Békés Megyei Népújság, 1987. július (42. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-28 / 176. szám

*TC1 n broiler csirkétől a dobozolt kakassonkáig Dinamikusan nfi a baromfitenyésztési kedv Dél-Békésben 1987, júliua 28., kedd Egy vendégkönyvi beírás és következményei „1987. június 29-én előjegyeztettem magam június 30-án 17.15-re. Erre az időpontra én pontosan meg is érkeztem. A fodrász 17.30-kor egy vendéget kezdett kiszolgálni, aki már ott várakozott. 18.15-kor, abban a reményben, hogy most már én következem, közölte velem, hogy később jövök sorra, mert csúszik, és egy olyan vendéget szolgált ki előt­tem, aki 18 órára volt bejelentve.” „Szövetkezetünk 1-es számú férfifodrászatában 1987. jú­nius 30-án tett vendégkönyvi bejegyzésére az alábbiakat kö­zöljük tájékoztatás végett. A panaszát kivizsgáltuk, megállapítottuk, hogy teljesen jo­gos. Szövetkezetünk szolgáltatási osztálya azonnal intézkedett, hogy a fenti részleg az előre bejelentkezés lehetőségét 1987. július 1-gyel megszüntesse. A panasz által érintett dolgozót szóban elmarasztaltuk. A történtekért elnézést kérünk. Krizsán Tamás szolgáltatási osztályvezető” A baromfitenyésztés, a -fel­dolgozás és az -értékesítés teljes körét átfogó vertikális integráció 1982. elején jött létre a Dél-Békés Megyei Termelőszövetkezetek Gaz­dálkodási Társulása (Déta) keretében. Eme tevékenység szervezése a baromfitermelő szakbizottság feladata. Ez a szakmai testület folyamato­san biztosítja a fejlesztések és korszerűsítések megvaló­sítását, a térségben meglevő feldolgozó kapacitás alap­anyag-ellátását, az éves és középtávú tervek koordiná­lását, és a közgazdasági értékelések kidolgozását. Az exportértékesítés közvetett formában a Baromfiterme­lők Egyesülésén, illetve az erre felruházott jogokkal rendelkező külkereskedelmi vállalatokon keresztül törté­nik. * * * A szakosodás és a terme­lés koncentrációja következ­tében folyamatosan növeke­dett az értékesített baromfi­mennyiség. A termelőszövet­kezetek a baromfitenyésztés­re specializálódtak, így a keltetésre, valamint az áru­termelés nagyüzemi és ház­táji megoldásaira. A legna­gyobb mennyiséget a broi­ler csirke képezi. Az összes , baromfiáru-termelésből 1985- ben 75 százalékkal, míg 1986- ban 80 százalékkal ré­szesedett. Tavaly csaknem 15 ezer tonna broiler csirkét ne­veltek a Dél-Békés megyei gazdaságok. Szólnunk kell a nagyüze­mi integrációra alapozott háztáji termelés egyre in­kább kibontakozó fejlődésé­ről. Napjainkban 366 terme­lőnél mintegy 70 ezer négy­zetméter alapterületű neve­lőtér segíti a termelést. A háztáji gazdaságokat a nagy­üzemek szaktanácsadással, takarmánnyal, gyógyszerrel és naposcsibével látják el. A kistermelők túlnyomó része ma már stabil technológiai felkészültséggel rendelkezik, és jó minőségű árut termel. A háztájiban előállított broi­ler csirke az össztermelés 75 százalékát adja. Az egyik legigényesebb te­nyésztési tevékenység a szü­lőpártartás. A Hibro szülő­párok előnevelését a Med- gyesbodzási Egyetértés Tsz végzi. Tevékenysége nagy felelősséget és hozzáértést igényel a termelőszövetkezet szakembereitől, dolgozóitól. A jövőben javítani kell az állategészségügyi helyzetet. A Békéscsabai Állami Gazdaság vállalati tanácsa a napokban' tartotta ülését Karsai Pál elnök vezetésé­vel. Elsőként Megyeri Zsolt közgazdasági igazgatóhe­lyettes tájékoztatta a testü­letet az első félévi eredmé­nyekről és a várható gaz­dálkodási folyamatok ala­kulásáról. Bevezetőjében el­mondotta, már nyolcadik éve értékelik a féléves mér­leg elkészülte után a kiala­kult helyzetet, s határozzák meg a szükséges tennivaló­kat. Az elmúlt évben el­nyerték a Kiváló Vállalat címet, és az országos rang­sorban az első helyre kerül­tek. Mindez azt jelenti, megnőtt az érdeklődés az or­szágban a békéscsabaiak eredményei iránt. A továbbiakban az egyes főágazatokat értékelte az előadó. Elmondotta, a nö­vénytermesztésben 51 millió forint nyereség elérését tűz­ték ki célul. A búza, a faj­taborsó és a lencse hozta a tervben megfogalmazott ho­zamokat, de a jelenlegi aszály bizonytalanná teszi a kukorica terméskilátásait. Az állami gazdaságban 100 kilogramm hektáronkénti terméscsökkenés másfél mil­lió forint kiesést jelent a kukoricánál. Jó eredménnyel öt termelőszövetkezetben tartanak szülőállományt. A gazdaságok termelése a Ba­két keltető társulás tenyész- tojásigényének kielégítését szolgálja. Az idén 235 ezer naposjérce és 34 ezer napos­kakas fogadását és előneve­lését biztosítják a térség nagyüzemei. A broilertermelés gazda­sági és pénzügyi paraméte­reinek javítása az egyik leg­fontosabb célkitűzés. A ta­karmányozási technológiák korszerűsítése folyamatos. Az Agrokomplex tápok mel­lett megjelent a Déte for­galmazásában a Purina táp is a tsz-ekben. Jelenleg a legnagyobb gondot az im­port eredetű fehérjék hiá­nya, illetve ezek gyenge mi­nősége okozza. A hiány mér­séklésére lépéseket tett a Déte annak érdekében, hogy teljes jogú tagja le­gyen a Hage-Tszker Fehérje Irodának. A broilertermelés- ben az elhullás az egyik leg­jelentősebb veszteségforrás. Folyamatosan emelkedik az értékesítési átlagsúly; 1986-ban a Déte átlagában 1,6 kilogramm volt. Az ösz- szes termék 93 százaléka ka­pott első osztályú minősí­tést. A nagyüzemi húscsirke- előállítás gazdaságossága nagv eltéréseket mutat. A gazdaságok zömében nyere­ségről lehet számot adni. A tsz-ek összesített adatai ez­zel szemben mégis vesztesé­get mutatnak. A háztáji ter­melés nyereséges, ennek tu­lajdonítható a meglevő ter­melési kedv. A Dél-Békés Megyei Termelőszövetkeze­tek Gazdálkodási Társulása tagja a Hunniahibrid Broi- lertermelési Rendszernek. A munkája megfelelő ennek a termelési rendszernek, a Dél-Békés megyei szakembe­rek folyamatosan részt vesz­nek a rendszer tanácskozá­sain, szakmai bemutatóin. * * * A broiler pulyka a Nagy- szénási Október 6. Tsz-ben már évek óta jelentős ered­ményeket produkál. Két év- zel ezelőtt több mint 1880 tonna terméket adott át a szövetkezet a feldolgozó- iparnak. Az elmúlt időszak­ban nagy súlyú kakasok elő­állításával foglalkoznak a szövetkezetben. A fajtakér­désben a Nádudvari Fehér Gyémánt broilerpulykater- melési rendszernek többféle elképzelése van. Legfonto­sabb feladatuknak a piac igényeinek minél jobb ki­takarítják be az elkövetkező napokban a maghozó répát. Az állattenyésztésben az elmúlt évi 15 millió forint­tal szemben az idén 23 mil­lió forint jövedelmet várnak. Az első fél évben a főága­zati általános költség meg­haladta a tervezettet, ezért az elkövetkező hónapokban költségtakarékos gazdálko­dásra van szükség. Ugyan­csak mérsékelni kell a se­gédüzemági ráfordításokat is. Dinamikusan fejlődik a tejtermelés és várhatóan év végére eléri a tehenenkénti 6600 litert. Az első fél évben több mint 800 ezer forint veszteséget állított elő a ser­téságazat, év végéig nullára kell csökkenteni a kiesést. Az alaptevékenységen kí­vüli tevékenységi formák várhatóan eredménnyel zár­ják az esztendőt. Az idegen- forgalmi ágazat, az építőipa­ri szolgáltatás, a környezet- védelmi szolgálat és a tex­tilágazat több millió forint­tal járul hozzá a vállalati eredményhez. A vadászati ágazat várhatóan kétmillió forint nyereséggel zárja az évet. A munkabérek a tel­jesítményekkel összhang­ban 6-8 százalékkal emel­kednek. Az év végéig befejeződik a gyulai Aranykereszt Szál­elégítését tartják. Meghatá­rozó a kanadai Fehér Gyé­mánt, de a Nicolas, vala­mint Large Waite hibrid is egyre inkább tért hódít. Az állomány értékesítési átlag­súlya tavaly meghaladta a 6,7 kilogrammot. Az egy ki­logramm élősúlyra jutó ta­karmányköltség 23 forint volt az elmúlt évben. Szólnunk kell még a ba­romfiértékesítésről és -fel­dolgozásról, amelyet az Oros­házi Baromfifeldolgozó Vál­lalat végez. A termékek ér­tékesítése többéves szerző­dések alapján történik. Az idén 18 ezer 300 tonna ba­romfi felvásárlását tervezi a vállalat. Az összes feldolgo­zott, áru 63 százaléka kül­földre kerül. Az utóbbi évek­ben folyamatos gyártmány- fejlesztést folytatott a válla­lat. Kifejlesztették a külön­böző felvágottakat és liba­máj készítményeket. További új termékeik: a szeletelt pulykamell, az üveges virsli, a hétvégi csirke, a dobozolt pulyka- és kakassonka már­is nagy sikert aratott a vá­sárlók körében. Megépült a folyamatos fa­gyasztó és a 400 tonna kapa­citású hűtőtároló a vállalat­nál. Az energiaracionalizálá­si program keretében létre­hoztak egy takarmányhúst előállító melléktermék-fel­dolgozót. Ennek tavalyi ter­melése meghaladta a 3200 tonnát. Az itt keletkezett mellékterméket az orosházi Dózsa és Petőfi Tsz-ben, va­lamint a Nagyszénási Októ­ber 6. Tsz-ben etették meg a sertésekkel. * * * összességében megállapít­ható: a Dél-Békés megyei baromfitenyésztési integrá­ció jól szolgálja a tenyész­tést, az árutermelést, a -fel­dolgozást és -értékesítést. Hozzájárul a térségben a na­gyobb tömegű és a jobb mi­nőségű árutermeléshez, a korszerű feldolgozáshoz, az exportorientált termelésszer­kezet kialakításához. Élen­járó az új módszerek és el­járások elterjesztésében. A jövőben az egyik legfonto­sabb tennivaló az állat­egészségügyi ellátás színvo­nalának javítása. Megkülön­böztetett figyelmet kell for­dítaniuk a jó minőségű és viszonylag olcsó takarmá­nyok felhasználására. Az in­tegráció eddigi eredményei további jó munkára ösztön­zik az érdekelt gazdaságo­st Verasztó Lajos loda bővítése, augusztus vé­gére elkészül a gazdaság békéscsabai székháza. Ebben az évben 30 millió forintot fordítottak gépvásárlásra, összességében megállapít­ható, hogy ha a várt ered­mények megvalósulnak, s kedvezően alakul az időjá­rás, mintegy 95 millió forint vállalati eredményt realizál­hatnak. Bacsa Vendel igazgató tá­jékoztatta a testületet arról, hogy 1988. január 1-én át­veszik a Csaba Szállót a Békés Megyei Vendéglátó­ipari Vállalattól. Saját ki­vitelezésben kívánják meg­valósítani a vendéglátóipari egység felújítását. A vállala­ti tanács egyhangúlag elfo­gadta az igazgató előterjesz­tését, így jövőre megkezdőd­het a Csaba Szálló átalakí­tása, amelyben helyet kap egy Kaltenberg-söröző, fagy- laltozó és City-grill egység. Ezt követően a testület bejelentéseket hallgatott meg különböző földcserékről és a vállalati sportegyesület meg­alakulásáról. A vállalati ta­nács tagjai a nap folyamán felkeresték az Árpád sori új székházat, valamint Gyula határában megnézték a szé­pen díszlő maghozórépa-táb- lát. V. L. űz üzletben Békéscsabán az 1-es szá­mú férfifodrászatban már megkezdődött a délutános műszak, amikor fotós kollé­gámmal beléptünk az üzlet- helyiségbe. Lakatos János­tól, a műszak vezetőjétől kérdeztük, mi is történt va­lójában. — A bejelentéses rendszer nem mai dolog — válaszol­ta. — Régi, bevált módszer a fodrászoknál, a vendégek szabad idejének kedvezőbb beosztása érdekében. Igaz, hivatalosan csak másfél éve fogadták el a -vezető szer­vek. Bevált, eddig nem volt semmi probléma vagy pa­nasz senki részéről. Június 30-án aztán a kolléga idő­csúszása miatt az egyik be­jelentett vendég valamivel később került volna kiszol­gálásra, amiből szóváltás ke­rekedett. A vendég panaszt tett a szolgáltatási osztály vezetőjénél, mire ott egyet­len tollvonással áthúzták a sok-sok évi bevált gyakorla­tot. Könnyű az íróasztal mellől „igazságot” tenni. A július közepét mutató naptárakra pillantottam: zsúfolásig voltak nevekkel, időpontokkal. — Úgy tudom, a határozat július 1-től lépett érvény­be... — A bejelentkezéshez szo­kott vendégeket nem lehet egyik napról a másikra le­szoktatni olyasmiről, ami eddig jó volt nekik. A tartósítóipar munkájá­ban is érezteti hatását a nagy hőség. Mindenekelőtt a zöldbab sínylette meg a ká­nikulát, a várt 16 ezer ton­nából eddig mindössze két­ezret tudtad átvenni a ter­melőktől. A gyárakban be­fejezéshez közeledik a zöld­borsó feldolgozása, már csu­pán néhány dunántúli üzem fogadja a termést. Az előze­tes adatok szerint a terve­zett mennyiség mintegy 90- 95 százalékát tudták felvá­sárolni. A kánikula miatt, a zöldborsó érése felgyorsult, a különböző fajták érése csaknem egybeesett, s a ter­mésnek csak egy része ma­radt megfelelően zsenge a konzervgyártáshoz. A feldol­gozott mennyiséggel a hazai fogyasztókat az ipar kielégí­ti, s teljesíteni tudja az ex­portot is. Az uborka feldolgozása 13 konzervgyárnak ad munkát. Az érés augusztus második — A vendég válogatja meg a fodrászát és nem for­dítva — szólalt meg az ügy­ben érintett fodrász. — Aki hozzám ragaszkodik, annak a bejelentkezési igényét fi­gyelembe kell vennem, hi­szen én is szeretném meg­tartani a vendégkörömet. Azért, mert egyetlen ember­nek kifogása volt, nem je­lenti azt. hogy a többieknek sem felel meg ez a rendszer. — Fogadtak-e az elmúlt másfél évben előre be nem jelentett vendégeket? — Természetesen, a közbe­eső időkben. Csak nekik töb­bet kellett várni. Épp egy ilyen befutó vendég miatt volt 30-án is időcsúszásom. Az üzlethelyiség halk zsongással telt meg, min­denkinek volf véleménye, megjegyzése az elhangzot­takhoz. Lakatos János szé­kében Makrai László, a bé­késcsabai 611-es Szakmun­kásképző Intézet egyik szak­oktatója ült: — Nekem sokkal kényel­mesebb, ha előre bejelent­kezhetek. Ügy osztom be az időmet, hogy minden benne legyen. Ha nem beszélhet­ném meg előre a fodrászom­mal, hogy mikor jöjjek, ak­kor időzavarban lennék . .. n döntés Mit mond Krizsán Tamás, a szolgáltatási osztály veze­tője, a határozat egyik meg­fogalmazója? feléig eltarthat. A Konzerv­ipari Közös Vállalat szak­emberei az uborka átvételi csúcsszezonját július utolsó napjaira várják, amikor ter­mést hoz már a tavaszi hi- deg# miatt újravetett uborka is. A konzervipar 51-52 ezer tonna uborka feldolgozását tervezte, s a termény minő­ségétől függő, differenciált árakkal ösztönzi a termelő­ket a folyamatos szedésre, amely a minőségét kedvező­en befolyásolja. Mostanáig a tervezett mennyiség negyede került a gyárakba. Egyre több jó minőségű nyersanya­got kapnak az uborkát úgy­nevezett támrendszeres módszerrel termelő gazdasá­goktól és kistermelőktől. A Nagyatádi Konzervgyár kör­zetében a savanyítóba szál­lított uborkának csaknem a fele lugasszerűen felfuttatott növényszáron termett. Ennek a hagyományosnál vala­mennyivel költségesebb ter­— A bejelentkezési for­mát, éppen a lakosság érde­kében, hivatalosan is rögzí­tettük az 1-es számú férfi- fodrászatban. A szabályzat értelmében felhívó táblát helyeztünk el az üzletben. Nekünk semmi kifogásunk e módszer ellen mindaddig, amíg panaszok nem érkez­nek. Ezzel az üzlettel kap­csolatban azonban több al­kalommal is érkezett kifo­gás az ott dolgozó — szak­mailag egyébként példás munkát végző — fodrászok magatartására. Előjegyzés címszó alatt barátokat, kö­zeli ismerősöket juttattak előnyökhöz. A bejelentés té­nyeit a dolgozók nem tud­ták pontosan dokumentálni. Több esetben is előfordult, hogy a befutó idős embe­rekkel vagy kisgyermekek­kel senki sem közölte, hogy hány bejelentett vendéget kell k-ivárnia. Ezért kényte­lenek voltunk megszüntetni ezt a lehetőséget. Mi tudjuk: ez a határozat nem a leg­teljesebb, de bízunk abban, hogy a vendég és a fodrász közötti bizalmat növeli, és az ellentéteket csökkenti. Egy tavalyi munkahelyi tanácskozáson felszínre ke­rült a megfelelő vendégfo­gadás és udvariasság hiánya a magyar szolgáltatásban. Nálunk az évente negyven tanulóval foglalkozó negyven mesternek nincs arra ideje, hogy a megfelelő szaktudás mellett még különórákat ad­jon viselkedésből is. Így az­tán gyakran nevelünk kiváló szakembereket kellő udva­riasság és figyelmesség nél­kül, holott az utóbbiakra is éppolyan szükséges lenne, mint az előbbiekre. Mi történt azóta? A vendégkönyvben június 30-a után is szaporodnak a bejegyzések. Szabó Sándor, Békéscsaba: „Méltánytalannak tartom, hogy az előjegyzést megszün­tették az üzletben. Ma az ésszerűségre kellene töre­kednünk. Változtassanak sürgősen az érthetetlen in­tézkedésükön.” — Vajon kinek van iga­za? — fordultam Botyánsz- ki Pálhoz, a Békés Megyei Szolgáltató és Termelő Szö­vetkezet elnökéhez. — Valóban nehéz igazsá­gosnak lenni. Hangsúlyozom, hogy mi a vendégekért va­gyunk. Ha a vendégnek pa­nasza van. mi változtatunk. Most is ez történt. Megpró­bálkozunk a hagyományos érkezési sorrendben történő kiszolgálással, de ha így sem lesz jó, akkor majd ismét változtatni fogunk, valahogy úgy, hogy az mindenkinek melési eljárásnak az előnye, hogy a termés minősége jobb, köszönhetően annak, hogy a növényvédelem is hatásosabb. Könnyebben szedhető az uborka, így föld­del sem szennyezett, mivel termése jóval a talajfelszín fölött fejlődik ki. A lének, sűrítménynek szánt paradicsom fogadására felkészültek a gyárak. A központi üzemekben levő és az állami gazdaságokba, tsz- ekbe telepített gépsorok fel­újítása csaknem mindenütt befejeződött. Ezekre a terv szerint mintegy 40 ezer ton­na érett bogyó feldolgozása vár. A feldolgozási szezon várhatóan két és fél, három hét múlva kezdődik. Au­gusztus elején néhány ezer tonna, úgynevezett szalma­sárga érési fázisban levő pa­radicsomot vásárolnak fel. Ez ahhoz a speciális dara­bos, vegyes savanyúsághoz kell, amelyet paprikával és más zöldségfélével kiegészít­ve szovjet exportra gyárta­nak. Takarékos gazdálkodás, új vállalkozások A békéscsabai Szabadság téri férfifodrászat, ahol történe­tünk játszódott Fotó: Fazekas Ferenc megfeleljen. Magyar Mária Folyamatos a zöldségfeldolgozás

Next

/
Thumbnails
Contents