­tek azok a diákok, akik a kiírt pályázat alapján je­lentkeztek e táborba, és fel­vételt nyertek. Az olvasótábor egy olyan elképzelés alapján született, amely szerint az érdeklődő, gazdag ismeretanyagot meg­szerezni akaró diákok há­rom egymást követő évben az évközi kapcsolatokon, le­velezésen és hétvégi felkészí­tőkön túl tíz napon át egy- egy korszak elmélyült ta­nulmányozásával foglalkoz­nak. Jelentett ez intenzív tanulást a 24 résztvevőnek, de ugyanakkor kikapcsoló­dást, kirándulást is. A rene­szánsz és barokk korszak a középiskolás tananyagon jó­val túlmenő feltárása mel­lett jártak a Darvas-emlék­házban, Hódmezővásárhe­nak ajánlani a környékben. E két községben strandolási lehetőség is van, Nagykama­ráson pedig jövőre tervezik egy medence megépítését. A művelődési házak kíná­latát áttekintve, a három községben egyetlen kifeje­zetten gyermekeknek szóló műsort sem találtunk. Nem ellensúlyozza ezt az sem, hogy a házak nagytermei­ben, vagy előcsarnokaiban asztaliteniszezni, videózni, sakkozni, társasjátékozni le­het, hiszen ezeket csak rit­kán veszik igénybe a gyere­kek. A könyvtárak is nyitva tartanak ezekben a hetekben is, de kevésbé hihető az. hogy a vakációt egy könyv­társzobában töltenék el a ta­nulók. Szervezett, ajánlott program itt sem található. Magyarbánhegyesen a gyermekszakkörök és az iro­dalmi színpad nyáron is működik. Az augusztus végi iskolai évnyitón a nyári foglalkoztatást is értékelni fogják. Ebben az iskolában — mint általános művelődé­si központban — a létszám­tól függően kerékpártúrát, szalonnasütést, közös stran­dolást és délutánonként lab­dajátékokat is szerveznek a gyerekeknek. A Boda-tó mellett szépen berendezett táborban két­hetente váltja egymást a 245 kamarási tanuló. Itt horgász­ni és csónakázni is lehet. Kamaráson minden általá­nos iskolás korú gyerek el­jut legalább egy alkalommal egy-egy eseményre. * * * A városokban, nagyközsé­gekben természetesen sokkal nagyobb a választék, színe­sebb a paletta. A mezőberé- nyi úttörőház ezekben a he­tekben „hivatalosan” ugyan hatalmas kertjében csak a táborozó gyerekek igényeit lyen a Németh László-em- lékházban, a megyei levél­tárban ritka, XVI— XVII. századbeli okleve­lekkel és iratokkal, az idő­szaki kiállítás segítségével pedig a megye írásos doku­mentumaival, honi vidékünk történetével is ismerkedhet­tek. A tábor záróestje a Pető­fi Művelődési Központ Ár­pád-kert felőli bejáróján rögtönzött szabadtéri szín­padon volt, amikor bemu­tatták azt a csaknem egy­órás műsort, amelyet ez al­kalomra készítettek. Rene­szánsz zene, vers, epigram­ma, ének és tánc, valamint Balassi Bálint Szép magyar komédia című darabjának egy részlete került a reper­szolgálják ki, de a két-há- rom naponként este megren­dezett diszkóra bárki beme­het. A közelmúltban a heré­nyi diákok táboroztak há­rom csehszlovákiai üdülő­helyen, most Érsekújvárról és Dubnicáról várnak két- két pionírcsoportot. Prog­ramjukba több olyat is be­építettek a szervezők, amely­ben a vendégek a mezőbe- rényi pajtásokkal mérhetik össze ügyességüket, tudásu­kat. Gyulán ezen a nyáron több mint száz gyereknek a 2. számú iskolában rendez­tek be napközis tábort. Az egymást váltó csoportoknak az Erkel Művelődési Köz­pont népművelői többek kö­zött film- és videóvetítése­ket, aszfalt- és plakátrajz­versenyeket, díszállat-bemu­tatót, múzeumlátogatásokat, vetélkedőket szerveznek. Az úttörőházban ezekben a he­tekben is várja tagjait, az érdeklődőket a modellező-, a karate- és a társastáncklub és szakkör. A művelődési központban szövő-, valamint angol és német nyelvi tábo­rokat is rendeznek. A békéscsabai Kulich Gyula Ifjúsági és Űttörőház is megszokott nyitva tartá­sában várja a gyerekeket. Videózni és számítógéppel játszani, feladatokat megol­dani éppúgy lehet, mint társasjátékokkal, teremsport­játékokkal elütni a felesle­ges egy-több órát. Családi kirándulásokra is várják a gyerekeket és szüleiket. Jú­lius 10—12. között az Észa­ki-középhegységbe és Szlová­kiába, július 25-én Hajdú­szoboszlóra, augusztus 2-án Szilvásváradra és a Szalaj- ka-völgybe, augusztus 7—9. között pedig az Őrségbe, Zalaegerszegre és Göcsejbe indulnak a kirándulások. (halasi—nemesi) (Folytatás az 1. oldalról) kielégítő, a gyógyszertár hiánya okoz csak gondot. Megfelelő a kereskedelmi el­látottság, s a település gaz­dasági egységei — a helyi Haladás Tsz, valamint a Gyulai Kötőipari Vállalat ki­helyezett részlege — ered­ményesen tevékenykedik. Szinte teljes körű a foglal­koztatottság, a munkaképes korú lakosság 62 százaléka helyben dolgozik, de sok az ingázó. A vitában szó esett arról, hogy a település, amelyet a tenniakarás jellemez, a já­rások megszűnése után is megfelelt a követelmények­nek. A végrehajtó bizottság a beszámolót a vitában el­hangzottakkal elfogadta. Megállapította, hogy a helyi végrehajtó bizottság összes­ségében jól szervezte a te­lepülés fejlesztését, hatéko­nyan mozgósított a társa­dalmi munkára, és megfele­lően előkészítette VII. ötéves tervét. Erősödött a testületi demokrácia, javítanivaló azonban a tanácsi munká­ban még van. Az oktatási intézmények személyi feltételei — állapí­totta meg bevezetőben az erről szóló beszámoló, mely­nek vitájában részt vett dr. Véghelyi József, a Művelő­dési Minisztérium főosztály- vezetője — javultak ugyan az utóbbi időben, de még ma is 145 állás betöltetlen, és több mint 500 a képesítés nélküliek száma. Évente mintegy 200 Békés megyei fiatal kezdi meg tanulmá­nyait a különböző pedagó­elhelyezkedni. Kezdjük a sort a szakkép­zetlenekkel. Ebben a körben is kevesebb lehetőség kínál­kozik, különösen a segéd­munkás munkaköröknél szembetűnő a változás: az idén mái meglehetősen ke­vés munkáltató kíván fel­venni pályakezdő fiatalt se­gédmunkásnak. A változá­sok ellenére is jelentős a ke­reslet az általános iskolát végzett munkaerő iránt. A hatszázötven—hétszáz fiatal számára 633 munkahelyet ajánlottak a munkáltatók, s az álláskínálat zömmel a vá­rosokban, nagyobb települé­seken koncentrálódik. A leg­több fiatalt a MÁV várja, nagyon sok pályamunkást keresnek, de felvesznek fia­talokat váltókezelőnek, ko­csirendezőnek, jegyvizsgáló­nak. Szintén a megye egész területén keres dolgozókat a Szegedi Postaigazgatóság. Ugyanakkor számottevően csökkent az építőipari válla­latok igénye a szakképzetlen munkaerő iránt. A nyolc ál­talánost végzett lányoknak főként a textilipari üzemek kínálnak munkát. A pályakezdő fiatalok má­sik nagy csoportja a gimná­ziumot végzetteké. Számuk­ra minden évben kevés az elhelyezkedési lehetőség, so­kan csak hosszú idő után tudnak munkát találni, így kénytelenek egészen más fel­adattal beérni, mint amit esetleg az iskolapadban el­képzeltek. Egyetlen újdonság gusképző intézmények nap­pali tagozatán. Fontos fel­adat, hogy végzésük után visszatérve megyénkben kezdjék meg hivatásuk gya­korlását. Ennek egyik mód­ja a társadalmi tanulmányi ösztöndíjak adományozása, a másik pedig a hallgatók fo­lyamatos tájékoztatása a megye lehetőségeiről. A ta­pasztalatok szerint a végzős pedagógusjelöltek az állás kiválasztásánál első helyre teszik az anyagi feltételeket, illetve az iskola színvona­lát. Kevésbé fejlett kistele­pülések bizonyulnak a leg­kevésbé vonzónak. Ezt hiva­tott segíteni a területi pót­lék és a letelepedési segély — kevés eredménnyel. Dön­tő a lakásellátottság is. saj­nos ezen a területen nincs előrelépés. A meghirdetett állások alig 23 százaléka kí­nál valamilyen lakáslehető­séget, de ezek egyharmada szolgálati szoba, vagy szol­gálati férőhely. A megyében 804 szolgálati lakás van, ezek csaknem fele felújítás­ra" szorul. A városok jobb le­hetőségeikkel vonzóbbak. Orosháza és Békéscsaba a lépcsőzetes lakáshoz jutás­sal, illetve a soronkívüli OTP-lakásvásárlásr lehető­séggel követendő példa. A vitában a legtöbb szó az ösztöndíjakról, azok egy­ségesítéséről. a lakáshelyzet megoldásáról esett. Megálla­pítható, hogy nőtt a társa­dalom igénye a pedagógu­sokkal szemben, ezzel azon­ban nincs arányban az anya­gi elismerés. Ez sok eset­ben a mellékjövedelmek az idén, hogy néhány iskola pedagógiai asszisztenst ke­res. Bizonyára az idén sokan mennek el érettségi bizo­nyítvánnyal a zsebükben ké­pesítés nélküli pedagógus­nak, hiszen nincs elég diplo­más pedagógus. A középfo­kú képzési célú szakközépis­kolákban végzetteknek az idén háromszáznegyvennyolc munkahely kínálkozik, ezen belül a legtöbb az egészség­ügyben. A közgazdasági és kereskedelmi végzettségűek találhatnak képzettségüknek megfelelő munkát, főképp könyvelőként, bérelszámoló­ként, ügyviteli alkalmazott­ként kívánják foglalkoztatni őket. Az idén már sokkal ke­vesebben érettségiztek az út ­építési szakközépiskolában, de így is nehéz lesz álláshoz jutniuk. A többi szakközép- iskolában végzettek közül várhatóan sokan hagyják el a pályát, de nem feltétlenül a képzettségüknek megfele­lő munkahely hiánya miatt, hanem mert a tapasztalat szerint sokan nem is kíván­nak a képzettségük szerinti pályán maradni. A szak­munkásképzési célú szakkö­zépiskolás végzetteknek nem gond az elhelyezkedés, bár egy-két területen pályamó­dosításra számítaniuk lehet. A harmadik nagy csoport az ifjú szakmunkások köre. A megyében mintegy 2100 fiatal szakmunkás-bizonyít­ványán még alig száradt meg a tinta, számukra kevés szerzésére ösztönöz, ami az oktató-nevelő munka rová­sára megy. Alig csökkent a pedagógusok túlterhelése, s ez jórészt nem az oktató­nevelői feladatokkal függ össze. A sok más egyéb tennivalót csökkentve lehet­ne és kell is a tartalmi munkára koncentrálni. Ami a jövőt illeti, az új békés­csabai tanítóképző, amely az idén már 100 fiatalt fogad, enyhítheti a pedagógushi­ányt. Sajnos, azonban az is előfordul, hogy békéscsabai fiatalok — független diák­évekre vágyakozva —- nem helyben, hanem Debrecen­ben vagy Szegeden akarnak tanulni. A pálya elnőiesedé­se megint csak növeli a gon­dokat. A végrehajtó bizott­ság elfogadva a beszámolót, a bevált beiskolázási gya­korlat folytatására, a peda­gógusképző intézményekkel meglevő kapcsolat fenntar­tására. a levelező és kiegé­szítő képzés bővítésére, va­lamint az anyagi és lakás- feltételek javítására hívta fel a figyelmet határozatá­ban. A következő téma a nagy­községekben működő taná­csi költségvetési üzemek te­vékenysége volt. Tavaly 22 üzem működött a megyében, összteljesítményük elérte a 600 millió forintot. Több mint 2300-an dolgoznak ezekben az üzemekben, s az elkövetkezendő időszakban fontos szerepük lesz a VII. ötéves tervi feladatok meg­oldásában. A testületi ülés bejelenté­sekkel ért véget.. a gazdálkodó egységek. Az elhelyezkedés mindig e kor­ben a legsimább, hiszen a szakmunkástanulók az isko­laévek alatt közvetlen kap­csolatba kerülnek munkahe­lyekkel, sokan tanulmányi szerződést is kötnek. Az ipa­ri szakmákban rendkívül differenciáltak az igények, egyes szakmákban olyan óriási a kereslet, hogy példá­ul a 11 hegesztő negyven­hét, a százhetvenhat gépla­katos 202 munkahely közül választhat. S végül röviden a felsőfo­kú végzettségűekről. Me­gyénkből évente mintegy 400 fiatal szerez diplomát, ugyanakkor az idén több mint 600 felsőfokú végzett­séged bíró pályakezdőre len­ne szükség. A legnagyobb a hiány pedagógusokból, 290 állást kínálnak. Minden év­ben sok műszaki, agrár és gazdasági végzettségű pálya­kezdőt várnak a munkálta­tók, ám sokszor hiába, hi­szen a szükségesnél kevesebb diplomás tér vissza a me­gyébe. Égető szükség lenne gépészeti végzettségű diplo­másokra, keresnek elemző közgazdászt, üzemgazdászt és szervezőt, de hiányoznak a fiatal pénzügyi szakemberek is. Válogathatnak a munka­helyek között az élelmiszer- ipari főiskolán diplomázók is. Az idén sok hélyre vár­nak gyógyszerészt, a kezdő fizetésük 4—4 és fél ezer fa - rint, és e körül mozog a kór­házi orvosok kezdő bére is. Mindent egybevetve — a megyében a globális egyen­súly mellett, vagy inkább el­lenére munkaerőhiányról is beszélhetünk, mert több diplomásra lenne szükség, és egyes csoportok, például a gimnáziumot végzettek ne­hezen találnak állást. A kö­zépfokú szakképzettségűek esetében kiegyensúlyozott a munkaerőpiac. Mindezek a tények és adatok egyben jel­zik is az oktatásügyre váró feladatokat, s a gazdasági helyzet diktálta várható vál­tozásokat a munkaerő-gaz­dálkodásban. T. I. főárba. f. b. Körtelefon vakációügyben Mit csinálhatnak a gyerekek? Mögöttük az iskolapad Pályakezdők és munkahelyek És most hová? — állt meg az idei tanév végeztével is sok fiatal az iskola kapujában. Diákból pályakezdővé váltak egyik napról a másikra, és bizony sokan közülük még nem tudták, nem tudják, hogyan tovább. Az 1986—87-es tanév­ben több mint tízezren fejezték be tanulmányaikat me­gyénkben. Több a pályakezdő, mint az előző évben, ugyan­akkor kevesebb munkahely közül választhatnak, mint ko­rábban. A számokat összevetve ezért minden most elhelyez­kedő fiatalnak juthat munkahely, ám ez egyáltalán nem je­lenti azt, hogy ott, és olyan munkakörben, ahogyan azt el­képzelték. Sokan csak jelentős kompromisszum árán tudnak

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents