Békés Megyei Népújság, 1987. július (42. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-07 / 158. szám

1987. július 7., kedd o Szükség van a legújabb vezetési ismeretekre Beszélgetés dr. Sümeghy Csabával, az SZVT megyei elnökével Nemrég múlt 15 éve, hogy megalakult a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság Békés Megyei Szervezete. A hazai, s ezen belül á megyei gazdaságban végbemenő vál­tozások — módosítva a feltételrendszert — új prioritáso­kat helyeztek előtérbe, melyek továbbra is a folytonosságra épülnek, de már magukba foglalják a változtatás szüksé­gességét is. A vezetők - többsége ma már elengedhetetlennek tartja a szervezők munkáját, s csupán elenyésző azok szá­ma, akik szükségtelennek ítélik meg ezt a feladatot. Más kérdés azonban, hogy ebből a munkából a vezetők egé­szen mást tartanak súlyponti kérdésnek, mint maguk a szervezők. A számítástechnika alkal­mazásának indítékai közül az elsők között szerepel az adatfeldolgozás korszerűsí­tésének igénye. A gazdaság növekedésével együtt gyara­podott az az adattömeg, melynek feldolgozását ha­gyományos módon napjaink­ban már csak nehezen le­hetne elvégezni. A számítás- technikai eszközök beszer­zését viszont alapvetően meghatározza a gazdálkodó egység rendelkezésére álló fejlesztési alap mértéke. Sok esetben az is gond, hogy a gépbeszerzés gyakran megelőzi a végrehajtandó feladatok konkrét megfogal­mazását. így azután nem minden esetben a célnak legjobban megfelelő beren­dezést vásárolják meg a gazdálkodók. A fenti megállapítások egy nemrégiben megtartott megyei MTESZ V. B.-ülésén hangzottak el abból a be­számolóból, mely az SZVT legutóbbi négyéves munká­járól adott számot a testü­let előtt. Ebből az alkalom­ból az SZVT Békés Megyei Szervezetének tevékenységé­ről, további elképzeléseiről, feladatairól beszélgettünk dr. Sümeghy Csabával, a Kiszöv elnökével, aki egy­úttal az SZVT-ben is betöl­ti ezt a tisztséget. — Mi a feladata a Szer­vezési és Vezetési Tudomá­nyos Társaságnak? — Munkánk alapjául a különböző párt- és kor­mányhatározatok. az MTESZ és az SZVT tisztújító kül­döttközgyűlésének dokumen­tumai. annak alapszabályza­újjáépül, a tömbházak né­hány emelettel magasabbak lesznek. A zöldövezet vi­szont 5500 hektárra növek­szik. Megjegyzem: 1938-ban az egy lakosra jutó parkfe­lület 4 négyzetmétert tett ki, az a szám most 2 millió la­kost figyelembe véve 21 négyzetméter, a terv megva­lósulása után pedig 30 négy­zetméterre módosul. Bukarestben a legfőbb közlekedési eszköz az autó­busz és a trolibusz. A város központjában 1965 óta nem járnak villamosok. A Román Kommunista Párt 1974 októ­berében elhatározta, hogy megkezdik a főváros első metróvonalának az építését, amely Bukarest nyugati és keleti része között teremt összeköttetést. — Hogyan állnak jelenleg a metróépítéssel? — A 65 kilométer hosszú vonalból 36 kilométer már megvalósult — mondja Paul Focsa. — A második vonal- szakasz építése is jól halad, a harmadik fővonal elké­szülte után 1990-ben a met­ró behálózza az egész várost. Ezenkívül meg kell olda­nunk a teherszállítást. Az előrelátó tervezésnek kö­szönhetően az ipari létesít­ményeket a vasúthoz közel építettük. A jövőben nemzet­közi autóutak szelik át a külvárost. A nagy lecsapolás után duzzasztógátakkal ki­építjük az északi tórend­szert a Colentina folyó men­tén, 16 tóból álló hatalmas ipari kikötő alakul ki, ame­lyet hajózható csatornával kötünk össze a mostisteai vízierőmű-rendszerrel. Ez a rendszer kapcsolódik majd a Bukarest—Duna csatornához. Külön csatornarendszeren ta és cselekvési programja szolgál. Ehhez kapcsolódnak a működési és szervezeti szabályzatban foglaltak. Mindezeket szervezetünk társasági módszerekkel se­gíti. Továbbképzésekkel, tá­jékoztatásokkal, ajánlások­kal, javaslatokkal formáljuk a vállalati vezetők és szak­emberek tudatát. Közvetít­jük számukra a vezetéssel, szervezéssel kapcsolatos leg­újabb elméleti és gyakorla­ti vezetési ismereteket, ta­pasztalatokat, módszereket, eljárásokat. — Az SZVT megyei mun­káját 17 tagú elnökség és 5 tagú ügyvezető elnökség irányítja. Milyen a további szervezeti felépítés? — Három városi — Bé­késcsabán, Gyulán, Szarva­son — és egy üzemi szerve­zetünk van, mely az Oros­házi Üveggyárban működik, továbbá 14 szakcsoportunk is tevékenykedik a megyé­ben. Ezek közül a jól vég­zett munkájuk alapján kü­lön is kiemelném az üzem- gazdaságit és a vezetésit. A vezetési szakcsoporton belül dolgozik a vezetők klubja. Három éve pedig létrehoztuk az árszakértők klubját. Szervezetünknek az elmúlt öt év során 82 jogi tagvál­lalata volt. — Hogyhogy csak volt? Nem éri meg a gazdálkodó egységeknek tagvállalatként részt venni a szervezet mun­kájában? — Nem hinném, hogy nem éri meg, hiszen így állandó kapcsolat létesül a jogi tagvállalatok és az SZVT-szervezetek között. ■ í ■ folyik el a szennyvíz, a ta­vakon strandot, uszodát épí­tünk, a Dimbovita folyót 14 híd íveli át. A nagy vállalkozás másik része a belváros kiépítése, vagyis az új kulturális és adminisztratív központ, a Szocialista Győzelem sugár­útjának a létrehozása. Gép­kocsiba ülünk és a főépítész helyettesének a kalauzolásá­val körülnézünk a városban. Büszkén mutatja a modern lakónegyedeket, a széles, zölddel borított sugárutakat, a mozik utcáját, az ortodox templomokat, a 23 szintes Intercontinentál Szállodát. Gyorsan megérkezünk a gi­gantikus építkezés színhelyé­re. A látvány lenyűgöző. — Mint látja, az építkezés óriási ütemben folyik — szólal meg Cosinbesen Flo- rentin. — Az épületek nagy részét már felhúzták, szere­lik a szökőkutakat, fásíta­nak. A központban 6-7 piac és vásárcsarnok lesz, itt kap helyet a 12-13 ezer embert befogadó sportcsarnok, szál­lodák, a tudományos és mű­szaki múzeum, a miniszté­riumok és a számítógépköz­pont. A Köztársaság Házá­ban fielyezik el a párt Köz­ponti Bizottságának, a Mi­nisztertanácsnak, az Állam­tanácsnak az apparátusát. Mindezeket 10 ezer lakás övezi majd. Persze, az átala­kítás derűs pillanatokat is szül. A belváros régi házai­nak, középületeinek egy ré­szét bontás nélkül helyezzük át. Kérték a lakók, hogy szóljunk, ha sor kerül erre a munkára. Észre sem vet­ték, amikor éjjel elhúztuk az épületeket 40-60 méterrel odébb. Ennek keretében a tagok díjmentesen látogathatják a rendezvényeket és az aktuá­lis témákról időben kapnak tájékoztatót. Az SZVT a profiljába tartozó témákat felkarolja, gesztorálja. Két­ségtelen azonban, hogy meg­növekedtek a fenntartási költségek és a befizetett tag­sági díjaknak csupán kis hányadát kapja vissza a he­lyi szervezet. Emiatt csök­kentek azok a lehetőségek, melyek a tagvállalatokat ko­rábban megillették. így je­lenleg csupán 35 tagdíjat fi­zető vállalatunk van. Költ­ségvetésünkben a központi támogatás is stagnál, vagy inkább csökken. Ezért az eddigieknél nagyobb fokú önellátásra kell berendez­kednünk. — Ismerve most már a szervezeti felépítést és a gondokat, mondana valamit az SZVT munkamódszerei­ről? — A városi és üzemi cso­portokon belül a munka centrumává a szakcsoportok és a klubok váltak. Csök­kentettük a nagyobb töme­geket megmozgató rendez­vények számát és a kiseb­beket helyeztük előtérbe. Mindezt nem csak a szeré­nyebb költségvonzat miatt tettük, hanem úgy érezzük, hogy az „osztály”-létszámú tanfolyamokon inkább kiala­kulnak a konzultációs véle­ménycserék. — Bevezetőben már em­lítést tettünk a számítás- technika térhódításáról. El­vitathatatlan, hogy a jövő mindenképpen erre az új tudományágra épül, ezért gyors elterjedése Békés me­gye jövőjére nézve is fel­tétlenül szükséges. Mi a helyzet most ezen a téren és az SZVT hogyan tud a me­gye számítógépesítésében se­gíteni? — A megye számítástech­nikai helyzetéről, illetve a megyében dolgozó szervezők munkájáról éppen ebben az évben személyes beszélgeté­sek útján szereztünk infor­Kolozsvár környéki fatemp­lom a XVIII. századból a falumúzeumban Kikapcsolódásként meglá­togatjuk a Történelmi Mú­zeumot, ahol 15 ezer négy­zetméteren, 62 teremben 50 ezer kiállítási tárgy látható. A múzeum legértékesebb kincsei közé tartozik a messze földön híres pietrfla- sai aranylelet. A bal oldali szárny földszinti és második emeleti helyiségeiben 1978. óta kap helyet az az állandó kiállítás. amely Nicolae Ceausescu pártfőtitkár és ál­lamelnök születésnapja al­kalmából készített emléktár­gyakat, valamint az államel­nöknek és feleségének kül­dött és külföldön kapott ajándékokat foglalja magá­ban. Útba ejtjük még S sza­badtéri néprajzi múzeumot, amelyet 1936-ban hoztak lét­re. A tíz hektárnyi területen 64 csoportban a 297 épület falusi gazdaságokat, felszere­léseket, műhelyeket, templo­mokat rejt magában. Seres Sándor (Folytatjuk) A békéscsabai ifjúsági és úttörőházban az elmúlt héten számítógép-kiállítás és program- bemutató volt. A Videoton az Eötvös Lóránd Fizikai Társulat meghívására hozta el gépválasztékát Fotó: Gál Edit mációkat. 1983-ban ugyan végeztünk már egy széles körű felmérést valamennyi ágazatra kiterjedően. A ki­küldött kérdőívekre azonban a gazdálkodó szervezetek alig több mint fele vála­szolt. A megyén kívüli köz­pontú cégektől csak elvétve érkezett válasz. A beérke­zett adatok alapján 34 gaz­dálkodó szervezetnél dolgo­zott szervező, 22-nél osztály-, illetve, csoportszervezetben, 30 év alatti szervező csak elvétve akadt. Felsőfokú végzettsége csak 50 száza­lékának van, de előfordult olyan eset is, hogy egyálta­lán nincs szervezési szak- képzettsége a munkakört be­töltőnek. A számítástechnikai esz­közök rohamos fejlődésével és a személyi számítógépek széles körű elterjedésével 1986-ra a gazdálkodó szer­vezetek mintegy 70 százalé­kánál legalább egy olyan szakember lett, aki megfe­lelő szinten tudja alkalmazni a számítógépet. A legna­gyobb növekedés a mező- gazdasági üzemeknél, és itt is elsősorban a termelőszö­vetkezeteknél volt. Ugyan­csak 1986-os adat, hogy kö­rülbelül 30 százalékkal nö­vekedett azoknak a gazdál­kodó szervezeteknek a szá­ma, ahol szervezési, számí­tástechnikai, vagy adatfel­dolgozási csoportot hoztak létre. Több gazdálkodó szer­vezet választott olyan meg­oldást, hogy olcsóbb gépek vásárlásával igyekezett dol­gozóit közelebb juttatni a számítógépekhez, biztosítva ezzel az önképzés lehetősé­gét. Más gazdálkodó szerve­zeteknél viszont a kezelő személyzet kiképeztetése he­lyett magasan képzett szak­emberek „elcsábításával” próbálták megoldani a prob­lémát. Tehették ezt azért, mert a fizetések igen eltérőek. A megye gépellátottságára jel­lemző, hogy az az országos átlagnál alacsonyabb. A me­gyében csak a SZÜV ren­delkezik adatfeldolgozó be­rendezéssel. A gazdálkodó szervezeteknél az ügyviteli középgépek, személyi szá­mítógépek a jellemzőek. 1986-ban tért hódítottak a Commodore 64 típusúak. Ezért előtérbe került a kis- és a nagygép kapcsolatának igénye. Az adatok helyszíni rögzítése és adathordozón való továbbítása — ami megszünteti a bizonylatok szállítását — és feldolgozása így megoldható. Mindezeket figyelembe vé­ve az SZVT javaslatai kö­zött szerepel több olyan ajánlás, amely a megyei problémákat igyekszik sür­gősen orvosolni. így felaján­lották a segítségnyújtást a gazdálkodó egységeknek a számítástechnikai eszközök megvásárlására, valamint az ezekkel a gépekkel meg­oldható feladatok összehan­golására. Javasolták, hogy megyei szinten orientálni kellene % „hiánycikkek” gyártását, és ugyancsak me­gyei vonatkozásban lenne célszerű foglalkozni az el­fekvő készletek hasznosítá­sával. A továbbiakban az SZVT szorosabb munkakapcsolatot kíván létesíteni a Neumann János Számítógéptudományi Társasággal. A vezetési szakcsoporton belül mű­ködő vezetők klubja kereté­ben pedig a számítástechni­kával kapcsolatos rendeletek, előírások szélesebb körű magyarázatát, értelmezését kívánja átadni a rendezvé­nyek hallgatóinak. Hozzáse­gítve ezzel is a megyénkben gazdálkodó egységeket a műszaki-tudományos lema­radásunk mielőbbi csökken­téséhez. Bacsa András Az újvidéki Magtar Sió-ban olvastuk Rendkívüli állapot Zrenjanin gazdaságában A zrenjanini község gaz­daságának válsága tovább tart és a községi képviselő- testület tegnapi ülésén el­hangzottak arra utalnak, egyelőre nehéz megmondani, mikor állnak meg a lejtőn. Lazar Rajicin, a községi tervintézet igazgatója beve­zetőjében elmondta, a terme­lés az első öt hónapban 2,8 százalékkal volt kisebb a ta­valyinál. Véleménye szerint ennek legfőbb oka az, hogy a két legnagyobb vesztesé­ges, a műkaucsi^kgyár és a fűtőtestgyár, csak fél kapa­citással dolgozott. A várako­zások szerint azonban az év második felében, ha mérsé­kelten is, de növekedni fog a termelés, noha kérdés, utoléri-e a gazdaság a lépés- hátrányt. A hajógyár és a gyógyszergyár kivitelének csökkenése miatt nem való­sultak meg a kiviteli tervek sem. Lazar Rajicin szerint a jelenlegi súlyos helyzet egyik oka abban is keresen­dő, hogy a zrenjanini község dolgozója átlagban évi 211 munkaórát tölt betegszabad­ságon, ami a gyengébben gazdálkodó munkaszerveze­tekre jellemző. A beruházási tervek 20 százalékkal a várt alatt valósultak meg. A leg- gondbaejtőbb a helyzet a foglalkoztatás terén, mivel csak 251 új munkást foglal­koztattak, vagyis a terv 0,5 százalékban teljesült. Ha eb­ből levonjuk a kisiparban foglalkoztatottak jelentős számát (az év első felében 76 kisipari létesítmény nyílt meg ugyanennyi foglalkozta­tottal), akkor még válságo­sabb kép tárul elénk. A rendkívül aggasztó ada­tok ismertetése után azonban egyetlen küldött (!) sem kért szót, hogy véleményezze a helyzetet, vagy hogy rámu­tasson a kiútkeresés lehető­ségeire. Lázár Ernő, a köz­ségi pártbizottság titkára fel­szólalásában bírálóan szólt a kommunisták eddigi felelős­ségvállalásáról az ilyen rendkívüli körülmények közt. Véleménye szerint rö­vid időn belül radikális for­dulatokra van szükség, el­lenkező esetben elsüllyed a község gazdaságának hajója. K. I * * * Személycserék. A községi képviselő-testület tegnapi ülésén Branislav Popovic személyében megválasztották a községi végrehajtó tanács új 'alelnökét, Djoro Jaricet pedig a községi gazdasági bizottság elnökévé. A kül­döttek jóváhagyták Todor Vujic, a községi börtön igaz­gatójának felmentését, aki­nek helyére ügyintéző igaz­gatóvá Sloboban Kavlakot választották meg. Mezőgazdasági üzemek rangsora 1986-ban Hagyomány már, hogy a Fi­gyelő című gazdaságpolitikai hetilap elkészíti a hazai mező- gazdasági nagyüzemek százas rangsorát, örvendetes, hogy az állami gazdaságok és mezőgaz­dasági kombinátok sorában élre került az elmúlt évi eredmé­nyei alapján a Békéscsabai Ál­lami Gazdaság.. Többéves, tervszerű munka húzódik meg sfe siker mögött. Míg 1983-ban az összevont eredményességi sorrendben 59. volt a csabai gazdaság, 1984-ben már 43., s tavalyelőtt a 15. Természete­sen figyelembe kell venni, hogy 1983-ban és 84-ben je­lentős aszály sújtotta Békés megyét. Az egy főre jutó bruttó jöve­delem alapján a 9. a csabai gazdaság, míg az egy főre jutó vállalati eredményt vizsgálva a 7. helyre kerültek. Ennél ked­vezőbbek # hatékonysági muta­tók. A bruttó állóeszközérték 10Ö forintjára jutó vállalati eredmény alapján negyedikek, míg az anyagköltség száz fo­rintjára jutó vállalati ered­ményt számítva az elsők a bé­késcsabaiak. A termelőszövetkezetek lis­táján hét Békés megyei név­vel találkozunk. * A legelőke­lőbb helyezést a Végegyházi Szabadság Tsz érte el, az ösz- szesített sorrendben 14.-ek let­tek. Tavaly nem voltak az első százban a végegyháziak, a 130. helyről jöttek fel a tizennegye­dikre. A Kevermesi Lenin Tsz a 31. helyet foglalja el az 1985. évi 121-gyel szemben. Ez a kö­zös gazdaság korábban, 1983- ban és *84-ben az első húsz kö­zé került. A kevermesiek után a 32. helyen áll a Gyulai Mun­kácsy Tsz. A Köröstarcsai Petőfi Tsz nagyot javított helyzetén, és a 340. helyről ugrott előre a negyvenedikre.. A megye egyik legkisebb szövetkezete a Tót- komlósi Kossuth Tsz az előkelő 42. helyet foglalja el a listán. Ök tíz helyezést javítottak ko­rábbi eredményükön. A Batto- nyai Dózsa Tsz az 50. helyet foglalja el a listán. A termelő- szövetkezet a 158. helyről lé- pet előre. A Békés megyei gaz­daságok sorát a 96. helyen a Mezőberénfri Aranykalász Tsz zárja, V. L.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents