Békés Megyei Népújság, 1987. július (42. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-06 / 157. szám

Iskolai és munkahelyi felnőttnevelíík nyári akadémiája Ünnepi ülés Nemzetközi szövetkezeti nap A vasárnapi megnyitón Fodorné Birgés Katalin mondott ünnepi beszédet Fotó: Veress Erzsi Immár hagyomány, hogy Békéscsaba ad otthont a fel­nőttnevelők nyári akadémiá­jának az iskolacentrumban. A gazdag programot ígérő, egyhetes továbbképzésre 120 résztvevő érkezett az ország minden tájáról. A megjelen­teket tegnap az akadémia vezetője, Ráta Pál köszön­tötte, majd Fodorné Birgés Katalin, az MSZMP KB tag­ja, az SZMT vezető titkára mondott megnyitó beszédet. A múltra emlékezve a kö­vetkezőket mondotta Fodor­né Birgés Katalin: — A Művelődési Minisztérium megtisztelő megbízásából, a Szakszervezetek Országos Tanácsa és az Országos Pe­dagógiai Intézet közreműkö­désével szervezett fórumnak 1976 óta minden évben me­gyeszékhelyünk ad helyet. Az akadémia művelődéspoli­tikai fontosságának tudatá­ban mindig nagy örömmel és felelősséggel végeztük a szervezést, mert meggyőző­désünk, hogy a felnőttneve­lés ügyének szolgálatával az egész társadalom és az egyes ember haladását, felemelke­dését is szolgáljuk. A felnőttnevelés elmúlt időszakra jellemző vonásai után az előadó a jélen - fel­adatait fogalmazta meg: — A hetvenes évek elejétől a szocializmus intenzív szaka­szától kezdődően nem ki­sebb feladat hárult a fel­nőttoktatásra, mint a szel­lemi feltételek megteremté­sének előmozdítása. Ez a követelmény a felnőttneve­lés fejlődésének — egy má­ig tartó — új, az addiginál sokkal teljesebb szakaszát nyitotta meg. Ugyanakkor az elmúlt évek gazdasági, társadalompolitikai problé­mái háttérbe szorították és megnehezítették a tanulás­hoz fűződő érdekeink érvé­nyesítését. A távlati célja­inkhoz fűződő művelődési érdekeink ellentmondásba kerültek közvetlen gazdasá­gi lehetőségeinkkel és rö­vid távú érdekeinkkel. Pil­lanatnyilag — folytatta az előadó — a munkahelyek és a dolgozók egy része nem érzékeli a közvetlen tudás­hoz, a permanens művelő­déshez fűződő érdekeit. Ezt követően Fodorné Bir­gés Katalin a párt Központi Bizottsága július 2-án — a gazdasági-társadalmi kibon­takozás útjáról — elfogadott határozatát elemezte, ki­emelve a felnőttképzésre váró feladatokat: — E nagyszabású program és a vele párosuló — a demokra­tizmus kiszélesítését és tar­(Folytatás a 3. oldalon) Az Országos Szövetkezeti Tanács a hatvanötödik nemzetközi szövetkezeti nap alkalmából kibővített ünnepi ülést tartott szomba­ton Pécsett. A városháza dísztermében rendezett ta­nácskozáson az OSZT tagjai mellett részt vettek a me­gyék szövetkezeti koordiná­ciós bizottságainak soros el­nökei is, valamint Baranya megye és Pécs vezetői. A helyi szervek nevében Dá- nyi Pál, a megyei pártbi­zottság első titkára köszön­tötte a három nagy szövet­kezeti ágazat képviselőit. Szabó István, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a TOT elnöke és az OSZT soros elnöke emléke­zett meg a nemzetközi szö­vetkezeti napról. Világszerte kipróbált, si­keres vállalkozása az embe­riségnek a szövetkezés intéz­ménye — mondta. A Szövet­kezetek Nemzetközi Szövet­sége — a világ legnagyobb nem kormányközi nemzet­közi szervezete — áll a mil­liókat megmozgató ünnep élén. Helyünk és szerepünk van ebben a nemzetközi szer­vezetben, amely ez év őszén nálunk fog tanácskozni. Ez is a magyar szövetkezetek rangját, elismerését jelzi. — A magyar szövetkezeti moz­galom elvei tisztázottak, pártunk szövetkezetpolitiká­ja kiforrott, gyakorlata be­vált. Szövetkezeteink tag­sága — a termelő és szol­gáltató tevékenységének si­kere okán — megbecsülést élvez társadalmunkban. A gazdasági eredmények azt mutatják, hogy a szövetke­zetek a népgazdaság előtt álló nem könnyű feladatok teljesítésében méltó és egyenrangú partnerei, sok esetben versenytársai is az állami gazdálkodó szerveze­teknek. Elismerést jelent az is, hogy az állami vállala­tok életében és a kisszerve­zetek fejlesztésében számos, a szövetkezetekben már ki­próbált szervezeti, önkor­mányzati megoldást karoltak fel és hasznosítanak. A kormány nevében Ná­polyi László ipari miniszter köszöntötte a magyar szö­vetkezeteket. Hangsúlyozta: a szövetkezetek sajátos fej­lődési iránya, amelyben mindenki mást megelőztek, a rugalmasság, a vállalkozó- készség, a fogyasztóra való orientáltság. Az ilyen és ha­sonló magatartásformákat meg kell honosítani a nép­gazdaság más területein is. Nlkotóház Pusztaszeren Pusztaszeren, a honfogla­lás millenniumára állított Árpád-emlékmű szomszéd­ságában vasárnap képzőmű­vészeti alkotóházat nyitot­tak. A múlt században épült jellegzetes alföldi tanyát a helyi tanács, valamint a Hétvezér Termelőszövetke­zet vásárolta meg és alakí­totta át a fővárosban mű­ködő Zichy Galéria alkotókö­zössége számára. Három la­kószobát rendeztek be az összkomfortossá tett épület­ben, amelyben télen is dol­gozhatnak majd a festők, grafikusok, szobrászok. A Békéscsabai Május 1. Termelőszövetkezetben az elmúlt héten nagyobb területen vetet­tek zöldbabot. A száraz időben öntözéssel segítik elő a kelést. Képünk tegnap Fénye­sen készült Fotó: veress Erzsi BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG I MEGYEI PflRTBIZOTISDG ES ü MEGYEI IlNftCS LUPIR 1987. JÜLIUS 6., HÉTFŐ Ára: 1,80 forint XLII. ÉVFOLYAM, 157. SZÁM A programok programja A programok programjának nevezhető a párt Köz­ponti Bizottságának július 2-i állásfoglalása, hiszen va­lóságos programsorozatot indít majd el — hallottuk szombaton este a televízió Hírháttér című műsorában, amikor Németh Miklóssal, a Központi Bizottság titká­rával beszélgetett a tv riportere. Találó a megfogalmazás, hiszen legalább 6 fontosabb programot foglal magában a pártdokumentum. Az első és a legszembetűnőbb talán az adóreform, amely — ezt úgyszólván már minden felnőtt magyar állampolgár tudja — a vállalati, illetve a lakossági jövedelemszabá­lyozás alapvető eszköze. (Az előbbire szolgál az általá­nos forgalmiadó, az utóbbira pedig a sokat emlegetett személyi jövedelemadó.) Azt is milliók tanulták meg az elmúlt hónapok társadalmi vitái során, hogy az adóre­form árreformmal párosul, hiszen változnak a termelői árak, ha pedig azok változnak, a fogyasztói árak sem maradhatnak érintetlenül. Eddig még csak két nagy reformot, programot emlí­tettünk. A harmadikként szólunk a bérreformról, amely­re — amint a szombat esti tv-beszélgetésből is kiderült — ma nincs pénzünk. Nincs, mert a bérreform a kere­seti arányok olyan széthúzását jelentené, hogy a társa­dalmilag hasznosabb, értékesebb alkotómunka sokkal nagyobb megbecsülésben részesüljön, mint idáig. De ha nincs is erre pénzünk, akkor is fel kell készülni, hogy már az anyagi lehetőségek első, szerényebb javulását is fel tudjuk használni, e több évtizede esedékes lépésso­rozat bevezetésére. Negyedikként szólunk a szociálpolitika reformjáról, idézve az állásfoglalás fél mondatát: a gyermeknevelés­ben . . . „stabilizálni, majd növelni kell az állami rész­vétel arányát”. Itt említjük meg a nyugdíjrendszer re­formját is, amely az elmúlt hónapok társadalmi vitái során nagy visszhangot keltett. ' Nem tértünk ki még az ipar szerkezetátalakítási programjára, pedig — jellemző a téma súlyára, fontos­ságára —. a gazdasági-társadalmi kibontakozás egyik legfontosabb feltételének tekintik. Ha már itt tartunk, bizakodással írhatjuk le, hogy az Országgyűlés ip^ri bi­zottságának a napokban megtartott ülésén már nem­csak arról szóltak részletesen, hogy milyen iparágakat kell fejleszteni, hanem — a korábbi évek gyakorlatától eltérően — már arról is, méghozzá konkrétan, hogy mi­lyen termékek gyártását kell abbahagyni. öt programról beszéltünk idáig — fontossági sorrend nélkül. Ezt követően teszünk említést a politikai intéz­ményrendszer fejlesztéséről. Ez magában foglalja a párt vezető szerepének korszerűsítését, a párt és az állam közötti pontosabb munkamegosztást, az érdekképviseleti szervezetek bővülő szerepkörét, s annak intézményes biztosítékát, hogy valóban kibontakozhat a gazdasági alkotmányosság. Értve ez utóbbi alatt, hogy az állam nem szólhat bele derűre-borúra a vállalatok életébe, s persze a vállalatok is betartják a reájuk vonatkozó já­tékszabályokat. Már az előbbi sorokból is kiviláglik, hogy ezúttal nemcsak a gazdasági teendők megfogalmazásáról, ha­nem a gazdaságirányítás és a politikai intézményrend­szer együttes reformjáról van szó. Egy olyan dokumen­tumról, amely hosszú évekre előretekintve felvázolja a párt, a kormány, az érdekképviseleti fórumok, a gaz­dálkodó szervezetek, az állampolgárok legfontosabb te­endőit, ezért a nemzeti program rangjára emelkedik. A program nem kelt bennünk illúziókat. Nem titkol­ja, hogy a sikerhez vezető út nehéz lesz, a kibontako­záshoz szükséges ... „források biztosítása a közületi és a lakossági fogyasztás korlátozásával jár”. Különösen az első három-négy évet jelentő stabilizációs szakasz Je- 'ent majd próbatételt. Európa, sőt a világ számos nemzete átélt már ilyen éveket. Az utóbbi hónapokban gyakran emlegették pél­dául a svédeket, mondván: még ők is nehéz helyzetbe kerültek 1973 után. Pedig vagy 170 éve nem háborúz­tak már, a világ egyik legmagasabb életszínvonalát ér­ték el, s mégis: az ő iparuk termelési szerkezete is kor­szerűtlennek bizonyult, csökkent a gazdaság teljesítő- képessége, kiéleződtek a társadalmi feszültségek. Ám miután felismerték a gondok, bajok forrását, néhány nehéz esztendő alatt, kemény elhatározással úrrá tud­tak lenni nehézségeiken. Ha a svédeknek sikerült, miért ne lennének jók a mi esélyeink is? Hiszen az idős vagy idősödő emberek a megmondhatói: volt már magyar gazdasági csoda is, 1946-ban, a forint megszületése idején. Vesztett háború után, romos országban kellett rendbe tenni a zilált gaz­daságot, s elértük a nagy célt. Milliók akarták. Most, az összehasonlíthatatlanul erősebb gazdaság birtokában, a szocialista népek nagy családjában, sok­kal jobbak az esélyeink. Ezért bízvást felidézhetjük az egykori jelszót: Lesz magyar újjászületés! Magyar László Magyarbánhegyesi hét Bt KÉS MEGYE* a CH2öE2a-ban A hét minden napján egy vagy több írással jelentke­zünk lapunkban Magyarbánhegyesről. Szeretnénk ol­vasóinkkal közelebbről megismertetni ezt a települést. Amikor a község vezetőivel erről a programról beszél­gettünk, örömmel tapasztaltuk a sok közérdeklődésre számot tartó újdonságot. Nyílt szívvel tárjuk ezeket ol­vasóink elé, hogy lássák, érezzék, milyen erőfeszítése­ket tesznek a községben a népesség foglalkoztatására, - megtartására, a falusi élet- és munkakörülmények alakítására. A lényeg: milyen eredmények kísérik ezt a munkát? A mai nap bánhegyesi eseményeihez kapcsolódik a Vonalban vagyunk, melyről a 6. oldalon adunk tájékoz­tatást. Ugyancsak a mai nap programja 16 órától az MSZMP községi bizottsága székházában tartandó olva­sói ankét, melyre szeretettel várjuk az érdeklődőket. A magyarbánhegyesi hét nyitányaként lapunk 3. ol­dalán Frank Sándor, a községi pártvezetőség titkárának írását közöljük a település múltjáról, jelenéről és jövő­jéről.

Next

/
Thumbnails
Contents