Békés Megyei Népújság, 1987. július (42. évfolyam, 153-179. szám)
1987-07-06 / 157. szám
Iskolai és munkahelyi felnőttnevelíík nyári akadémiája Ünnepi ülés Nemzetközi szövetkezeti nap A vasárnapi megnyitón Fodorné Birgés Katalin mondott ünnepi beszédet Fotó: Veress Erzsi Immár hagyomány, hogy Békéscsaba ad otthont a felnőttnevelők nyári akadémiájának az iskolacentrumban. A gazdag programot ígérő, egyhetes továbbképzésre 120 résztvevő érkezett az ország minden tájáról. A megjelenteket tegnap az akadémia vezetője, Ráta Pál köszöntötte, majd Fodorné Birgés Katalin, az MSZMP KB tagja, az SZMT vezető titkára mondott megnyitó beszédet. A múltra emlékezve a következőket mondotta Fodorné Birgés Katalin: — A Művelődési Minisztérium megtisztelő megbízásából, a Szakszervezetek Országos Tanácsa és az Országos Pedagógiai Intézet közreműködésével szervezett fórumnak 1976 óta minden évben megyeszékhelyünk ad helyet. Az akadémia művelődéspolitikai fontosságának tudatában mindig nagy örömmel és felelősséggel végeztük a szervezést, mert meggyőződésünk, hogy a felnőttnevelés ügyének szolgálatával az egész társadalom és az egyes ember haladását, felemelkedését is szolgáljuk. A felnőttnevelés elmúlt időszakra jellemző vonásai után az előadó a jélen - feladatait fogalmazta meg: — A hetvenes évek elejétől a szocializmus intenzív szakaszától kezdődően nem kisebb feladat hárult a felnőttoktatásra, mint a szellemi feltételek megteremtésének előmozdítása. Ez a követelmény a felnőttnevelés fejlődésének — egy máig tartó — új, az addiginál sokkal teljesebb szakaszát nyitotta meg. Ugyanakkor az elmúlt évek gazdasági, társadalompolitikai problémái háttérbe szorították és megnehezítették a tanuláshoz fűződő érdekeink érvényesítését. A távlati céljainkhoz fűződő művelődési érdekeink ellentmondásba kerültek közvetlen gazdasági lehetőségeinkkel és rövid távú érdekeinkkel. Pillanatnyilag — folytatta az előadó — a munkahelyek és a dolgozók egy része nem érzékeli a közvetlen tudáshoz, a permanens művelődéshez fűződő érdekeit. Ezt követően Fodorné Birgés Katalin a párt Központi Bizottsága július 2-án — a gazdasági-társadalmi kibontakozás útjáról — elfogadott határozatát elemezte, kiemelve a felnőttképzésre váró feladatokat: — E nagyszabású program és a vele párosuló — a demokratizmus kiszélesítését és tar(Folytatás a 3. oldalon) Az Országos Szövetkezeti Tanács a hatvanötödik nemzetközi szövetkezeti nap alkalmából kibővített ünnepi ülést tartott szombaton Pécsett. A városháza dísztermében rendezett tanácskozáson az OSZT tagjai mellett részt vettek a megyék szövetkezeti koordinációs bizottságainak soros elnökei is, valamint Baranya megye és Pécs vezetői. A helyi szervek nevében Dá- nyi Pál, a megyei pártbizottság első titkára köszöntötte a három nagy szövetkezeti ágazat képviselőit. Szabó István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a TOT elnöke és az OSZT soros elnöke emlékezett meg a nemzetközi szövetkezeti napról. Világszerte kipróbált, sikeres vállalkozása az emberiségnek a szövetkezés intézménye — mondta. A Szövetkezetek Nemzetközi Szövetsége — a világ legnagyobb nem kormányközi nemzetközi szervezete — áll a milliókat megmozgató ünnep élén. Helyünk és szerepünk van ebben a nemzetközi szervezetben, amely ez év őszén nálunk fog tanácskozni. Ez is a magyar szövetkezetek rangját, elismerését jelzi. — A magyar szövetkezeti mozgalom elvei tisztázottak, pártunk szövetkezetpolitikája kiforrott, gyakorlata bevált. Szövetkezeteink tagsága — a termelő és szolgáltató tevékenységének sikere okán — megbecsülést élvez társadalmunkban. A gazdasági eredmények azt mutatják, hogy a szövetkezetek a népgazdaság előtt álló nem könnyű feladatok teljesítésében méltó és egyenrangú partnerei, sok esetben versenytársai is az állami gazdálkodó szervezeteknek. Elismerést jelent az is, hogy az állami vállalatok életében és a kisszervezetek fejlesztésében számos, a szövetkezetekben már kipróbált szervezeti, önkormányzati megoldást karoltak fel és hasznosítanak. A kormány nevében Nápolyi László ipari miniszter köszöntötte a magyar szövetkezeteket. Hangsúlyozta: a szövetkezetek sajátos fejlődési iránya, amelyben mindenki mást megelőztek, a rugalmasság, a vállalkozó- készség, a fogyasztóra való orientáltság. Az ilyen és hasonló magatartásformákat meg kell honosítani a népgazdaság más területein is. Nlkotóház Pusztaszeren Pusztaszeren, a honfoglalás millenniumára állított Árpád-emlékmű szomszédságában vasárnap képzőművészeti alkotóházat nyitottak. A múlt században épült jellegzetes alföldi tanyát a helyi tanács, valamint a Hétvezér Termelőszövetkezet vásárolta meg és alakította át a fővárosban működő Zichy Galéria alkotóközössége számára. Három lakószobát rendeztek be az összkomfortossá tett épületben, amelyben télen is dolgozhatnak majd a festők, grafikusok, szobrászok. A Békéscsabai Május 1. Termelőszövetkezetben az elmúlt héten nagyobb területen vetettek zöldbabot. A száraz időben öntözéssel segítik elő a kelést. Képünk tegnap Fényesen készült Fotó: veress Erzsi BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG I MEGYEI PflRTBIZOTISDG ES ü MEGYEI IlNftCS LUPIR 1987. JÜLIUS 6., HÉTFŐ Ára: 1,80 forint XLII. ÉVFOLYAM, 157. SZÁM A programok programja A programok programjának nevezhető a párt Központi Bizottságának július 2-i állásfoglalása, hiszen valóságos programsorozatot indít majd el — hallottuk szombaton este a televízió Hírháttér című műsorában, amikor Németh Miklóssal, a Központi Bizottság titkárával beszélgetett a tv riportere. Találó a megfogalmazás, hiszen legalább 6 fontosabb programot foglal magában a pártdokumentum. Az első és a legszembetűnőbb talán az adóreform, amely — ezt úgyszólván már minden felnőtt magyar állampolgár tudja — a vállalati, illetve a lakossági jövedelemszabályozás alapvető eszköze. (Az előbbire szolgál az általános forgalmiadó, az utóbbira pedig a sokat emlegetett személyi jövedelemadó.) Azt is milliók tanulták meg az elmúlt hónapok társadalmi vitái során, hogy az adóreform árreformmal párosul, hiszen változnak a termelői árak, ha pedig azok változnak, a fogyasztói árak sem maradhatnak érintetlenül. Eddig még csak két nagy reformot, programot említettünk. A harmadikként szólunk a bérreformról, amelyre — amint a szombat esti tv-beszélgetésből is kiderült — ma nincs pénzünk. Nincs, mert a bérreform a kereseti arányok olyan széthúzását jelentené, hogy a társadalmilag hasznosabb, értékesebb alkotómunka sokkal nagyobb megbecsülésben részesüljön, mint idáig. De ha nincs is erre pénzünk, akkor is fel kell készülni, hogy már az anyagi lehetőségek első, szerényebb javulását is fel tudjuk használni, e több évtizede esedékes lépéssorozat bevezetésére. Negyedikként szólunk a szociálpolitika reformjáról, idézve az állásfoglalás fél mondatát: a gyermeknevelésben . . . „stabilizálni, majd növelni kell az állami részvétel arányát”. Itt említjük meg a nyugdíjrendszer reformját is, amely az elmúlt hónapok társadalmi vitái során nagy visszhangot keltett. ' Nem tértünk ki még az ipar szerkezetátalakítási programjára, pedig — jellemző a téma súlyára, fontosságára —. a gazdasági-társadalmi kibontakozás egyik legfontosabb feltételének tekintik. Ha már itt tartunk, bizakodással írhatjuk le, hogy az Országgyűlés ip^ri bizottságának a napokban megtartott ülésén már nemcsak arról szóltak részletesen, hogy milyen iparágakat kell fejleszteni, hanem — a korábbi évek gyakorlatától eltérően — már arról is, méghozzá konkrétan, hogy milyen termékek gyártását kell abbahagyni. öt programról beszéltünk idáig — fontossági sorrend nélkül. Ezt követően teszünk említést a politikai intézményrendszer fejlesztéséről. Ez magában foglalja a párt vezető szerepének korszerűsítését, a párt és az állam közötti pontosabb munkamegosztást, az érdekképviseleti szervezetek bővülő szerepkörét, s annak intézményes biztosítékát, hogy valóban kibontakozhat a gazdasági alkotmányosság. Értve ez utóbbi alatt, hogy az állam nem szólhat bele derűre-borúra a vállalatok életébe, s persze a vállalatok is betartják a reájuk vonatkozó játékszabályokat. Már az előbbi sorokból is kiviláglik, hogy ezúttal nemcsak a gazdasági teendők megfogalmazásáról, hanem a gazdaságirányítás és a politikai intézményrendszer együttes reformjáról van szó. Egy olyan dokumentumról, amely hosszú évekre előretekintve felvázolja a párt, a kormány, az érdekképviseleti fórumok, a gazdálkodó szervezetek, az állampolgárok legfontosabb teendőit, ezért a nemzeti program rangjára emelkedik. A program nem kelt bennünk illúziókat. Nem titkolja, hogy a sikerhez vezető út nehéz lesz, a kibontakozáshoz szükséges ... „források biztosítása a közületi és a lakossági fogyasztás korlátozásával jár”. Különösen az első három-négy évet jelentő stabilizációs szakasz Je- 'ent majd próbatételt. Európa, sőt a világ számos nemzete átélt már ilyen éveket. Az utóbbi hónapokban gyakran emlegették például a svédeket, mondván: még ők is nehéz helyzetbe kerültek 1973 után. Pedig vagy 170 éve nem háborúztak már, a világ egyik legmagasabb életszínvonalát érték el, s mégis: az ő iparuk termelési szerkezete is korszerűtlennek bizonyult, csökkent a gazdaság teljesítő- képessége, kiéleződtek a társadalmi feszültségek. Ám miután felismerték a gondok, bajok forrását, néhány nehéz esztendő alatt, kemény elhatározással úrrá tudtak lenni nehézségeiken. Ha a svédeknek sikerült, miért ne lennének jók a mi esélyeink is? Hiszen az idős vagy idősödő emberek a megmondhatói: volt már magyar gazdasági csoda is, 1946-ban, a forint megszületése idején. Vesztett háború után, romos országban kellett rendbe tenni a zilált gazdaságot, s elértük a nagy célt. Milliók akarták. Most, az összehasonlíthatatlanul erősebb gazdaság birtokában, a szocialista népek nagy családjában, sokkal jobbak az esélyeink. Ezért bízvást felidézhetjük az egykori jelszót: Lesz magyar újjászületés! Magyar László Magyarbánhegyesi hét Bt KÉS MEGYE* a CH2öE2a-ban A hét minden napján egy vagy több írással jelentkezünk lapunkban Magyarbánhegyesről. Szeretnénk olvasóinkkal közelebbről megismertetni ezt a települést. Amikor a község vezetőivel erről a programról beszélgettünk, örömmel tapasztaltuk a sok közérdeklődésre számot tartó újdonságot. Nyílt szívvel tárjuk ezeket olvasóink elé, hogy lássák, érezzék, milyen erőfeszítéseket tesznek a községben a népesség foglalkoztatására, - megtartására, a falusi élet- és munkakörülmények alakítására. A lényeg: milyen eredmények kísérik ezt a munkát? A mai nap bánhegyesi eseményeihez kapcsolódik a Vonalban vagyunk, melyről a 6. oldalon adunk tájékoztatást. Ugyancsak a mai nap programja 16 órától az MSZMP községi bizottsága székházában tartandó olvasói ankét, melyre szeretettel várjuk az érdeklődőket. A magyarbánhegyesi hét nyitányaként lapunk 3. oldalán Frank Sándor, a községi pártvezetőség titkárának írását közöljük a település múltjáról, jelenéről és jövőjéről.
