Békés Megyei Népújság, 1987. július (42. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-07 / 158. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1987. JÚLIUS 7., KEDD Ára: 1,80 forint XLII. ÉVFOLYAM, 158. SZÄM Körkérdés: A gazdasági-társadalmi kibontakozás programjáról A közéleti érdeklődésű emberek, s mindazok, akik számára nem közömbös, hogyan alakul az ország, s a következményeként az egyén sorsa, elolvasták a sajtó­ban az MSZMP KB július 4-én megjelent állásfoglalását a gazdasági, társadalmi kibontakozás programjáról. Né­hány, egymástól eltérő foglalkozású olvasónkat megkér­deztük, hogyan látja megvalósíthatónak a párt Központi Bizottságának programját, mi ebben munkahelye és sa­ját feladata? A vezérigazgató Aratáshoz készülnek a Békéscsabai Május 1. Termelőszövet­kezetben is. Képünkön az újonnan érkezett kombájnok egyi­két szerelik össze a szakemberek Fotó: Fazekas Ferenc Uiabb szövetkezeti üdülő épül Gyulán Zám András, a Gyulai Húskombinát vezérigazgató­ja: — Az MSZMP Központi Bizottságának állásfoglalása a gazdasági-társadalmi ki­bontakozás programjáról — nyugodtan mondhatom — nagy érdeklődést keltett ná­lunk is. Sok jelentős kér­dést vet fel, én most csak a számunkra legfontosabb dolgok közül emelnék ki néhányat. Régen várt intézkedést ja­vasol az állásfoglalás a vál­lalati szabályozórendszer megváltoztatására. Az el­képzelések — megvalósulá­suk esetén — stabilitást biz­tosíthatnak, s megalapozot­tabb döntéseket hozhatunk. Bízunk abban is, hogy a kormánynak sikerül olyan programot kidolgoznia, melynek révén hatékonyabb bérgazdálkodást valósítha­tunk meg a jövő évtől kez­dődően. A gazdaságos exporttevé­A téma, mármint *a napi­rendre tűzött téma, ezúttal a Körösön úszott — lévén maga a sétahajó, no és a hozzákapcsolható progra­mok. A hajó a Fonyód ne­vet viseli, gazdája a MA­HART, bérlője pedig a Bé­kés Megyei Természetvédel­mi és Idegenforgalmi Gaz­dasági Társaság, melynek igazgató tanácsa Keresztes Sándor elnökletével a Fo­nyód fedélzetén tartott ki­bővített ülést július 6-án, tegnap délelőtt. Míg folyt a szó, a vízi jármű is haladt, tett egy rövid sétát a bé­kési kikötőből indulva Me- zőberény határáig, és visz- sza. A gazdasági társaság 1983- ban alakult, 31 taggal mű­ködik; gesztora először a Kondorosi Egyesült Tsz volt, 1987. január elsejétől pedig az Orosházi Új Élet Terme­lőszövetkezet tölti be ezt a szerepet. A tagok sorába tartoznak mezőgazdasági nagyüzemek mellett olyan nagy gazdálkodó egységek, mint a Gabonaforgalmi Vállalat, a Körös Volán, az Agroker, tagja több tanács, a moziüzemi vállalat, az idegenforgalmi hivatal. Cél­juk a n\egye természeti adottságaiban rejlő lehetősé­geket minél jobban kiak­názva növelni az idegenfor­galmat. Ezt hivatott szol­gálni a szóban forgó „Fo­nyód” sétahajó is, amelyet évi 350 ezer forintért bérel a társaság, s amely a teg­napi kibővített igazgató­tanács-ülés színhelye volt. A téma pedig, amint arra már kenység minket is érint, hi­szen termékeink jelentős ré­sze kerül külföldre. Minden bizonnyal felül kell vizs­gálnunk a termékszerkeze­tünket, s a közeljövő fel­adatai közé tartozik az, hogy nagyobb feldolgozottságú termékekkel jelenjünk meg a külpiacokon. Azt is meg kell említeni, hogy az oktatással, általá­ban a képzéssel kapcsolatos elképzelések csak üdvözöl­hetek, az ezekben rejlő elő­nyökről vétek volna lemon­dani. összefoglalóan azt mondhatom, hogy nekünk, magyaroknak, adottságaink­nál fogva, minél kevesebb anyag felhasználásával olyan termékeket kell előál­lítanunk, melyekben több — és jobb minőségű — munka van. Az üveggyári főgépész Tóth János, az Orosházi Üveggyár energiaellátó cso­portjának főgépésze kulcs­a bevezetőben utaltunk, ma­ga a hajó, annak minél jobb kihasználása, bekapcsolása a megyei programokba. Erről hangzott el rövid tájékozta­tó. Szóba kerültek többek között a kikötők: jelenleg Békésen, Gyomán és Szarva­son áll meg a „Fonyód”, s a tegnapi ülésen született a döntés, hogy a negyedik ki­kötő a gyomai térségben, Peresen lesz, hiszen ott a közelben szárazföldi prog­ram is kínálkozik a sétaha­józás mellé: megtekinthető a vízügyi múzeum, a ter­mészetvédelmi bemutatóház, s maga a környék is vonzó látványt nyújt. fontosságú pozíciójú ember. Ha ő és társai nem dolgoz­nak rendesen, nem ügyel­nek a hőre, gázra, vízre, le­vegőre, megbénulhat a ter­melés. — Olvastam és hallottam is az állásfoglalásról — mondja. — Mindnyájan egyetértünk vele, úgy érez­zük, szükség volt erre. A korábbi határozatok is jók voltak ugyan, de nem elég szigorúak. Minden vezető­nek, minden munkásnak kö­vetkezetesen hajtani kell! Nálunk is sokszor volt szó a létszámcsökkenésről, ezt diplomatikusan úgy oldot­ták meg a vezetőink, hogy aki menni akar, menjen, és nem vesznek fel mást a he­lyére. Jó szervezéssel, fe­gyelemmel így is el tudjuk végezni a munkát. Nem aka­rok szépíteni; még javuló­ban van a munkafegyelem. Korábban gyakrabban néz­ték el az ittasságot, ma vi­szont már szívfájdalom nél­kül hazaküldik, vagy elbo­csátják azt, aki ittassan je­lenik meg. Az alapszervezeteknek is több figyelmet kell fordíta­ni a következetes végrehaj­tásra, a termelés fontosságá­ra irányítani a figyelmet. (Folytatás a 3. oldalon) A sétahajó üzemeltetésé­nek tárgyi feltételei adottak, most készül egy tájékoztató, amelyet az utasok is hall­hatnak majd menet közben, hiszen a kirándulás akkor igazán tartalmas, ha tudják is, mit látnak. A hajó ezen a nyáron állt szolgálatba a Körösön, június 14-én tette az első utat, sok tapasztala­tot tehát még nem gyűjtöt­tek, annyi azonban bizo­nyos, főként a gyermekkö­zönség mutat nagy érdeklő­dést a sétahajózás iránt. Az igazgatótanács-ülésen ismertette az eddigi forgal­mat. és a propagandafel­Aratnak Bánhegyesen Magyarbánhegyes határá­ban, a mezőkovácsházi ha­tárrész közelében aratásra érett 56 hektáron az őszi árpa. Az Egyetértés Tsz-ben minden intézkedést megtet­tek a munka elkezdésére. Tegnap már kora" délelőtt nyolc kombájn vágta a 17 százalék nedvességet tartal­mazó gabonát. Hektáronként 55-60 mázsa a termésho­zam. Érdekessége ennek az aratásnak, hogy az E ^ffe-os kombájnokat classosították. Javítás közben nagyobb mé­retűre cserélték a rostát és a dőlésszögön is változtattak azért, hogy a szemvesztesé­get csökkentsék. / Az első vizsgálatok tanul­sága szerint a megengedett szemveszteségnél jóval ked­vezőbb eredményt értek el. A délelőtti műszaki próba után délután már a teljes aratási menetrend szerint vágták-csépelték a gabonát. A nyolc kombájn két cso­portot alkotva . kalákában üzemelt, s a késő délutáni órákra valósággal lekapta a lábon álló gabonát. A búza aratásáig néhány napos pi­henő következik. Ezalatt is­mét átvizsgálják a gépe­ket. adatokról szólt Furák György, a Békés Tourist Megyei Idegenforgalmi Hi­vatal vezetője, akit az ülést követően rövid beszélgetésre kértünk. — Mi a feladata a sétaha­jó közlekedtetésében a Bé­kés Touristnak? — Mint a gazdasági tár­saság tagja, hivatalunk fel­adata a sétahajóval kapcso­latban mindenféle szervezés, jegyárusítás, propaganda. Bizományba kiadtunk je­gyeket, többek közt az IBUSZ-nak, a Cooptourist- nak, a Volán Utazási Irodá­nak, a gyulai SZOT Szál­lónak, a békés-dánfoki kempingnek. Egyszóval, sok olyan helyre, ahol nagyobb forgalomra, csoportos ki­rándulásra lehet számítani. Egyéni utasoknak jegyet vasárnaponként a hajón le­het váltani. Azt is hadd mondjam el, hogy a hajót bármelyik cég, intézmény, munkahely kibérelheti akár egész, akár fél napra, kap­csolva esetleg szárazföldi programhoz. — Mikor közlekedik a sé­tahajó menetrendszerűen? — Az egyéni utasok szá­mára vasárnaponként. — Milyen az eddigi érdek­lődés? — Volt, illetve van ed­dig mintegy 30 csoportunk, főleg gyerekek. — Azt hiszem, kevesen tudnak erről a lehetőségről.- Hol propagálják? — A békéscsabai kábelté­vében, emellett plakátokat tűztünk ki az idegenforga­lom szempontjából számba jöhető helyeken. A várható bruttó bevételünk 2 százalé­kát fordíthatjuk reklámra évente. Reméljük, az első szezon után már ismertebb lesz a sétahajó. T T A múlt évben tört felszín­re az a gondolat, hogy a me­gye mezőgazdasági termelő- szövetkezeteihez hasonlóan legyen közös üdülőjük a fo­gyasztási szövetkezeteknek is, ugyancsak Gyulán. Azért itt — mondták a gondolat kiötlői —, mert a megye két legtávolabbi részéről is nagyjából azonos idő alatt lehet ebbe a városba megér­kezni. Az igazán nyomós ok persze az volt, hogy az üdü­lővárossá lett Gyula Euró- pa-hírű gyógy- és strandfür­dővel dicsekedhet. No, meg olyan városképi környezettel, ahová a fogyasztási szövet­kezetek sokezres tagsága és dolgozó kollektívája is szí­vesen látogat el. A szikra kipattanását gyors elhatározás követte. Ez év januárjában a Mészöv el­nöksége már állást foglalt abban, hogy csatlakozási fel­hívást kell kiadni egy közös szövetkezeti üdülő létesítésé­re, mely több funkciót — ok­tatási, továbbképzési felada­tokat, értekezleteket, rendez­vények stb. megtartását lesz hivatva betölteni. Ez év április 22-én a Mé­szöv küldöttközgyűlésén a megyei szövetség elnöke már arról adhatott számot, hogy a fogyasztási szövetke­zetek többsége egyetértőén fogadta, sőt támogatta az üdülő megépítését. Ilyen előzmények után ke­rült sor 1987. június 30-án a Gyula és Vidéke Áfész ta­nácskozótermében arra az alakulóülésre, ahol 14 áfész, 10 takarékszövetkezet, a Bé­késcsabai Lakásszövetkezet, a Békés-Szövker Vállalat az orosházi Hotel Alföld ven­déglátóipari leányvállalata és a Mészöv küldöttei kimond­ták a „Békés Megyei Fo­gyasztási Szövetkezetek Kö­zös Üdülője” egyszerű gaz­dasági társasága megalaku­lását. Ezzel egy időben a küldöttek megvitatták és el­fogadták a társasági szerző­dést, majd megválasztották az igazgató tanács hét tagját, melynek elnöke Szívós La­jos, a Mezőko^ácsháza és Vidéke Áfész szövetkezetpo­litikai főosztályának vezető­je lett. Az építéssel kapcso­latos gesztori teendők ellátá­sával a Gyula és Vidéke Áfészt bízták meg. Az inté­ző bizottság pedig feladatul kapta, a szervezeti és műkö­dési szabályzat mielőbbi el­készítését, a telekvásárlással, az építési terület biztosításá­val kapcsolatos teendőket továbbá azt, hogy az építési tanulmányterv még ez év október 31-ig készüljön el. A megye fogyasztási szö­vetkezeteinek közös üdülője az elképzelések szerint 18 millió forintos költséggel épül meg a jelenlegi terv­időszak végére. Eddig a 28 szövetkezet, illetve szövet­kezeti vállalat, s a Mészöv 17,3 millió forint összegű vagyoni betétet jegyzett az üdülő létesítésére. Pillanatkép a „Fonyód”-ról Fotó: Gál Edit — Balkus Magyarbánhegyesi hét BÉKtS MEGYEI a EH22EIS -ban Igazán kedvezően kezdődött a magyarbánhegyesi hét. Hétfőn az Egyetértés Termelőszövetkezet ősziárpatáblá- ján arattak. Az első gabonaaratási hír tehát innen szár­mazik. Az előkészületekről és az aratásról lapunk első ol­dalán olvashatnak. A hármas oldalon: Százhúsz nyugdíjas Magyarbánhegyesen címmel tudósítást adunk közre a pi­henést felcserélő, néha az aktív dolgozók szorgalmával ügyködő nyugdíjasokról, akik mindenkor készek a köz­ség szépítéséért munkálkodni. A hatos oldalon a Vonalban voltunk hírt néhány ízelítő kérdéssel tettük közzé. Lesz mit feldolgoznunk, mivel a kérdések zöme közérdekből, Magyarbánhegyes jövője ér­dekében fogalmazódott meg. A tegnapi olvasói ankéton, melyet a pártvezetőség székházában tartottunk, nagy volt az érdeklődés. A lap­készítéssel és munkájával kapcsolatban igen értékes be­szélgetést folytattunk olvasóinkkal. Igazgatótanács-ülés az Idegenforgalmi Gazdasági Társaságnál

Next

/
Thumbnails
Contents