Békés Megyei Népújság, 1987. július (42. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-06 / 157. szám

1987. július 6„ hétfő NÉPÚJSÁG SPORT SPORT SPORT A szegedi Virágh védi a Komjáthszeghv-serleget Zágráb: Megkezdődött az Universiade Zágrábban vasárnap meg­kezdődött a 14. nyári Uni- versiadé. A helyszínen tar­tózkodik már Primo Nebio- lo, a Nemzetközi Főiskolai Sportszövetség (FISU) olasz elnöke is. — Ügy gondolom, nagy­szerű versenyek várnak ránk, minden remekül elő van ké­szítve — nyilatkozta a sport­vezető. — Rendkívül mele­gen fogadtak, igen baráti a hangulat itt Zágrábban. Biz­tos vagyok abban, hogy az Universiade sikeres lesz, s ez az egész nemzetközi sport- mozgalom szempontjából is nagy jelentőséggel bír. A legfrissebbnek egyéb­ként a férfi tőrvívók bizo­nyultak, a nyitónapi rajton 28 ország 72 versenyzője lé­pett pástra. A szervezők 12 csoportot alakítottak ki, ahonnan az első 4-4 helye­zett jutott tovább a 2. fordu­lóba. Ma: 10. Hungalu Budapest Nagydíj i# t IAAF& C Mobil é i Grand er Sokak szerint az idei at­létikai szezon legnagyobb meglepetésével nem a világ­rekordokat javító magas- ugró, svéd Sjöberg, vagy a rúdugró szovjet Bubka szol­gált, hanem az amerikai Danny Harris, aki 122 győ­zelme után először mért ve­reséget honfitársára, Edwin Mosesra. a 400 méteres gát­futás világcsúcstartójára és kétszeres olimpiai bajnoká­ra. Az emlékezetes madridi versenyért az elmúlt hét vé­gén a kaliforniai San Jósé­ban. az amerikai bajnoksá­gon Moses — sokak szerint minden idők egyik legna­gyobb atlétája — már visz- szavágott a nála 10 évvel .fiatalabb — 21 éves Harris- nak. 47.99 mp-cel győzött a 48.70-et futó ezüstérmes előtt. Bár Harris végül mégsem találkozik újra Budapesten a képünkön látható Mosessel, de a mostani Hungalu-ver- seny így is rendkívüli cse­megének ígérkezik, már csak a két, bejelentett női világ­csúcskísérlet miatt is (Kosz- tadinova — magas. Donkova — 100 m gát). Fotó: Fábián István Ferjánczék számára a Polski Rallye-n Véget ért az átok (Telexjelentésünk Wrloclaw- ból) — Attila, a Polski-verseny nem a te eseted — mondta tavaly ilyenkor Peter Stu- der, a Ferjáncz—dr. Tandari Rallye-versenyzőpáros támo­gatójának, az Imrace Limi­tednek a főnöke. Akkor idő előtt fejezte be a magyar duó a lengyelországi EB-fu- tamot, ám korábban sem termett sok babér nekik a WrloclaW' környéki verseny- pályákon. Mintha átok ült volna rájuk. Nos, mint minden sorozat, az eddig tartó balszerencse­széria is véget ért, s az el­múlt hét végén végre fellé­legezhettek Ferjáncz Attilá- ék, mert a kilencedik pró­bálkozásra megnyerték a kettes szorzójú Európa-baj- noki futamot. Méghozzá meggyőző fölénnyel, szinte végig vezetve. Pedig a pá­lyák nehezek voltak, nem kedveztek a nagy és nehéz Camel-Audi Quattro Couper- nak, ám sokesztendős ta­pasztalatuk és kitűnő ver­senyzői képességeik átsegí­tették őket a nehézségeken. Dr. Tandari János: — Vé­get ért elátkozott korsza­kunk, most meg inkább ért­hetetlen, miért voltunk olyan sikertelenek hosszú éveken át. Remélem, most a győzel­mek esztendői következnek Lengyelországban is. Ferjáncz Attila: — Meg­mondom őszintééi, engem már a Bohemia Rallye izgat. Persze örülök a győzelem­nek és annak, hogy pont ezen a versenyen javíthat­tunk idei eredményeinken, egy hét múlva, a csehszlová­kiai verseny után a Polskiról is nyugodtan tudok majd nyilatkozni. Eredmények: 1. Ferjáncz At­tila—dr. Tandari János (Ma­gyarország — Camel Audi Quattro Coupe) 3.17:25, 2. Kö­per—Geborys (Lengyelország — Renault 11 Turbo) 2 perc 16 má­sodperc hátránnyal, 3. Kolev— Ignatov (Bulgária — Camel Audi Quattro Coupe) 5:27. Roóz Péter Vasárnap délután véget értek Gyulán az idei népes me­zőnyű, Komjáthsze­ghy Endre tenisz-emlékver­seny küzdelmei. A férfi I. osztályú számban Sárréti (Nyíregyháza) győzött, míg a másodosztályi férfi egyes győztese,_ egyben a névadó vándbrdí'j védője Virágh Ist­ván, a Szegedi JATE teni­szezője lett. (Részletesebb tudósításunkat holnapi szá­munkban közöljük.) fl posztógyáriaké a Bóköt Kupa Tizenkettedik alkalommal rendezett női kézilabdás- vetélkedőt Béköt Kupa cí­men a Békéscsabai Kötött­árugyár. Pénteken és szom­baton a házigazdákon kívül Győrből, Vácról, Szegedről, Budapestről, Debrecenből, Mosonmagyaróvárról és Hód­mezővásárhelyről érkezett kézisek mérték össze tudá­sukat. Ezúttal a Béköt Ku­pát a Budapesti Posztógyár kézisei nyerték el. A Szak- szervezetek Megyei Taná­csának különdíját, a leg­sportszerűbb mérkőzésért a Békéscsabai Kötöttárugyár csapata nyerte. A legfiata­labb versenyzők KISZ-kü- löndíját a Váci Kötöttáru- gyár sportolói nyerték, a legrégebben benevező csapat díját pedig a Győri Grabo­plast csapata érdemelte ki. A díjkiosztó ünnepségen szombat este a Béköt Kupát Szuchy László, a Béköt igaz­gatóm adta át. Ezután közös baráti találkozó következett, majd a vendégek Béköt-ter- mékekből összeállított aján­dékokkal búcsúztak. A. R. Labdarúgás A megyei II. osztályú labda­rúgó-bajnokság nyugati csoport­jának végeredménye: A bajnokság eredményhirdeté­sére július 6-án, hétfőn kerül sor 16.30 órai kezdettel a szak­szövetségi székházban, melyre valamennyi csapat képviselőjét meghívta a szövetség. Totóeredmények 1. Lausanne—Vasas 1 2. Ü. Dózsa—Várna 1 3. D. Streda—Tatabánya 2 4. Videoton—Malmö 1 5. Chaux de Fonds—Magdeb. 2 6. Wismut Aue—Halmstad 1 7. Naestved—Bellinzona 1 8. Bohemians—Grassh. x 9. Lyngby—AIK Stockholm 2 10. Etir—Norrköping l 11. Cheb—Erfurt x 12. Hammarby—Szczecin 2 13. Nitra—Lech Poznan 1 14. Jéna—Aarhus x Dz újabb fejezetet már Ágnes írja II Michnay és Mokos család sportmúltjából Két évszám, két hír, és közöttük kilencvenkilenc esztendő. Az egyik: 1888, az újonnan alakult Békés Csabai Torna Egye­sület „művezetője” Michnay Gyula tornatanító. A másik: 1987. a Békéscsabai Afész NB 11-es női kosárlabdacsapatának edzője Michnay Ágnes, a 2. számú általános iskola testnevelője. Azo­nos családnév, azonos élethivatás. Kézenfekvő a kérdés: vajon arról a bizonyos almáról van szó, amely nem esett messze a fájától? A válasz igenlő, ám amíg kiderül, hogy a Michnayakra ráillik a sportcsalád jelző, addig meg kellett ismernünk a fa­mília ágas-bogas históriáját. Békéscsaba történetírója, Haán Lajos szerint a Mich- nayak Csehországból szár­maztak. 1442-ben a huszita vezér, Jiskrát követve, tele­pedtek le a szlovákiai Ró­zsahegyen, a mai Ruzsonbe- rokon. Elsőnek István érke­zett Csabára az ezerhétszá­zas évek derekán. Fia, And­rás 1812-től a község első, iparosból lett bírója volt. Lajos, az unoka, szenvedé­lyes vadász hírében állott. Előkerült 1878-ból származó vadászjegye, melyért 12 ak­kori forintot fizetett. A fen­tebb már említett „műveze­tő”, Gyula maga is szerepelt a BCSTE első, 1889 júniusi versenyén, és dicséretre mél­tó példamutatással nyerte meg a távolugró számot. Unokaöccse, László pedig századunk tízes éveiben az egykori Vásár téri — ma Puskin téri — pályán rúgta a labdát, és részt vett 1919- ben a Kórház utcai sportte­lep elődjének felépítésében. Persze, a fiatal testnevelő­edző Ágnest, nemcsak a fen­tiek, hanem anyai nagyapja, Mokos Károly és sportszere­tő szüleinek példája is arra ösztönözte, hogy életcéljául a testkultúra szolgálatát vá­lassza. Góllövő és birkózó nagyapák — Jól emlékszem, a ki- lencszáztizenkilences pálya- avatóra, amikor az aradiak nyolc „dugót” helyeztek el a Csabai AK hálójába. A ven­déglátók tiszteletgólját Mich­nay Laci küldte a körgát felőli kapuba, egy jól sike­rült kapáslövás nyomán. Azt sem felejtettem el, hogy ki­lencszázhuszonkettő augusz­tusában az Előre Gyulai út — körgát melletti pályáján — egy futballmérkőzés előtt — birkózóbemutatóra került sor. Három előrista, a szál­fatermetű Kvasz Endre, Mokos Károly és Gyurkó János a játéktérre leterített ponyván „gyúrta” egymást, a közönség nagy ovációjától kísérve — magyarázta az egykori amatőr válogatott svájci labdarúgóklubokban is szerepelt Örsi Károly, a csabai sportélet élő lexikona. — Mi tagadás, meglepetés­sel hallottam apu birkózó­múltjáról, mert otthon, a családi asztalnál csak két öcsém kézilabdás- és az én tornásztörténeteim kering­tek — jegyezte meg Michnay Lászlóné Mokos Márta, majd az ötvenes-hatvanas esztendő történéseit idézte fel. — Gimnáziumi testne­velőm, Fáry Kati néni vitt el bennünket a pedagógus­sportkör, a Fáklya tornász­szakosztályába. Következő klubunk a Spartacus volt, és mily’ nagy boldogságot je­lentett az, hogy a szövetke­zetiektől alakra szabott sze­relést kaptunk. Meglehetősen sokat „pendliztünk”; a tan­évben az iskola, nyáron az Építők termében Rácz „Lu­ki” bácsi és felesége keze alatt edzettünk. Kedves em­lékek maradtak a diák- és az akkoriban divatos szak­szervezeti versenyek. Ezek jelentették számunkra a nagy élményt, a kikapcsoló­dást, a szórakozást. Tovább tanulva Sopronban, majd a pesti Postásban is tornász­tam, ám a versenyzést és a tanulást nem tudtam egyez­tetni. Az utóbbi mellett dön­töttem, így a felüdülést már csak az egyetemi testnevelési órák jelentették. Ezeket vi­szont az olimpiai úszóbaj­nok, Novák Ilonka tette fe­ledhetetlenné. — Édesapám első világhá­borús sérüléséből felgyó­gyulva „vágott bele" ismét a fociba és az rendbe hozta őt! A húszas évek közepén, pus­kát vett kezébe, s főként a galámblövőszámokban je­leskedett. A felszabadulás után egyik alapítója lett a Vörös Csillag vadásztársa­ságnak. Sok értékes trófeát, egy Kígyóson lőtt parlagi sast, és jó néhány kitömött madarat adományozott a csabai múzeumnak. Idősebb éveiben visszatért kedvenc, gyerekkori sportjához, a hor­gászathoz — mesélte László, a férj, majd saját sportpá­lyafutására emlékezett. — A Szabadkígyósi Mezőgazdasá­gi Szakiskolába jártam 1949- ben, amikor egy szép napon testnevelőm, Kováts Zoltán — két csabai társammal együtt — röplabda-játékve­zetői tanfolyamra invitált'. Megtetszett a játék, működ­tem társadalmi edzőként, és közben bíráskodtam is. Meg­szereztem az országos játék­vezetői minősítést, és hosszú éveken át voltam a megyei szövetség JB-elnöke. Közben más megbízatásokat is kap­tam: részt vettem a kerék­páros-szakszövetség megala­kításában. Munkám elisme­réseként egy Favorit ver­senygépet kaptam, melynek nyergében — Fekete János barátom társaságában — kö­rüljártam a Balatont. Ami­kor Mártával összekerültünk, elkísért a mérkőzéseimre, sőt Ágit is magunkkal vit­tük vidéki útjaimra. Ám Zsuzsa lányunk 1965-ös „megérkezésekor” vitrinbe került a síp. Maradt a csa­lád, melynek életében négy évvel később Fortuna mosolya döntő változást hozott. Nyer­tünk egy személyautót és et­től kezdve minden szabad­időnket kirándulással, kem­pingezéssel töltöttük el. Michnayék első családi ki­ruccanása óta éppen tizen­nyolc esztendő telt el. Márta asszony hosszú éveken át kollégánk' volt, az MTI-ben dolgozott. Most agrármérnök, statisztikai tanácsos. László a Barneválnál csoportvezető, Zsuzsa óvónő a Békötben, a sportvonalat Ágnes képviseli. Mielőtt neki adnánk át a szót, hallgassuk ismét édes­anyját: — Ági még csak első osz­tályos volt, de már azt haj­togatta : testnevelő tanár akar lenni. Azt, hogy ne­gyedikesként jelentkezett a 2. számú általános iskola testnevelés tagozatos osztá­lyába, úgy közölte velünk, mintha a világ legtermésze­tesebb dolga lenne. Felleg­váriné Priskin Terézia és Majoros Béláné tanította, s minden sportágba belekós­tolt, melyet akkoriban űztek a városban. A Rózsa Ferenc erősíteni, s a pályázók szá­mára, kéthetente, a felvéte­lin szereplő sportágakban gimnáziumban kezdett el ko­molyabban kosarazni és har­madikban vette fel — fakul­tatív tantárgyként — a „te- sit”. Mindent a Testnevelési Főiskolára kerülés érdeké­ben tett. Híre ment, hogy a TF kosárcsapatát kívánja előkészítő foglalkozásokat tart. Ide Ági is benevezett. Pénteken utazott, rokonok­nál aludt, másnap a felvételi anyagot gyúrta és este jött haza. Közben az érettségire készült. Nem volt filléres dolog a tíz pesti utazás, de a nagy cél érdekében vállal­tuk az áldozatokat. Hogy az­tán mi történt az Alkotás utcában, arról beszéljen ő maga! — Tudom, tabunak szá­mít ez a téma, de úgy ér­zem, mégis beszélnem kell róla. Mindenütt arról hallot­tam, olvastam, hogy csak annak van esélye, aki sok­oldalú. Ennek megfelelően készültem. A biológiai dol­gozatom ötösre sikerült és a gyakorlatin mind a hat sportágból jó átlagokat pro­dukáltam. Magasugrásból például ötöst szereztem, így azt hittem rosszul hallok, amikor közölték: atlétikából nullást kaptam. Így elutasí­tottak, ám azt a válogatott tornászt, aki futás helyett csak szökdécselt — felvet­ték. Ellesett félmondatokból, egyesek sugárzó maga biztos­ságából arra a következte­tésre jutott az ember: a je­löltek zöme — és itt az él­sportolókra gondolok — már a felvételi első pillanatában tudták, mit hoz a másnapi eredményhirdetés — meren­gett Ágnes, és látszott rajta, hat hosszú év sem volt elég a felejtéshez. —Mi történt a nagy csa­lódás után? — érdeklődtünk. — Akkoriban nem volt át­irányítás, csak egy helyre le­hetett jelentkezni. Egy évig dolgoztam óvodában képesí­tés nélküli gondozóként, majd a szegedi Juhász Gyu­la Tanárképző Főiskola test­nevelés-biológia szakára ke­rültem. A Tisza-parti négy év alatt nagyon hajtottam, mert családom és magam előtt is be akartam bizonyí­tani: méltatlanság ért az 1981-es, pesti felvételin. Né­gyesre államvizsgáztam, úgy­hogy a testnevelést meg­emelt szinten jelesre teljesí­tettem. Közben kosárlabdá­ban és úszásban szereztem edzői-segédedzői oklevelet. Elhelyezkedésem nagyszerű­en sikerült, a 2. számú álta­lános iskolába kerültem. Bz „alma mater” falai közölt — Hogy milyen érzés volt tanárként visszakerülni az Irányi utcai iskolába? A le­hető legjobb! 8 évig jártam ide, itt töltöttem a szakmai gyakorlatot, így tehát haza­tértem. Szeretettel fogadott a tantestület, amely 7 egy­kori tanárommal az élen, mindenben segített. Tanítot­tam kicsiket és nagyokat, heti 35 órában. Vezettem sportköri foglalkozásokat, és kollégáimmal együtt verse­nyekre kísértem gyerekein­ket. Szabad időmben én irá- nyitottam a csabai áfész NB IÍ-es női kosárlabdacsapatá­nak edzéseit." Szóval volt munkám bőven. A megbízá­sokat örömmel vállaltam, mert ezeket a bizalom meg­nyilvánulásainak tekintet­tem! A Michnay—Mokos család sporttörténetének első része itt véget ért. Ágnesre, a fia­tal, tettre kész testnevelőre vár a feladat, hogy a követ­kező fejezet lapjaira piros betűs, jeles eseményeket ír­jon. Machalek István BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG Az MSZMP Békés Megyei Bizottsága és a Békés Megyei Tanács lapja, Főszerkesztő: Arpási Zoltán. Főszerkesztő-helyet­tes: Seleszt Ferenc. Szerkesztőség: Bcs. Pf.: 111. Munkácsy u. 4. sz., 5601. Tel.: 27-844, főszerkesztő: 21-401. Kiadja a Békés Megyei Lapkiadó Vállalat, Bcs. Pf.: 111. Munkácsy u. 4. sz., 5601. Telefon: 27-844. Felelős kiadó: Csala János. Tele­fon: 26-395. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a hírlapkézbesítő postahivataloknál és a kézbesítőknél. Előfizetési díj tégy hónapra 43 Ft, egy évre 516 Ft. Kner Nyomda lapüzeme, Bcs., Szerdahelyi u. 2/A, 5600. Vezérigazgató: Háromszéki Pál. ISSN 0133—0055 Kéziratokat, képeket nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. /

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents